Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

2 0 00. NOVEMBER 11., SZOMBAT 5. OLDAL November 4-én nem ért véget a forradalom Kozáry József: „Az egyén igazsága nem biztos, hogy egybeesik a történelmi igazsággal” Az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemes történeti tanszékének főiskolai docense, dr. Kozáry József is részt vesz - Cseh Zitával, a megyei levéltár főmunkatársával együtt - A forra­dalom Heves megyei krónikája című kötet elkészítésében. A kutató-oktatót arról kérdeztük, milyen szándék vezérli az 1956-os megyénkbeli események feltérképezésében, elemzésében.- Mik voltak azok a momentu­mok, amelyek a főiskolai oktatót az 1956-os forradalom kutatására indították? A hivatásból fakadó, az átlagostól nagyobb érdeklődés? Netán az, hogy divat lett az el­múlt években e korral foglalkoz­ni?- Sem egyik, sem másik - feleli dr. Kozáry József. - Már nagyon régóta foglalkoztatott, mi is történt 1956 őszén hazánkban, ugyanis igen ellentmondásos volt az akkori események megítélése. Létezett ko­rábban egy hivatalos álláspont, de hallottam attól eltérőeket is. Szöget ütött a fejembe, hogy az idősebb emberek folyton úgy emlegették: a forradalom. Jóllehet, elfogadtam a hivatalos megközelítést, mert iga­zán azt ismertem, de egyre több­ször találkoztam azzal, hogy 1956- nak van egy másik vonulata is. Iz­gatni kezdett: tényleg, mi történt akkor valójában?- Nem lehetett könnyű a bele mélyedés a témába, hiszen nem voltak nyilvánosak a forradalom mai kapcsolatos dokumentumok.- Ez így igaz. Ám 1989-ben a család egy barátjától kezembe ju­tott olyan dokumentum, ami telje sen más megvilágításba helyezte a 44 évvel ezelőtti eseményeket. Én már akkor olvashattam az ő révén azt a másolatot egy 1956. novem­ber 4-e után készített jelentésről, ami egészen 1994-ig titkos irat volt.- Ki adta ezt az iratot, s mit tar­talmazott?- Célzatosan kaptam valakitől, aki 1956-ban a Magyar Néphadse­reg magas rangú parancsnoka vöt, de tagja a Forradalmi Katonai Ta­nácsnak is. S hogy mi volt a jelen­tésben? Többek között az, hogy a Forradalmi Katonai Tanácsnak tagja vöt a politikai osztály akkori vezetője is. Sok politikai tisztet hív­tak be 195&ban a Nemzetőrségbe is. A Nemzetőrség parancsnoká­nak a törzs egyik tisztjét kérték fel, mert a Ludovika akadémián vég­zett. A székesfehérvári hadtest pa­rancsnokát, Mikes vezérőrnagyot leváltotta a Forradalmi Katonai Ta­nács, a helyére a szintén régi tiszt­nek számító Kemendi ezredest vá­lasztották meg. Megdöbbentett, hogy a szavazáson kommunista tisztek is részt vettek.- Kemendi ezredesről megtud­hatunk többet is?- E jelentés leírja, hogy Kemendi ezredes nem fogadott el utasítást a dunántúli forradalmi tanácstól. A helyzet tisztázása végett mentek a fővárosba, a Honvédelmi Miniszté­riumba. Kemendt elvitték a Tűzol­tó utcai forradalmi csoporthoz, hogy onnan vihet magával fiatalo­kat. Ám ott közölték, nem tarthat­nak vele, mert éppen Kádár Jánost várják megbeszélésre. Kádár aztán nem érkezett meg, Kemendi pedig hazament. No most, talán ismert, hogy a Tűzottó utcaiak parancsno­kát később kivégezték, mint ellen­forradalmárt. A kérdés az, ha őt annak tartották utóbb, vajon miért akart tárgyalni velük Kádár 1956. november Tjén? Elhatároztam, hogy ennek alaposabban is utána­nézek. Mindig is szívesen foglal­koztam hadtörténettel.- Mire volt szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen a kutatá mrnika?- Kutatási engedélyt kértem 1992-ben a Hadtörténeti Intézettől. Megkaptam, s utána nem sokkal az addig titkos dokumentumokat is felszabadították. Mivel az '56-os 6. hadtest jelentése volt a kezem­ben, megnéztem, milyen alakula­tok tartoztak az irányítása alá. Oda sorolódott az esztergomi 7. gépesí­tett hadosztály, amelynek aláren­deltségében volt az egri 6. számú gépesített ezred és a gyöngyösi had­osztály. Ez adta az ötletet, hogy azt az időszakot - az 1956. október 23. és november 4. között történteket - Heves megyei szempontból tanul­mányozzam.- Mely módszerek hoztak ered­ményt a vizsgálódás során?- Megvizsgáltam a már említett egri ezred dokumentációját. Kide­rült - s ezt addig nem sokan tudták -, hogy az alakulat, két részre oszt­va, 1956. október 24-25-től október 30-ig Budapesten tartózkodott. Egyik egysége részt vett a HM épü­letének és környékének az őrzésé­ben. A másikat a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémiára vezényelték, s részese volt a Corvin köz tervezett ostromának. Fel is vonultak oda más magyar, illetve szovjet páncé­los alakulatokkal, de az ostromra a kormány tűzszüneti rendelete mi­att már nem került sor. Az egriek 1956. október 2&án részt vettek a Bajcsy-Zsilinszky utcai ÁVH-lak- tanya állományának lefegyverzésé­ben, leszerelésében is. Emiatt 1957- ben vizsgálatot is tartottak.- Pontosan mit vizsgáltak?- Ezt egy tiszt visszaemlékezése­iből ismerem, ugyanis megkeres­tem a még élő szemtanúkat, a 44 évvel ezelőtti események résztve­vőit. Nos, ezt a tisztet 1957-ben ar­ról faggatták, mi volt a feladata az ÁVH-laktanyánál. Előadta, hogy kapuiigyeletes volt, s azt kellett el­lenőriznie, hogy nem visz-e ki on­nan valaki fegyvert. Egy ÁVH-tiszt, mikor távozott volna, kérte, hadd vihesse magával önvédelmi céllal a pisztolyát. 0 megengedte neki. Hát 1957-ben éppen ő vizsgálta az ügyet! így aztán az egrinek nem lett baja. Ugyanakkor az egri tisztek közül többet leszereltek. Jó néhá- nyan viszont nem írták alá a tiszti nyilatkozatot. Mások pedig az 1956. decemberi egri sortűz után önként távoztak a seregből. Valójá­ban ezek az emberek se forradal­márok, se ellen forradalmárok nem voltak. Katonák voltak, akik min­dig a parancsokat teljesítették! Kozáry József: „Nem szerencsés, ha a történészek a politika elvárásainak akar­nak megfelelni!” fotó: perl marton Csak hát sokszor nem is volt pa­rancs...- Előzőleg szóba került a gyön­gyösi hadosztály is. Róluk mi volt megállapítható?- Áttanulmányoztam a jelenté­seiket. Az alakulatot már épp fel­oszlatták 1956 októbere végén. A gyöngyösi Táncsics-laktanyában csak százvalahányan tartózkod­tak, a törzs tisztjei és munkatársa­ik, valamint a 83. felderítő zászló­alj emberei Esztergomból. Közis­mert, Gyöngyösön a tüntető tömeg le akarta dönteni a szovjet hősi emlékművet. A visszaemlékezé­sek szerint a laktanyába szerettek volna bejutni. A hadosztály pa­rancsnoka, Bérces alezredes be­szédet intézett hozzájuk. Úgy kezdte: elvtársak. Ám az emberek kikérték maguknak, s máris átvál­tott polgártársak megszólításra. Közölte, hogy a civilek a katonai területre nem mehetnek be, de egy bizottság átvizsgálhatja a lakta­nyát. A demonstrálok ugyanis el­fogott miskolci forradalmárok sza­badon bocsátását is követelték a harckocsi és fegyverek átadása mellett. Az. alezredes végül - miu­tán kiszedette egy T-34-es harc­kocsiból a lősze­reket, s a tank ve­zetésével megbí­zott egy tiszthe­lyettest - rendel­kezésre bocsátot­ta a páncélos jár­művet. Képzeljük el, mekkora véres tragédia lehetett volna, ha egy mo­sonmagyaróvári formátumú pa­rancsnok áll Gyöngyösön is a tömeggel szem­ben! A tankok agyontaposhat­ták volna az em­bereket! Szeren­csére nem ez történt. Az emlékmű­vet ledöntötték, utána a tömeg fel­oszlott. Érdekesség, hogy a harc­kocsi vezetője visszaúton belero­hant az OTP épületébe, mivel az ágyúcső beleakadt a Fő téri busz­váró fabódéjába, s közeledett egy másik harckocsi is. A rossz nyel­vek el is terjesztették, hogy a had­sereg Gyöngyösön harckocsival ment bankot rabolni... NÉVJEGY Név: Kozáry József (51 éves). Iskolái: Budapest, Kaffka Margit Gimnázium (1968), Eger, Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, magyar-történelem szak (1974), ELTE történe­lem szak (1976). Tudományos pályája: bölcsészdoktor, címét Szabad Györgynél védte (1984), adjunktusi ki­nevezés (1984), docensi kinevezés (1994). Kutatási területe: agrártörténet, Eger és Heves megye szőlőgazdálkodása a XIX. század máso­dik felében, a filoxéravész hatásai. Azon keve­sek egyike, akik a kataszteri iratokban való bú­várkodást is végzik. Család: neje Fejős Ilona tanár, Judit lánya fran­cia szakot végzett Egerben, Orsolya az ELTE olasz szakos hallgatója.- Adódott-e a megye más tele­pülésein említésre méltó esemény abból az időből?- A recski alakulat robbanó­anyag- és üzemanyagraktárt vé­dett. Segítséget nyújtottak az otta­niak a forradalmi tanácsok és a nemzetőrségi alakulat megalakítá­sához. Kaiban szintén őregység ál­lomásozott. Tőlük a környező fal­vakból kértek segítséget a polgá­rok, mert támadástól tartottak. El­terjedt, hogy Budapestről kiszorí­tott fegyveresek érkeznek. Hogy hová tartoztak (volna), az nem de­rült ki. Ki is ment Kálból egy sza­kasz, de atrocitás nem történt. A verpeléti nehéz harckocsi ezredben is megalakult a forradalmi tanács, emiatt az ezredparancsnokot utó­lag súlyos börtönbüntetéssel súj­tották. Sok tisztet is leszereltek. A Történeti Hivatalban emellett ta­nulmányoztam a megyei monog­ráfiákat és a személyi dossziékat is. Rengeteg perbe fogott nevével ta­lálkoztam, ezért a pereket is átnéz­tem. így Jobb Lászlóét, aki a Nem­zetőrség egri parancsnoka volt. Bí­ró Lajosét, az egri forradalmi ta­nács és a MEFESZ vezetőjéét. Mindkettőjüket el is ítélték.- Az összegyűjtött információk nyomán született meg nyilván az elhatározás mindezek írásba fog­lalásáról.- Kutatásaim kapcsán találkoz­tam Cseh Zitával, a Heves Megyei Levéltár főmunkatársával, aki az MSZMP megyei archívum anya­gának és az '56-tal összefüggő pe­reknek kitűnő, egyik legjobb is­merője és kutatója. Közösen pá­lyázatot nyújtottunk be az Orszá­gos Tudományos Kutatási Alap­hoz, hogy megírjuk a forradalom Heves megyei krónikáját. Meg­kaptuk a támogatást elsősorban utazásra, fénymásolásra, gépelés­re, szövegszerkesztésre. Most a munka finisénél tartunk. Jövő év márciusban jár le a pályázati ha­táridő. A kötet kiadásának támo­gatására is van ígéretünk az egri önkormányzat jeles képviselőjé­től. Az már most nyilvánvaló szá­munkra, hogy 1956. november 4- én nem ért véget a forradalom, ezért nem lehet megállni a történ­tek feldolgozásában. Bár a szovjet intervenció megszakította a forra­dalmat, az ellenállás azonban nem szűnt meg Magyarországon! Csak a decemberi sortüzekkel tudta fékezni az akkori hatalom. A mi kötetünk tehát csupán az el­ső lépcsőfok. Folytatni érdemes az 1956 végén és az 1957 első fe­lében lezajlottak feltárásával, s ide tartozik még a megtorlás kró­nikája is.- Milyen hatással voltak a szer­zett élmények a magánemberre, a történészre?- A kutatómunka eredménye megtanított sokkal jobban kétel­kedni, odafigyebii mások vélemé­nyére. Kideríti! számomra, hogy nem szerencsés, ha a történészek a politika elvárásainak akarnak mindenáron megfelelni, mert nem kizárt, hogy előbb-utóbb szégyellni­ük kell magukat! Igaz, a források hosszú ideig szűkös volta is gátló tényező volt, s az ismeretek bővü­lésével a következtetések is módo­sulhatnak. Az jól látható: az igaz­ság nagyon sokféle lehet. S az egyén igazsága nem biztos, hogy egybeesik a történelmi igazsággal. Az utókor számára persze a meg­ítélés mindig egyértelműbb. SZALAY ZOLTÁN HAVAS ANDRÁS A Torgyán-féle árnyalat Egyes szürrealista vélemények szerint Torgyán Józsefet néhány áttételen keresztül maga Szekeres Imre ültette a nemzet nyaká­ba, azzal, hogy a szocialisták egykori kampányfőnöke a szava­zatokért folyó küzdelem közepén szerénynek éppenséggel nem mondható szállodaépítésébe kezdett. Az a kampány, hogy nincs kampány - mondta, s közben nyilvánvalóan támadhatóvá vált. Ez, valamint a botrányos Szokay-Tocsik történet szinte magától értetődően vezetett oda, hogy az akkori koalíció ellenfelei győz­tek. A jó gazdasági mutatók még nem hoztak kézzelfogható vál­tozásokat az emberek mindennapi életében, míg a valóságos le­leplezések nagyobb hatással voltak a választókra. Az az ígéret viszont, miszerint eztán tisztább és becsületesebb idők jöhetnek, meghallgatásra talált. Hiába mondta néhány bennfentes, hogy „én ismerem őket...”, meg hogy „már a legele­jétől csak arra várnak, hogy megszerezzék a hatalmat...”, széles körben nem ismerték ezeket a véleményeket. Hogy aztán mi tör­tént, történt-e valami az előző ciklushoz képest, azt mindenki döntse el maga. Az eseményeknek kétségtelenül adott egy enyhe fuvallatot, hogy a Fidesz a saját pártpénztámokát ültette az APEH élére, akit bizonyos török és horvát üzletemberekkel hozott összefüg­gésbe a rosszindulatú sajtó. Tény, hogy Kaya Ibrahim fél nap alatt vagy 25 céget vett meg bizonyos jól körülhatárolható kör­ből, aztán eltűnt, de az igazságot persze nem fogjuk megtudni soha. Ugyanakkor a másik oldalnak is megvannak a zseniális üz­letemberei és kiváló szervezőkészségű pénztámokai, habár azo­kat nem nevezték ki az adóhatóság élére. De azért szögezzük le: a nagy trendekben jelentős eltérések nemigen vannak. (Ez egy kis ország.) Mindebből félénken arra a következtetésre jutha­tunk, hogy a két és fél évvel ezelőtti hófehér ígéret - képzeletünk­ben egy tiszta lepedőt látunk - bizony nem annyira fehér, bárki láthatja a foltokat, bár szüzességről eleve szó sem volt. „Az erőt nem szégyellni, hanem használni kell...” Ha mégis van különbség, akkor az a dolgok stílusában kere­sendő. Hogy a látszatra jobban ügyeltek, hogy nem büntették az ellenzéki városokat a támogatások elosztásánál ilyen rezzenéste­len arcizommal, hogy életben tartották az akkor ellenzéki Ma­gyar Nemzetet, hogy kifelé volt néha némi szégyenérzet, ha belül nem is. De hát ezek szubjektív elemek. A végeredmény szem­pontjából mindegy, hogy valakit kézzel húznak vissza a pályán, avagy nyújtott lábbal stoplis cipőben taposnak az ellenfélbe, vagy abba, aki nincsen velük. Mindkét megoldás szabálytalan, és mégis. Hanem az igazi különbség nem ez, hanem Torgyán József és az ő pártja, valamint pártjának politikusai. Ez az igazi árnyalat az ezredforduló polgári koalíciójában még akkor is, ha tudjuk, eredetileg a Fidesz sem így képzelte, ám az önálló kormányzás­hoz nem kapott elegendő szavazatot. Nem is a villa, az építkezések, nem is a Fradi, a tehetségte- lenség, vagy a közpénzek baráti folyósítása, a szánalmas és ne­vetséges világjárás, hanem ahogy ezeket a viselkedésével kíséri. Ahogy a koalíciós partnerétől kölcsönzött agresszivitást még „megküldi” valami mélységesen mély, parlagi brutalitással, nos ez az igazi újdonság. Hogyan lehet Európában egy sajtótájékoz­tatón azt mondani, hogy „végeztem, kérdést nem engedélye­zek!”. Hogyan lehet egy minisztert néhány hónap után kirúgni csak azért, mert végre rendet akar csinálni a tárcájánál? Hogyan lehet az, hogy a polgári kormány kulcspozíciót betöltő politikusa ilyen szintre vigye le az emberi kommunikációt? Hogyan lehet, hogy mindehhez a miniszterelnöknek egy szava sincsen? Vagy talán ez a cél, s a PR-irodákban már serényen dolgoznak azon, miképpen lehetne besöpörni a kisgazda-szavazatokat? Kövér tábornok pedig a terepasztal fölé hajol: figyel, hom­lokát összeráncolja, számol, aztán néhány ólomkatonát ar­rébb tol. Közben a többi stratégával együtt arra gondol, hogyan is él­hetnének boldogabban ebben az országban az emberek. Csak ez járhat a fejükben, nyilván. Hír(telen)kék... Az 1994-es országgyűlési választások előtt - mint Pintér Sándor belü­gyminiszter elmondta - politikai befolyásának kiterjesztésére a honi maffia pártot akart alapítani. Magyar Polip Szövetség néven... * II. János Pál pápa felszólította a világ összes parlamenti képviselőjét, illetve kormánypolitikusát, hogy szolgálják erkölcsösen hazájuk népét. Micsoda álmokat kerget... * Az egyik Heves megyei serfőző kft. - mint a rendőrség kiderítette - rossz minőségű, hamis címkével, kupakkal palackozott borsodi sört dobott piacra. Az élet csalás oldala... * Dél-afrikai tudósok azt állítják, hogy Shakespeare drogos volt, s vad­kendernek köszönhette határtalan képzelőerejét. Szívni vagy nem szívni, ez itt a kérdés... * Az egészségügyi statisztikák szerint italozás miatt kerül kórházba a magyar férfiak többsége. Miután nem vonják ki a piából a rengeteg vízkövet... (SZILVÁS)

Next

/
Thumbnails
Contents