Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

2. oldal - Heves Megyei HIrlap 2001. Január 25., csütörtök ||| Negyedével több bér Gyöngyös A Bugát Pál Kórház vezetése dön­tött az idei béremelésekről. Átla­gosan 25 százalékos növekedésre számíthat az intézmény minden dolgozója. Mint dr. Sebes Gábor igazgató-főorvos elmondta: bár az emelés fedezetének egy részét az OEP finanszírozza, az intézke­dés komoly többletterhet ró a kór­házra, hiszen a kifizetendő ösz- szeg jelentős hányadát az intéz­ménynek magának kell előterem­tenie. Ezt a teljesítmény, a járó- és fekvőbeteg-ellátás számának emelésével tudják elérni. A jelentős többletterhek elle­nére - a törvény kötelező betartá­sa mellett - azért is vállalták a béremelést, mert a kórház dolgo­zói teljesítményükkel rászolgál­tak erre. Áprilisban várható az úgynevezett kontrolling jutalom kifizetése, amely intézményi szinten mintegy félhavi bérnek megfelelő összeg lesz. Újra otthon a gyerekek Heves Lapunk karácsonyi számában mutattuk be a városban élő Ros­tás Tündét, aki verseivel hívta fel magára a figyelmet. Kiderült, hogy kiútkereső írásai mögött na­gyon is mély emberi tragédia rej­lik. Egykor ő maga is intézetben nőtt fel, majd családot alapított, s a sors fintoraként gyermekei ne­velőszülőkhöz kerültek. A kicsinyei után vágyó édes­anya azóta többször megerősítet­te: úgy érzi, alkalmas gyermekei nevelésére, és lakáskörülményei is javultak. Tegnap Adu Gábor, a kisebbsé­gi önkormányzat elnöke közölte: a gyámhivatal döntése nyomán vis­szakerült a három kiskorú gyer­mek a családhoz. A szakhivatal to­vábbra is figyelemmel kíséri a csa­lád életét, a gyermekek nevelését, iskolába járásuk rendszerességét. Holló József szociális munkás kö­szönetét fejezte ki mindazoknak - a hevesi gyámhivatalnak, a ki­sebbségi önkormányzatnak és la­punknak -, akik az édesanya és három gyermeke sorsára irányítot­ták a figyelmet, aminek köszönhe­tően ismét együtt lehet a család. Pályázati központ Heves megye A kereskedelmi és iparkamaránál - a tagvállalatok igényei alapján - a hét elején kezdte meg működé­sét a pályázati és információs központ, hogy figyelje a pályáza­ti felhívásokat, tanácsokat nyújt­son a pályázati és az üzleti tervek elkészítéséhez. Különböző szak­területekhez kapcsolódó irodal­mi forrásokkal, kiadványokkal, gazdasági elemzésekkel is ellát­ják az érdeklődő vállalkozókat. A központ a kamara egri szék­helyén, a Telekessy utcában várja a vállalkozókat, s a gyöngyösi és a hatvani képviseletén is segíti a tagokat. Keresik a gyilkost A Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyomozást folytat isme­retlen tettes ellenemberölés bűn­tettének alapos gyanúja miatt. Az eddigi adatok szerint no­vember 4-én a Magyarcsanádon lévő Iszap-tóban vadászok isme­retlen férfi holttestére bukkan­tak, aki bűntény áldozata lett. Az elhalt személyleírása: 30 év körü­li, 181 centiméter magas, átlagos testalkatú, haja szőkésbarna, rö­vidre nyírt, feje kerek, fülei ki­csik. Különös ismertetőjele, hogy fülcimpái felpördültek. Ruháza­ta: szürke szövetnadrág, sötétkék póló, fekete dzseki fehér FUBU felirattal. A holttestnél sporttáska is volt SADISAS felirattal. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy ha a bemutatott grafika vagy a személyleírás alapján fel­ismerni vélik az áldozatot, vagy bármilyen egyéb információval Az ismeretlen holttest rendelkeznek, bejelentésüket a 62/477-577-es telefonszámon, a 12-16-os melléken tegyék meg. MEGYE­I K Ö B K E P Ritkán kommunikálnak a faluvezetők? (Folytatás az 1. oldalról) Berucze László szerint a legtöbben még mindig csak saját községük­ben, közösségükben gondolkoz­nak, nem pedig a kistérségben. Ha egy vállalat ipartelepítés céljával keres fel egy önkormányzatot, an­nak ma még nem áll érdekében azt mondani, hogy talán próbálkoz­zon a szomszédos községben, hi­szen ott jobbak a feltételek. Ilyen szinten kellene kistérségben gon­dolkodni. A '90-es évek elején az egyes települések még nagyon kü­lönböző fejlettségi fokon álltak. Mára ez kiegyenlítődött, s lehetne régióban gondolkodni.- Olyan polgármesteri klubban gondolkodtam - folytatja Bencze László -, ahol kötetlen formában beszélgethetünk. Akár a szabad­idő megrövidítése árán is kellene találnunk egy olyan fórumot, amely a napi munka gyorsasága érdekében információkat közvetít­hetne. Ehhez a gondolathoz csatlako­zott Török Margit, Tenk polgár- mestere is. Ő ott látja a bajt, hogy apró, de időrabló dolgok miatt sok­szor a fontosabb feladatokra nem jut elég idő.- A '90-es évek elején több tájé­koztatást kaptunk - emlékszik vis­sza -, az utóbbi időben viszont magunkra hagytak bennünket, s ezért mindenki igyekezett kiépíte­ni saját információs csatornáját, amelyre nagyon vigyáz. Szakmai­lag a polgármesterek mindig ma­gányosak, ezért is lenne jó a jegyzői klubok mintájára egy polgármeste­riklub. A polgármester asszony újabb problémákra is emlékeztet: az in­formatikailag felgyorsult világban szükség lenne a hivatalokat inter­netes vonallal összekötni, hogy az információ áramoltatása még gyor­sabb legyen. Arra a kérdésünkre, tapasztalt-e már információ-vissza­tartást, a következő a válasza:- Előfordult, hogy szándékosan részinformációt kaptam, ami egyenlő a semmivel. Biztos vagyok abban, hogy szükség lenne egy fó­rumra, ahol őszintén beszélgethet­nénk a napi gondokról. Hevesvezekényen Balogh Sándomé polgármester arra emlé­keztet, hogy a kis lélekszámú tele­Titoknak minősítve? Mester András, Tamazsadány polgármestere szerint a települd sek közti kommunikációt nagyban meghatározza a szimpátia az egyes vezetők között.- Elsősorban a személyes kap­csolatokon múlik, hogyan áramlik az információ - szögezi le. - Telje­sen emberi dolog, hogy van, aki szimpatikus a másiknak, s vele közlékenyebb, s van, ahol ez éppen fordítva működik. Persze, Mester András is egyet­ért kollégáival, hogy szükség lenne egy ilyen klubra, hiszen szervezett A dél-hevesi térségben - csakúgy, mint az ország más tájain - mindenki szeretne előre haladni, éppen ezért az információkat - főként pályázati pénzekről, állami támogatásokról szólókat - titkokként kezelik. Talán attól tartanak, hogy azok megosztásá­val csökkennek az esélyeik... pülések esetében létkérdés a pá­lyázati források felderítése. Az egy­mással való kommunikálás révén kevesebb munkával is nagyobb eredményeket lehetne elérni.- A mi munkánkban - mondja - a gyorsaság, a hatékonyság, a rugalmasság kulcsfontosságú. Bizonyos, hogy a községek veze­tői akár szabadidejükből is ál­doznának azért, hogy olyan is­meretek birtokába jussanak, amiket egyszer már a „szom­széd” kiderített, így nem kellene ugyanazt az utat végigjárni. Mi­vel az információ hatalom, tu­dom, sokan nem szívesen adják ezeket ki. Ám egy olyan fórum, amely a kötetlen, őszinte hangu­lat és találkozás szándékával ala­kul, segítene a gyorsabb infor­máció-áramlásban. keretek között a szimpátia, antisz- impátia már nem lenne meghatá­rozó. Kömlőn Cseh József polgármes­ter úgy véli, elszigetelődtek az ön- kormányzatok. A pályázati lehető­séget közlönyből vagy az Internetről tudják meg, lehetőség sincs kommunikálni. Ám az is igaz, hogy sokan érzik ma is úgy, az a jó, ha minél kevesebben érte­sülnek egy lehetőségtől, hiszen ak­kor az adott településnek nagyob­bak az esélyei.- Sokasodik a munka, leterhel­tek a hivatalok, nincs elég idő a be­szélgetésre - említi -, így valaho­gyan elidegenedtünk egymástól Az emberi kapcsolatok általában jók de ha munkáról van szó, akkor mindenki kicsü zárkózottabb lesz. SZUROMI RITA Járható utak, járdák, múló hó Az elmúlt két napon megmutatta magát a valódi tél, igaz, idén nem túl harapós arcát idézte elénk, hiszen a kedden, illetve a szer­da hajnalig hullott hó mennyisége koránt­sem volt drámainak nevezhető. Heves megye, Eger Az adatok szerint Heves megyében kisebb terü­leti eltéréssel mintegy három-öt centimáemyi hótakaró borította a talajt. Az utánpótlás elma­radása és az emelkedő hőmérséklet miatt ez azonban nem okozott különösebb gondot az uta­kon, illetve a települések belterületem, s a fenn­akadások elkerülése miatt a szóró- és tisztítógé­pek is megjelentek. A Heves Megyei Közútkezelő Kht. útügyeleté- től kapott felvilágosítás szerint összes járművük kint volt az utakon, éjszaka is végezték a takarí­tást. Szerdán a megye minden útja járható volt, és minden települést meg lehetett közelíteni. A főutak sónedvesek, a mellékútvonalak, az al­sóbbrendű utak hókásásak voltak, a Mátrában, a hegyi szakaszokon fordultak elő hosszabb la­tyakosabb részek. A Mentőszolgálat Heves me­gyei szervezetéül kapott tájékoztatás szerint ko­molyabb, az utazási körülmények, útviszonyok számlájára írható baleset nem történt. A törések­kel, elsősorban végtagsérülésekkel jelentkező be­tegek szállítása miatt azonban érezhető volt a megszokottnál valamelyest nagyobb forgalom. A megyeszékhelyen az elmúlt két napban éjjel is folyamatosan dolgoztak a közterületek és a közutak megtisztításán - mondta el Ferenczi Ta­más, az Egri Városgondozási Kft. üzemegység-ve­zetője. A cég az egri belváros és a Felsőváros rendben tartásáért felel. A Hajdúhegy, az Almagyar-domb, Szarvaskő és a város további külső részeinek gondozásáért más vállalkozó fe­lel. A Városgondozási Kft. harminc emberrel, há­rom közúti és két kisebb, a járdák takarítására al­kalmas géppel vette fel a munkát. Mint az üzem­egység-vezető hozzátette: legfontosabb volt a tűz­oltóság vonulási útvonalának megtisztítása, illet­ve a buszmegállók, lépcsők megtisztítása. Szer­dán a hómentes főutak mellett minden egri utca járható volt. Az utakat só és ózdi kohósalak keve­rékével érdesítették, az elmúlt két nap alatt ki­szórt mennyiség elérte a száz tonnát. A járdákat, lépcsőket - környezetvédelmi megfontolásból - a sónál kevésbé károsító fűrészporos homokkeve­rékkel síkosságmentesítették. A cégnél március 15-ig tart a 24 órás téli készenléti szolgálat műkö­dése. Bejelentés, panasz nem érkezett hozzájuk. A helyhatóságok arra is fölhívták a figyelmet, hogy a háztulajdonosok a saját porta előtt leg­alább tegyék rendbe a járdákat. Járvány nincs, influenza lehet Heves megye A különböző országos híradások­ból tudhatjuk, hogy hazánkban néhány dunántúli megyében az utóbbi napokban bizony ugrás­szerűen megnőtt az influenzás megbetegedések száma. Arról kaphattunk információkat, hogy több településen óvodákat, isko­lákat zártak be a szokásosnál na­gyobb mérvű hiányzások miatt.- Heves megyében egyelőre nem lehet járványról beszélni, hiszen az ilyen jellegű betegségek aránya mindössze kétszázalékos a lakosság körében - tudtuk meg dr. Tóth-Daru Ágnestől, az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Heves Megyei In­tézete járványügyi osztályának vezetőjétől. Ugyanakkor a szak­ember hozzátette: mivel a vírus rohamos terjedésére azonban igencsak számítani lehet, ezért az influenzajelentő szolgálat ha­marosan Heves megyében is megkezdi működését. A napok­ban kapják meg a háziorvosok az ezzel kapcsolatos körlevelet. Az első adatokat január 6-án hozzák nyilvánosságra Az eddigi jelzések szerint az elmúlt napokban az óvodai hi­ányzások ugrottak meg jelentő­sebben, de járványról még eb­ben a korcsoportban sem lehet beszélni. ■ A Széchenyi-tervről A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Széchenyi-terv programjaival, pályázati lehető­ségeivel kapcsolatosan ma 14 órától szakmai konzultációt tart Hatvanban, az Ady Endre Műve­lődési Központban. Az érdeklő­dő vállalkozások részletesen megismerkedhetnek a több mint 100 milliárd forintos pályá­zati forrás elemeivel: regionális vállalkozásfejlesztés, turizmus, lakásprogram, foglalkoztatás, energiatakarékosság. ________■ V árják a véradókat Heves megye A Magyar Vöröskereszt Eger Te­rületi Szervezete, valamint a vér­transzfúziós állomás a héten két helyen is segítségnyújtásra várja az önkéntes donorokat. Tamaleleszen január 26-án, pénteken reggel 9 órától délután 2-ig tart a vérgyűjtő akció a mű­velődési otthonban. Sírokban az általános iskola lesz a véradás helyszíne január 30-án kedden, ugyancsak reggel 9 és délután 2 óra között. A szervezők mindkét helyen számítanak a régi donorokra, de várják azokat is, akik első alka­lommal nyújtják majd karjukat a tű alá. A Bárány-uszodáról Eger A helyi adóbevételek célirányos felhasználásáról, a magánerős közműberuházások támogatá­sáról és a közterület-felügyelet működéséről is várhatóan végle­ges, második fordulós döntést hoz mai, délelőtt 9 órakor kez­dődő ülésén a megyeszékhely önkormányzata. Szó esik a táv­hőszolgáltatásról és a Bárány­uszodára és környékére vonatko­zó fejlesztési pályázatról. (Utób­biról lapunkban több alkalom­mal is írtunk, figyelemmel az el­térő véleményekre.) A Városháza dísztermében összeülő képviselők megtár­gyalják azt a javaslatot is, amely egy kábítószerügyi egyeztető fó­rum létrehozásának megpályá­zására vonatkozik. Napirendre kerül - zárt ajtók mögött - elő­terjesztés az Egri Uszoda Kft. tő­keemeléséről és az Egertourist Kft. üzletrész-értékesítéséről. ■ Új horgászvizeket „találtak” Eddig még nem volt értük komoly versenyfutás (Folytatás az 1. oldalról) A meghirdetett pályázatra ed­dig beérkezett pályázatok alapján megállapítható, hogy a hadászati jog hasznosítására jelentkezők közel fele eddig ilyen tevékenységet nem vég­zett, ám vállalták a hozzáértő szakemberek foglalkoztatását. Nem dőlt még el az sem, hogy a Balaton után az ország má­sodik legnagyobb horgász-, il­letve halászvizének számító Tisza-tavat ki nyeri el a két pá­lyázó közül. Egyik a jelenleg birtokon belül lévő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a másik szintén jó eséllyel induló pályázó a hét folyó menti megye részvéte­lével nyáron megalakult ön- kormányzati társulás köz­hasznú szervezete. A többi néhány tíz hektáros horgászvízért - miként kaptuk róla a tájékoztatást - nem in­dult komoly versenyfutás. Mintegy a fele részük eseté­ben csupán egyetlen - például a markazi, illetve a nagyrédei víztározó hasznosításáért -, s jellemzően éppen a korábbi kezelő szállt az ellenfél nélkü­li ringbe. Két-két jelentkező akadt a vonzó horgászhelynek számító hatvani tavakra - a belső tóra és a kavicsbánya-tó­ra -, hasonló az érdeklődés a megyeszékhely közelsége miatt közkedvelt egerszalóki Laskó- völgyi víztározó, s a gyöngyösi Deli-tó iránt. Benyó Zoltán, a megyei földművelésügyi hivatal halá­szati felügyelője lapunknak el­mondta: a rendelet alapján, előreláthatóan február végén, négy további, teljesen új, ki­sebb megyei állami vízterületet is megpályáztatnak. Ennek megfelelően Füzesabonyban az autópálya-építés nyomán keletkezett két sóderos tó, az Egér-patak, illetve csatorna s a Rima alsó szakaszának, vala­mint a gyöngyössolymosi Nagy-patak hasznosítására le­het vállalkozni. Utóbbi eseté­ben is maga a leendő pályázó jelentette be igényét az állami víz kezelésére, mivel pisztrán- gost kíván itt létesíteni. A szakember végül közöl­te azt is lapunkkal, hogy a későbbiekben a bejelenté­sek nyomán újabb horgász­vizek megjelenésére és pá­lyázati hasznosítására is sor kerülhet. no)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents