Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

HEVES Ms HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, jJtt LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 2001. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK _____________________ÁRA: 49 Ft ELŐFIZETVE: 35,50 Ft________________________________________________________XII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM M AI SZÁMUNKBÓL MÚLÓ HÓ Az elmúlt két napon megmutatta magát a valódi tél, igaz, idén nem túl harapós arcát idézte elénk, hi­szen a hullott hó mennyisége ko­rántsem volt drámainak nevezhető. Az adatok szerint Heves megyében kisebb területi eltéréssel mintegy három-öt centimétemyi hótakaró borította a talajt (2. oldal) VÁRHELYI MARADT A gödi tanácskozáson, majd a Torgyán elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetésen is arról esett szó, hogy a frakcióve­zető-helyettesi poszt helyett a közvetlenül az elnök irányítása alatt álló öttagú politikai kabi­netben kapok szerepet. Minder­ről dr. Várhelyi András, kisgaz­dapárti honatya beszélt a Hírlap­nak, akit arról kérdeztünk: mi­ként maradt meg frakcióvezető­helyettesi posztján? (3. oldal) NEGYVENEN TÚL Heves Megye Munkaügyi Taná­csa tegnapi érdekegyeztető fóru­mán azt javasolták, hogy a pá­lyakezdő fiatalok munkatapasz­talat-szerzési támogatását a je­lenleginek emeljék a duplájára. Idén is fontos szerephez jut a képzés. (6. oldal) EDZŐK ISKOLÁJA A helyzet aggasztó, de nem re­ménytelen. Az idő viszont sür­get, hiszen az MLSZ január 16-i elnökségi ülésén hozott határo­zata értelmében 2001. január 1- jétől megyei felnőtt (I., II. osztá­lyú és körzeti), női és leány utánpótlás csapatoknál csak olyan edzőt lehet alkalmazni, aki legalább UEFA D-képesítés- sel rendelkezik. (12. oldal) Tűzhalálra ítélte a családját Elevenen akarta megégetni élettársát és annak unokáit Átány Kis híján tragédiába torkollott kedd délután egy családi vesze­kedés. B. Félix és élettársa, J. Lászlóné összeszólalkoztak. A vitába bekapcsolódott az as­szony lánya és annak élettársa is. B. Félix kirohant a házból, bezárta, majd eltorlaszolta az ajtót. Éghető kocátokat hordott az épület mögé, azokat meg­gyújtotta. A vizsgálat szerint cselekedete arra irányult, hogy a házban rekedteket elevenen megégesse. Miután a ház hátsó része lángra kapott, a férfi az ajtónál és az ablaknál felváltva baltával őrt állt, hogy az esetle­ges kiszabadultával ott helyben végezhessen. Az égő házból a mostohalány és az ő élettársa ki tudott szökni. Megérkeztek a tűzoltók is, akik megfékezték a lángokat, s kimen­tették B. Félix élettársát és az ő unokáit, egy kétéves és egy kilenc hónapos gyereket. A rendőrség megállapította: csak perceken múlt a családtagok élete, a beömlő füst és a terjedő tűz komoly életveszélyt jelentett. Ezt bizonyítja, hogy a bent ma­radt macska füstmérgezésben el­pusztult. A megyei rendőr-főkapitány­ság nyomozói B. Félixet őrizetbe vették. Ellene több emberen elkö­vetett emberölés bűntette kísérle­tének alapos gyanúja miatt indult eljárás. _______________________l-HOMI) R itkán kommunikálnak a faluvezetők? A nehezen megszerzett információra mindenki gondosan vigyáz Helyenként csak pár kilométerre található­ak egymástól a községi polgármesteri hiva­talok, mégis az az érzésük az ügyet intézők­nek, hogy a segítség több száz kilométerrel messzebb van. Pedig e felvetésnek nagyon is reális az alapja: komoly hiányosságok van­nak a napi kommunikációban... Dél-Heves A polgármesterek naponta szembesülnek azzal, hogy az információ megszerzéséért folytatott te­lefonálgatás sok időt elvesz, és sokszor haszonta­lan elfoglaltság. A szomszéd településen már tudnak az adott hírről, csak semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy ezt másokkal is meg­osszák, avagy ha megtennék is, nincs rá fórum.- Nem hagyták magukra az önkormányzato­kat - magyarázza Bencze László, Tamaméra polgármestere -, hiszen megyei szinten évente 2-3 értekezletet is tartanak. Működnek a kis­térségek is. Ám ezek üléseinek a vége mindig az, hogy az előadás után minden résztvevő szalad tovább a dolga után. Ezért vetődött fel, hogy talán egy mikrorégió vagy egy polgármes­teri klub segíthetne, hogy a faluvezetők kötet­lenebb formában a problémák kezelését előse­gítő megoldásokról eszmét cseréljenek. Tamaméra vezetője példával is szolgál. Az 1999-es nyári ár- és belvíz idején nem egy he­lyen fordult elő, hogy egymásra szivattyúzták a vizet. Nem a rossz szándék vezette őket, ha­nem az, hogy nem volt sem idő, sem lehetőség leülni és beszélni a szomszéddal, neki mi len­ne az érdeke. Minden településnek magának kell kikutatnia - néha többnapi telefonálgatás, utazás árán -, hogy hol, milyen pályázati lehe­tőségek vannak. Pedig -s ez is előfordult - a szomszéd helységben már ezt az utat végigjár­ták...- Talán sokan úgy gondolják - fejtegeti to­vább -, hogy megdolgoztak az információért, dolgozzon meg más is érte. (Folytatás a 2. oldalon) Új horgászvizeket „találtak” Januártól még a régi keze­lők adják ki a horgászvizek területi engedélyeit. A ta­valy 15 éves hasznosításuk­ra meghirdetett pályázat el­bírálása elhúzódik. Február végén születhet döntés: kik lesznek a korábbi kiírásban szereplő 9 megyei állami vízterület haszonbérlői. Heves megye Kilenc állami vízterület halászati jogának hasznosítására 12 jelent­kező pályázott szeptember végéig. Közöttük az ország második leg­nagyobb tava, a hatezer hektáros Tisza-tó is szerepelt. Ám eredményt az év végén sem hirdetett a földművelésügyi tárca, erre február végén, márci­us elején kerülhet sor. A döntés nyomán derül ki, lesznek-e új gazdái az eddig főként horgász­egyesületek és szervezetek keze­lésében lévő vizeknek, vagy a módosított halászati törvény szerint inkább magánszemélyek és nyereségérdekeit gazdasági társaságok veszik birtokba a kö­vetkező 15 évre a halászati jogot. Országosan 900, Heves megyé­ben a Deli-tóként ismert gyön­gyösi víztározóval együtt tíz me­gyei tó és víztározó halászati jo­gának hasznosítására írt ki pá­lyázatot az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának vadászati és halászati felügyelő­sége. A visontai Mátravidéki Erő- mü-tó esetében speciálisak a kö­rülmények, lévén a hőerőmű működését szolgáló vízről van szó, s a cég eleve hosszú távú előzetes megállapodást kötött a mostani kezelővel. (Folytatás a 2. oldalon) Még pár hét, s itt a tavasz, a házasodás időszaka. Már keresik a leendő arak egyénisé­géhez illő ruhát. Ebben segíthetett a Mythos szalon menyasszonyiruha-kiállítása az egri Ifjúsági Házban. Nagy Gizella a legújabb divatot mutatta be. Arra törekedett, hogy több­fajta stílust és ízlést kielégítő választékot vonultasson fel. Feltűntek az igen különleges, színes csipkével vagy gyöngyhímzéssel díszített viseletek is. fotó: pilisy elemér Direktorjelöltek megméretése Eger A Gárdonyi Géza Színház szakszer­vezett tanácsa és közalkalmazotti bizottsága kezdeményezésére a me­gyei művelődési bizottság által is tá­mogatott hat színházigazgató-jelöl­tet hallgatott meg a társulat. A szín­házi alkalmazottak reményüket fe­jezték ki, hogy üzenetértékkel bír a tény, miszerint van véleményük a körülöttük zajló eseményekről. Miután a pályázók úgy döntöt­tek, hogy jelenlétükkel nem kí­vánják zavarni a vetélytársaik és a társulat, valamint a műszaki dol­gozók közti beszélgetést, ezért a meghallgatásokra egyesével került sor. A szakszervezet és a közalkal­mazotti bizottság előzőleg össze­gyűjtötte a kérdéseket, amiket a le­vezető elnök tett fel a megjelen­teknek. A névsor szerinti meghall­gatást Beke Sándorral kezdték. Tőle arról érdeklődtek, szerinte si- került-e csökkenteni az egri szín­ház elszigeteltségét? Erre azt a vá­laszt kapták, hogy rendszeresen járnak fővárosi újságírók Egerbe, s a Tavaszi Fesztivál ötlete is ezt a célt szolgálná. Arra pedig, hogy a művészeti tanács miképp ellensú­lyozhatná az igazgató-főrendező egyeduralmát, ez a felelet érke­zett: - Mindenkivel napi kapcso­latban állok - mondta Beke Sán­dor -, habár az épület birtokbavé­tele miatt kevesebb idő jutott a de­mokrácia demonstrálására. Őt követte Csizmadia Tibor, .akitől először azt kérdezték: hány darabot látott a közelmúltban Egerben? A direktorjelölt válaszá­ban utalt arra, hogy az előző igaz­gatóválasztás óta elszakadt az eg­ri színháztól, de szerinte nem a múlttal, hanem a jövővel kell fog­lalkozni. Ehhez kapcsolódva vető­dött fel: ha nem ismeri a társula­tot, hogyan ígérheti, hogy megtart­ja? A válasz erre is megérkezett, mégpedig az, hogy a döntés meg­születéséhez a leendő igazgató­nak munkában, s nem a nézőtér­ről kell megismernie a társulatot. (Folytatás a 3. oldalon) Menekültek és átutazók Országos szakmai konferencia helyszíne mától két napon át az egri Forrás Gyermek-szabadidőközpont. A gyermekek és az ifjú­ság nevelésének fontos kérdéseiről tanácskoznak a résztvevők. Az esemény hátteréről, a célokról kérdeztük a főszervezőt, a vele készült interjúnkat a 3. oldalon olvashatják. Felvételünkön a Forrás gyermekszínjátszóinak Szentivánéji álom című nemzetközi sikereket megért produkciójából látható egy részletet. _________________________________________fotó. aAi qAbob ________Sziréna________ K ristály-éjszaka Parádfürdőn * Egerben a Fertő-dűlői szőlőte­rületről 400 méter alumíniumve­zetéket loptak el. A kár 50 ezer forint. * Parádfürdőn feltörték a Kossuth úti pavilonsor egyik üz­letét, s a tetőtéri ablakon át egye­di készítésű ólomkristály vázá­kat, poharakat, aranyozott kris­tály ékszereket és egy videoka­merát vittek el, több mint négy­millió forint értékben. * Egy hatvani lakos udvará­ban lévő kutya-kennelből ket- recfelfeszítéssel elloptak egy hét hónapos angol buldogot. A jó­szág ára és a kár mintegy 350 ezer forint. * A Hatvani Szakmunkásképző Intézet parkolójából lopták el egy helyi lakos ALL-315 forgalmi rend­számú, világosszürke Wartburgját. A tolvajok 400 ezer forintos kárt okoztak a tulajdonosnak. . ■ Strasbourg Az Európa Tanács (ET) rendes ülésszakának nyitónapján az egyik fő téma a menekültek helyzete volt. Az európai nép­pártok és kereszténydemokrata tömörülések frakciójának ve­zérszónokaként a Hatvanban élő országgyűlési képviselő, Szinyei András fejtette ki állás­pontját. A honatya rámutatott: a Ma­gyarországra érkező menekül­tek több mint 80 százaléka ille­gális úton jutott hazánkba. Számuk különösen megnőtt a jugoszláv válság idején. Jelen­leg mintegy 115 ezer menekült tartózkodik az országban be­vándorlási engedéllyel; a balká­ni helyzet normalizálódása után sok emigráns nem európai országból, hanem főleg Afga­nisztánból, Irakból és Bangla­deshi érkezett.- Magyarország évezredes történelme során mindig is tranzitországnak számított - emelte ki Szinyei. - Hazánkat csak a szomszédos államokban élő magyar ajkú kisebbség te­kinti célországnak, a többiek .ideiglenesen tartózkodnak ná­lunk. A befogadó állomásokon és a szerződéses szálláshelye­ken mintegy 2 ezer ember ellá­tásáról kell gondoskodni, ami tetemes költség. A menekültügy hatékony kezelése érdekében - összhangban az uniós csatlako­zási törekvésekkel - egy éve a kormány létrehozta a Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatalt. Jelenleg hatpárti egyeztetés zaj­lik az új migrációs törvény ter­vezetéről, amelyről hamarosan tárgyal a Parlament. Szinyei András ezután elfoga­dásra ajánlotta a raportőr jelenté­sét, amit az ET közgyűlése jóvá­hagyott. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents