Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-28 / 201. szám

2000. Augusztus 28., hétfő HEVES KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal E S Évszázados Tárnáméra Századik születésnapját ünnepelte a közelmúltban a település legidő­sebb polgára, özvegy Sun Mihályné. Az angolok „nagyma­májától” mindössze egy héttel fia­talabb a mindenki által tisztelt Bemuska néni, akinek a születés­napjára rendezett ünnepségen az ismerősök és a rokonok sorában köszöntötte őt Magdolna lánya, József veje, két unokája, 4 déduno­kája, s nem utolsósorban a 3 éves ükunoka: Morvái Krisztike is. A jókívánság verssel, dallal kö­tött csokrát nyújtották át ez alka­lomból a helyi óvodások és isko­lások is. Az idős hölgy évszázadnyi gazdag életútját Bencze László polgármester idézte föl, melyet mindig a munka és a szeretet ha­születésnap tározóit meg. Ezért sem csoda hát, hogy Berna néni még 70 éve­sen is meghatározó dohányszak­értője volt az itteni közösségnek, s alig néhány éve még az ő keze munkáját dicsérte házának kert­je. Haragosa sosem volt, okot sem adott rá, így a falu szeretetét is kifejezte a polgármester az ön- kormányzat ajándékával. A jó egészségnek örvendő „dé- ditől” azt is megtudtuk, hogy ed­dig még szemüveg nélkül olvasta naponta a Hírlapot, most már megengedheti azt a luxust, hogy a vő olvassa föl a napi történéseket.- Sok még a dolgom - mondja nevetve -, de örömmel teszem, hi­szen időm is van még, mert ál­momban megjósolta egy cigány­ember, hány évig élek, de ezt el nem mondom senkinek! Cseh Béla Virágok a Madonna elé Tenk Alkotója Korsós nőnek keresztelte, ám a tenkiek azonnal elnevezték Madonnának azt a szobrot, ame­lyet az államünnep előestéjén avat­tak fel. A faluban egyébként ez az első köztéri szobor. Bár Tenk 1947-ben kapott községi rangot, azóta sem telt arra, hogy a települést szabad­téri alkotásokkal díszítsék. A szoboravatás több okból is em­lékezetes lett: a szobrot dr. Béresé nyi Miklós leplezte le, aki a fűzfa­kastélynak vagy Elek-kastélynak is­mert épület utolsó földesurának, pazonyi Elek Jánosnak az unokája, s a negyvenes években még igazgat­ta az akkor már összezsugorított ne­mesi középbirtokot. A család fél év­század után is­mét tenki kötődé­sű, hiszen vissza­vásárolták a csa­ládi kastélyt. Az ünnepségen részt vett dr. Bercsényi Miklós felesége is, aki egykor több tenki diákot taní­tott a régi iskolá­ban, így a megje­lentek egyben kedves emlékű tanárukat is kö­szöntötték. Az ünnepsé­gen részt vett az alkotó, Józsa La­jos és családja, hiszen a Korsós nő avagy a Tenki Madonna egyedi alkotás, sehol máshol nem lát­ható a másolata. A tervezettől eltérően az ese­mény meglepe­téssel is szolgált e jelenlevőnek. Egy ifjú házaspár vi­rágcsokrot helyezett el a szobor előtt, aminek olyan sikere lett, hogy megfogadták, ezentúl hagyományt teremtenek ezzel is. Szintén nem volt még példa a faluban arra, hogy komolyzenei koncertet rendezze­nek. A Hevesi Kamarazenekar kon­certje azonban megértő fülekre ta­lált, így most már biztos, hogy a jö­vőben is szívesen látnak komolyze­nei együtteseket a településen.- Nem gondoltuk, hogy a helyi­ek ilyen örömmel és kezdeménye­zőkészséggel állnak az ügy mellé - mondja Török Margü polgármes­ter. - Habár az dkotásm szánt pénzt nem pályázattal, hanem adakozással teremtettük meg, még minket is meglepett ez a hozzáál­lás. Valóban jóleső érzés. __________________________________|ROMI) A település első köztéri alkotása bronzból készült, s a millen­niumi emlékparkban kapott végleges helyet FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Államünnep, Heves FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Interezik és lop a helyi maffia A dél-hevesi térség bűnügyileg leginkább fertőzött telepü­lései közé tartozik Erdőtelek. Ám hiba lenne elítélni ezért az itt élőket, vagy akár kivétel nélkül a kisebbséget. Az ÖCKO elnöke szerint ezekért az áldatlan állapotokért csak­is nyolc ember, vagy ahogy ő emlegeti, az erdőtelki maffia felelhetne - ha egyszer sikerülne elcsípni őket. Erdőtelek Pusoma Miklós szerint egy nyolc­tagú csoport garázdálkodik a tele­pülésen. Rendszeres jövedelmük tyúklopásból, betörésekből szár­mazik. A kisebbségi elnök szerint - ahogy ő emlegeti - a maffia tag­jainak egy része bevándorló, be­jelentés nélkül tartózkodik a köz­ségben.- Áldatlan állapotnak tartom - mondta Pusoma Miklós -, hogy két körzeti megbízott van a falu­ban, és tehetetlenek. Állítom, hogy ez a nyolc ember jobban is­meri az erdőtelki határt, mint az, aki ötven éve a faluban lakik. Az a módszerük, hogy hajnalban jár­nak lopni, és reggelre már semmit nem lehet náluk megtalálni. Te­hát hiába tudjuk, hogy ők voltak és mit vittek el, nem találjuk a bi­zonyítékokat. A kisebbségi elnök szerint a helyzet megoldatlanságáról a rendőrség tehet. Nem ártatlan persze a helyi polgárőrség sem, amely hol van, hol nincs. Pusoma Miklós szerint egyetlen dicső kor­szaka volt a polgári védelemnek, ez az időszak pedig a településen ideiglenesen jegyzői feladatokat ellátó Tűri László nevéhez fűző­dik. Az ő szervezése alatt műkö­dött a polgárőrség, s még éjszaka is ellenőrizték az ellenőrzést ellátó polgárőröket, hogy valóban jár- ják-e a határt, az utcán tartózkod­nak-e, avagy csendes álomba merültek.- Elképesztő - folytatta az elnök -, hogy ezek a romák most már a romákat is meglopják. Hiába megy ki a rendőrség a lakásukra, nem találják meg a bizonyítéko­kat. A településen elterjedt az interezés is. Tízezres nagyság­rendben adnak kölcsönt, és 100 százalékos kamattal kérik azt vis­sza. Ha a kölcsönt kérő nem tud­ja időre megadni a kért összeget avagy a kamatait, akkor viszik a bútort és mindent, ami mozdítha­tó. A szupercsapat - ahogy az el­nök nevezi - egyébként jól keres­het ezzel az üzletággal, hiszen az arany nem ritka ékszer rajtuk. A panaszokat tolmácsoltuk a Hevesi Rendőrkapitányság illeté­kesének, aki a következő választ adta:- Erdőtelken nem magasabb a bűnözés, mint Kömlőn, Tiszanánán vagy Tarnaörsön. Va­lóban létezik a megélhetési bűnö­zés. A rend helyreállításáért Interezők Hevesen két éve indult nyomozás az interezők ellen. A több mint 100 károsult azonban nem volt hajlandó vallani az intergazdák ellen, így az igazságszolgálta­tást ők maguk nehezítették. azonban nem az önkormányzatot vagy a rendőrséget kell okolni. Mit tehetnek ezek a szervek, ha a kisebbségi elnök sem törekszik ar­ra, hogy kiszűrjék maguk közül az interezőket? A megoldás kul­csa náluk van. Nekik kellene ki­szűrni maguk közül az együtt­élésre képtelen romákat. _______________________________(SZUROMII J AVÍTJÁK AZ ÉPÜLETE­KET. Szeptember közepéig Hevesen befejeződik a kötele­ző feladatokat ellátó intézmé­nyek helyreállítása. A bel- és árvíz okozta károk nem befo­lyásolják a tanévkezdést, így ma fennakadások nélkül in­dulhat a városban az iskolaév, habár két hétig még végzik az intézmények javítását. FEJLESZTIK A KÖNYVTÁ­RAT. A könyvtárpártoló ön- kormányzatoknak kiírt pályá­zaton sikeresen szerepelt Tenk is, hiszen a napokban 600 ezer forintot nyertek. Az intézményben tavaly elektro­mos felújítást végeztek, így a mostani pályázati pénzből már a könyvállományt gyara­píthatják. KITÜNTETETTEK HELYE­SEN. Az augusztus 20-i heve­si központi ünnepségen Pro Űrbe díjat kapott Harangozó Imréné és a közszolgálatban végzett munkájáért Vona Lászlóné. Az érintettek neve ünnepi lapszámunkban tech­nikai okok miatt helytelenül jelent meg. DOLGOZNAK A HIVATAL­BAN. A napokban elkezdődik a tenki polgármesteri hivatal átalakítása. A munkálatok várhatóan két hónapig tarta­nak, s ez idő alatt az intéz­mény belső átalakítását vég­zik majd el. HITÉLETRŐL TANÁCSKOZ­NAK. Szombaton délután a hevesi kisebbségi önkormány­zat tanácskozást szervez a he­lyi református közösséggel együtt. A meghívottak értéke­lik a roma gyerekek nyári, szilvásváráéi táborozásának eredményét, amelyet a refor­mátus hitközösség irányított. ÁTÁNYI ISKOLAKEZDÉS. Nem lesz akadálya az idei tanévkezdésnek Átányban sem. Az általános iskolát és az óvodát helyreállították, megtörténtek a szükséges fes­tési, javítási munkálatok. Az önkormányzat tanévkezdési támogatással segíti a beíratott gyerekek szüleinek tankönyv- vásárlását. Képek a Hevesi Kálót történetéből A Katolikus Agrárifjúsági Legényegy­letek Országos Testületé (KÁLÓT) 1936-ban alakult. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita szerzetesek vezetésével vált ki­emelkedő jelentősé­gű mozgalommá. Összefogta a pa­rasztfiatalokat, kö­zülük a legtehetsé­gesebbeket a népfő­iskolákon gazdaság- és faluvezetésre ké­szítette fel, és valláserkölcsi alapon élő és gondolkodó ifjakat kívánt ne­velni. A második világháború idején már 3500 helyi szervezete és mint­egy félmillió tagja volt. Az egyes szervezetek élén a helyi katolikus plébános állt. A Hevesi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet - a levéltári adat szerint -1938. október 12-én alakult, amit a Belügyminisztérium a következő év­ben hagyott jóvá. Az egyesületnek fennállása első esztendejében 50-60 tagja volt. Az egylet vasár- és ünnep­napokon kultúrdélutánokat, nya­Aratási hálaünnep 1923 augusztusától minden évben meg­rendezték Hevesen az aratási hálaünne­pet, az aratásban nyert mindennapi ke­nyér égi ajándékáért. Ezt a hagyományt a Kálót is őrizte. ranként agrárifjúsági napot és aratá­si hálaünnepet rendezett. Kultúrdélutánok Ezeken a délutánokon népszín­műveket adtak elő lelkes helyi mű­kedvelők, valamint dalokat, szavala­tokat, ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak, és a népi táncban gyö­nyörködhettek az egyesület rendez­vényeire látogatók. A fiatalok fényes sikerrel mutat­ták be vitéz Pölöskei János: Férjhez megy a bíró lánya című négyfelvonásos színművét, Móricz Zsigmond vígjátékát, a Sári bírót, a Minden jó, ha vége jó című három- felvonásos vidám színdarabot, Kő Benedek énekes népszínművét, a Kláricát, valamint a Balatoni vihar, a Téped rózsa és a Bors István című da­rabokat. 1944 tavaszán különösen nagy sikert aratott Szigeti József háromfelvonásos színműve: A vén bakancsos és fia a huszár. 1946-ban igen tetszett a hevesi közönségnek a Gyöngyösbokréta című színdarab, amelynek főszereplője a '30-as években Amerikába kivándorolt ma­gyar volt, aki amikor hazatért, a ten­gerentúlra csábította az itthoniakat. Agrárifjúsági napok Az évente megrendezett napokon a katolikus agrárifjak ünnepélyes ke­A Gyöngyösbokréta című darab szereplői 1946 tavaszán retek közt szerepeltek a közönség Ezen a napon Heves, Erdőtelek, sül, hogy mosolygóbb magyarok előtt. Heves és környéke fiataljai szá- Tamaméra, Zaránk, Erk, járjanak-keljenek ezen a magyar mára a legemlékezetesebb agrárifjú- Tamaörs és a vendéglátó boconádi földön, és ha ez megvan, nyomá­sági napot 1941. június 8-án földműves ifjak tartottak összejö- ban fellépjen majd az istenhez ra- Boconádon rendezték, ahol megjelent ve telt. Különös érdeklődés előzte gaszkodó magyar is.” - mondotta és beszédet mondott Kerkai Jenő, a meg a Kálót alapítójának megjele- Kerkai Jenő. Kálót országos testületének alapítója, nését. „Célunk abban összponto- Vörös Dezső kutatásaiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents