Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Október 21., szombat l|l^[|j| Vita a nyugdíjemelésről A kormányfő bírálta a magánpénztári rendszert Budapest Orbán Viktor miniszter­elnök az ellenzék felvetése­ire reagálva tegnap a parla­mentben kijelentette, hogy nem lát okot a kétéves költ­ségvetés terveinek módosítására. A kormányfő emlékez­tetett arra, hogy a költ­ségvetés előterjesztése­kor a kabinet a tartós és gyors gazdasági növe­kedést, a magasabb bérszínvonal elérését, valamint a gyermekes csalá­dok helyzetének javítását tűzte ki célul. Mint mondta: ő maga is a ter­vezett szint két-háromszorosára emelné az egészségügyben, okta­tásban dolgozók bérét, valamint a nyugdíjakat, ám ennek a 6-7 százalékos gazdasági növekedés korlátot szab. Az MSZP által java­solt nagyobb mértékű nyugdíj- emeléssel kapcsolatban a minisz­terelnök közölte: ha a szocialista párt partner abban, hogy felül­vizsgálják a nyugdíjreformot, ak­kor a kormány kész rá, hogy a tervezettnél akár 70 milliárd fo­rinttal nagyobb összeget különít­sen el nyugdíjemelésre 2001-ben. Arról a 70 milliárd forintról van szó, amellyel a költségvetésnek a magánnyugdíj-pénztárakhoz át­irányított járulék okozta hiányt kell pótolnia. Mint mondta, szép dolog a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíjának állami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságának emelése. Reagált a kormányfő azokra a kritikákra is, amelyek amiatt érték a kor­mányt, hogy az egyes kormányzati szervek kiadásai nagy mérték­ben, 15-20 százalékkal nőnek 2001-2002-ben. A feladatok bővülésé­vel, a leendő informati­kai minisztérium kiépí­tésével, a NATO-tagságból faka­dó feladatokkal, a jelentős agrár­fejlesztési programmal, valamint a komoly bemházásokat magá­ban foglaló Széchenyi-terwel in­dokolta az egyes tárcák kiadásai­nak növekedését. A minimálbér tervezett emelé­sével kapcsolatban a miniszterel­nök kifejtette, hogy az többletter­het ró ugyan a kis- és középvál­lalkozókra, ám ennek kompenzá­lására a kormányzat több lehető­séget is biztosít a költségvetés tervezetében. A megoldások kö­zött említette a társadalombizto­sítási járulék 2 százalékpontos csökkentését, és azt a javaslatot, amely az 50-nél kevesebb főt fog­lalkoztató vállalkozások számára 10 millió forintig adómentességet biztosítana. Mire tanít az egyetem? Az elmélet mellett kell a gyakorlati tudás is A mai egyetemi, főiskolai oktatás egyik legnagyobb gondjának tartják, hogy a végzős diákok elméleti tu­dása sokszor nincs össz­hangban a napi gyakor­lattal. ____ Budapest O ktatáskutatók állítják, hogy a magyar felsőoktatás azért nem tud lépést tartani a világ élvona­lával, mert hiába ad nagyszerű elméleti alapokat a diákoknak, ha az egyetemek, főiskolák anya­gi háttere nem teszi lehetővé a korszerű technikák, technológi­ák alkalmazásának oktatását. Ez különösen a műszaki fakultások­ra és az orvosegyetemekre igaz, de nem jobb a helyzet a társada­lomtudományi karon sem.- Más dolog az elmélet, és más a napi gyakorlat - állítja Horváth Magyary Nóra, a Coca-Cola Ma­gyarország közkapcsolati igazga­tója. - Az iskolapadban sajnos nem lehet megtanulni a csapat­munkát, és nem lehet azt sem el­sajátítani, hogyan kell egy-egy feladatot a lehető leghatékonyab­ban megoldani. Meggyőződé­sem, ezen az akadályon csak úgy lehet átlépni, ha a gazdasági élet piaci tapasztalatokkal rendelke­ző szereplői az egyetemek, főis­kolák segítségére sietnek. Csakis egy-egy konkrét feladat megoldá­sa, az oktatómunka gyakorlati foglalkozásokkal való kiegészíté­se oldhatja fel az ellentmondást. Nemrég a Budapesti Gazdasá­gi Főiskola külkereskedelmi kara adott otthont egy ilyen gyakorlati kurzusnak. Azért szervezték a háromnapos programot, azért tartották az előadásokat, a vizs­gáztatást a cég munkatársai, hogy a különböző felsőoktatási intézmények 200 hallgatójának lehetőséget adjanak belekóstolni „a felnőtt” marketingesek napi munkájába. Egy asztali víz piaci bevezetésének programját adták fel leckének, miután elmondták a diákoknak, mi mindenre kell fi­gyelniük egy-egy ilyen feladat megoldásakor. Az eredmény ma­gáért beszélt: a diákok egy része bizony nem tudott mit kezdeni a feladattal, mások magabiztosan, sebtében előkeresett kutatási eredményekre hivatkozva adták elő megoldási javaslatukat. _____________________is^-l Is meretlen fotós. 1956 ...Hogy legyen jel címmel fotóalbumot jelentetett meg a Törté­neti Hivatal és a XX. Század Intézet. A most nyilvánosságra került képek (köztük a fenti felvétel is) egyismeretlen fotós kordokumentumai. A szerző özvegye még most,44 év elteltével is annyira fél, hogy nem járult hozzá nevük közreadásához. REPRODUKCIÓ: EUROPRESS PHARE-pénz romáknak Budapest Az Európai Unió egy- milliárd forinttal támogatja a magyarországi romák helyzetének javítását. A jö­vő év elején megjelenő pá­lyázat segítségével például három kistérség 150-200 millió forintos fejlesztési lehetőséghez juthat. Különböző szakmai munkacso­portok dolgoznak az 1 milliárd forint keretösszegű PHARE-prog- ram pályázati feltételein. Annyi már bizonyos, hogy a kisebbségi jogvédő szervezetek, valamint felzárkóztató képzési formák tá­mogatásán kívül három kistérség jelentős fejlesztéshez juthat - tudtuk meg Heizer Antaltól. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese az Europress érdeklődésére el­mondta, hogy a pályázaton nyer­tes kistérségek lehetőséget kap­nak út- és csatornahálózatuk fej­lesztésére, de jelentős pénz jut majd olyan szolgáltatásokra is, arpelyek hozzájárulhatnak a he­lyi közösségek konfliktuskezelé­séhez. A települések 2-3 év alatt kapják majd meg a 150-200 mil­lió forintot. A program egyik kifejezett cél­ja a roma és nem roma lakosság együttélésének megkönnyítése, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése. Ezért a fejlesztése­ket nem kizárólag romák közös­ségei igényelhetik, abból a hoz­zájuk hasonlóan rossz körülmé­nyek között élő más nemzetisé­gű lakosság is részesedhet. Mint azt a hivatal elnökhelyettesétől megtudtuk, a PHARE-pénzből jelentős összeg jut a kisebbsé­gek védelmét, érdekképviseletét felvállaló jogvédő irodáknak, amelyek számítógépparkjukat, könyvtárukat fejleszthetik majd. Pályázhatnak továbbá olyan kö­zösségi vezetők, közalkalmazot­tak is, akik munkájukkal a ro­mák beilleszkedését akarják se­gíteni. H. M. Szót kér a Vidék Parlamentje Segít a kistelepülések boldogulásában Budapest Nyugat-európai minták alapján szerveződött, és nyolcszáz kistelepülésen működik a Vidék Parla­mentje. A civil szervezetet két éve hozták létre azért, hogy támogassa a vidék fej­lesztését szolgáló kezdemé­nyezéseket. Márczis Márta, a Vidék Parlamentje ügyvezető elnöke elmondta: kiter­jedt tevékenységet foly­tatnak. Értékelik a vi­dékfejlesztési programo­kat, s keresik azok támo­gatásának legjobb for­máit, országszerte tré­ningeket, képzéseket szerveznek, és állandó kapcsolatot igyekeznek fenntartani a kormányzattal.- Sajnos a vidékfejlesztésért fe­lelős tárcával még mindig nem ki­elégítő a kapcsolatunk - nyüat- kozta Márczis Márta. - A SAPARD-program vitájába példá­ul be kellett volna vonniuk ben­nünket is, mégsem tették. Ezt egyébként az Európai Unió is ne­hezményezte. Szerettük volna, ha a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium képviselői tájékoztatnak bennünket a prog­ram adta lehetőségekről, illetve meghallgatják a javaslatainkat. Mi a tervezetet tavaly decemberben láttuk utoljára, és amikor mi ma­gunk kezdeményeztünk szakmai vitát, arra a minisztérium képvise­lője nem jött el. A Vidék Parlamentje azonban mindezek ellenére bízik abban, hogy előbb-utóbb megjavul a kap­csolat a szaktárcával, hiszen csak úgy lehet kézzelfogható eredményeket elérni a vidékfejlesztés terüle­tén, ha összefog a mi­nisztérium és a civil szervezet. A Vidék Par­lamentje akár egyfajta mankója is lehetne a mi­nisztériumnak. Egyik legfontosabb célkitűzé­se ugyanis az, hogy javítsuk azok­nak a kistelepüléseknek a helyze­tét, amelyek nem tudnak megélni a mezőgazdaságból.- Számtalan olyan falu, község, kisváros van Magyarországon, ahol a gazdálkodási lehetőségek meglehetősen behatároltak - véle­kedett az elnök asszony. - Ezek­ben a térségekben az ipart kellene fejleszteni és kiépíteni a számító­gép-hálózatot. De nagyon fontos lenne az is, hogy segítsük a kister­melőket erőik összefogásában. SZ.F. HÍREK RÖVIDEN Megbecsülés Az ’56-os hősök anyagi megbecsülését sürgette Boross Péter volt mi­niszterelnök a Belügyminisztérium ünnepségén, amelyen az 1956- os forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köz­társaság kikiáltására emlékeztek. A miniszterelnök főtanácsadója el­mondta, hogy rövidesen törvényjavaslat készül, amely alapján a jö­vő évtől 60 ezer forintos minimálnyugdíjra számíthatnak mindazok, akik forradalmi tevékenységük miatt börtönbüntetést kaptak. Nagyfogyasztók Levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a legnagyobb gázfo­gyasztók. Szerintük ugyanis jogszabályellenes a gáz árának emelésé­re tett javaslat, mert a törvény szerint nem lehet egyes fogyasztói csoportokat indokolatlanul megkülönböztetni. Úgy vélik, hogy a ter­vezett áremelés az európai uniós elveknek sem felel meg. Agyelszívás Lelassult az utóbbi években a tudományos kutatók külföldre ván­dorlása a Visegrádi Négyek országaiban. Ezt a négy állam akadé­miai vezetői állapították meg budapesti tanácskozásukon. A magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy országaikban a kutatás és fejlesztés területén nemcsak több pénzre, hanem nagyobb erkölcsi elismerésre is szükség lenne. Sikernyilatkozat Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint több ponton is sikereket ért el az elmúlt két évben. Egy tapolcai fórumon kiemelte, hogy önál­ló szakma lett a sürgősségi betegellátás, az idősgondozás bekerült az oktatási rendszerbe, hamarosan átadják a kétszázadik mentőállo­mást. Elmondta azt is, hogy a most elkészült új egészségügyi prog­ramot november 6-án mutatják be az akadémián. Közös fellépés A hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés az összefogás újabb je­leként közös nagygyűlést szervez november 11-én a budapesti Nem­zeti Sportcsarnokban. Tegnap arról is döntöttek, hogy akkor alakít­ják ki végleges álláspontjukat arról, milyen lépéseket tehetnek a szo- ciális párbeszéd további háttérbe szorítása ellen. _____________■ A betegeket is megnevetteti Beszélgetőpartnerünk: Szuhay Balázs színművész, író Budapesten, a Sas-hegy legszebb ré­szén áll az a társasház, amelynek egyik lakója Szuhay Balázs színmű­vész, író. Hatvanötödik születésnap­ja alkalmából otthonában fogadott bennünket a humor műfajának egyik legismertebb alakja. Budapest- A televízió és a rádió kabaréműsorai­ból sokan hiányolják. A szórakoztatás­nak ezek a régi ízei mintha feledésbe merültek volna.- Kellér Dezső, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Kazal László, Kibéáy Er­vin és Kabos László mellett rang volt fellépni - mondja kissé elkomorodva.- Nem szeretnék senkit megsérteni, de néha inkább sírni lenne kedvem né­hány mai szórakoztató műsoron.- A hangja számomra elválasztha­tatlan a gyermekkortól, a rajzfilmbeli Foxi Maxitól.- Érdekes, hogy generációk mond­ják ezt. Az ön szájából ez nagyon ked­vesen hangzik. Ám amikor legutóbb társaságban egy ősz, szakállas vén úr mondta ugyanezt, akkor az már kissé bosszantott. Egyébként is a színészek szeretnének a nagyobb, komolyabb szerepeikkel maradandót alkotni. A végén aztán kiderül, hogy egy kutyus hangja hozza el az igazi népszerűsé­get. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy rajzfilm szinkronizálását nem tar­tom fontos feladatnak. Jó példa erre a Flinstone család is, amit a magyar szöveg és a kiváló szinkron az eredeti­nél is jobbá varázsol.-Ön a magánéletben is mindig ne­vettet?- Imádom a humort, ez a létele­mem. Az egész pályámon az vezérelt, hogy jó hangulatot teremtsek. Leg­utóbbi sikerélményem például a be­Élete a humor fotó: europress/kallus tegségemmel kapcsolatos. A szívem­mel vannak problémák, és a mentő­kórházba kerültem. Amikor átvittek egy másik helyre, ismerős ápolónővel találkoztam. Kiderült, hogy mindkét kórházban dolgozik. Egyszer csak odalépett hozzám: tudja-e, hogy cso­dát tett? Azt az öregurat, akivel leg­utóbb egy szobában feküdt, néhány óra alatt sikerült visszahoznia a leg­súlyosabb depresszióból, és azóta szépen gyógyul. Nos, a humoris­tának, a színésznek ez az igazi kül­detése.- A születésnapját hogyan szokta ünnepelni a család?- Sajnos egyre szűkebb körben. Nem vágyom semmilyen ajándékra, csak arra, hogy még utazgathassak egy kicsit a világban. Szerencsére a családomtól és a közönségtől már olyan sok szeretet kaptam, hogy az életem végéig kitart. Ünnepi ételekben sem vagyok válogatós. Egy jó rakott krumplival vagy még inkább egy fi­nom sárgaborsó főzelékkel le lehet venni a lábamról. NÉMETH ZSUZSA Született: 1935. október 20-án, Budapesten Családi állapota: feleségét 34 évi házasság után két éve veszítette el Gyermekei: Klára angolnyelv-tanár, Barbara idegenvezető Végzettsége: Rózsahegyi Kálmán színiiskolája Hobbija: világjáró utazások, olvasás, házi mozi Pályájának főbb állomásai: 1955-57 Békéscsaba, 1957-60 Kecskemét, 1970-92 Vidám Színpad, 1992-93 a Ludas Matyi főszerkesztője, 1998-tól a Szabó család című rádiós családregény írója

Next

/
Thumbnails
Contents