Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-07 / 210. szám

IIBl 2000. Szeptember 7., csütörtök AGRÁRFÓRU M GAZDASÁG Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Az ősszel elvégzett munka alapozza meg az aratás sikerét Hasznos kutatói tanácsok gazdáknak, gabonatermelőknek Az őszi kalászosok, a búza termesztése és annak eredményes­sége meghatározó jelentőségű eleme a növénytermesztési ága­zatnak. Az elmúlt években sok termelő élt meg, élt át nehéz időszakokat, szenvedett el veszteségeket. Van olyan alapvető termésmeghatározó tényező - az évjárat klimatikus viszonyai -, amelynek alakulását ma még nem tudjuk befolyásolni. A nemesítők munkájának eredményeként rendelkezésünkre ál­ló fajták potenciális termőképességét az alkalmazott agrotech­nika színvonalának függvényében lehet kiaknázni, haszon­ként realizálni. Ezt a tényezőt a gazda döntései alakítják, a szakszerű technológia segítségünkre van a kedvezőtlen időjá­rás negatív hatásainak kivédésében, csökkentésében is. A műtrágyát meghálálja Az őszi búza igényes növény, megköveteli és meghálálja a jó, har­monikus tápanyagellátást. Az el­múlt időszak kudarcai jelentős mér­tékben a műtrágya-felhasználás csökkenésével, a gyakran egyoldalú nitrogéntrágyázással magyarázha­tók. A szakszerű tápanyag-vissza­pótlás nem valósítható meg talaj- és növénydiagnosztikai vizsgálatok nélkül. A talaj tápanyag-ellátottságá­nak, a tápanyagok felvehetőségét befolyásoló paraméterek ismereté­nek hiányában nem lehet jó döntést hozni, nem lehet megteremteni a jö­vedelmező gazdálkodást és a kör­nyezet megőrzésének harmóniáját. Az időszakos talajvizsgálat nem­csak a műtrágyázás tervezéséhez elengedhetetlen, de jelzi a gazdál­kodó által megvalósított eljárások­nak a talaj termékenységére, termő- képességének alakulására gyako­rolt hatásait is. Különösen fontos lenne az ismeretlen „előéletű” bérelt területek mintázása és vizsgálata, ennek költsége töredéke az esetleg feleslegesen kiadott műtrágyák árá­nak, illetve a tápanyaghiány okozta veszteségeknek. Az őszi búza alá a nitrogén egy részét, valamint a szükséges foszfor- és káüummennyiséget alaptrágya­ként ősszel kell kiadni. A kora tava­szi fejtrágyázás során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hóra vagy átfagyott talajra való kijuttatás nemcsak a lejtős területeken, ha­nem az egyenetlen felszínű sík táb­lákon is eredményezhet a növényál­lomány káros kiegyenlítetlenségét eredményező összefolyásokat. A bokrosodás végén, kalászhá­nyás idején elvégzett késői nitrogén fejtrágyázás a minőségjavítást szol­gálja. Ennek hatása, eredményessé­gé kevésbé függ az időjárástól, ha oldattrágyázást alkalmazunk. A vegetációs idő alatt végzett nö­vénytáplálási, növény-egészség­ügyi beavatkozások hatékonysága növelhető a művelőnyomos techno­lógia alkalmazásával. A vetőgép megfelelő csoroszlyáinak elzárásá­val olyan nyompárok alakíthatók ki, amelyek biztosítják a pontos csatlakozást, s ezzel az egyenletes anyagkijuttatást. Ennek az eljárás­nak az előnyeit akkor lehet jól ki­használni, ha a különböző kijuttató eszközök (permetezők, műtrágya­szórók) munkaszélessége azonos. Ha valaki nem rendelkezik megfe­lelő műszaki állapotú szórógépek­kel, az vegye igénybe a nemcsak műtrágyát, hanem az egyenletes, szabatos kijuttatás eszközeit is kí­náló cégek szolgáltatásait. Gazdag fajtaválaszték A régió talajainak többsége elsa- vanyodoh, s ez helyenként olyan mértékű, hogy a nem kifejezetten mészigényes őszi búza esetében is okozhat terméskiesést. Amelyik gazdálkodó a rendszeres mésztrá- gyázást választja, az a búza eseté­ben tavasszal fejtrágyaként is kijut­tathatja a hektáranként 1000-2000 kilogramm mészadagot. A talajművelés célja az elővete- mény növénymaradványainak be­dolgozása, s a megfelelő magágy el­készítése. Nagy tömegű szármarad­vány esetében nem szabad elhagy­ni a maradványok aprítását szolgá­ló szárzúzást. Az őszi kalászosok nem igénylik a talaj mély megmű­velését, hagyományos szántásos el­járás esetében 22-25 centiméter, forgatás nélküli eljárásoknál a 15-18 centiméter művelési mélység elegendő. A művelési mód megvá­lasztását az előveteményen, illetve annak betakarítási idején túl a talaj nedvességtartalma, fizikai állapota határozza meg. Az egyes művele­tek után a talaj gyűrűs hengerrel va­ló lezárása a nedvesség megőrzé­sét, a bemunkált maradványok le­bomlását is elősegíti. Hangsúlyozni kell, hogy kalá­szos elővetemények után a tarló szakszerű kezelése, művelése nem­csak a gyomok, hanem a kórokozók és egyes kártevők elleni küzdelem olcsó és hatásos eszköze is. Itt szük­séges megemlíteni azt, hogy - dön­tően a művelési költségek differen­ciáltsága miatt - az öt hektár alatti búzatáblák termelési költsége 30-50 százalékkal is nagyobb lehet, mint a 20-50 hektár nagyságú tábláké. A magas biológiai értékű, jó csí­rázóképességű vetőmag csávázása a legfontosabb vetés előtti növény- védelmi teendő. Ha a tarló művelé­sében hibát követtünk el, vagy ha a növény-egészségügyi előrejelzések javasolják, érdemes nemcsak a gombák, hanem a talajlakó kárte­vők ellen is védekezni. A csíraszá­mot illetően fogadják meg a fajtatu­lajdonosok ajánlásait. A fajtakínálat őszi búzából za­varba ejtően bőséges, a Szent István Egyetem Fleischmann Rudolf Me­zőgazdasági Kutatóintézete Kompolt fajtám túl a két nagy hazai nemesítő intézet öt-öt, a régióban való termesztésre ajánlott fajtáját soroljuk fel név szerint is. Ezek a következők: Kompolti 3; Flori-2; Brea; MV Magdaléna; MV Emma; MV Csárdás; MV Magvas; Fatima- 2; GK Öthalom; GK Kalász; GK Pin­ka; GK Garaboly; Jubilejnaja 50. A kedvezőtlenebb adottságú te­rületeken, illetve a kisebb ráfordítás­sal termelésbe állított táblákon a ta­karmányozási célú hasznosításra kiválóan alkalmas őszi kalászosok termesztését javasoljuk. A triticale nemcsak a homoktalajokon, hanem a savanyú, barna erdőtalajokon és az erodált lejtőkön is megterem. Az árpa fontossága A régióban több figyelmet érde­melne klasszikus takarmánynövé­nyünk, az őszi árpa. Ez a leggazdaságosabban ter­meszthető takarmánygabona, gyengébb területeken is kielégítő hozamot ad; az új, korszerű fajták­kal elérhető hektáronként az 5-7 tonnás termés is. Ez a korán betaka­rítható, szárítást nem igénylő takar­mánygabona alapját képezheti a sertések, kérődzők és egyes kisálla­tok abraktakarmányának. A söripa­ri minősítésből kimaradó tavaszi ár­pa is hasznosítható takarmányo­zásra, de takarmánynövényként őszi árpát kellene termeszteni. Ezt nagyobb fehérjetartalmának és ide­ális rostarányának köszönhetően a sertések bizonyítottan jobban hasz­nosítják, mint a tavaszi árpát. A megyében (Kompolton) ne­mesített fajták biztosítják a régió különböző adottságú termőhelyei­nek megfelelő kínálatot. A KH- Kincsem és az Attila télállóságával és hozamával; a KH Viktor termő- képességével és szárszilárdságával tűnik ki. A legnagyobb területen az országban jelenleg a kiváló takar­mányminőségű Botond fajtát ter­mesztik. A szántóföldi növénytermesztés technológiáinak megtervezése és ki­vitelezése összetett, bonyolult fel­adat. Az optimálisnak tartott, illetve az adott ökológiai, műszaki és öko­nómia feltételek között megvalósít­ható eljárások közötti ésszerű kompromisszum megteremtése szakértelmet, tapasztalatot, kombi- natív készséget igényel. Ezért mer­jük a termésbefolyásoló tényezők közé tiszteletbeli tagként besorolni a tudást, az ismeretek korszerűsítését. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több mint száz évvel ez­előtt így fogalmazott: „Miben áll az értelmi képzettség? Abban, ha az ember magának mindazon ismere­teket megszerezte, amelyek segedel­mével mind saját rendeltetését, mind a vele érintkező mindenség iránti viszonyait felfogni, azoknak megfelelni, egyszersmind pedig a testi és szellemi tehetségeü úgy hasz­nálni képes, hogy a rendelkezésre álló eszközökből és foglalatosságá­ból becsületes úton a lehető legna­gyobb nyereséget húzni képes le­gyen”. A gazdálkodók tudásának, kép­zettségének a korszerűsítéséhez já­rulhatnak hozzá a SZIE Gazdálko­dási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös, valamint a SZIE Fleischmann Rudolf Mezőgazdasá­gi Kutatóintézete, Kompolt rendez­vényei, tanfolyamai, bemutatói, ahová a jövőben is várjuk Önöket. Szakmai ajánlatok A SZIE Gazdálkodási és Mező- gazdasági Főiskolai Kar (Gyön­gyös) Szaktanácsadási Központjá­nak 2000. évre tervezett programjai a következők: Növénytermesztési technológiák A birtokmérethez igazodó gépi technológiák összeállítása Az agrotmizmus fejlesztése az EU-csatlakozás tükrében Extenzív állattenyésztés lehetősé­gei Eger körzetében Szőlőfajták telepítése, különös te­kintettel az EU-igényekre Mezőgazdasági gépbemutató Zöldségnövények fóliás termesz­tése Korszerű szőlőművelő gépek, esz­közök Kistérségi vidékfejlesztési progra­mok Összeállította: Dr. Hangyel László Dr. Holló Sándor Dr. Murányi István Szabóné Pap Hajnalka RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. szeptember 6.) Borsodchem 8 890 Ft ű Fotex 299 Ft ű Matáv 1630 Ft Á Mól 3 900 Ft ű OTP 15 480 Ft 0 Rába 2 250 Ft Á Richter 15 400 Ft 8 Zalakerámia 2 705 Ft ű BUX: 8232,54-1,67% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.34. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 104 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 74-81 Gyengülő Tartott FOB Mexikómból Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 190 Ingadozó Tartott 46 % CtF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 430,27 Cseh korona 7,42 Euró 261,87 Német márka 133,89 Osztrák schilling 19,03 Lengyel zloty 68,04 Svájci frank 168,91 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 296,84 Szorgosak a hangyák Irányváltás az új típusú szövetkezetek támogatásában Magyarországon mintegy 450 termékpályás, beszerző-értékesítő, valamint egyéb mező- gazdasági tevékenységet végző szövetkezet van, amelyből 300 a Hangya Együttműködés termékpályás szövetkezeti rendszerében működik - jelentette ki Szeremley Béla, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter főtanácsadója az OMÉK-on a szövetkezetek megújulásáról rendezett szakmai konferencián. Budapest A miniszteri főtanácsos elmondta: a hangya- szövetkezetnek 1200 tagja van, így a család­tagokkal együtt mintegy 100 ezer embert tesz érdekeltté abban, hogy ezek jól működjenek. A szövetkezetek termelési értéke az idén várha­tóan meghaladja a 30 milliárd forintot. A ter­mékpályás szövetkezeti forgalom a tavalyihoz képest megkétszereződött, tavalyi árbevételük 15-16 milliárd forint között mozgott. Szeremley szerint fejlődésük szempontjából kívánatos lenne, ha a Magyarországon most zajló szövetkezeti modellváltás mentesülne a politikai felhangoktól, és a szövetkezetek ere­deti funkciójuknak megfelelően csak a gazdál­kodással foglalkoznának. A miniszteri főtanács­adó reméli, hogy a szövetkezeti törvény módosí­tása után várhatóan rendeződik a helyzetük. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az uniós csatlakozás után a termelők már csak így juthat­nak támogatásokhoz. Szeremley elmondta, az új típusú szövetkeze­tek támogatása az idén új irányt vett. A korábbi vissza nem térítendő támogatást felváltotta a kedvezményes gazdahitel-konstrukció. Ennek lényege: azok a gazdák, akik képesek hitelt fel­venni a termékpályás rendszerekben és képesek a fejlesztésre, kedvezményes állami támogatást kapnak. Az FVM tervei között szerepel a terme­lőszövetkezetek termékpályás szövetkezetekké történő átalakítása. Ehhez a gazdahitelhez hasonló támogatásokat nyújt a tárca. Ilyen célra az idén 65 milliárd forint garanciavállalási kere­tet különítettek el. u. g. Milliárdos károk a hajózásban Jövőre megkezdődik a Mahart privatizációja Több milliárd forint kára keletkezett már a Magyar Hajózási Rt.-nek (Mahart), mivel flottájának negyede az Al-Dunán vesztegel a tavalyi jugoszláviai bombázások óta. A hídron­csok kiemelését az idén még bizonyosan nem kezdik meg. Budapest A magyar teherhajók egy része 17 hónapja Bulgáriában kénytelen állomásozni a Duna szerbiai sza­kaszának hajózhatatlansága mi­att. Négy tolóhajó, huszonnégy bárka, illetve uszály várja, hogy a hídroncsok eltávolítása után is­mét munkába állhasson - tudta meg az Europress. A tetemes veszteséget azonban nem csak az átlagosan havi 500 ezer tonna áruszállítás kiesése okozza. Mi­vel a hajókat nem lehet őrizetle­nül hagyni, nem térhetett haza a teljes személyzet, folyamatosan 6-8 ember tartózkodik a vízijár­műveken. A kényszerhorgonyzás alatt pedig a teljes béren kívül na­pi 36-40 német márkát kell fizetni a matrózoknak. így a Mahart vesztesége havonta meghaladja a 100-150 millió forintot is. A három híd kiemelésére kiírt versenytárgyalás eredményét leg­hamarabb novemberben hirdetik ki. A lebombázott hidak elemei­nek eltávolítási költségeit 24 mil­lió euróra becsülik a szakértők, és az összeg 85 százalékát az EU már megszavazta. A fennmaradó összeget minden bizonnyal a tíz Duna menti államnak kell össze­adnia. A hídroncsok kiemelését való­színűleg csak jövőre, a jégzajlás után lehet megkezdeni. Egy oszt­rák-magyar tanulmány szerint hat hónap szükséges a meder megtisztításához, a Duna hajóz­hatóvá tételéhez. Ez a gyakorlat­ban annyit jelent, hogy a jövő nyár derekánál korábban semmi­képpen sem áll helyre a nemzet­közi hajóforgalom. Addig viszont a Mahart újabb egymilliárd forint kárt szenved, amelyről egyelőre nem lehet tudni, ki fizeti meg. Az viszont eldőlt időközben, hogy az állam megkezdi a társa­ság privatizációját, és teljesen fel- számolják a tengerhajózást, istsi Raiffeisen Devizabetét Kamatoztassa nálunk devizáját! Példák az 1000 USD értékű lekötésekre (EBKM) Futamidő USD DEM 1 hónap 3 hónap 5,30% 5,60% 3,10% 3,20% További devizanemek és futamidők: EUR, GBP, ATS; 6 és!2 hónap. Hívja a 06-40-48-48-48 telefonszámot! 3300 Eger, Jókai u. 5-7. X Raiffeisen BANK A számvevők jelentése az államadósságról Budapest „Az államháztartás infor­mációs rendje az ellenőr­zött időszakban nem tette lehetővé az államadósság, ezen belül a külföldi ál­lamadósság államháztar­tási szintű megbízható számbavételét” - állapítot­ta meg az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése az államadósság 1997 és 1999 közötti vizs­gálatáról. Az ÁSZ szerint a kormány az ellenőrzött időszakban nem írta elő a szakmai, pénzügyi és gazdaságossági, célszerűsé­gi, hatékonysági értékelés ké­szítését az állami hitelfelvétel­lel és továbbkölcsönzéssel megvalósított fejlesztésekről. Erre a külföldi államadósság­ért felelős Pénzügyminisztéri­um sem tett lépéseket. A számvevőszéki összefog­lalóból kiderül: a nemzetgaz­daság bruttó külső adósságál­lománya a három év alatt 40,8 százalékkal, 4416,4 milliárd forintról 6220 milliárdra nőtt. A nemzetgazdaság bruttó kül­ső adósságának részét képezi a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat adósságán kívül a magánszektor folyamatosan növekvő adóssága is. A nemzetgazdaság nettó külföldi adóssága - a Magyar Nemzeti Bank nettó külső adósságának mérséklődése következtében - a három év alatt 8,3 százalékkal mérsék­lődött. Az államháztartás - az Ál­lami Számvevőszék által szá­mított - összes külföldi adós­sága az ellenőrzött időszak­ban 406,4 milliárd forintról 1415,6 milliárd forintra, több mint háromszorosára emelke­dett. Az államháztartás informá­ciós rendje az ellenőrzött idő­szakban nem tette lehetővé a külföldi államadósság állam- háztartási szintű megbízható számbavételét. Az összegzés szerint tapasztalatok hiányá­ban nem volt megfelelő az 1999. évi devizaadóssághoz kapcsolódó bevételek és ki­adások címrendjének kialakí­tása, ami kedvezőtlenül hatott a bevételek és kiadások tény­leges helyzetének megfelelő elszámolására.

Next

/
Thumbnails
Contents