Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. November 11., szombat A G A Z I N „Le akarjuk váltani a kétpártrendszert”- Az SZDSZ mindkét elnökjelöltje beszéd már arról a nyilvánosság előtt, hogy jelentősen különböznek az elképzeléseik. Ön mit tenne más­képp Fodor Gáborhoz képesti - Talán az MSZP-hez való vi­szony az, ahol az eltérés leginkább kifejeződik. Az SZDSZ pozíciójá­nak meghatározása a stratégia egyik legfontosabb eleme. Én azt mondom, hogy a kétpártrendszer- rel szemben kell alternatívát megje­lenítenünk. Két rosszal szemben kell egy harmadik alternatívát fel­építeni. Azt álh'tóm, hogy az MSZP és a Fidesz hatalomgyakorlási tech­nikái azonosak. Az SZDSZ-t liberá­lis, polgári, európai pártként hatá­rozom meg, amelynek az a felada­ta, hogy a tőle eltávolodott szavazó­it - akik 1998-ban úgy látták, hogy az SZDSZ becsapta őket - visszahó­dítsa. Az a célóm, hogy erős, mű­ködőképes pártot hozzak létre, amely egyfajta nyelven, egy stílus­ban beszél, egy stratégiát követ. Ez­zel olyan széles szavazóbázis támo­gatását szeretném megszerezni, amely a tulajdonos középosztálytól az alkalmazottakon, a közhivatal­okon át a már a szabadságban fel­nőtt, a globalizálódó világot termé­szetes közegnek tekintő új generáci­óig terjed 1990-ben leváltottuk az egypártrendszert, most le akarjuk váltani a kétpártrendszert. Igenis létezik harmadik megoldás, har­madik út, s ez alapvetően más attól az úttól, amelyen a szocialista párt jár. Nem is szólva arról, hogy na­gyon könnyű megkülönböztetnünk magunkat a jobbra tartó, a szélső­jobboldallal kokettáló, a demokrá­cia alapszabályaü megsértő Fidesz- től A mi alternatívánk a korrupció­mentes, tiszta Magyarország, ahol nincsenek előjogok, privilégiu­mok. Ahol a tisztességes verseny szabályai az irányadóak a gazda­ságban, s ahol van lehetőség arra, hogy az emberi méltóság védelmé­ben fellépjünk a legszegényebbek rászorultsági elven való támogatá­sa mellett. Tehát van bennünk szo­ciális érzékenység, de ez nem azt jelenti, hogy az SZDSZ baloldali párt volna.- Említette, hogy a két nagy párt hatalomgyakorlási technikái meg­egyeznek. Tartalmi polüizálásuk- ban lát-e különbséget ?- Léteznek különbségek, s ezek talán abból adódnak, hogy az MSZP-nek elődpárti múltja miatt bűntudata van az elmúlt fél évszázaddal kapcsolatban. Ezért a szocialisták a demokrácia játékszabályait nyilvánvalóan nem sértik meg. A Fidesz viszont felrúgja azokat. Nagy demokrá­cia-deficit az eredmény két esz­tendő után. Egyébként én megha­tározónak tartom az azonosságo­kat. A kádári hatalomgyakorlási technikákat, amelyeket a Fidesz és az MSZP is alkalmaz. Szá­momra nem jelent Németh Mik­lós alternatívát. Nem Németh Miklóstól Németh Miklósig tart a rendszerváltás. Az a különbség az általam javasolt stratégia és aközött, amit például Bauer Ta­más az SZDSZ-ben hirdet, hogy én azt mondom: aki szerint ezt a cinikus, mindenre képes, ördögi erőként lefestett Fideszt csak az MSZP tudja leváltani, az politi­záljon az MSZP-ben. Menjen oda. Mert nem ez a helyzet. Az MSZP reményeim szerint erre nem lesz képes. Óriási a kiábrándultak, a bizonytalanok szavazótábora. Ők annak idején a Fideszt választot­ták, de most nem tudják, kihez csatlakozzanak. Az én ajánlatom az a választónak, hogy ha úgy lát­ja, a Budapest főpolgármestere­ként szerzett tapasztalatokat ne­kem az ország javára kellene for­dítanom, a várospolitikában szer­zett tudást, hátteret át kellene vinnem az országos politikába, akkor vesse az SZDSZ-be a bizal­mát. Tudom, mit kell tenni példá­ul az elmaradott térségekkel, mert ezzel foglalkozom, vannak erre receptjeim. Szemben a Fi­desszel, amely 1998-ban az isko­lából érkezett, és ennek megfele­lően el is tékozolt éveket. December elején tisztújító küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége. A leköszönt Magyar Bálint helyére két elnökjelölt pályázik, mindketten ismert liberális politikusok: Demszky Gábor budapesti főpolgármester, illetve a gyöngyösi származású Fodor Gábor, országgyűlési képviselő, az SZDSZ jelenlegi ügyvivője. Egyebek mellett egymásról is beszélnek a párhuzamos interjúkban. „Orbán és Torgyán legyen ellenzékben”- Az Orbán- Torgyán kor­mány ahematí- vája lehet egy Demszky-Orbán kor­mány? Elképzelhető-e, hogy 2002- ben koalícióra lépnek a Fidesszel?- Nem. Orbán Viktor számomra ellenfelet jelent. Ezzel együtt nekem a szavazó megszerzése a fontos. Nem az az érdekes, hogy Orbán Vik­tor vagy Kövér László mit gondol, ha­nem az, hogy mi a véleménye annak a Fideszre szavazott polgárnak, aki ma keresi a helyét és a támogatásra érdemes pártot. Orbán Viktor nem alternatíva. Le akarom váltani azt a politikát, amit ő gyakorol.- Ha tehát a választópolgár az SZDSZ-re szavaz, tisztában lehet vele: arra adta a voksát, hogy men­jen a jelenlegi hatalom?- Igen.- Egyúttal arm is, hogy a Fidesz távozzon a kormányból? Vagy eset­leg valamilyen módon ott marad­hat az SZDSZ segítségével.. ?- Ezek spekulációk. Az elmúlt napokban éppen azt láthattuk, hogy rövid idő alatt összeomlik egy párt. Likvidálja magát. Hogy 2002- ben hol lesz a Fidesz, hol lesz az MDF, hol lesz az MSZP, mekkora lesz a MIÉP, ma még előre nem le­het tudni. Egyébként én ezt úgy képzelem, hogy a 2002-es mandá­tumok ismeretében és a mostani küldöttgyűlés által meghatározan­dó célkitűzéseket szem előtt tartva kell majd tárgyalóasztalhoz ülni. Programkoalíciót kell alkotni. S a Munkáspárt és a MIÉP kivételével tárgyalni mindenkivel lehet.- A párton belüli ellentétek elmé­lyülhetnek-e annyira, hogy ketté­szakadjon a Szabad Demokraták Szövetsége?- Nem. Kizárt.- Mi az, amiben az Ön programja eltér Demszky Gáborétól?- Három lényeges pontot említe­nék. Az első egy alapvető politikai stratégiai célkitűzés. Számomra a legfontosabb az, hogy 2002-ben kor­mányváltás történjen Magyarorszá­gon, s Orbán Viktor és Torgyán Jó­zsef ellenzékben legyen a választá­sok után. Ehhez önálló, erős, mar­kánsan liberális SZDSZ szükséges, amelynek ellenfél a Fidesz és rivális az MSZP. Nem középre helyezi ma­gát, nem egyenlő távolságot tart. A Fideszt le kell győzni, és nem lehet vele koalícióra lépni 2002-ben. Az MSZP-nél pedig jobbnak kell lenni. A második, hogy én a politikai program megvalósításából senkit sem akarok kirekeszteni. Szüksé­gem van Demszky Gáborra is, el tu­dom fogadni őt listavezetőnek. De szükség van Kuncze Gáborra, Pető Ivánra, az új és régi generációkra egyaránt. Nem gondolom, hogy a Parlamentben messze a legaktí­vabbnak számító SZDSZ-frakció tagjait félre kellene állítani. A har­madik különbség, hogy - szemben az elmúlt évek politizálási gyakorla­tával - nem a pártokhoz való elhe­lyezkedésben szeretném az SZDSZ-t erősnek tudni, hanem abban, mi­ként fordul a polgárok felé. Azt lá­tom, hogy Demszky Gábor kemé­nyebb eszközökkel, de ugyanazt a politikát kívánja folytatni, ami az el­múlt években volt jellemző. Én egé­szen másfajta politikát szeretnék. Liberális alternatívát kell adni az antiliberális kormánnyal szemben a fontos kérdésekben. Ilyen a gazda­ságpolitika, a szegénység, a korrup­ció elleni küzdelem, a jogállamiság.- Ha koalícióra lesz szükség 2002-ben - s nagy a valószínűsége, hogy így lesz -, egyedül a szocialis­tákkal tudja elképzelni az együtt­működést?- Nem. Szándékosan csak azokról szólok, akikkel nem lehet­séges a koalíció. Más irányba nyi­tottnak kell lenni...- Ha számba vesszük, hány párt van a Parlamentben, sok vá­lasztás nem marad Torgyánon, Orbánon és az MSZP-n kívül a MIÉP meg az MDF.- A MIÉP természetesen szóba sem jöhet. Az MDF viszont nem az a kategória, hogy azt mondjam róla, kizárt dolog az együttműködés. De szeretném nyitva hagyni a lehetősé­get azon politikai szervezetek szá­mára is, amelyek legutóbb nem ju­tottak be a Parlamentbe, és nem szélsőséges pártok. Annak idején a MIÉP is kívülről került be az Or­szággyűlésbe. Tehát elképzelhetet­len a koalíció a Fidesszel, amely a rendszerváltás alapértékeit tagadja meg...- Bocsánat, hogy ismét közbevá­gok: mint egykori fideszest, szemé­lyes bosszúvágy vezeti Orbán Viktor­ral szemben?- Egyáltalán nem. Amikor arról beszélek, hogy a Fidesz az ellenfe­lünk, nem tekintek ellenséges párt­ként rá. Nagyon sok ismerősöm van most is ott, sőt hozzám közel álló emberek is. Nem érzelmi okok­ból próbálom a helyzetet megítélni, hanem a politikai racionalitás alap­ján. S ugyanezt elmondhatom az MSZP-ről is. Nem állítható, hogy én lennék a nagy MSZP-barát, miköz­ben annak idején, kormánytagként én mertem vállalni konfliktust a szocialista párt meghatározó körei­vel, az élen Horn GyulávaL.. Úgy­hogy tapasztalataim vannak e té­ren. Ráadásul, szemben vetélytár- sammal, már 1996-ban az volt a vé­leményem, hogy eljött az a pillanat, amikor ki kellene lépni a koalíció­ból. De nem az az érdekes, hogy személyesen milyen sebeket vagy kellemes emlékeket őrzök. Vissza­kanyarodva az együttműködéshez, ahogyan említettem, az elképzelhe­tetlen a Fidesszel, a kisgazdapárttal és mindenfajta szélsőséggel. Ám az utóbbi nem újdonság, az SZDSZ tíz éve ezt hangsúlyozza.- Az elnökjelöltek közötti nézet- különbség fajulhat-e odáig, hogy többen oűhagyják az SZDSZ-t, hogy szakítás történik a pártban?- Nem tartok ettől. Teljes erővel azon leszek, hogy ez ne következ­hessen be. Ha én győzök, már most szeretném hangsúlyozni, Demszky Gáborra szükségem van. Tudom, hogy Demszky viszont azt mondta, ha győz, ő nem számít rám. Ezen sem sértődöm meg, azt hiszem, ez mindenkinek a saját politikai hitval­lását és kultúráját minősíti. Az ered­mény tudatában, a megfelelő pilla­natban úgy fogok dönteni, hogy az­zal az SZDSZ és a magyar liberaliz­mus erősödését szolgáljam. Itt is van egy lényeges különbség a ket­tőnk programja között. Meggyőző­désem, hogy akkor működik jól egy szervezet, ha benne a különféle né­zetek képviselői szerepet kapnak. Nem hiszek az egyszínű, homogén vezetésben. Ilyet már láttam. Megél­tem azt, hogy egy demokratikus pártból hogyan lesz egy autoriter párt, hogyan söprik ki azokat a ve­zetésből, akik kritikával, ellenvéle­ménnyel mernek élni. Szerintem ez tragédiához vezethet. Megszűnik az önkritika, az önreflexió, mindenki hihetetlen nagy önbizalommal kezd el tevékenykedni, ami komoly tor­zulásokhoz vezet egy politikai szer­vezet munkájában. Nekem egyene­sen szükségem van azokra, akik kri­tikusak azzal szemben, amit én csi- nálok, mert ők fognak megtanítani arra, hogy figyeljek a hibáimra Ők javíttatják ki velem ezeket a hibákat. Ha egy vezető bátor, és bízik önma­gában, nem ijedhet meg azoktól, akiknek más a véleményük.- Milyennek látja az esélyeit?- Erről jelenleg szinte lehetetlen nyilatkozni. A küldöttgyűlésen el­dől, melyik programot választják a szabad demokraták. AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTE: RENES MARCELL Közös koncert a Bazilikában A napokban került sor az Egri Szimfonikus Zenekar és a debre­ceni Kodály Zoltán Kórus közös hangversenyére az egri Baziliká­ban. Schubert IV. c-moll szimfó­niája és Mozart Requiemje szó­lalt meg a méltó környezetben. A gyászmise énekes szólistái sorá­ban Kosztolányi Márta (szop­rán), Schöck Atala (alt), Mukk József (tenor), Szüle Tamás (basszus) lépett fel, vezényelt Szabó Sípos Máté. Schubert TV. c-moll szimfóniá­ja megadta az alaphangulatot az esthez. A négytételes kompozíci­ót Schubert 19 évesen kompo­nálta. A „Tragikus” jelzőt később maga Schubert fűzte e művéhez. Sajnálatosan hosszú ideig a köz­tudatban az a Schubert élt, akit több mint 500 dalának kis töre­dékéből, ezeknek is csak seké- lyes átiratai révén ismertek so­kan, s akinek népszerű melódiá­iból a Három a kislány című, ha­mis Schubert-portrét rajzoló operettet utóbb összeállították. Ez a kép sokáig elhomályosította annak a Schubertnek a vonásait, aki az Erlkőniget fiatalon megze­nésítette, s aki művészi testa­mentumaként a Téli utazás óriá­si dalsorozatát hagyta reánk. Schubert zenei gondolatai a mozarti zenéből fogantak. A ze­nekar felkészülten, minden alak­zatában hivatásos szinten szólal­tatta meg az alkotást. Dicséret il­leti a négy kürt megszólaltatóit. A vonósoknak fényük volt, pre­cíz ritmikájuk jól érvényesült. A fafúvósok remek pozícióban, színes együttmuzsikálásban ér­tékes részévé váltak az előadás­nak. Szabó Sípos Máté a szimfó­niát is emlékezetből vezényelte igen összefogottan, határozot­tan. Erről Hans Bülow német karmester egykori híres mondá­sa jut eszembe: „jó karmesternek fejében a partitúra, a rossz kar­mesternek a partitúrájában a fe­je”­Az est kiemelkedő produkció­ja Mozart Requiem című alkotása volt. A 12 tételből álló kompozí­ció szoprán, alt, tenor, basszus szólóra, vegyes karra, zenekarra íródott. A négy énekes szólista választása telitalálat volt. Mind- annyiukról csak legfelsőbb fo­kon tehetek említést. Telt hang­zás, gazdag kifejezőkészség, mu­zikalitás jellemezte éneküket. Nagy erősségei voltak a produk­ciónak. Feltétlen szólnunk kell a Gu­lyás György alapította debreceni Kodály-kórusról. Ezúttal 37 fős jelenlétével inkább a kamarajel­legre hasonlított. Szerencsére ez egyáltalán nem érződött éneklé­sükön. Mind összhatásban, mind a szólamok vonatkozásá­ban telt, érett, kifejező éneklést valósítottak meg. __ Ritmikájuk magával ragadó. Úgy tűnik, a nemrég vezető karnagyukká de­bütált Szabó Sípos Mátéval csak nyertek. Az estén a zenekar és kórus egymásra találásából igen magas szintű zenének lehettünk fülta­núi. Az Egri Szimfonikus Zene­kar már rég megérett az üyen ze­nei feladatok megoldására. Váro­sunk büszke lehet rá, hogy ilyen tisztes művészegyüttese van. Felbecsülhetetlen értéket képvi­selnek! SZEPESI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents