Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-25 / 21. szám
8. oldal - Heves Megyei HIrlap 2001. Január 25., csütörtök ܧH| p rV 23 Több elismerést az egészségügyieknek A közelmúltban több mint két hónapot töltöttem - baleset következtében - a megyei kórház baleseti sebészeti, valamint a rehabilitációs osztályon. Volt lehetőségem meggyőződni az egészség- ügyi dolgozók odaadó munkájáról, gyógyítani akarásukról, szakszerű tevékenységükről. Sajnos, munkájuk anyagilag nincs dotálva, fizetésük nincs arányban azzal, amit a kórházban a betegek érdekében tesznek. Köszönetét mondok a baleseti sebészeten dr. Sípos Péter osztályvezető-helyettes főorvosnak és stábjának, valamint a rehabilitációs osztályon dr. Halmos Béla osztályvezető főorvosnak, dr. Habis György főorvosnak, Erdélyiné Szolári Judit gyógytornásznak, Gyenes Istvánná, Répási Istvánné asszisztenseknek, valamennyi nővérnek, és Szele Beátának, a Török fürdő gyógytornászának, hogy gyors, szakszerű, lelkiismeretes, önzetlen munkájukkal elősegítették gyorsabb gyógyulásomat. Köszönet érte. Váraljai István (cím a szerk.-ben) Példátlan Köszönjük a gyöngyösi Mátra Volán vezetőségének, hogy panaszunkat nagyon rövid idő alatt orvosolták, problémánkat megoldották. Hatvanban több évfolyamon felnőttoktatás folyik. A tanítási idő vége megegyezik a hatvani felső- és középoktatású intézményekével. Az amúgy is zsúfolt Hatvan-Gyöngyös járaton embertelen körülmények között utaztunk. A megye távoli részében élők pedig ha nem tudtak elmenni a korábbi járattal, lekésték a csatlakozást, késő este értek haza, jóformán indulva vissza a következő napi oktatásra. Ez a csagyorsaság Iád, a gyerekek miatt több mint kellemetlen dolog. A Volán vezetői megértették ezt, és példátlanul gyorsan indítottak egy járatot Hortra, amely tehermentesíti a Hatvan-Gyöngyös utazási vonalat. Nagyon sokat segítettek nekünk, köszönjük ezt magunk és családtagjaink nevében is. Munkájukhoz továbbra is jó egészséget, sok sikert kívánunk. Maradjanak ilyen megértők, emberségesek, sajnos, a mai világban kevés ilyen emberrel találkozunk. A Hatvanban tanuló „öreg” diákok nevében: Dobos Ilona A közelmúltban tartotta Abasáron 50. házassági évfordulóját Horváth József és felesége, Kiss Ibolya. Köszöntötte őt négy gyermeke, kilenc unokája és két dédunokája _________ ■ N yílt levél A politikusokból kiábrándult emberek zöme egyre hangosabban követeli a kormány tagjaitól a a közérthető és világos nyüatkoza- tokat. A közelmúlt eseményei azt bizonyítják, hogy igenis vannak nálunk politikusok, akik nyílt őszinteséggel nyilatkoznak. Az egyik miniszter egy Eger közeli kistelepülésen pl. így fogalmazott: kizártnak tartja, hogy pártjában és frakciójában olyan szakadás forduljon elő, mint az Antall-kor- mány idején történt. A külföldön tartózkodó pártelnök-miniszter a nyílt válasz tv-riporter kérdésére a következő választ adta: „Csúcs László a mandátumát a Kisgazdapárttól ajándékba kapta, az ajándékot pedig illik megszolgálni”. Kijelentette azt is, hogy a párt elnökét bíráló képviselőknek illene meghálálniuk a kapott mandátumot. Ez így igaz! Csak még egy dolgot kellene tisztázni: a mandátum birtokosai a képviselői eskü letételekor ki(k)nek a szolgálatára tettek esküt, és kit-kücet illet a hála? Deli István (cím a szerk.-ben) Kinek épült az uszoda? Mi emberek ugyanarról a bizonyos dologról merőben másképp vélekedünk. Ilyen például az uszoda kérdése is. Az adófizető polgár azt látja, hogy kizárólag az egri adófizetők pénzéből (nem állami támogatásból) megépítették ezt a gyönyörű uszodát. Az önkormányzat tulajdona, tehát kicsit elvontan az Övé is! Az önkormányzatnak kell évi, állítólag több mint 100 millió forintból üzemeltetnie, tehát az Ő adójából is. Bizony isten azt gondolja, hogy neki, egri adófizető polgárnak épült. Igen ám, de akkor milyen alapon tiltják ki belőle?' Két éve határozódott el az építése, tehát úgy gondolja, lett volna idő kialakítani a működési rendjét, pl. a nyitva tartást, esetleg véleményt kérni a város lakosságától. Biztos vagyok benne, hogy a többség nem azt kérte volna, hogy akkor legyen nyitva, amikor a gyerekek az iskolában vannak, a szülők pedig dolgoznak! Már persze ha megkérdeznék! Azt érzékeli, tapasztalja az adófizető, hogy a részére épült uszodából tulajdonképpen a hét jelentős hányadában kitiltják, be sem engedik! Csak a nap egy szűk részében engedi be valaki. Vagy nem is neki épült? Tényleg, név szerint ki az, aki meghatározta a jelenlegi nyitva tartást? Mert az adófizető polgárral együtt én is úgy látom, hogy az uszodának a város és az ide látogatók előtt nyitva kellene állnia egész nap, reggel 6-tól este 22 óráig. Hiszen állítólag nekünk épült, a mi pénzünkből. Ja igen! Akarják használni szervezett keretek között mások is? Ez természetes, részben ezért is épült! Meg kell mondani, kiírni, hogy pl. 11-től 13 óráig a pólósok edzenek (azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy délután 16 óra után a néhány száz úszni vágyót látom én fontosabbnak, mint a hivatásszerűen sportolót), ilyenkor más értelemszerűen nem mehetne a vízbe, de ott lehet az usziban. Vagy pl. én úgy látom, hogy egy ilyen gyönyörű, hatalmas létesítményben bármilyen úszóedzés mellett néhány (2-3) pályán helyet lehet és kell is biztosítani a város polgárainak! Ha esetleg ez nem tetszik valakinek, akkor menjen oda edzeni, ahol tavaly ilyenkor edzett! A minap nem kis meglepetéssel megtaláltam az usziban a házirendet kifüggesztve! (Még szerencse, hogy óvatosan, csak néhány lapra van kinyomtatva és kiragasztva, érezvén, hogy úgyis le kell azt majd cserélni!) Ugyanis a következő szöveg olvasható: „Az uszoda a magyar úszó- és vízüab- da-sport fejlesztését hivatott elősegíteni, továbbá a fürdőközönség rendelkezésére áll.” Kedves Egri Adófizető Polgárok! Tudták azt, hogy az uszi ezért épült? Mert én nem! Én úgy tudtam, hogy nekünk, egri lakosoknak, az egri sportolni kívánóknak készült, és mellesleg alkalmas nemzetközi versenyek lebonyolítására is! Az az érzésem, hogy a házirend egy állami pénzből épült, az állam által fenntartott verseny- uszoda házirendjének a másolata. Ezért mondom én, hogy bizonyos dolgokat teljesen másképp látnak az emberek. Pók Ferenc (cím a szerk.-ben) Emlékezés a Hatvany-dinasztiára Negyven éve halt meg Hatvány Lajos. Deutsch Ignácot és fiait az ország közvéleménye a XIX. század második felében úgy tartotta számon, mint sikeres üzletembereket, akik jelentős szerepet játszottak a magyar tőkés gazdaság fejlesztésében. A harmadik nemzedék soraiban azonban már nem a vállalkozók, hanem a művészek és a tudósok vívtak ki országos hírnevet. Ilyen volt Hatvány Ferenc, a festőművész és műgyűjtő, Hatvány Lili, a hírlapíró és színpadi szerző, Hatvány Bertalan, a Kelet-kutató, és ebbe a sorba illeszthető Hatvány Lajos egyetemi tanár, író, irodalomtörténész. Budapesten született 1880. október 28-án. Apja, Hatvany- Deutsch Sándor azt szerette volna, ha ő is - a családi hagyományoknak megfelelően - a vállalatok irányításába kapcsolódik be, de az üzleti életnek fiatalon hátat fordított. Középiskoláit Budapesten végezte, egyetemi tanulmányokat Németországban, Freiburgban folytatott, utána Budapesten doktorált 1904-ben. Ettől kezdve állandóan írt újságokba, folyóiratokba idehaza és külföldön. Berlinben, Münchenben, Párizsban tartózkodott hosz- szabb ideig. 1908-ban részt vett a Nyugat megalapításában, de 1911- ben összekülönbözött Osváth Ernővel. Ettől kezdve jórészt Berlinben tartózkodott, csak a háború kitörése után tért vissza. 1917-ben átvette a Pesti Napló szerkesztését. Az őszirózsás forradalom idején a Nemzeti Tanács tagjává választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, ennek ellenére 1927-ben, hazatérése után forradalmi tevékenységéért bíróság elé állították és börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1928 őszén szabadult. Tíz év múlva a fasizmus előretörése miatt ismét emigrált. Kezdetben Párizsban, majd a háború kitörése után Angliában, (Mordban élt. 1947-ben tért haza ismét. Első felesége Marton Böske, a második Somogyi Jolán, az ellen- forradalmi tisztek által meggyilkolt fővárosi szociáldemokrata újságíró, Somogyi József leánya. Jelentősebb alkotásai: Ady világa, így élt Petőfi; Urak és emberek (regény-trilógia), Gyulai Pál estélyek; Irodalmi tanulmányok, Magyarok beszélnek. Számos szállal kötődött Heves megyéhez, legfőképpen Hatvanhoz. A család régóta hatvaninak is tartotta magát, innen vette az új családi nevet, itt volt gyáruk, földbirtokuk, kastélyuk, részt vettek a város és a megye társadalmi, politikai, kulturális életében. A család tagjai közül jó néhányan itt laktak a kastélyban az év nagy részében. Több gyermek itt született. Bőkezűen adakoztak egyházi és jótékonysági célra. Hatvány Lajos a második világháború után is többször megjelent Hatvanban. így 1948 júniusában is, amikor megjelent a városi képviselő-testület ülésén, hogy köszönetét mondjon, amiért az önkormányzat utcát nevezett el a mártírhalált halt testvéréről, Hatvány Irénről. Ezt követően önálló irodalmi esten tartott előadás-sorozatot. Műsora első részében Hatvány Irén tevékenységét és tragikus sorsát elevenítette fel. Másodikként a saját életútját ismertette „Egy osztályárulás története” címmel. Elmondta, hogyan fordult először szembe a feudális világnézettel, majd hogyan jutott el a baloldali törekvésekhez, az „oktobrizmus”-ig, ami miatt börtönbüntetéssel sújtotta az ellenforradalmi rendszer bírósága. A harmadik előadása „Petőfi körül” címmel a folyamatban lévő Petőfi-kutatásának eddigi eredményeit ismertette. Irodalmi tevékenységéért 1959- ben Kossuth-díjat kapott, 1960- ban pedig à Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Hosszú élete folyamán nagy szolgálatokat tett a magyar irodalomtörténetnek és a magyar haladásnak. Nagy érdeme volt az is, hogy hamar felismerte a tehetséget a fiatal írókban, és elősegítette előrejutásukat pályájukon. Barátja és támogatója volt többek között Ady Endrének és József Attilának, akiket vendégül látott a hatvani kastélyban. Ugyancsak itt látta vendégül Thomas Mannt, Bródy Sándort, Gárdonyi Gézát és más magyar írókat. Budapesten halt meg 1961. január 12-én. Halálát követően Budapesten és Hatvanban utcát neveztek el róla, de nevét viseli a hatvani múzeum is. Németi Gábor Deficit A hatvani Albert Schweitzer Kórház negyedik emeletének előterében naponta 20-30 ember két-három óra hosszat ácsorog, sebészeti és urológiai kezelésre, vagy vizsgálatra várnak. Ácso- rognak a beteg emberek, mert a tágas térségben mindössze négy ülőhely van. Méghozzá a télikabát is rajtuk van, mert nincs egy fogas, ahová azt felakaszthatnák! Tudjuk, hogy manapság a sok milliárdos országimázs költségek és drága tűzijátékok mellett kórházaink nagyon szegények. Ez alkalommal azonban azt hiszem, nem erről, nem pénzhiányról van szó. Sokkal inkább arról, hogy a kórház illetékesei a betegek iránti gondosság és figyelmesség deficitjétől szenvednek. Kardos Márton Lőrinci Bölcsis-köszönet Köszönet az alábbi boltoknak, üzleteknek, akik játékaikkal lehetővé tették, hogy a bölcsődéinkben megrendezhettük a kiállítást. Úgy gondoljuk, hogy nélkülük nem sikerülhetett volna: Teknőc játékbolt, Tomcat játékbolt, Ficánka bababolt, Centrum Aruház. Külön köszönet Bimbó Zoltánné szakmai segítségéért. Módszertani Bölcsőde dolgozói, Eger Köszöntöttek bennünket Szeretném az újság hasábjain keresztül megköszönni a mezőtárkányi önkormányzatnak, valamint az egészségügyi és családvédelmi bizottság ösz- szes tagjának, hogy 50. házasságunk alkalmából azt a felejthetetlen bensőséges ünnepséget megrendezték. Ehhez az áldozatos munkájukhoz továbbra is sok sikert kívánok. Kovács Józsefeié Mezőtárkány, Vörösmarty u. Önzetlen támogatók, boldog gyermekek A Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona a lap hasábjain szeretné megköszönni azok támogatását, akik most is, mint minden évben, adományaikkal tették még örömtelibbé a karácsonyt. Az ajándékoknak, felajánlásoknak köszönhetően gyermekeink boldogan ünnepelhettek. Támogatóink között említenénk a Harmos Cukrászdát, a TESCO Áruházat, a Válogatás Könyvkiadót. Külön köszönet jár a Rotary-Club Budapest-Sasadnak, valamint azoknak a megyei és egri cégeknek, vállalkozóknak, akik nemcsak az ünnepek alkalmával, hanem egész évben támogatják intézményünket. Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket csupán érkezési sorrendben tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írjákrá: Pl. 23. m A kegyelet vámszedői... Válasz a Rozália temető gondnokának! Tisztelt Kecskeméti Úr! Örülök, hogy magára ismert, így legalább tudja, hogy miről van szó, csak az a baj, a lényeget, az igazságot elfelejtette leírni. Önnek igaza van kft esetben is:- Nagyon csúnya, méltatlan dolog a temetőben hangoskodni, kiabálni, főleg, ha azt a temető gondnoka teszi.- Valóban igaz az, hogy 36.900 forintos számlát kaptunk Öntől, de anól a 12.000 forintról nem tesz említést, amiről nem kaptunk papírt. Miért? Ön első találkozáskor azt ígérte, hogy minden rendben lesz, a munkásaiért felelősséget vállal, a sír 2 méterre lesz kiásva. Ezután következett a vitás eset. Másnap exhumálás címén 15.000 forintot kértek - dehogyis kértek, majdnem követeltek - tőlünk. Fizetünk, vagy csak 160 cm-re temetik el a férjemet. 12.000 forintban megalkudtunk. Temetés után mástól tudtuk meg, hogy az exhumálás 20 év fölött csak 5000 forint. Önök becsaptak 7000 forinttal. Továbbá. Ha exhumálás van, nincs rátemetés, ezen a címen 8000 forint van az eredeti számlán, ez is visszajár. (Nincs mire rátemetni.) Halottak napján Ön csúnyán rám kiabált, hogy a sírhely árával még tartozom - első alkalommal jeleztem, hogy tíz éve kifizettem (haladékról szó sem volt). Ezek után több kérdésem is van Önhöz! Ha Ön becsületes ember, miért asszisztált az embereinek, hogy 7000 forinttal többet kérjenek? Miért csak három hét múlva mutatta meg a táblázatot - saját kérésemre - az exhumálásról? Mi adtunk Önöknek haladékot a visszajáró pénzre, mikor kapjuk meg? A rátemetés 8000 forint című tétel két nap múlva miért változott illetékké? Ha ez Ön szerint illeték, az újságban közölt4000 forint másfél hónap múlva honnan került elő? Számlával tudom igazolni, hogy 1990. 05.2-án a sírhely árát kifizettem. Miért nem kérte el tőlem temetéskor? Ha Önök becsületes, tisztességes emberek, miért csaptak be bennünket, miért keverednek ellentmondásba? Kecskeméti Úr! Szégyenletes dolog kicsúfolni egy korosodó, négyszeres nagymamát az ősz haja miatt. Az ősz hajamra büszke vagyok. A későbbi temettetők védelmében javasolnám Önnek, hogy a temető valamely pontján, mindenki által hozzáférhető helyen táblázatot helyezzen el, hogy mindenki előre tisztában legyen vele, hogy mi mennyibe kerül, úgy, mint a hentésnél vagy a fodrásznál, (név és cím a szerk. -ben) Óvodai ünnepség Jelenleg gyeden lévő óvónőként telnek napjaim, melyeket saját gyermekeim nevelése mellett kedves kolléganőim is szebbé varázsolnak. December 13-án meghívást kaptam az óvodába a karácsonyi ünnepségre. Pici fiammal kellemes gyerekzsongásra, nevetésre, fenyőillatra, éppen kisült mézeskalács-kínálásra érkeztünk. Szemünket szinte állandóan forgattuk a dekorációkon, az előkészített, asztalonként! tevékenységeken. Szülők, nagyszülők, testvérek, gyerekek, mindenki sürgött-forgott, mint egy igazi nagy karácsonyi vásáron. A feldíszített fa körül, halk zene mellett, munka közben jólesett a meleg tea és az ízletes mézeskalács. Öröm volt látni, hogy nem volt tétlenkedő ember, és a gyerekek anyával, nagyival összebújva szorgoskodtak egy-egy asztali díszen, füzéren, mézeskalács-szaggatáson stb., hiszen volt miből választani. Az élményhez persze hozzájárult az óvoda esztétikus ünnepi dekorációja, az apró gyermekkezek munkája, az óvónők és a dajkák szorgossága, előkészítő tevékenysége. S a legszebb az egészben, ami mindenki szeme előtt látványként mutatkozott, egy összeforrott, kedves, szeretetre méltó közösség, amilyenre vágyni lehet. Én külön köszönöm kolléganőimnek, hogy ezeket a szép ünnepi perceket megosztották velem is, nem feledkezve meg rólam így a szeretet ünnepén. Kívánom, hogy minden gyeden lévő anyuka ilyen kellemes kollektívába kerüljön, ahol a szeretet nemcsak a munkahely falain belül található meg. Murányiné Bátori Gabriella óvónő, Andomaktálya
