Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-11 / 264. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. November 11., szombat A G A Z I N „Le akarjuk váltani a kétpártrendszert”- Az SZDSZ mindkét elnökjelöltje beszéd már arról a nyilvánosság előtt, hogy jelentősen különböznek az elképzeléseik. Ön mit tenne másképp Fodor Gáborhoz képesti - Talán az MSZP-hez való viszony az, ahol az eltérés leginkább kifejeződik. Az SZDSZ pozíciójának meghatározása a stratégia egyik legfontosabb eleme. Én azt mondom, hogy a kétpártrendszer- rel szemben kell alternatívát megjelenítenünk. Két rosszal szemben kell egy harmadik alternatívát felépíteni. Azt álh'tóm, hogy az MSZP és a Fidesz hatalomgyakorlási technikái azonosak. Az SZDSZ-t liberális, polgári, európai pártként határozom meg, amelynek az a feladata, hogy a tőle eltávolodott szavazóit - akik 1998-ban úgy látták, hogy az SZDSZ becsapta őket - visszahódítsa. Az a célóm, hogy erős, működőképes pártot hozzak létre, amely egyfajta nyelven, egy stílusban beszél, egy stratégiát követ. Ezzel olyan széles szavazóbázis támogatását szeretném megszerezni, amely a tulajdonos középosztálytól az alkalmazottakon, a közhivatalokon át a már a szabadságban felnőtt, a globalizálódó világot természetes közegnek tekintő új generációig terjed 1990-ben leváltottuk az egypártrendszert, most le akarjuk váltani a kétpártrendszert. Igenis létezik harmadik megoldás, harmadik út, s ez alapvetően más attól az úttól, amelyen a szocialista párt jár. Nem is szólva arról, hogy nagyon könnyű megkülönböztetnünk magunkat a jobbra tartó, a szélsőjobboldallal kokettáló, a demokrácia alapszabályaü megsértő Fidesz- től A mi alternatívánk a korrupciómentes, tiszta Magyarország, ahol nincsenek előjogok, privilégiumok. Ahol a tisztességes verseny szabályai az irányadóak a gazdaságban, s ahol van lehetőség arra, hogy az emberi méltóság védelmében fellépjünk a legszegényebbek rászorultsági elven való támogatása mellett. Tehát van bennünk szociális érzékenység, de ez nem azt jelenti, hogy az SZDSZ baloldali párt volna.- Említette, hogy a két nagy párt hatalomgyakorlási technikái megegyeznek. Tartalmi polüizálásuk- ban lát-e különbséget ?- Léteznek különbségek, s ezek talán abból adódnak, hogy az MSZP-nek elődpárti múltja miatt bűntudata van az elmúlt fél évszázaddal kapcsolatban. Ezért a szocialisták a demokrácia játékszabályait nyilvánvalóan nem sértik meg. A Fidesz viszont felrúgja azokat. Nagy demokrácia-deficit az eredmény két esztendő után. Egyébként én meghatározónak tartom az azonosságokat. A kádári hatalomgyakorlási technikákat, amelyeket a Fidesz és az MSZP is alkalmaz. Számomra nem jelent Németh Miklós alternatívát. Nem Németh Miklóstól Németh Miklósig tart a rendszerváltás. Az a különbség az általam javasolt stratégia és aközött, amit például Bauer Tamás az SZDSZ-ben hirdet, hogy én azt mondom: aki szerint ezt a cinikus, mindenre képes, ördögi erőként lefestett Fideszt csak az MSZP tudja leváltani, az politizáljon az MSZP-ben. Menjen oda. Mert nem ez a helyzet. Az MSZP reményeim szerint erre nem lesz képes. Óriási a kiábrándultak, a bizonytalanok szavazótábora. Ők annak idején a Fideszt választották, de most nem tudják, kihez csatlakozzanak. Az én ajánlatom az a választónak, hogy ha úgy látja, a Budapest főpolgármestereként szerzett tapasztalatokat nekem az ország javára kellene fordítanom, a várospolitikában szerzett tudást, hátteret át kellene vinnem az országos politikába, akkor vesse az SZDSZ-be a bizalmát. Tudom, mit kell tenni például az elmaradott térségekkel, mert ezzel foglalkozom, vannak erre receptjeim. Szemben a Fidesszel, amely 1998-ban az iskolából érkezett, és ennek megfelelően el is tékozolt éveket. December elején tisztújító küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége. A leköszönt Magyar Bálint helyére két elnökjelölt pályázik, mindketten ismert liberális politikusok: Demszky Gábor budapesti főpolgármester, illetve a gyöngyösi származású Fodor Gábor, országgyűlési képviselő, az SZDSZ jelenlegi ügyvivője. Egyebek mellett egymásról is beszélnek a párhuzamos interjúkban. „Orbán és Torgyán legyen ellenzékben”- Az Orbán- Torgyán kormány ahematí- vája lehet egy Demszky-Orbán kormány? Elképzelhető-e, hogy 2002- ben koalícióra lépnek a Fidesszel?- Nem. Orbán Viktor számomra ellenfelet jelent. Ezzel együtt nekem a szavazó megszerzése a fontos. Nem az az érdekes, hogy Orbán Viktor vagy Kövér László mit gondol, hanem az, hogy mi a véleménye annak a Fideszre szavazott polgárnak, aki ma keresi a helyét és a támogatásra érdemes pártot. Orbán Viktor nem alternatíva. Le akarom váltani azt a politikát, amit ő gyakorol.- Ha tehát a választópolgár az SZDSZ-re szavaz, tisztában lehet vele: arra adta a voksát, hogy menjen a jelenlegi hatalom?- Igen.- Egyúttal arm is, hogy a Fidesz távozzon a kormányból? Vagy esetleg valamilyen módon ott maradhat az SZDSZ segítségével.. ?- Ezek spekulációk. Az elmúlt napokban éppen azt láthattuk, hogy rövid idő alatt összeomlik egy párt. Likvidálja magát. Hogy 2002- ben hol lesz a Fidesz, hol lesz az MDF, hol lesz az MSZP, mekkora lesz a MIÉP, ma még előre nem lehet tudni. Egyébként én ezt úgy képzelem, hogy a 2002-es mandátumok ismeretében és a mostani küldöttgyűlés által meghatározandó célkitűzéseket szem előtt tartva kell majd tárgyalóasztalhoz ülni. Programkoalíciót kell alkotni. S a Munkáspárt és a MIÉP kivételével tárgyalni mindenkivel lehet.- A párton belüli ellentétek elmélyülhetnek-e annyira, hogy kettészakadjon a Szabad Demokraták Szövetsége?- Nem. Kizárt.- Mi az, amiben az Ön programja eltér Demszky Gáborétól?- Három lényeges pontot említenék. Az első egy alapvető politikai stratégiai célkitűzés. Számomra a legfontosabb az, hogy 2002-ben kormányváltás történjen Magyarországon, s Orbán Viktor és Torgyán József ellenzékben legyen a választások után. Ehhez önálló, erős, markánsan liberális SZDSZ szükséges, amelynek ellenfél a Fidesz és rivális az MSZP. Nem középre helyezi magát, nem egyenlő távolságot tart. A Fideszt le kell győzni, és nem lehet vele koalícióra lépni 2002-ben. Az MSZP-nél pedig jobbnak kell lenni. A második, hogy én a politikai program megvalósításából senkit sem akarok kirekeszteni. Szükségem van Demszky Gáborra is, el tudom fogadni őt listavezetőnek. De szükség van Kuncze Gáborra, Pető Ivánra, az új és régi generációkra egyaránt. Nem gondolom, hogy a Parlamentben messze a legaktívabbnak számító SZDSZ-frakció tagjait félre kellene állítani. A harmadik különbség, hogy - szemben az elmúlt évek politizálási gyakorlatával - nem a pártokhoz való elhelyezkedésben szeretném az SZDSZ-t erősnek tudni, hanem abban, miként fordul a polgárok felé. Azt látom, hogy Demszky Gábor keményebb eszközökkel, de ugyanazt a politikát kívánja folytatni, ami az elmúlt években volt jellemző. Én egészen másfajta politikát szeretnék. Liberális alternatívát kell adni az antiliberális kormánnyal szemben a fontos kérdésekben. Ilyen a gazdaságpolitika, a szegénység, a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság.- Ha koalícióra lesz szükség 2002-ben - s nagy a valószínűsége, hogy így lesz -, egyedül a szocialistákkal tudja elképzelni az együttműködést?- Nem. Szándékosan csak azokról szólok, akikkel nem lehetséges a koalíció. Más irányba nyitottnak kell lenni...- Ha számba vesszük, hány párt van a Parlamentben, sok választás nem marad Torgyánon, Orbánon és az MSZP-n kívül a MIÉP meg az MDF.- A MIÉP természetesen szóba sem jöhet. Az MDF viszont nem az a kategória, hogy azt mondjam róla, kizárt dolog az együttműködés. De szeretném nyitva hagyni a lehetőséget azon politikai szervezetek számára is, amelyek legutóbb nem jutottak be a Parlamentbe, és nem szélsőséges pártok. Annak idején a MIÉP is kívülről került be az Országgyűlésbe. Tehát elképzelhetetlen a koalíció a Fidesszel, amely a rendszerváltás alapértékeit tagadja meg...- Bocsánat, hogy ismét közbevágok: mint egykori fideszest, személyes bosszúvágy vezeti Orbán Viktorral szemben?- Egyáltalán nem. Amikor arról beszélek, hogy a Fidesz az ellenfelünk, nem tekintek ellenséges pártként rá. Nagyon sok ismerősöm van most is ott, sőt hozzám közel álló emberek is. Nem érzelmi okokból próbálom a helyzetet megítélni, hanem a politikai racionalitás alapján. S ugyanezt elmondhatom az MSZP-ről is. Nem állítható, hogy én lennék a nagy MSZP-barát, miközben annak idején, kormánytagként én mertem vállalni konfliktust a szocialista párt meghatározó köreivel, az élen Horn GyulávaL.. Úgyhogy tapasztalataim vannak e téren. Ráadásul, szemben vetélytár- sammal, már 1996-ban az volt a véleményem, hogy eljött az a pillanat, amikor ki kellene lépni a koalícióból. De nem az az érdekes, hogy személyesen milyen sebeket vagy kellemes emlékeket őrzök. Visszakanyarodva az együttműködéshez, ahogyan említettem, az elképzelhetetlen a Fidesszel, a kisgazdapárttal és mindenfajta szélsőséggel. Ám az utóbbi nem újdonság, az SZDSZ tíz éve ezt hangsúlyozza.- Az elnökjelöltek közötti nézet- különbség fajulhat-e odáig, hogy többen oűhagyják az SZDSZ-t, hogy szakítás történik a pártban?- Nem tartok ettől. Teljes erővel azon leszek, hogy ez ne következhessen be. Ha én győzök, már most szeretném hangsúlyozni, Demszky Gáborra szükségem van. Tudom, hogy Demszky viszont azt mondta, ha győz, ő nem számít rám. Ezen sem sértődöm meg, azt hiszem, ez mindenkinek a saját politikai hitvallását és kultúráját minősíti. Az eredmény tudatában, a megfelelő pillanatban úgy fogok dönteni, hogy azzal az SZDSZ és a magyar liberalizmus erősödését szolgáljam. Itt is van egy lényeges különbség a kettőnk programja között. Meggyőződésem, hogy akkor működik jól egy szervezet, ha benne a különféle nézetek képviselői szerepet kapnak. Nem hiszek az egyszínű, homogén vezetésben. Ilyet már láttam. Megéltem azt, hogy egy demokratikus pártból hogyan lesz egy autoriter párt, hogyan söprik ki azokat a vezetésből, akik kritikával, ellenvéleménnyel mernek élni. Szerintem ez tragédiához vezethet. Megszűnik az önkritika, az önreflexió, mindenki hihetetlen nagy önbizalommal kezd el tevékenykedni, ami komoly torzulásokhoz vezet egy politikai szervezet munkájában. Nekem egyenesen szükségem van azokra, akik kritikusak azzal szemben, amit én csi- nálok, mert ők fognak megtanítani arra, hogy figyeljek a hibáimra Ők javíttatják ki velem ezeket a hibákat. Ha egy vezető bátor, és bízik önmagában, nem ijedhet meg azoktól, akiknek más a véleményük.- Milyennek látja az esélyeit?- Erről jelenleg szinte lehetetlen nyilatkozni. A küldöttgyűlésen eldől, melyik programot választják a szabad demokraták. AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTE: RENES MARCELL Közös koncert a Bazilikában A napokban került sor az Egri Szimfonikus Zenekar és a debreceni Kodály Zoltán Kórus közös hangversenyére az egri Bazilikában. Schubert IV. c-moll szimfóniája és Mozart Requiemje szólalt meg a méltó környezetben. A gyászmise énekes szólistái sorában Kosztolányi Márta (szoprán), Schöck Atala (alt), Mukk József (tenor), Szüle Tamás (basszus) lépett fel, vezényelt Szabó Sípos Máté. Schubert TV. c-moll szimfóniája megadta az alaphangulatot az esthez. A négytételes kompozíciót Schubert 19 évesen komponálta. A „Tragikus” jelzőt később maga Schubert fűzte e művéhez. Sajnálatosan hosszú ideig a köztudatban az a Schubert élt, akit több mint 500 dalának kis töredékéből, ezeknek is csak seké- lyes átiratai révén ismertek sokan, s akinek népszerű melódiáiból a Három a kislány című, hamis Schubert-portrét rajzoló operettet utóbb összeállították. Ez a kép sokáig elhomályosította annak a Schubertnek a vonásait, aki az Erlkőniget fiatalon megzenésítette, s aki művészi testamentumaként a Téli utazás óriási dalsorozatát hagyta reánk. Schubert zenei gondolatai a mozarti zenéből fogantak. A zenekar felkészülten, minden alakzatában hivatásos szinten szólaltatta meg az alkotást. Dicséret illeti a négy kürt megszólaltatóit. A vonósoknak fényük volt, precíz ritmikájuk jól érvényesült. A fafúvósok remek pozícióban, színes együttmuzsikálásban értékes részévé váltak az előadásnak. Szabó Sípos Máté a szimfóniát is emlékezetből vezényelte igen összefogottan, határozottan. Erről Hans Bülow német karmester egykori híres mondása jut eszembe: „jó karmesternek fejében a partitúra, a rossz karmesternek a partitúrájában a feje”Az est kiemelkedő produkciója Mozart Requiem című alkotása volt. A 12 tételből álló kompozíció szoprán, alt, tenor, basszus szólóra, vegyes karra, zenekarra íródott. A négy énekes szólista választása telitalálat volt. Mind- annyiukról csak legfelsőbb fokon tehetek említést. Telt hangzás, gazdag kifejezőkészség, muzikalitás jellemezte éneküket. Nagy erősségei voltak a produkciónak. Feltétlen szólnunk kell a Gulyás György alapította debreceni Kodály-kórusról. Ezúttal 37 fős jelenlétével inkább a kamarajellegre hasonlított. Szerencsére ez egyáltalán nem érződött éneklésükön. Mind összhatásban, mind a szólamok vonatkozásában telt, érett, kifejező éneklést valósítottak meg. __ Ritmikájuk magával ragadó. Úgy tűnik, a nemrég vezető karnagyukká debütált Szabó Sípos Mátéval csak nyertek. Az estén a zenekar és kórus egymásra találásából igen magas szintű zenének lehettünk fültanúi. Az Egri Szimfonikus Zenekar már rég megérett az üyen zenei feladatok megoldására. Városunk büszke lehet rá, hogy ilyen tisztes művészegyüttese van. Felbecsülhetetlen értéket képviselnek! SZEPESI GYÖRGY
