Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-28 / 201. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI T Ü KÖR 2000. Augusztus 28., hétfő Változó alkotmánybíróság Az önkormányzatokra érkezik a legtöbb panasz Budapest Véget ért az alkotmánybíró­ság nyári szünete is. Értesü­léseink szerint hamarosan érdemi változások várhatók a testület működésében. A szervezetre vonatkozó új kormányzati elképzelések szűkítenék a bírák hatás­körét, az eddigiekkel ellen­tétben vezetőjüket sem maguk választanák. Sokan tekintik az alkotmánybíró­ságot a legfőbb igazságtevőnek, ezért minden évben több száz olyan kérelem érkezik hozzájuk, amelyek nem a taláros testületre tartoznak. A nagy számú vissza­adott vagy máshoz átirányított ügy ellenére az alkotmány őrei­nek így is bőven van munkájuk. Körülbelül kétszáz beadványt bí­rálnak el évente, amelyek többsé­ge a törvénytelen adószedést pa­naszolja, illetve az önkormányza­ti rendeletek ellen emel kifogást. Épp az utóbbit, a települése­ken hozott rendelkezések törvé­nyi vizsgálatát akarják elvenni az alkotmánybíróságtól - tudtuk meg a testületnél. A tervek sze­rint az önkormányzatuk döntése­ivel elégedetlen polgárok a jövő­ben a közigazgatási bíróságok­hoz fordulhatnának sérelmeik­kel. Ezzel számos tekintélyes jo­gász is egyetért, mert az alkot­mánybíróság szerintük így több energiát fordíthatna más fontos, országos jelentőségű kérdésekre. A változásokat tartalmazó terve­zetet az Igazságügyi Minisztéri­um munkatársai elkészítették, és elképzelhető, hogy az már hol­nap a kormány elé kerül. Az ősztől esedékes másik lé­nyeges változás az lehet, hogy a testület elnökét nem a bírák ma­guk, hanem a parlamenti politi­kusok választanák. Az alkot­mánybíróságról szóló törvény módosításához azonban kéthar­mados országgyűlési többség szükséges, ezért korántsem bizo­nyos, hogy lesz bármiféle válto­zás. A bírákra vonatkozó jogsza­bályt az elmúlt tíz évben mind­egyik kormány meg akarta refor­málni, de az állandó torzsalkodá­sok miatt nem volt rá lehetőség, ezért a tapasztalatok óvatosságra intenek. Elég azt figyelembe ven­ni, hogy az MSZP - amelynek magatartása döntő lehet az ügy­ben - a kormány politikája elleni tiltakozásul korábban elzárkó­zott a kétharmados törvények megszavazásától. ___________-w­Hí rek röviden Olajbizottsági meghallgatások Az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottsága ma három politikus meghallgatását tervezi. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész úgy nyilatkozott, hogy bizonyosan elmegy az ülésre, és valószínű, hogy Boross Péter exkormányfő is eleget tesz a meghívásnak. Közben a bizottság tagjai szakértőkkel vizsgáltatják azt a tízkötetnyi anyagot, amit a múlt héten adott át elnökük, Pallag László. Juhász Fe­renc, a vizsgálóbizottság szocialista alelnöke az iratok kétharmadának át­nézése után úgy fogalmazott, hogy azokban eddig semmit nem találtak, ami alátámasztaná Nógrádi Zsolt politikusokra nézve terhelő vallomását. Kifizetik az önkormányzatokat Hatvanmilliárd forintot szán a kormány a gázközművagyonnal kap­csolatos vitás kérdések megoldására - közölte Boros Imre tárca nél­küli miniszter. Elmondta, hogy a pénz felosztásáról egy ősszel a par­lament elé kerülő törvény rendelkezik majd. Ugyanakkor az a 400 te­lepülés, amelynek 50 millió forintnál kevesebb pénz jár, heteken be­lül hozzájuthat a készpénzben és értékpapírokban érkező juttatás­hoz, ha elfogadja az erről szóló megállapodást. Sikeres mentés Pusztaszőlősön tegnap befejező szakaszába érkezett a tizenegy nap­ja égő gázkút oltása. Bokor Csaba, a Mól Rt. ügyvezető igazgatója el­mondta, hogy ez a gázkitörés nagyobb, mint a zsanai volt, és annak az eloltása 21 napig tartott. Ezért a szakemberek még gyorsnak is érezték a mostani védekezést. A pusztaszőlősi gázkitörés elfojtásán egyszerre 250-en dolgoztak, a 100 munkagép eddig 30 ezer köbmé­ter földet mozgatott meg. Ápolók kongresszusa Elindult a mélypontról a magyar egészségügy - mondta Gógl Árpád a debreceni egyetemen a kórházi szakdolgozók XIII. kongresszusának megnyitóján. A debreceni Kenézi Kórház nővérei országos mozgal­mat indítanak útjára, amelynek jelképévé a fehér szívet választották. így szeretnék felhívni a figyelmet munkájukra.___________________■ Becsengetnek 1,5 millió diáknak Javulhat az értelmi fogyatékos gyerekek oktatása is FOTÓ: EUROPRESS Idén először már augusztusban elkez­dődik a tanítás az ország általános és középiskoláiban. Az intézmények szín­vonala között tapasztalható jelentős el­térések feloldását segíti, hogy az 1100 főnél kisebb lélekszámú falvakban mostantól az iskolák finanszírozását teljes egészében a kormány fedezi. A tárca felmérte a kisegítő oktatás hely­zetét, hogy javítson az értelmi fogyaté­kosok képzésének körülményein. Budapest Különösen az ország kisebb településein je­lent nehezen megoldható feladatot a hajdan kisegítő iskolának hívott oktatási intézmé­nyek megfelelő működtetése. Sok esetben csak elszomorító feltételek mellett tudják oktatni az enyhén értelmi fogyatékos gyer­mekeket. A helyzet felmérését szolgáló vizs­gálat nemrég készült el. Eszerint több tele­pülésen is előfordul, hogy raktárakból, felvo­nulási épületekből átalakított romos házak­ban kell a hátrányos helyzetű gyerekek ok­tatását megszervezni. Az egyik legnagyobb gond az, hogy néhány négyzetméteres, le­hangoló állapotú, osztálytermeknek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető lyu­kakban folyik az oktatás - tudtuk meg az Oktatási Minisztériumban. Az enyhén értel­mi fogyatékos diákok egészséges társaiktól való további leszakadását az is erősítheti, hogy tanáraik jelentős részének nincs meg­felelő szakképesítése. A gyógypedagógusi végzettséghez kötött kisegítő iskolai állások egyharmadát ugyanis jelenleg szakdiploma nélküli oktatók töltik be. Természetesen számtalan esetben az ő munkájuk is nagyon értékes lehet, de az adatok összességében mégis azt jelzik, hogy a fogyatékos gyerekek nevelésének kérdése nincs megoldva. Térségenként is nagyon eltérő a helyzet. Szerencsésebb helyeken csak gyógypeda­gógusok tanítanak, de például Nógrád me­gyében mindössze 40 százalék a képzett oktatók aránya. Megoldást hozhat, hogy a gyógypedagógus-hallgatók számának növe­lése mellett a főiskolákon olyan másoddip­lomás képzéseket indítanak, amelyek kere­tében a sima tanári oklevéllel rendelkező Kis csoportos foglalkozás a kisegítő iskolában szakemberek is megtanulhatják a szakmát. Sajnos sok esetben az önkormányzatok is hozzájárulnak ezen speciális helyzetű gye­rekek hátrányainak szaporításához. A volt kisegítő iskolák fenntartását ugyanis nem kötelező felvállalniuk, amit egyes települé­sek ki is használnak. Több példa van rá, hogy a fogyatékosok iskoláit koloncnak te­kintő városatyák forráshiányra hivatkozva intézményeiket átutalják a megyékhez. Ott azonban általában még kevesebb pénz van az iskolák működtetésére, így maradnak a méltatlan körülmények. A helyzet rendezése érdekében a mi­nisztériumban hároméves intézkedési ter­vet dolgoztak ki, amelynek eredményekép­pen jelentősen javulhatnak a szakmai és a tárgyi feltételek - vélik a tárcánál. A fogya­tékos gyerekek oktatására adott támogatá­sok minden évben jóval az inflációt megha­ladó mértékben nőnek. A fogyatékosokat oktató intézmények pedig előnyt élveznek a céltámogatások odaítélésénél. A valódi át­törés azonban várat magára a nemrég el­végzett felmérés adatainak részletes kiérté­keléséig. A gyengébb értelmi képességek­kel született gyerekek iskoláinak feljavítása az oktatás általános színvonalára az elem­zések elvégzése után történhet meg. A most kezdődő tanév az oktatási tárca re­__________FONTOS DÁTUMOK_________ E lső félév vége január 26. Őszi szünet november 1-5. Téli szünet december 22. - január 2. Tavaszi szünet április 11-27. Tanév vége________________június 15. ményei szerint már mentes lesz a korábbi évek tanügyi vitáitól. Erről Pálinkás József, a minisztérium politikai államtitkára be­szélt egy tegnapi iskolaavatón. Elmondása szerint sikerült lezárni az oktatás átszerve­zésével kapcsolatos tárgyalásokat, és befe­jeződött a tanterwáltás is. A kerettantervek pedig lehetőséget adnak arra, hogy a jó tantestületek megtaníthassanak mindent, amire a diákoknak szükségük van. Az ál­lamtitkár ugyanakkor felhívta a pedagógu­sok figyelmét arra, teremtsenek egyensúlyt az oktatás és a nevelés között, hogy ne csak jól felkészült, hanem hazájukat szere­tő és közösségüknek élni tudó diákok ke­rüljenek ki az iskolapadokból. Az oktatási kormányzat azon dolgozik - emelte ki Pálinkás -, hogy mire a gimnázi­Európai gyakorlat az őszi szünet az is­kolákban - így magyarázza az Oktatási Minisztérium a korai tanévkezdést, amiért a novemberi egyhetes pihenés­sel kárpótolják majd a diákokat és a pedagógusokat. A pedagógus-szakszervezetek és a szülők képviselői is egyetértenek azzal az újítással, hogy hatodik osztályig ne legyen kötelező a jegyekkel történő ér­tékelés. Az indoklás szerint így a gyen­gébben induló gyerekeknek is lesz elegendő ideje a felzárkózásra anélkül, hogy súlyos kudarcélmények érnék őket. Az egyetlen ellenvetés az volt, hogy az alacsonyabb iskolázottságú szülők a jegyekből jobban megértik, hogyan teljesített gyermekük. umokat most kezdő tanulók érettségiznek, már a korosztály fele egyetemen vagy főis­kolán folytathassa tanulmányait. A szakmunkástanulók országos tanév­nyitóján az Ipartestületek Országos Szövet­sége nevében Szűcs György, az IPOSZ elnö­ke bejelentette, hogy a szakképzési törvény több pontjának módosítását kezdeményez­ték. A javaslatok közül kiemelte: nem lehet tovább halogatni a kézműipari központok országos hálózatának kiépítését. WILK A Szonda Ipsos közvélemény­kutatása szerint az augusztusi országos, valamint a kelet-ma­gyarországi népszerűségi listát a távozó és a hivatalba lépett köztársasági elnök vezeti. Tá­mogatottságuk az egyes ország­részekben meglehetősen egyenletes, bár Göncz Árpádé mindenütt nagyjából 20 ponttal magasabb, mint Mádl Ferencé. Mögöttük Kovács László MSZP- elnök, Dávid Ibolya MDF-elnök és Martonyi János külügymi­niszter a sorrend. Orbán Viktor két hellyel előbbre lépve a 13. helyen áll. Á lista utolsó negyedében so­rakozó pártelnökök és minisz­terek közül Kövér László Fi- desz-elnök helyzete figyelemre méltó. Népszerűsége elnökké választása óta, (de tágabban a ’98-as választás óta) folyamato­san csökken. Az elnökökkel a párttal szimpatizálók nyolcvan százaléka rokonszenvez, Kövér indexe azonban jelenleg még a Fidesszel rokonszenvezők körében is csupán 50 pont. A listát Csutka István, a MIÉP elnöke zárja. Politikusok népszerűségi listája * b bb mm bbecebb —mm —mb yí b* mmm -mr mm b m bb».., bí-wh bl....« b b . *. jbh bb .....bb b m br b._..:.b täaCJk. ibbjp ■ m. yl» b b. ■ lm* mm >>_«■ BláJB tm ■ mm H m G öncz Mádl Kovács Dávid Martonyi Demszky Horn Szili Járai Magyar Kuncze Áder Orbán Balsai Szabó Szájer Bánk Stumpf Boross Deutsch Kövér Pintér Torgyán Csurka Árpád Ferenc László Ibolya János Gábor Gyula Katalin Zstgnrand Bálint Gábor János Viktor István János József Attila István Péter Tamás László Sándor József István I El • népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) a keleti országosan a keleti országrészben országrészben ismertség (%) országosan «O CQ'rt’ _JCO <CM A Szonda Ipsos adatfelvételének ideje: 2000. augusztus 4-13. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 485 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor­csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A - 4 és a + 4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents