Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-02 / 206. szám
# Rögös és hosszú lesz az út Beszélgetés a cigányság létkérdéseiről ár. Kozma Tamás egyetemi tanárral A romakérdés Közép-Európa és Magyarország legerősebb társadalmi és etnikai feszültsége lesz a következő évtizedekben, ezért nem szabad megkerülni a problémát. Ennek jegyében beszélgettünk a témáról dr. Kozma Tamás debreceni egyetemi tanárral, a közelmúltban lezajlott egri országos romapedagógiai konferencia neves résztvevőjével.- Az ország lakosságának egy részét kitevő etnikum helyzetének feltérképezéséhez elengedhetetlen meghatározni, hogy kit nevezünk ma cigánynak.- A magyarországi társadalom- tudományban részben a statisztikusok, részben a romakutatással foglalkozó szociológusok fogalmazták meg, hogy ki a cigány. Az előbbiek máig is azt a meghatározást használják, hogy cigány az, aki annak tartja magát. A szociológusok ezt azzal egészítették ki, hogy akit a környezete is annak tart. Ez azért két különböző megközelítés, mert a statisztika nem tud mit kezdeni azzal, hogy a többség mit mond a kisebbségről. A szociológus számára viszont ez fontos eleme annak, hogy egy közösség miként szerveződik. Abból, hogy valakit cigánynak tartanak, bizonyos előítéletesség is következik, s ez jobban mutatja, hogy a közösségben a többség és a kisebbség hogyan él együtt.- Ebben a kérdésben az sem lényegtelen, hogy az országon belül mekkora ennek a kisebbségnek az aránya. Egyes becslések szerint ma 400 ezer és egymillió között mozog a cigány lakosság száma.- Miután erről valóban nincs pontos adat, az átlagolás logikájából kiindulva úgy 400-500 ezren élhetnek közöttünk.- Sorskérdéseikről szólva a roma etnikum képviselői nemegyszer kifejtették már, hogy ők a világ hontalanjai. A modem kori kutatások szerint azonban egyre inkább behatárolható, hogy honnan eredeztethetők a gyökereik.- A közelmúltban az angol BBC televízió készített egy dokumentumsorozatot, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a cigányság Indiából indult el hosszú útjára. A vándorlók Törökország európai pereméig együtt mentek, ott azonban kettéváltak. Az egyik ág - ez a közösség nevezi magát romának - a Balkánon keresztül jött, s vonulásuk még ma is tart Európában. A másik csoport - amelyik az egyiptomi elnevezésből az angol gipsy nevet kapta - Észak-Afrikán keresztül ment az Ibériai-félszigetre, Spanyolországba. Jellemző érdekesség, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni a kultúrájukat, mert igen nyitottak a környezetre, ennek következtében vándorlásuk során mindig azt a kultúrát viszik magukkal, amelyet az előző országban kialakítottak. Vannak NÉVJEGY Dr. Kozma Tamás Budapesten született 1939- ben Iskolái: Budai Tanítóképző (1957), JATE (1968) Munkahelye: Oktatáskutató Intézet, Budapest (főigazgató), Debreceni Egyetem Neveléstudományi Kar (egyetemi tanár) olyan jelek, hogy a magyarországi cigányság átvette az egykori paraszti kultúrát, s ezt adja tovább például Szlovákiában, ahol éppen ezért zömmel magyarnak vallják magukat. A nálunk élők egy része viszont - az előző román hatás alapján - oláhnak nevezi magát. De folytathatnánk azzal, hogy a bulgáriaiak szerbnek, a romániaiak pedig bolgárnak tekintik magukat. Ez is azt mutatja, hogy egy, a mai napig is mozgó, nomadizáló néppel állunk szemben... A világ más részeivel ellentétben Európában jobban otthonra találtak. Magyarországon már a honfoglaláskor fellelhetők, később a török előrenyomulásával, a hódító csapatok kisegítő személyzeteként - mint lóápolók, fekete kovácsok, zenészek - kerültek ide.- Beilleszkedési törekvéseik nem mai keletűek tehát, ám ennek vannak kortünetei. Véleménye szerint melyek ma a cigányság legégetőbb gondjai?- Az alulképzettség, a munka- nélküliség, a sajátos kultúrából és életvitelből adódó feszültségek mellett érdemes rámutatni arra, hogy ennek az etnikumnak vannak olyan öndefiníciós problémái, amelyeket látnivalóan a kialakult cigány értelmiség hordoz, illetve tesz politikai erővé. Ilyen az a kérdés, hogy kik a cigányok. Hogy a cigányság kisebbség-e vagy etnikum, avagy csak a lakosság egy szegénységi problémákkal küszködő csoportja. S hogy a megoldás az asszimiláció- e vagy az integráció, netán az együttélés. Úgy látom tehát, hogy van egy olyan probléma, amely- lyel eddig még nem találkozott a társadalom, s ez a cigányság vezető rétegének a politikai tudatra ébredése. Ennek - mint a környező országokban élő magyarság, illetve általában a nemzetiségek életéből ismert - olyan folyamata van, hogy a közösség öntudatra ébredése konfliktusokat vált ki. Ha ez a cigányságnál is így alakul, akkor az nagy viharokat kavar majd.- Bizonyos vélekedések szerint ettől egyelőre nem kell tartani, mert - bár az érintettek kilátásba helyezték egy komoly befolyású cigánypárt létrehozását - a különböző érdekvédelmi szervezetekbe tömörülő romák érezhetően megosztottak, s egyre inkább egymás ellen fordulnak.- Való igaz, gondjaikat, lehetőségeiket tekintve nehezebb több cigányszervezettel tárgyalni, mintha csupán egyetlen politikai erő fogná össze őket. Ahhoz - s ez történelmi tény -, hogy a többséggel szemben sokkal nágyobb hatással tudják képviselni elfogadható és kevésbé elfogadható érdekeiket, mielőbb ki kell alakulnia a roma politikai elitnek. Ennek a leendő elitnek az iskolázása - s nemcsak a formális nevelése, taníttatása -, politikai látókörének a tágítása napjaink egyik legnagyobb feladata. Ehhez kell megteremtenünk azt a politikai teret, amelyben elsajátíthatják az együttélés kulturált, civilizált formáit. S ez ránk hárul, mert ezt senki nem teszi meg helyettünk.- Egykori környezetükből kiemelkedett roma értelmiségiek nemegyszer panaszolják, hogy iskoláik befejezése után légüres térbe kerülnek. Ezen azt értik, hogy a cigányok már nem, a magyarok pedig még nem fogadják be őket.- Engem ez arra a nagy traumára emlékeztet, amely a cigányság előtti utolsó bevándorlókat, a zsidóságot érte a magyar társadalomban. Arra az integrálódási folyamatra, melynek során - a múlt század negyvenes éveiben - a zsidóság eljutott odáig, amikor már csak a hitét, vagy már azt sem tartotta meg. S ha ezt az időszakot végignézzük, s ezzel együtt azt, hogy a magyar polgárosodás egyik motorja az asszimilálódott egykori zsidóság volt, akkor jutunk el odáig, hogy egymásra vagyunk utalva. Ezt tudomásul kell vennie mind a cigányságnak, mind a magyaroknak egyaránt. Főként annak ismeretében, hogy hazánk keleti határa nyitott, s egyre újabb és újabb bevándorlási hullám tapasztalható, tehát mind sürgetőbb a másság elfogadása abban az országban, amelynek a népessége ilyen drasztikusan fogy. A jóléti társadalom megteremtésében és fenntartásában minden alkotó emberre, munkáskézre szükségünk lesz, a cigányokéra is. Mindebből következik az, hogy senkit nem lehet kirekeszte- ni, meg kell értenünk egymást, s ez kölcsönös dolog. Az más kérdés, hogy erre nagyon sokan nincsenek felkészülve sem az egyik, sem a másik oldalon.- A kisebbség beilleszkedése nem egyszerű dolog. Ennek a folyamatnak a megkönnyítésére, elősegítésére mind pénzben, mind szellemiekben nagyon sokat áldoz a társadalom, példa erre az a napjainkban kidolgozott romapedagógiai stratégia, amely a cigányság felemelkedését célozza. Mikorra érik ez be?- Ezt ma még nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy több generációra vonatkozik majd. Ha az ember többet tudna a cigányság belső mozgásáról, s jobban látná a sikeresen integrálódott romák életútját, hogy hány generációt érintett, s milyen foglalkozásokat, akkor pozitív példákat is lehetne említeni. Nézzük azt, hogy vajon hány generációnak kellett egy muzsikuscsalád életében eltelnie ahhoz, hogy bár minden tagja cigány, de már nem az a jellemző rájuk, hanem az, hogy kitűnő zenészek. Ettől a példától azonban még messze van a nagy tömeg, amelyre ma leginkább a szociális gondok, az etnikai, a kiemelkedési problémák nehezednek. Ezek megoldásában adhat nagy segítséget a romapedagógia, melynek célja, hogy az ezzel foglalkozó szakemberek - többek között a már tanult cigányok közreműködésével - eljussanak a legmélyebben lévő családokhoz is. Hogy felhívják a figyelmüket a legelemibb higiéniai követelmények betartására, hogy a kicsiket bevigyék a közösségi élet első fontos állomásának számító óvodákba, s hogy az általános iskolákban felkutassák és támogassák a tehetséges roma származású gyerekeket, akikből a jövő cigány értelmisége válhat majd. Ezen az úton kell most elindulnunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy nagyon rögös, s nagyon hosszú lesz. De nincs más választásunk...- Köszönjük a beszélgetést. SZILVÁS ISTVÁN _____________SIKE SÁNDOR_____________ J áték a tűzzel Jobb érzésű ember amikor a honi olajügyekről hall, legyint egy nagyot, és-ha lehet - lendületesebben kanalazza gőzölgő vacsoráját. Lábat mos aztán, fotelbe telepedik, majd határozottan kijelenti: „Hagyjanak engem békén az olajmaffia ügyeivel Pallagostól, Pintérestül, Nógrádistól!” Hanem amit Pallag képviselő legutóbb a Kereszt-tűzben produkált, az már minden képzeletet felülmúlt. Erre már a jobb érzésű embernek is összerándulhattak kissé a ráncok a homlokán, megremeghetett kezében a kávéscsésze, félrecsúszhatott szájában a falat. A korruptsággal, maffiózással, s ki tudja, hányféle hivatali visszaéléssel megvádolt társadalmi csoportok körét bővítette ki ugyanis az olajbizottság elnöke, megnevezve ezúttal a bíróságokat is, amelyeknél szerinte pénzzel minden ítélet elrendezhető. Mondhatni: megrendelhető... Az egész - mára már a silány kabarék színvonalát is alulról közelítő - pallagi színjátékban nem az a tragikomikus, hogy egy alacsony politikai kultúrával rendelkező, de azért plebejus lelkületű képviselő szórakozhat egy országgal, hanem sokkal inkább az, hogy bizonyos körök ezt engedik neki. Sőt, mintha szurkolói is lennének a kisgazda machinátornak. Azt minden valamirevaló társadalomszoáológus leírta már legalább egyszer, hogy - különösen összekuszált politikai viszonyok közepette - az emberek hajlanak elfogadni minden állítást, ami arról szól, hogy korrupt a rendszer, megvehető itt rendőr, ügyész és bíró egyaránt. Azt azonban nem árt tudni: akik rá is erősítenek erre a szívesen gondolt nézetre, azok a demokratikus intézményrendszer egészével játszanak. S ha „eredményre jutnak”, az nem lesz olcsó mulatság. ______ BARTA KATALIN R obotvilág Szenzációs bejelentést tettek a minap az Amerikai Egyesült Államokban. Tudósok olyan robot kifejlesztésén dolgoznak, amely képes saját maga robotot előállítani. Két kutató olyan számítógéppel egybekapcsolt gépet alkotott, amely további robotok alkotóelemeit maga tudja legyártani, részben kikapcsolva az ember közreműködését a folyamatból. A The New York Times olyan távlati képet vázolt fel a hír kapcsán, hogy a robotok hamarosan egyre tökéletesebb robotokat fognak teremteni, emberi közreműködés nélkül. Ez a jövőkép felveti azt a lehetőséget is, hogy egyes robotfajok akár helyettesíthetik a biológiai életet is. Ez máris sokakat aggodalommal tölt el. A cég vezető kutatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Van néhány dolog, amit talán meg tudunk csinálni, de nem szabad megcsinálnunk. ” A gondolattal eljátszva felvetődik az emberben néhány kérdés. Be lehet-e programozni úgy egy gépet, hogy önálló döntésekre is képes legyen? Lehet-e olyan szerkezetet alkotni, amelynek memóriájába képtelenség betáplálni az agresszivitást, az önzést, a hazugságot, a gátlástalan érdekérvényesítést, azaz a gyarló emberi tulajdonságokat? Ebben az esetben ugyanis nem is olyan riasztó a robotvilág. A magyar parlamentbe például azonnal rendelnék egy tucatot az elmés kis gépekből. Igaz, azzal is sokan megelégednénk, ha egyes politikusaink megfontolnák a vezető kutató nyilatkozatát. Nevezetesen: vannak dolgok, amelyeket meg lehet, de nem szabad megcsinálni. Hír(telen)kék... _____ A Miniszterelnöki Hivatal országimázs-központja - bár egyelőre levette napirendről a témát - új országjelkép bevezetését tervezi. A legaktuálisabb: két politikus között egy olajoshordó... * A vietnami kommunista párt vezetősége elrendelte, hogy szeptembertől sem az Intemacionálé, sem pedig az ország himnusza nem szólhat magnóról, ezeket maguknak a párttagoknak kell majd énekelniük. Fals hang dong... * Legutóbbi ülésén arról döntött a magyar kormány, hogy negyven- három munkatárssal felállítja a szervezett bűnözés elleni központot. Hogy megtudják: ki fia a maffia...? * Barátaival és ismerőseivel együtt tartotta meg legénybúcsúját a németországi Kisdorf városka egyik 23 éves lakója, Christian W„ aki az esküvő előtti görbe éjszakán felkötötte magát. így legalább nem szenvedett sokáig... ■k Az Újpest-Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés előtt a fogadó klub stadionjában lejátszották a magyar Himnuszt, ezért az MLSZ főtitkára fegyelmi eljárást indított. Annak ellenére, hogy ez volt a meccs egyetlen említésre méltó eseménye... * A közép-oroszországi Ufa város halottasházának dolgozói újság- hirdetésben beharangozott nyílt napot tartottak munkahelyükön. Haláli lehetett... (SZILVÁS)
