Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-30 / 304. szám
Az autóra „tett” ujjlenyomat és a teának szánt kender Hatéves volt a legfiatalabb tettes az elmúlt évben, hetvenkét esztendőt számlált a legidősebb Véget ért egy esztendő, egyben egy évszázad, egy évezred. A visszapillantás tehát sokszorosan indokolt. Arra persze, terjedelmi okokból most nehéz lenne vállalkozni, hogy száz esztendő megyei bűnügyeiből válogassunk, ezért a most letelő 2000. év legérdekesebb eseteit gyűjtöttük csokorba dr. Orosz Gyula r. ezredesnek, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) bűnügyi igazgatójának a segítségével. Természetesen - miként a korábbi esztendők zárásaképpen tettük - ezúttal is LEG-jelzővel illettük az elmúlt év bűneseteit, bűnüldözői sikereit, netán kudarcait.- Kezdjük a bűnüldözőket leginkább dicsérő kérdéssel: mi volt a megye rendőrségének LEGgyor- sabb elfogása?- Hármat is említhetek - feleli dr. Orosz Gyula. - A hevesi kapitányságon történt, hogy az egyik bűntény esetében egy hevesi férfi betört egy lakatosműhelybe, ahonnan szerszámokat vitt el. Még azelőtt lefoglalták az eltulajdonított eszközöket az elkövetőtől, mielőtt a betöréses lopás ténye egyáltalán a sértett tudomására jutott volna. Füzesabonyban viszont a gazda akkor tudta meg, hogy ellopták a kerékpárját, amikor a nyomozók felkeresték, s visszaadták azt neki. Hatvanban egy betörőcsapat hengerzártöréssel követett el bűncselekményeket, s már az elkövetés után tíz perccel csattant is csuklójukon a bilincs.- Melyik volt a LEGemléke- zetesebb bűnjel, amit lefoglaltak?- Természetesen e körbe tartozik annak a három kiló aranynak a lefoglalása, amelyet egy ékszerbolti betörés során zsákmányolt Gyöngyösön a tettes. Avagy ide sorolható egy betörésből származó könnyűbúvárruha. A legérdekesebb az a telefonlehallgató készülék volt, amelyet egy roppant féltékeny füzesabonyi férfi szerelt fel otthon a telefonjára, hogy lehallgathassa feleségének a beszélgetéseit.- Mely ügy hozta a rendőrségnek a LEGrázósabb nyomozást?- Mindenképpen az a lopássorozat, amelynek során tavasszal Heves környékén négy község temetőjéből 102 sírhelyről tulajdonítottak el vázákat. A tetteseket végül három hónap nyomozás után sikerült elfogni. Volt egy csalássorozat is, amelyben a munkatársaim kiderítették, hogy az elkövetők mindegyike hamis álnévvel és hamis iratokkal rendelkezett.- Milyen bűneset volt az, amely a LEGnagyobb fejtörést okozta a zsaruknak?- Mindkettő a gyöngyösi kapitánysághoz kapcsolódik: volt egy fegyveres rablás, amelynek az elkövetőit csak hónapokkal a történtek után sikerült nyakon csípni. De ugyancsak nagy energiát és erőket mozgósítottunk abban a betöréses lopási ügyben, amelynél a célpont egy gyöngyösi ékszerbolt volt.- Meddig tartott a LEGhosz- szabb forrónyomos készenlét?- Az egyik a tiszanánai emberölésnél volt, amelynek helyszínén egyfolytában tizenhat órán át végeztük a szokásos adatgyűjtést, helyszínelést, nyomozást. Egy másik alkalommal a gyöngyösi kórházból megszökött, előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottat összesen 72 órán át kerestük, mire sikerült a nyomára jutnunk.- Mi a megye bűnügyeseinek a LEGnagyobb adóssága? A HRFK bűnügyi igazgatója kesernyés mosollyal a szája szegletében adja meg a kérdésre a választ:- Ugyanazt tudom mondani - a legnagyobb sajnálatomra -, mint tavaly és tavalyelőtt, vagyis a „Vagány" (a gyöngyösi N. A. vállalkozó - A szerk.) megölése ügyében sajnos még mindig adósak vagyunk a tettes felderítésével.- Az elkövetkezőkben a tettesekről lesz szó. Ki volt a LEG- fiatalabb közülük?- Gyöngyösön egy lopási ügyben az derült ki, hogy a bűnténynyel alaposan gyanúsítható személy mindössze hatéves. Hatvanban hasonló módon „gyűjtögető” sorstársa csak két évvel volt nála idősebb.- A LEGidősebb gyanúsított?- A férfiak mezőnyét egy 72 éves hatvani ember vezeti, akivel szemben lopás miatt indult eljárás. A nők között egy 59 éves hevesi volt a legkorosabb, ellene ön- bíráskodás miatt kellett eljárnunk.- A LEGagyafúrtabb tettes?- Mindenképpen az az illető, akit Hevesen jármű önkényes elvétele miatt vontunk eljárás alá, s ő nem egyébbel védekezett, mint hogy az ominózus gépkocsira valaki gálád módon odarakta az ő ujjlenyomatát...- Mi volt a LEGostobább gyanúsítotti védekezés?- Egy alatkai polgár kábítószert, pontosabban kendert termesztett otthon, és a rendőrségi számonkérése során azzal védekezett, hogy ő csak teát akart belőle készíteni. Egy füzesabonyi hölgy viszont azt próbálta bemagyarázni a nyomozóknak, hogy az általa ellopott tárgyakat valójában a sértett adta neki. A bűnözők 2001-ben sem számíthatnak jobbra Lókozmetika gondos zsarugazda módjára- Milyen elkövetői érvelés hatotta meg LEGinkább a rendőröket?- Annak a férfinak a vallomása, aki gázolajat akart lopni azért, hogy eladása révén legyen pénze a gyógyszereket kiváltani a feleségének.- Térjünk vissza a bűntényekre. Melyik volt a LEGbrutáli- sabb?- Egy hevesi férfi egy idős nő házába hatolt be, őt súlyosan bántalmazta, majd megerőszakolta. Hatvanban egy rabló a sértett fejét 32-es villáskulccsal ütlegelte. Szerencse, hogy az áldozat életben maradt.- Mennyi volt a LEGnagyobb kár, amelyet 2000-ben bűncselekménnyel okoztak?- A már más vonatkozásban említett gyöngyösi ékszerbolti betöréses lopás, ahol végül is mintegy 50 millió forintos kárt állapítottak meg. FOTÓ: PERL MÁRTON- Mi volt a LEGmegmosolyog- tatóbb bűnügyi sztori1- Hadd elevenítsek fel kettőt! Egy káli férfi azért bukott meg végül is, mert a korábban ellopott rézkábelt vissza akarta vinni oda,- Melyik volt a LEGszomorúbb bűnügyi történet a rendőrök számára?- A szerelmesek napjához, Va- lentin-naphoz kapcsolódik, amikor Lőrinciben egy fiatalember a vasútállomás közelében lelőtte a barátnőjét, majd a saját fejébe is golyót eresztett.- Mi tekinthető az év LEGfineszesebb bűncselekményének, amikor az elkövető különleges ravaszságáról tett tanúbizonyságot?- Akárhogy is kutatok az irataink között, illetve az emlékezetemben, azt kell mondanom, hogy ebben az esztendőben egyik elkövető sem érdemli ki a legfine- szesebb bűntény megvalósítója címet.- De azért azt csak ki lehet mondani, hogy ki volt az év LEGügyesebb bűnelkövetője?- Ebben sem szeretnék konkrét esetet és elkövetőt megjelölni, mindössze annyit mondhatok, ez a cím nyilvánvalóan azoknak jár, akiknek a kilétét rendőrségünknek sajnos nem sikerült felderíteni. Különös év végi bűnügyi értékelésünk végén dr. Orosz Gyula külön is megkérte lapunkat, hogy közzétegyük a következőket:- A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a megye bűnügyesei nevében eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a Heves Megyei Hírlap valamennyi Kedves Olvasójának! Természetesen a jókívánság nem érvényes a bűnözőkre - tette hozzá -, illetve azokra, akik Segítettek a tettesek Természetesen nem maradhat el a bűnügyi nyomozók számára LEGkönnyebb esetek megemlítése sem. Eszerint szinte alig akadt dolguk a rendőröknek az elkövető felderítésében Hatvanban, amikor egy becsületsértési ügyben a sértett magnóra rögzítette a gyanúsított által hozzávágott sértéseket. Gyöngyösön viszont a tettes bizonyára megsajnálta a nyomozókat - megkímélendő őket a fárasztó nyomozástól akiknek azzal irányította figyelmét saját magára, hogy a betöréses lopás helyszínén hagyta a személyi igazolványát és a szabaduló levelét... ahonnan eltulajdonította. Hevesen viszont egy férfi azért tett bejelentést az ügyeletünkön, mert - mint felháborodottan hangsúlyozta - ismeretlen tettesek teljesen újra cserélték ki a hűtőszekrényét, amíg ő távol volt... valamilyen bűncselekmény elkövetése révén kívánnak az elkövetkező évben anyagilag gyarapodni. Velük kapcsolatban csak azt mondhatom, hogy 2001 nem az ő évük lesz! SZALAY ZOLTÁN K ormos Kolos tüzeléstechnikai szakember korán ébredt az esztendő utolsó napján. Óvatosan, de határozottan megböködte a mellette szuszogó feleségét, s amikor az kinyitotta a szemét, rádörrent.- Kikészítetted a ruhámat?- Ezért vertél fel az álmomból? Ha nem láttad volna, már tegnap este odatettem a szék karjára - morogta az asszony, és hátat fordított. A városka köztiszteletben álló tüzeléstechnikai szakembere ekkor nyújtózkodott egy nagyot, mindig ezt tette reggeli torna gyanánt, aztán hirtelen mozdulattal kipattant az ágyból. Sietnie kellett, mert - mivel az idén szabad volt ezen a napon - elvállalt egy maszek melót, s nem akart elkésni. Az egyik pénzintézet bízta meg, hogy makulátlan munkaruhájába öltözve járja végig a városka utcáit, s ossza szét a járókelők között a takarékosságra buzdító reklámcédulákat, amelyeket a cég belvárosi központjában kell átvennie. A fürdőszobában a dereka köré csavarta a jókora törölközőt, s kipillantott az előszobái órára. Van még idő, nyugtatta magát, aztán komótosan öltözködni kezdett. Belebújt a ropogósra vasalt fekete kezeslábasba, fényesre tisztított bakancsot húzott, majd mielőtt magára öltötte volna a munkaruha felső részét, odaállt a földig érő tükör elé, és nagy szakértelemmel a nyaka köré tekerte a hófehér sálat, majd a fejébe nyomta a kéményseprők jellegzetes kerek sapkáját.- Elmentem...! - kiáltott be az asszonynak, de nem kapott választ. Biztosan elaludt, gondolta Kormos Kolos, a városka köztiszteletben álló tüzeléstechnikai szakembere, és csendesen bezárta maga mögött az ajtót. Ma keresek egy kis szerencsepénzt, viccelődött magában, miközben mélyet szippantott a friss hajnali levegőből. A pénzintézet központjában degeszre tömte a hátizsákját papírpénzzel, aláírta az átvételi elismervényt. Ezen különösen jót derült, mert igencsak nevetségesnek találta, hogy hárompéldányos ívet nyitottak a reklámbankók nyilvántartására, holott a gatyától a nyakkendőig egyenszabású alkalmazottak is tudják, hogy értéktelen szóróanyag az egész. Az eleje teljesen úgy néz ki, mint egy igazi ötezres, a hátoldalára viszont bugyuta mondatokat talált ki valaki. Az elsőt egy álmos szemű piaci kofának nyomta a kezébe, aki mielőtt elvette volna, hangosan felkiáltott, hogy kéményseprőt látok, szerencsét találok. Aztán böngészni kezdte a bankjegyen, hogy „A pénz nem boldogít... - ha nem takarékoskodik!” Ettől aztán felébredt, és arra kérte Kormos Kolost, hogy hadd húzza meg valamijét. Lenne egy Szilvás István Alkalom szüli... ötletem, gondolta a köztiszteletben álló tüzeléstechnikai szakember, de mire kimondta volna, a csinos zöldséges már elviharzott. így ment ez egész nap, ki megsimogatta a ruháját, ki a gombját fog- dosta meg, más rúzsillatú puszit nyomott az arcára. Nem is gondolta volna, hogy ilyen örömmel fogadják az emberek azt a vacak kis papírt. Meg a rajta lévő bárgyú szövegeket, mint azt, hogy „Száz forintnak ötven a fele, de megduplázhatja, ha ránk bízza!” Vagy: „A pénznek nincs szaga, de ha jól bánik vele, illatozó finomságokat vehet belőle!” - Mit Id nem találnak! - jegyezte meg a szolgálatba tartó rendőrtiszt, amikor megfordította a gróf Széchenyi István arcképével díszített papírpénzt, s azt olvasta rajta, hogy „Ne a mosodába vigye, hanem a takarékba!” Majd azzal köszönt el, hogy jaj annak, aki pénzmosásba keveredik. - Bár, ebben a maskarában még az sem tűnne fel... - vigyorogta el magát a kéményseprő förtelmesen rút álarca láttán. Ez a mondat befészkelte magát Kormos Kolos fejébe, minden lépésnél egyre hangosabban és keményebben visszhangzott benne, végül már nem is gondolt másra, csak arra, hogy nem tűnne fel, nem tűnne fel... S egyszerre csak ott állt a városka legnagyobb forgalmú totózója előtt, odabenn dühöngött a lottóláz, rég nem volt már ötös, az emberek azzal a reménnyel öntötték a pénzüket Fortuna bőségszarujába, hogy kamatostól kapják majd vissza.- Hú-ú-ú-ú...! - kiáltottak fel kórusban a szelvények fölött gömye- dező alakok, amikor belépett. - Mondjon gyorsan öt számot, maga biztosan szerencsét hoz - lépett elé egy kopottas öregúr. Tucatnyian kérték még ugyanezt, s a városka tiszteletre méltó tüzeléstechnikai szakembere a szilveszteri maszk alól tompa hangon sorolta a tippeket. Még akkor is a kezét szorongatták, amikor az üvegablak felé indult. Amikor odaért, intett egyet, hogy most ő következik, mire az úri közönség illedelmesen elfordult. A parányi kalitkában ülő hölgy csak annyit látott, hogy egy hosszú nyelű, fekete szőrű, kefének látszó tárgy mered rá. Majd, hogy a talpig fekete ember a szájához emeli a mutatóujját, s pisszent egyet.- Ide az összes pénzt! - suttogta, s a nyomaték kedvéért megérintette a vállán pihenő kaparóvasat. - Ha csöndben marad, nem lesz bántódása! A totózó alkalmazottja bénultan bámult rá, majd számolatlanul tolta elé a vaskos pénzkötegeket. Kormos Kolos nyugodt tempóban süllyesztette el valamennyit a szétosztogatott reklámbankók helyére, majd távozni készült.- Volt szerencsém! - szólt vissza az ajtóból, majd elnyelte a kinti sötétség. A rendőrség ügyeletes tisztje éppen fel akart hajtani egy pohár Kö- lyök-pezsgőt, mert csak ezt engedélyezte a testület ünnepi szolgálati szabályzata, amikor csengett a telefon.- Egy álarcos kéményseprő... - hebegte a zaklatott hívó. - A totózó- ban..., nála van a pénz...- ...Tudom, tudom, köszönjük a bejelentést - mondta a százados, majd letette a kagylót és a fejét csóválva arra gondolt, hogy mi mindent ki nem találnak azok a híg agyú reklámosok. Aztán megemelte a poharát. - No, akkor buék... ________________________________________________________■