Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. November 20., hétfő ||| Ismét bál Eger A Magyar Újságírók Országos Szövetségének felkérésére Sós Tamás, a megyei közgyűlés el­nöke és dr. Nagy Imre polgár- mester vállalta a 2001. január 27- én - immár a negyedik alkalom­mal - megrendezésre kerülő új­ságíróbál védnökségét. A MÚOSZ az első mulatsá­got 1997-ben rendezte meg négy megyeszékhelyen. A rá­következő évben Heves megye is csatlakozott, és 2001 farsangi szezonjában már 11 megye- székhelyen hálóznak együtt a toliforgatók - tájékoztatta la­punkat Rózsa B. György, a ren- dezvény fő szervezője. ______■ R ejtvény November 11-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: ,Áz én anyám? Én meg azt hittem, a ti­éd. ” A jó választ beküldők közül könyvet nyertek Sántha Kriszti­na andornaktályai és Balázs Tí­mea tamaleleszi olvasóink. Gra­tulálunk! ■ Nincs hír a fiúról Eger Továbbra sem jelentkezett csa­ládjánál Kiss Gábor, 17 éves, ki­tűnő tanuló, egri gimnazista, aki november 11-én ment el ott­honról, s azóta ismeretlen he­lyen tartózkodik. A fiú 195 centi­méter magas, vékony testalkatú, haja sötétbarna, sportosra nyírt, arca ovális, szeme kék. Eltűné­sekor körszakállat és bajuszt vi­selt. Amikor szüleitől elköszönt, fekete-fehér sportcipőt, sötétkék farmernadrágot, fekete pulóvert és szürke betéttel díszített fekete polárkabátot viselt. Nála volt is­kolai, fekete hátizsákja, abban kapucnis, fekete széldzsekije. A szülők már a múlt hét kö­zepén magas pénzjutalmat ajánlottak fel annak, aki érdemi információval segítené a mind ez ideig eredménytelen nyomo­zást. A család a 324-591-es egri telefonszámon várja a híváso­kat, a rendőrség pedig az 522- 111-es központi szám 13-35-ös mellékére kéri a bejelentéseket. Biztatóak a svéd kilátásaink Eliasson szerint a hevesi kapcsolat fejlődött a legjobban A legjobban fejlődő testvérmegyei kapcso­latként aposztrofálta Heves és Vármland megye közötti, még 1994-ben megkötött együttműködési szerződést Ingemar Eliasson, a svédországi megye kormányzó­ja. Ingemar Eliasson azt követően adott in­terjút lapunknak, hogy Vármland székhe­lyén, Karlstadban fogadta azt az egri vállal­kozók, Rohonczy Zoltán és Bóta Kálmán al­kotta delegációt, amely a két megye közti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében folytatott tárgyalásokat több helyi céggel. Karlstad, Heves megye- Kormányzó úr! Heves megyében úgy látják, hogy a Vörmlanddal kötött együttműködési szer­ződés az egyik legtartalmasabb a megye külföldi kapcsolatrendszerében. Önök hogyan ítélik meg a hevesi kapcsolatot?- Bátran ki merem jelenteni, hogy nagyon sok minden történt az elmúlt időszakban. Elég talán csak az egri svéd jelenlétre utalni, arra, hogy önök­nél is megismerhették termékeinket, illetve arra: számtalan cégek közötti kapcsolat is kialakult ez idő alatt, ami számunkra is nagy jelentőséggel bír. Úgy gondolom, ez a kapcsolat mindkét félnek fon­tos, hiszen .például a korábbi időszakhoz képest lé­nyegesen több bort importálunk. A legfontosabb vi­szont az, hogy e kapcsolat révén különböző olda­lakról is kölcsönösen megismerhettük egymást.- Önök szerint miként alakulhat e kapcso­lat jövője?- Magam például határozottan reménytelinek lá­tom a magyar és a svéd cégek közti együttműködés­ben, illetve a turizmus fejlesztésében rejlő lehetősé­geket. Nem mellékes az sem, hogy bár Vármland más országok megyéivel is kapcsolatot tart, azt ta­pasztalhattuk: a hevesi fejlődött a legjobban.- Magyarország az EU-s csatlakozás küszöbén áll. A felkészülés évei alatt Heves megye külön fi­gyelmet szentel az EU-s országok megyéivel kiala­kított kapcsolataira. Vármland milyen segítséget tud nyújtani Hevesnek?- Svédország is csak a közel­múltban csatlakozott az Euró­pai Unióhoz, így meggyőződé­sem, hogy a hibák kiküszöbölé­sében mindenképpen segítsé­gükre lehetnek a tapasztalata­ink. El kell ugyanakkor azt is mondani, hogy bár a csaüako- záskor senki sem kérdezte tő­lünk, hogy mit tudunk mi adni az uniónak, csak az számított, hogy hogyan tu­dunk alkalmazkodni. Lényeges tehát, hogy önök­nek is el kell azon gondolkodni, Magyarország mit tud nyújtani az EU-nak. Természetesen meg va­gyok győződve arról is, hogy Magyarország - hely­zeténél fogva - sok mindent adhat az európai or­szágok közösségének. Nem is az a kérdés tehát, hogy csatlakoznak-e önök, hanem az: mindez mi­kor történik meg. Arról is biztosíthatom önöket, hogy mind Svédország, mind pedig Finnország azon fáradozik, hogy a bővítésre mihamarabb sor kerülhessen- Ön szerint mikor kerülhet sor hazánk fel­vételére?- Talán 2005-ben (kOhne) Panasznap a patakparton Domoszló Ott állunk a Petőfi utca néhány lakó­jával a laza talajú, lejtős parton, ahol pár hete belebukfencezett az egyik építőmunkás autója a Závoda-palak frissen kövezett medrébe. A meg­erősített, mintegy 900 méter hosszú partszakasz ezen a részen a legve­szélyesebb, könnyen a három-négy méteres mélységben találja magát az ember, ha közel merészkedik a széléhez.-Összecsődült akkor a nép - utal a Lada becsúszására a közeli portán élő Major Tamás. - Küszködtek odalenn a szerencsétlenek, aztán az egyik szusszanáskor felkiabáltak, hogy jól nézzék meg, emberek ho­gyan csináljuk, mert a télen szüksé gük lehet rá... S ez elképzelhető, ugyanis az érintett szakaszon a munkák miatt kivágták az összes fát, legyalulták a földet, s még arra sem gondoltak, hogy egy fél lábszámyi töltést, pad­kát emeljenek.- Korlát kellene ide! - fogalmazza meg az utca lakóinak kérését Lukovszki Jánosné, aki már most, a kicsit sáros időszakban is halálféle­lemmel hajt végig az úton. - Nem merek a meder felé nézni, mert rög­tön tériszonyom támad. Megvert bennünket az Isten ezzel a patakkal. Ami igaz, az igaz: legutóbb a zú­gó, bőgő vízáradat sodorta veszély­be őket, most meg ez a lecsupaszí­tott, lejtős partszakasz. Mint említik, a máskor oly békés erecske úgy fel­duzzadt, hogy hatalmas farönköket sodort maga előtt, hidakat rombolt le. Újjá kellett építeni mindet, ám a helybéliek által csak Csonkásként emlegetett patak rendbe tétele után sem nyugodtak meg a közelben élők.- A rokonaink már be is jelentet­ték, hogy ha leesik a hó, ők ide be nem teszik a lábukat - magyarázza dühösen Majomé, aki azért is hábo- rog, mert a házuk előtti vízátereszbe helyezett vascsövet megrepesztet- ték, tönkretették az építők. Négy házzal odább Nagy István a kertjébe invitál. Nézzem meg, mu­tatja, mi maradt belőle. A part felőli részt lefaragták, a kerítés sarkát leti­porták, s hiába szólt, a füle botját sem mozgatja senki.- Azt szeretnénk, hogy az eredeti állapotba állítsák vissza a környeze­tet - mondják. - A patak mindkét ol­dalán gyönyörű fák álltak, egyetlen­egyet tudtunk csak megmenteni kö­zülük. De, ha már kivágták őket, leg­alább a törzsüket itthagyhatták vol­na, csinálhattunk volna belőlük kor­látot. így meg se ez, se az... A panaszosok csoportja egyre bővül. Átjön a másik oldalról Hajdú Józsefné, aki azt sérelmezi, hogy a mederépítés miatt keskenyebb és süppedős lett az út. Télen azon egy teherautó tüzelőt be nem tudnak vinni, az biztos.- Aztán meg itt van ez a híd - mu­tatja a vasból készült, szűk átjárót. - Olyan távolra rakták egymástól a korlát rúdjait, hogy ha a jeges leme­zen megcsúszik egy gyerek rögvest bezuhan a patakba Mit egy gyerek- bizonygatja fennhangon -, egy fel­nőtt is...!- Bizonyám választottak erről a részről is önkormányzati képviselőt- mondom nekik. - Miért nem for­dultak már hozzá ezekkel a problé­mákkal? Majomé legyint egy nagyot.- Én már voltam benn a tanács­nál, de azóta sem történt semmi. A település polgármestere, Krizsó Sándor ezen a napon nem volt oda­haza falujában. Elszólította a köte­lesség, így csak telefonon értük utol.- Nem értem, miért önökhöz for­dultak, s miért nem közvetlenül hozzánk - mondja a kagylóban. - Ha az érintett Petőfi utcaiak a hiva­talba jönnek, akkor elmondtuk vol­na nekik, hogy a kivitelező napokon belül leszállítja majd november 30- ig felis állítja a Závoda mentén a korlátot. Ami a fákat illeti, közvetle­nül a parton nem lehet fát ültetni, legfeljebb csak fenyőt, mert a gyö­kérzet megbonthatja a most lerakott kövezetét. Erre a részre kúszócserjét engedélyez a terv, telepítésére a ta­vasszal pályázatot nyújtunk be. De a lényeg az, hogy az utca lakónak nem kell tartaniuk a téltől... Ez majd elválik. szilvás istváh Ünnep a miniszterrel A zászlóanya felköti a szalagot a kormány ajándékára fotói pilisy elemér Besenyőtelek A településre is dr. Szabó János honvédelmi miniszter hozta el tegnap a kormány ajándékát, a millenniumi zászlót. Ünnepi köszöntőjében Kalóz András polgármester így fogalma­zott: - Azért maradhatott meg ez a nemzet ezer évig, mert büszke volt magyarságára, s itt, ezen a föl­dön akart élni. Besenyőtelek is büszke, rátarti település, amely az évszázadok során többször el­pusztult, de mindig talpra állt. Maradjon meg bennünk ez a tö­retlen akarás, ezt adjuk át utóda­inknak. A polgármester kitért arra is, hogy a millenniumi nap alkal­mából juttatják el a faluban élő családoknak Besenyőtelek mo­nográfiáját. A díszvendég mon­dandója szinte rímelt Kalóz And­rás köszöntőjére.- Annyi nép eltűnt a vérzivata­ros századokban, mi mégis itt va­gyunk Besenyőtelken, és az or­szág minden településén - mond­ta dr. Szabó János. - Államalapító Szent István királyunk érdemei el­évülhetetlenek, nagy visszhangja volt az akkori Európában, de a megmaradáshoz a magyarság is kellett. A nemzet gyarapszik az autópályával, iskolák, óvodák nyílnak, épülnek a csatornák. Ma­gyarország biztonságban van, s ezt érzi a tőke, érzik a beruházók. Joggal remélhetjük az Európai Uniós csatlakozást, ami által több­lethez jutunk, s ebből a határain­kon túl élő magyaroknak is juttat­nunk kell. A millenniumi zászlóra özvegy Kriston Andrásáé zászlóanya kö­tötte fel a szalagot. A rendezvényen Sós Tamás, a közgyűlés elnöke is jelen volt, és a megye asztali zászlajával örven­deztette meg az itt élőket. Az ajándékokat Gordos Miklós esperes szentelte meg, majd a mű­sor után ünnepi szentmisén ve­hettek részt az egybegyűltek. _________________________0Lif F orgalomkorlátozás az utakon Heves megye Ezen a héten - a mai naptól egé­szen vasárnapig - az Egert Füze­sabonnyal összekötő úton, Nagytálya átkelési szakaszán burkolatjavítási munkák miatt óránként 30 kilométernél na­gyobb sebességgel nem közle­kedhetnek a járművek, és előzni is tilos. A Gyöngyös-Verpelét-Eger ösz- szekötő úton, Abasár belterüle­tén, padkarendezési munkák mi­att a fentiekhez hasonló korláto­zásra számítsanak az utazók. Ha­sonlóképpen, mint ugyanezen az úton, Kisnána átkelési szakaszá­nál, ahol csapadékvíz-elvezető csatornát építenek. A Fiizesabony-Debrecen fő­úton Poroszló belterületén, az Eger-Novaj összekötő út egy szakaszán, Demjénben a bekö­tő úton és a település több pont­ján, Egerszalókon, Kerecsen- den, Egerbaktán az útépítési szakaszokon ugyancsak 30 ki- lométer/órára korlátozták a se­bességet. A Borsodnádasd-Mónosbél összekötő út balatoni részén, a Kiskörét Poroszlóval összekötő út tiszanánai területén, a Jászárokszállás-Tamaméra ösz- szekötő út tamaörsi szakaszán, az Egercsehi-Mikófalva közötti úton, Bekölce és Egereseid, között, továbbá az érintett falvakban közművezeték-építési munkák miatt szűkül az út, következés­képp itt is csak a lassú haladás megengedett. A Kisköre-Poroszló összekötő úton, Sarud átkelési szakaszán közművezetés miatt jelzőlámpa is segíti a forgalmat az útszűkü­letben, ahol a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás érvényes. A Heves Megyei Állami Közút­kezelő Kht. a közlekedők foko­zott figyelmét kéri a felsorolt út­szakaszokon. Évszázadok szellemiségét őrzi VÁRASZÓ Szombaton délután sokan felkere­kedtek a településen, hogy részt vegyenek az Árpád-kori műemlék templom ünnepélyes felszentelé­sén. Az 1200-as évek tájára keltez­hető építmény első írásos doku­mentuma az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék. Történetéről tudjuk még, hogy 1787-ben újjáépítették és bővítették, majd 1948-ban le­égett. Műemlékvédelmi szakem­berek 1958-ban megvizsgálták a templom romjait és megállapítot­ták, hogy az addig műemlék jelle­gű, barokk épületként nyilvántar­tott rom mind koránál, mind mű­vészi kvalitásainál fogva jelentő­sebb értéket képvisel, mint ami­lyet addig tulajdonítottak neki. A temetőtől 200 méternyire lé­vő templom újabb felújítását egy éve határozták el a településen élők, amikor is az országban egye­dülálló módon létrehozták a Vár­aszó Község Templomai Védelmé­ben Közalapítványt. A helyiek adományaiból és az Országos Mű­emlékvédelmi Hivataltól pályázat útján nyert közel 5 millió forintból idén láttak hozzá az épület tető- szerkezetének cseréjéhez, vala­mint a belső építészeti átalakítá­sokhoz. Az ünnepségen a település pol­gármestere, Szekeres Arzén hang­súlyozta: az elmúlt századok kul­túráját és szellemiségét őrző épü­let felújításában jelentős részt vál­laltak a váraszói hívek is, akik ön­zetlenül, társadalmi munkával se­gítették a templom környékének rendbetételét. Ä támogatók neveit emlékkönyvben és emléktáblán őrzik meg az utókornak. A kö­szöntő után Seregély István érsek szentelte fel a templom falait, majd ünnepi szentmisét celebrált. _________________________ajy A z Árpád-kori templom falait Seregély István érsek szentelte fel FOTÓI ÖTVÖS IMRE Továbbtanulóknak Eqer Az Eventus Szakközépiskola Mű­vészeti Tagozata ingyenes felzár­kóztató, felkészítő tanfolyamot indít a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulásának elősegítése ér­dekében. Olyan, 8. és 12. osztá­lyos tanulókat várnak, akik művé­szeti középiskolába, vagy felsőok­tatási intézménybe kívánnak je­lentkezni. Az ötvenórás tanfo­lyam 2000. december elsejétől 2001. március 31-ig tart, a pedagó­gusok között lesz Madaras László művésztanár és Tróján Márta művészettörténész. A jelentke­zőknek pályázati adatlapot kell ki­tölteniük, majd november 24-én egyéni elbeszélgetésre is sor ke­rül; A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a 36/313- 435-ös telefonon nyújtanak, de hasznos lehet a wmv.eventus.hu weblap megtekintése is.

Next

/
Thumbnails
Contents