Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

/ Forráskeresés, fejlesztés, empátia Beszélgetés a megyegyűlés elnökével térségünk idei fél évéről az igazi megol­dást.- Az önkor­mányzatok mai, fentebb már említett helyzetéből ki­indulva, nem mindegy mi­ként gazdál­kodnak a va­gyonukkal. Hogy áll e té­ren a megye?- Idei költ­ségvetési ren- deletünknek megfelelően nagy erőfeszíté­seket tettünk, hogy intézmé­nyeink jobb fel­tételek között tevékenyked­hessenek. Ha­táridőre be­nyújtottuk ké­relmeinket a címzett támogatások­ra a megyei kórház, a Hevesi Szo­ciális Otthon, a Mlinkó István Óvoda és Általános Iskola és a Hatvani Múzeum rekonstrukciójá­hoz. Ezek összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot. A kórház gép-, műszerbeszerzésénél 60 milliót remélünk. Ám úgy tűnik, itt az esélyeink kisebbek.- Miért?- Tudomásunk szerint az az in­dok, hogy az árvízi pénzek miatt elvonásokra került sor több terüle­ten. (A napokban született a dön­tés: a gép- és műszerbeszerzést nem támogatják.- A szerk.) Az in­gatlanaink - például az Eger Tourist - eladásából közel 200 mil­lió forintos bevételre számítunk, s ebből a kötelező, illetve alapfelada­tainknak szeretnénk magasabb színvonalon megfelelni, ■így a kór­házi ellátás nívóját is javítani.- Nagy hangsúlyt fektet a me­gye az idén is a területfejlesztés­re. Mit sikerült elérni e téren?- A megyei területfejlesztési ta­nácsban arra törekszünk, hogy a felzárkóztatási, kiegyenlítési fel­adatokat segítsék a pályázatok. A regionális testületnek pedig az át­fogó, nagyobb horderejű tenniva­lók ellátásához szükséges pályá­zatokat kell szolgálnia.- Konkrétabban is bepillant­hatunk a testületek munkájába?- A megyei területfejlesztési ta­nács az első fordulós döntésénél idén 101 pályázatot bírált el, eb­ből 70 településnek juttatott pénzt. Igaz, hogy ezek arányai­ban kis összegek, de egy-egy helységnek néhány millió forint is rendkívül sokat jelent. A legna­gyobb gond ezeknél az átfogó be­ruházásoknál és fejlesztéseknél az, hogy szinte bűvészmutatvány­ba illik, ahogy egy település a sa­ját erőforrást összeszedi. Ez megint rávilágít arra, hogy az ön- kormányzati költségvetési rend­szert kellene országosan átdolgoz­ni! A megyei területfejlesztési ta­nácsnál fontos volt, hogy sikerült a szakmai kérdéseket a '99-es tör­vénymódosítás után is előtérbe helyezni, és a politikaiakat félre­tenni. A minisztérium képviselő­jével, a tanács tagjaival sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Remélem, ez a regionális testületnél is meg­valósítható. A hatmegyés, azaz az északkelet-magyarországi tanács­nál a Phare-program keretében közel 5 milliárd forint a tét, közel száz pályázónak. Tart a szerző­- Immár tíz éve gondoskodnak a települések életéről az önkor­mányzatok. Miként értékeli a megyei testület vezetője ezt az időszakot?- Az önkormányzatok egy auto­nóm struktúrában sikeresen éltek az elmúlt tíz évben a lehetőségeik­kel - felelte Sós Tamás. - Ám ma már azt is elmondhatjuk, hogy el­értek a saját korlátjukig. A jelenle­gi struktúra a továbbfejlődés gátja. A hatályos törvényi szabályozás­sal nem sikerült megteremteni az önkormányzati működés kellő gazdasági alapját. Elmaradt az adóreform, ami nagyon fontos lett volna az önkormányzatok köz­ponti költségvetéstől való függet­lenségében. Túlzottan függőek at­tól, így az aktuális politikai hely­zetnek mindig kiszolgáltatottjai. Igen lényeges lenne, hogy na­gyobb önállóságot kapjanak, mert a tíz évvel ezelőtti mozgásterük sokkal tágabb volt, mint ma.- Netán túl politikafüggőekké váltak az önkormányzatok?- Igen. Túlzottan függenek a központi költségvetéstől, így tú­lontúl politikafüggők. Ez nem he­lyénvaló. Az önkormányzatoknál fontos alapelv az autonómia meg­valósítása, de ez csak akkor lehet­séges, ha nem függnek a közpon­ti költségvetéstől ilyen arányban, mint most.- Ismeretes az önkormányzati gazdálkodás megreformálására irányuló kormánytörekvés. Kivi­telezhető-e ilyen törvény?- Úgy gondolom, ha az egyéb, kapcsolódó törvényi szabályozás nem változik, akkor ennek nin­csenek meg a feltételei. Fontos len­ne e kérdésekben a hatpárti egyet­értés, választási cikluson átívelő megállapodás megkötése. A mai körülmények között ez hosszabb egyeztetést kíván.- Van-e rá készség?- Önkormányzati tisztségvise­lőkben - pártállásra való tekintet nélkül - igen. Ám az országos po­litikában résztvevők esetében már differenciáltabbnak látom a helyzetet.- Azár- és belvíz, a ciánszeny- nyezés miatt károsultaknak a kor­mányzat minden segítséget meg­ígért, de sokáig késlekedett a telje­sítéssel. Ennek tudható az oka?- Az 1999. november 22-e óta történt természeti csapások kap­csán a védekezési költségeket térí­tették meg. Hátravan még a sze­mélyi tulajdonban, illetve az ön- kormányzatok kötelező feladato­kat ellátó intézményeiben keletke­zett károk enyhítése. Ez most zaj­lik. Nagy szükség van rá a telepü­léseken. E témakörben azt látom, hogy egymásra csúsztak a problé­mák. Sok esetben épp azokat a helységeket sújtották a katasztró­fák, ahol korábban kevésbé volt fejlett az infrastruktúra Ez is rávi­lágít a fejlesztés fontosságára. Konkrétan is megemlítem Domoszlót. A múlt évi károk je­lentősek voltak, ám a kormány- döntés alapján csak a kár 50 szá­zalékát térítették meg. Kaptak 220 milliót az önkormányzati útra, és nem kapták meg a másik 220-at. Ez a kormánydöntésnek megfele­lő. Forráskoordinációval kaphat­nának több segítséget. Ezért kez­deményeztem, hogy az illetékes tárcákkal közösen keressük meg annak a lehetőségét, hogyan tud­nánk segíteni. Valójában az átfogó fejlesztések jelentenék Domoszlón és másutt is, minden településen déskötési folyamat, remélhetően a harmadik negyedévben elindul­hat a közbeszerzési eljárás, majd a beruházás. Ez három alapot fog­lal magában: a humánerő-gazdál- kodásét, a vidékfejlesztését és az iparszerkezet átalakításáét.- Újabb feladat a megyének hét gyöngyösi intézmény fenn­tartásának átvétele törvényi elő­írás alapján...- Két nevelési intézményről és öt középfokú tanintézetről van szó. Ez komoly kihívás. Szeret­nénk jó gazdái lenni ezeknek. Modellértékű az, ahogy az átvétel során a gyöngyösi és a Heves me­gyei önkormányzat együttműkö­dött. Folyamatosságra törekszünk az egyenletes szakmai színvonal kialakítására. El tudom képzelni, hogy a szakmai képzés megújítá­sát is tudja szolgálni ez a megol­dás. Említésre érdemes: az FVM- től kaptunk egy levelet, amelyben arról értesítenek, 2001 közepére megvizsgálják annak a lehetősé­gét, hogy a tárca átvegye az Almásy Pál Mezőgazdasági és a Vadas Jenő Erdészeti Szakközép- iskolát. Mi ebben is készségesen állunk a rendelkezésre, tudomá­som szerint az érintett intézetek­nek sem lenne ellenére.- Létezik-e terv e két intéz­mény összevonására?- Most nem fogjuk összevonni az érintett intézeteket, ám azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a gazdálkodásukban miként oldha­tók meg együttesen bizonyos fel­adatok.- A gyöngyösi intézmények át­vétele kapcsán az ott dolgozók közül sokan attól is tartanak, hogy előbb utóbb integrálják őket a megyei fenntartású, de Egerben működő tanintézetekbe. Van-e alapjuk e félelmeknek?- Erről nincs szó. Még az Almásy esetében sem, szeretném eloszlatni ezt a rémhírt. Nincs na­pirenden az egri mezőgazdasági­val történő bármilyen összevoná­sa. Ezekbe az iskolákba nem csu­pán Heves megyeiket iskoláznak be, hanem más térségbelieket is. Például Vadasba. Ezért is lenne ésszerű, hogy az FVM-hez kerül­jenek. A megyében már van rá példa. A pétervásárai mezőgazda- sági iskola régóta a földművelési tárcához tartozik.- A hét intézmény alkalma­zottainak kell-e tartaniuk at­tól, hogy mivel érthetően meg­növekednek a megyei önkor­mányzat költségei, karcsúsítá­sok várhatók?- Mi semmi olyat nem teszünk, amit a gyöngyösiek meg ne tettek volna. A lakosság, az ottani térség­ben lévő üzemek elvárásainak is meg kell felelnünk, és a gazdasági követelményeknek is. Ezt folya­matosan kell elemeznünk. A racio­nális lépéseket meg kell tenni, de szükségteleneket, hogy csak fe­szültséget keltsünk, nem szabad.- A megyei kórház egy éve mű­ködik az új vezetéssel. Hogyan értékelhető ez az időszak?- Mindenekelőtt a nyilvánossá­got e munkánál is rendkívül fon­tosnak tartom. Erre történtek is intézkedések: kiadványokat, újsá­got jelentetnek meg. Úgy vélem, a belső fórumrendszernél is fontos, hogy azonosuljanak a beosztott vezetők és a kórház dolgozói azok­kal a törekvésekkel, amelyeket a kórház vezetése meghatároz. Jo­gosan tart igényt Eger, a megye la­kossága arra, hogy az ott történ­tek kellő nyilvánosságot kapja­nak. De a tudományos eredmé­nyek is, amelyek a kórház szakor­vosait dicsérik, s amelyekről na­gyon keveset tud a közvélemény. Eltelt egy év, ami ismerkedési idő­szak volt, a legfőbb feladatok meghatározásáé. Azok az intéz­kedések történtek meg, amelye­ket egy korábbi átvilágító cég is megfogalmazott. A megyei önkor­mányzat egészségügyi és szociá­lis bizottsága folyamatosan figye­lemmel kísérte ezt a munkát, a megyei közgyűlés most legutóbb is kapott erről tájékoztatót. Lénye­ges, hogy a különböző vitás, konf­liktusos esetekben körültekintő le­gyen a vezetés, a mentális problé­mák kezelése kellő empátiával menjen végbe. Nagyon fontosnak tartom, hogy az intézményekben dolgozó emberek megbecsültségét tudjuk minél inkább javítani.- Mi ennek az akadálya?- Költségvetési jellegű. Orszá­gos szinten valamennyi önkor­mányzat forráshiányos, pedig ezeknek az embereknek a megbe­csültségét biztosítani kell. A léte­sítményeink állagát is fontos len­ne javítani. Vannak olyan épüle­tek, amelyek funkcionálisan nem arra a célra épültek, mint amit gyakorolnak bennük. A vagyon­gazdálkodással foglalkozó kollé­gák az elmúlt években is nagyon sok figyelmet fordítottak erre. Vi­szont a központi keretek nem nyújtanak arra lehetőséget, hogy mindennek az anyagi forrását elő­teremthessük.- A nyáron milyen kiemelt tennivalók várnak a megyei tes­tületre és a megyeháza appará­tusára?- Kiemelendő a színház átadá­sa, az újjávarázsolt létesítményt augusztus 18-án Rockenbauer Pál miniszter avatja fel. A millenniu­mi megyei zászló, illetve a kor­mányzászló átadására augusztus 27-én, Gyöngyöspatán kerül sor, Dávid Ibolya a vendégünk. A Vá­sár Ágiidban rendezvénysorozata szeptember 6-10. között lesz, sok tekintetben újdonságokkal.- A megyei közgyűlés elnöke hogyan tölti a nyarát?- Tavaly csak egy-két napot vettem ki a szabadságomból a rendkívüli időjárás miatt, most szeretném pótolni. Bár ez is tanu­lással telik. Július 28-ig intenzív angol nyelvtanfolyamon veszek részt Londonban. Az unokám már több mint egyéves, a család szeme fénye. Amikor csak tehe­tem - bár nagyon kevés a szabad­időm -, igyekszem vele, s a csa­láddal tölteni az augusztus elejét. SZALAY ZOLTÁN SZILVÁS ISTVÁN Etetés Mondom a páromnak, úgy készüljön, hogy szeptembertől nincs délutáni szomszédolás, esti tévézés, lazítás a hétvégi telken, mert házi tanulókört alakítunk. Amolyan Orbán- félórákra szánjuk a szabadidőnket, ha nem akarunk szűk látó­körű polgárokká silányulni. Igaz ugyan, hogy az idén a tanév már augusztus 28-án meg­kezdődik, de ez ránk nem vonatkozik, mert nekünk az önképző- köri anyagot csak a rá következő hetekben hozza majd a postás. Úgy hírlik, nem utánvéttel kapjuk meg, egyik reggel benne lesz majd a postaládában, s másnap már kezdődhet is a kis füzet ta­nulmányozása. Nem kell mentőt hívni, intem le az asszonyt, mielőtt teljesen bolondnak nézne. Csupán arról van szó, újságolom a hírt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal minden egyes háztartásba eljuttatja az idei költségvetésről szóló, közérthető nyelven megfogalmazott ki­adványát. Amely éppen arra ad választ, hogy mire költi az ál­lam az adóforintokat. Negyvenöt oldalon, tételesen és konyha­nyelven, miként azt otthon is megbeszéljük, melyik borítékba mennyi kerüljön abból a szűkös családi jövedelemből. Ami az adózás után megmarad... Azért az állam jobb helyzetben van. Nekünk nem jut családimázsra, a nagyobb lakásból a kisebbe költözésünk tör­ténetének megörökítésére, s azt is meggondoljuk, hogy nyis­sunk-e egy előre vonalazott füzetet az egyre növekvő kiadások számon tartására. Az egyes számlák összege láttán amúgy is fő már a fejünk. De most itt lesz a mankó, a követendő példa, hogy miként keü mintaszerűen gazdálkodni. A köz, s ebben kétmillió család javára. Ez a lecke a nagy kalapból mindössze 140 milliót, kis bugyellárisunkból pedig csupán 78 forintot emészt fel, még egy kenyér árába se kerül. így hát ezt is jól megetetik velünk... ___ FESZTBAUM BÉLA A mobil kenyér A városokban lakók, akik válogathatnak a különböző üzletekben, mint - mondhatni úgy - az egriek a templomban, nem is gon­dolnák, hogy az egyre zsugorodó falvakban, ahol például a hajdani ezerrel szemben már ötszáz lelket sem számlálhat a népességet összeíró, állandó figyelmet igényel a ke­nyér beszerzése. A minap nekem is volt alkalmam hoppon maradni. Pedig az ABC-hez igyekezve egy ismerőstől még azt hallottam, hogy az imént érkezett friss kenyér. Mire megtettem a még hátralévő kétszáz mé­tert, már üres volt minden polc. Nem tétováztam hát, hanem a fa­lu másik boltja felé vettem az irányt, ám az Aranyszarvas üzletház­ban is hasonló kép tárult elém. Az egyéb kínálat szegényességét is szóvá téve, a kiszolgáló úgy indokoü, hogy már csak három hétig lesznek nyitva, a főnök ugyanis visszaadja a bérleményt, ezért nem hoz több árut semmiből, nehogy a nyakán maradjon. Kiegé­szítésül még elmondta, hogy a leendő bérlő nem akarja működtet­ni a vegyesboltot, csak a kocsmát. Azt pedig külön sajnálta a fehér köpenyes hölgy, hogy még friss Hírlapot sem adhatott, mert amit megpillantottam a pénztár mögött, az előző napi volt. Ismét célba vettem az ABC-t, ahol ha kenyér nem is, de néhány zsömle még kínálta magát. Nekem is maradt három a reggelihez, ám a kenyér a fizetéskor is téma volt, az eladó változatlanul ígér­te, hogy jön, még negyvennel tartozik mára a szállító. Az utcán magam is aktívan beléptem az üzletláncba, a szem­bejövőknek készségesen elmondtam, hogy ne iparkodjanak, még nem érkezett még a várt mennyiség. A kenyérmizériát az előrelá­tó Margit néni úgy oldja meg, hogy jobb azt már pénteken besze­rezni a hét végére, mert a szombat mindig ilyen. Persze, engem akkor már inkább csak az foglalkoztatott, hogy augusztustól ebben a hegyek közé zárt községben tovább szűkül majd az ellátás. A két kocsmán túl immár csak egy olyan üzlet lesz, ahol szatyorba kerülhet a mindennapi betevő. Egyébként a mobiltelefon volt a segítségemre, lányom Siófokról hozott aznap finom ropogóst az ebédre főzött paprikás krumplihoz. Mindez történt az Úr 2000. esztendejében, a felszentelt millen­niumi zászló, valamint Kovács Kati nagy tetszéssel fogadott mű­sora után, valahol egy kis faluban... Hír(telen)kék... Az európai jogharmonizáció jegyében módosulhat a Munka tör­vénykönyve, s így várhatóan szűkülnek majd a munkavállalók jogai. Miért, voltak...? • * Az amerikai Lockhedd Martin cég ajánlatot tett a magyar kormány­nak használt harci repülőgépek szállítására. Reméljük, arra, hogy viszik, MÍG tehetik... ★ Kitört az országban a húspánik: ha tovább emelkednek az árak, ak­kor ezer forint lesz egy kiló karaj. Marad aparaj...! * A Richter-skálán mérve 6,5-ös erősségű földrengés rázta meg, s szö­kőárral veszélyeztette az Alaszkához tartozó Kodiak-szigetet. Lakói ijedten sóhajtottak fel: „Miért éppen Alaszka...?" ___________________________________________________________________________(SZILVÁS) A 2000-es esztendő eddigi hat hónapja intenzív munkával telt a Megyeházán. Sós Tamás közgyűlési elnököt arra kértük, ossza meg olvasóinkkal a megyei önkormányzat legfőbb idei eredményeit, megoldásra váró gondjait, egyszersmind szóljon a testület, a megyei ve­zetés leglényegesebb elképzeléseiről, azok teljesüléséről. Az elnök szerint a mainál nagyobb önállóság kell az önkoi mányzatoknak fotó: pilisy eleméi

Next

/
Thumbnails
Contents