Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

im 2000. Július 13., csütörtök AGRÁRFÓRUM G A Z D A S Á G Heves Megyei Hírlap - 7. oldal A VI. falugazdászi körzetköz­pont Hevesen, az Erzsébet tér 2. szám alatti Polgármesteri Hivatalban lett kialakítva. A hozzá tartozó 15 település me­zőgazdasági termelőinek ügy­intézésére alakult, arra, hogy segítse a termeléssel kapcso­latos álló- és forgóeszközök beszerzését, a megtermelt ter­mékek értékesítését, termelési szaktanácsokat adjon, ismer­tesse az agrártámogatásokkal, pályázatokkal kapcsolatos te­endőket, információkat sze­rezzen be és rövid időn belül közvetítse azt az ügyfelei felé a falugazdászok segítségével. Feladata a termelők, a terme­lés EU-konform számítógépes nyilvántartása, információ- gyűjtés és -továbbítás a me­gyei FVM Hivatal részére. Visszaszorult a cukorrépa Vezetője Makó Sándor (Heves, Arany J. út 60/A), az operátori teen­dőket Nagy Jánosáé látja el. A körzetközpont-vezető olyan szerencsés helyzetben van, hogy a hozzá tartozó 15 település közel 2/3- ában már korábban dolgozott, így is­meri a területeket, illetve azok lakóit. 31. körzet: Hevesvezekény. Falu­gazdász: Makó Sándor. A településhez tartozó szántóte­rület 1208 hektár, átlagos kataszte­ri tiszta jövedelem 12,6, ami meg­lehetősen leszűkíti a sikeresen ter­meszthető növényféleségek körét. Ennek megfelelően a terület 70-80 százalékán gabonaféléket, illetve napraforgót termelnek. A lakosság közel negyedét kitevő (183 fő) ős­termelők és mezőgazdasági vállal­kozók új utakat keresnek a terme­lésben, mert lassú ütemben ugyan, de évről évre növekszik a kertésze­ti és ipari növények területe. Ha­gyományosnak tekinthető a do­hány- és paradicsomtermesztés, de megtalálható a mák és a zöld­borsó is. A cukorrépa-termelés Mezőgazdaság megyénk déli részén visszaszorulóban van a termelési bizonytalanság és a felvásárló hat­vani cukorgyár nagy távolsága mi­att. Évek óta sikeresen termelnek támrendszeres uborkát, amit a konzervgyárak részére értékesíte­nek. A településen ültetvény nincs. Az 587 hektár gyepterület ugyan lehetőséget nyújtana állatok tartá­sára, de a fiatalabb termelők nem vállalják az eltérő árakon értékesít­hető állatok tartását, az idősebbek pedig munkaerejük fogytával nem foglalkoznak vele. 32. körzet: Tamaszentmiklós. Falugazdász: Csemóczky Béla (He­ves, Kossuth út 39/B). A térség szántóterülete 7360 hektár, 10 aík/ha értékkel, gyepterü­lete közel 3000 hektár, jelentős az erdő is, 740 hektár. Az alacsony aranykorona-érték itt is jelzi, hogy az itt élő gazdálkodók milyen küz­delmet vívnak a sikeres termelés ér­dekében. A növénytermesztés magvát a gabonanövények jelentik, de ha nem következik be valami­lyen elemi kár (árvíz, belvíz, aszá­ly), jelentős felületen termelnek napraforgót, fénymagot is. A térségben két jelentős integrátor (Tiszatáj Agrár Rt., Tiszafáim Produce Kft.) segíti a termelők mun­káját, a jó együttműködés eredmé­nyeként meghonosodott a gépi beta- karítású paradicsom, a vöröshagy­ma, illetve a sok kézi munkaerőt igénylő mákgubótermesztés is. Je­lentős eredményeket értek el cukor­répa-termelésben. A gyepterülethez igazodva a két településen alig van ház, ahol ne len­ne néhány juh, sertés, kecske vagy szarvasmarha Ennek megfelelően mindkét településen van tejfelvásár­lás. Meg kell még említeni a tar- naszentmiWósi székhelyű vállalko­zót, aki a megye egyeüen struccállo- mányát, 1997 óta 70 darabosra fej­lesztette. A távlati tervei között vágó­híd létesítése szerepel. Meghatározó az állattenyésztés 33. körzet: Nagyfüged, Tárnáméra, Tamazsadány. Falu­gazdász: Gál József (Heves, Bajcsy út 38.) A három településen 870 az ős­termelő, akik elsősorban szántó­földi növénytermesztéssel foglal­koznak. Nagyfüged teljes területén (2200 hektáron) magángazdálko­dás folyik, míg a másik két telepü­lésen megoszlik a terület a magán- gazdálkodók és a gazdasági társa­ságok között. A 6000 hektárnyi te­rület 2/3-át kalászos növények foglalják el, de jelentős a fénymag, illetve a köles vetett területe is. A körzetben 5-6 sikeres vállal­kozás működik a termelési szerke­zetnek megfelelő betakarító kapa­citással, magánkézben 350 vagon tárolókapacitás van, amit fejleszte­ni szükséges. A térségben jelentős a szarvasmarha, illetve a juh lét­száma, a sertések száma az utóbbi években a magas takarmányárak és az értékesítési nehézségek miatt jelentősen megcsappant. A terüle­ten számottevő ültetvény nem ta­lálható. 34. körzet: Boconád, Tamabod. Falugazdász: dr. Somogyi Gyula (Boconád, Béke út 11.) A két település együttes szántó- területe 2800 hektár, átlagos arany­korona-értéke 22. A viszonylag magas aranykorona-érték elsősor­ban a kertészeti növények előretö­rését jelenti. Elsősorban a sárga-, il­letve a görögdinnye-termesztés említhető meg, aminek Heves kö­zelsége miatt termesztési hagyo­mányai vannak, területe eléri a 100 hektárt. A termés nagybani pia­con, a települések piacain értékesül, de nagy hányada (külö­nösen az apróbb gyümölcsök) ex­portálásra kerül. Két vállalkozás új utat nyitott fólia-alagutas termesz­téssel, lerövidítve ezzel a vegetáci­ós időt, illetve csökkentve a káros időjárási körülmények hatásait. A 340 őstermelő és vállalkozó sikere­sen termel paradicsomot, paprikát, uborkát. A siker záloga a szaktu­dás, a szorgalom és az öntözés. Er­re lehetőséget számos fúrott kút és a megfelelően korszerű, megfelelő számú öntözőberendezések nyúj­tanak. Sikeres vállalkozásban tör­ténik a térség legnagyobb, 6000 négyzetméter felületű (ennek fele gázzal fűtött, öntözött) fólia alatti blondy fehérpaprika-, illetve sárga­dinnye-termesztése is. 35. körzet: Átány, Tenk, Erdőte­lek. Falugazdász: Papp Imre (Átány, Fertő út 2.) A körzet szántóterülete 8000 hek­tár, amelynek felén kalászos gabo­nát termelnek, a kukorica 600 hek­tár, a napraforgó pedig 800 hektárat foglal el. Erdőtelken 190 hektár a csonthéjas telepített gyümölcsös (szilva, meggy, cseresznye, kajsziba­rack), sajnálatos, hogy ennek egy ré­sze nem művelt, csökkentve ezzel a mintegy 800 őstermelő bevételi lehe­tőségeit. A korábbi zöldségtermő terület csökkenőben van a körzetben meg­szűnő felvásárló és feldolgozó cégek miatt, az újabbakkal meg még nem alakult ki megfelelő szerződéses kapcsolat. Hagyományosan vi­szonylag magas a dinnyetermelő te­rület (200 hektár), aminek termése hazai és külföldi piacokon egyaránt értékesül. Felfutóban van a tökmag- termesztés, amelynek nagysága eléri a 400 hektárat. Az állattartás jelentős a térségben, aminek alapot szolgál­tat az 1500 hektárnyi legelő, de így is marad évről évre betakarítatlan terü­let. A fóliás zöldségtermesztés visz- szaszorulóban van. A méhészet jelentősége 36. körzet: Tiszanána, Kömlő. Falugazdász: Szalárdy László (Tiszanána, Széchenyi út 81.) A közel 9000 hektár szántóterület 60 százalékán integrátori szolgálta- tásos vagy önerős magángazdálko­dás folyik, gabonatermesztés a fő profil, de egyre sűrűbben próbálkoz­nak az egyéb ipari növények ter­mesztésével (mák, saláta, mustár) is. A kertészetí növények termeszté­se is lehetséges, hiszen az öntözhető terület 1300 hektár. A térségben a tá­rolókapacitás fejlesztése a lu'vánatos, hiszen a learatott gabonák tárolása nem megoldott. A térségben lakók életében fontos az állattartás, ezt az állatlétszám is jelzi: szarvasmarha 1400, anyakoca 800, juh 1700 darab. Észrevehetően növekszik a méhészet jelentősége a körzetben. A szövetke­zésre utal, hogy egyes munkafolya­matok elvégzésére családok, bará­tok állnak össze, és a távlati tervek között szerepel a szövetkezésen ala­puló beruházások megvalósítása. 37. körzet: Heves, Kisköre. Falu­gazdász: Balázs Ferenc Heves, Bras­sói út 17.) A két település termelésLszerke- zete, fekvése, talajviszonya és talajtí­pusa miatt igen eltérő. Kisköre 4400 hektár szántóterületű, 9,5 AK értékű földekkel, ami elsősorban gabonafé­lék termesztését teszi lehetővé, így jelentős az állatállomány is, elsősor­ban juhot és sertést nevel a 490 őster­melő. Kertészeti növények termeszté­se nem jellemző a térségben. Heve­sen a 7000 hektár szántóterület 50-60 százalékán gabonaféléket, napraforgót termelnek, az összes többi elég széles palettával bír a nö­vényféleségeket illetően. Hagyomá­nyosan jelentős felületű a dinnye, 200 hektár, amely a nagybani piaco­kon, kiskereskedőknél, saját árudák­ban, illetve export útján értékesül. A piac igényeinek megfelelően a nagy testű, sötét héjú görögdinnyét felvál­totta a kisebb testű, csíkozott héjú dinnye, sárgadinnyében pedig a szállítást és tárolást jól bíró olasz faj­ták viszik a prímet. Visszaesőben van a paradicsom termőterülete, a korábbi 500-600 hektárhoz képest 100-150 hektáron termelik az ismert értékesítési nehézségek és alacsony értékesítési ár miatt. A paprikafer- mesztés a településen nem számot­tevő. A 120 hektár szőlő (borszőlő) 16-18 éves ültetvény, az értékesítési nehézségek ellenére megfelelően gondozzák a bérlők és tulajdonosok. A termést évek óta a Promontor Bor Rt., az Eszes Bt. és a Gecse és Társa vásárolja fel. A 260 hektár többfajú termő gyümölcsös részaránytulaj­don révén magángazdák kezébe ke­rült, aminek gépi művelését, nö­vényvédelmi munkáit egy kft. végzi. A mintegy 250 hektáron telepített már termő, illetve még termőre nem fordult gyümölcsös magángazdálko­dók és gazdasági társaságok gondo­zásában van. Az Agroroyal Kft., a Heveskert Kft. integrátori tevékenysé­get folytat a gyümölcstelepítők és -ter­mesztők részére, de szerződéses for­mában felvásárolja a megtermelt ter­mékeket, és azt értékesítésig hűtőtá­rolóban tartja. Mint látható, az utób­bi években nőtt az ültetvénytelepíté­si kedv, a szaktárca által nyújtott tá­mogatási lehetőségeket kihasználják a termelők. A termékek felvásárlásá­hoz segítséget nyújt még a Csépány és Társa Kft., illetve a Kecskeméti Konzervgyár is. A tökmagtermelést és -felvásárlást a HemagKft. segíti, ennek köszönhe­tően a termőfelület eléri a 200 hek­tárat, a paradicsom- és cukorrépa-ter­mesztésben a Kertnöv Kft. segédke­zik leginkább. Van 40 hektár spárga, amely a Tiszafáim Kft. próbálkozá­sa, de termel itt a 2500 őstermelő kö­zül jó néhány zöldborsót, pritamin- paprikát, karfiolt és káposztát is. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 12.) Borsodchem 8 700 Ft ű Fotex 305 Ft ff Matáv 1810 Ft ű Mol 3 800 Ft ű OTP 14155 Ft ű Rába 2 250 Ft ff Richter 14 000 Ft ű Zalakerámia 2 395 Ft ff BUX: 8165,52 +1,87% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 6-12-IG b f>on ! ! I ! I 8 4nn 8300 8264,40 8133.54 J azm 8015l6 816552 8100 póni i ■ :=J cr *= -o (D (/> -03 '<U OJ M O Q. HZ CO TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.26. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102 Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 85-90 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kiköti Szójadara 196 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,45 Cseh korona 7,34 Euró 260,16 Német márka 133,02 Osztrák schilling 18,91 Lengyel zloty 63,98 Svájci frank 167,55 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 272,00 Jövőre új adónemet vezetnek be Magyarország aránytalanul keveset költ kutatásra, fejlesztésre Jövőre újfajta adónem bevezetését tervezi a pénzügyi tárca. A kutatás-fejlesztési hoz­zájárulás kiemelt helyet foglal el a kor­mányprogramban. A javaslat vala­mennyi gazdálkodót érinti. Budapest A kormányprogramban a prioritások között szerepel a kutatás és fejlesztés (K+F) támogatása. Ezt jelzi, hogy a ka­binet a 2001-es költségvetési tervben 17,5 milliárd, a 2002-re szóló javaslat­ban 19,5 milliárd forint többlettámoga­tást szán erre a célra. Az előterjesztők szerint az új adónem bevezetése egyrészt költ­ségtakarékosságra, másrészt fejlesztésre ösztö­nözheti a gazdálkodókat. A törvénytervezet a vállalkozók elszámolt költségeit tekinti adóalapnak. Az elképzelések szerint az elszámolt költségeket csökkenteni le­het például a társadalombiztosítási és munka­adói járulékkal, a kifizetőt terhelő szja-val, és egyéb hasonló jellegű közteherrel, valamint a Innovációból elégtelen Magyarországon a kutatási és fejlesztési rá­fordításoknak a nemzeti össztermékhez vi­szonyított aránya az 1990 és 1998 közötti 1,6 százalékról 0,7 százalékra csökkent, ami messze elmarad az Európai Unió tagor­szágaiban tapasztalt 1,5-2,0 százalékos szinttől. Csökkent a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma is. Magyarorszá­gon 1998-ban tízezer lakosra mindössze tíz kutató jutott, miközben Finnországban 33, Szlovéniában 25, Írországban 23. Csökke­nő tendencia jellemzi a kutatási-fejlesztési bemházásokat: 1990-ben az összes beru­házásokon belüli aránya 0,9 százalék volt, 1995-ben 0,4 százalékra süllyedt, 1998-ra is csak 0,5 százalékra emelkedett. közvetlenül kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított költséggel. Az előterjesztésben javasolt adóalap esetén az adókulcs mértékének minden egyes tized százalékpontja körülbelül 24 milli­árd forint állami bevételt eredményezhet. Az adó mértéke az elszámolt összes költségnek a 0,3 százaléka lenne. A jelenleg átalányadót fize­tő egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őster­melők úgynevezett vélelmezett költséghányad alapján fizetnének fejlesztési hozzájárulást. Az új adó bevezetésével párhuzamosan meg­szűnne a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás. A Munkaerő-piaci Alap­nak rehabilitációs hozzájárulás címén eddig 1,77 milliárd, szakképzési hoz­zájárulás címén pedig 10,7 milliárd fo­rint bevétele volt. A PM-javaslat az új adó esetében nem tartalmaz semmilyen kedvez­ményt. Az előterjesztők szerint azért nem kapható kedvezmény, mert a új forrás kizárólag a megjelölt célok - a kutatás-fejlesztés, a képzés és a foglalkoztatás - költségeihez járulhat hozzá, nem támogathat re­gionális, illetve iparági érdekeket. A törvényelőkészítők szerint ösztönzően hat­hat az érintettekre az a javaslat is, amely szerint a gazdálkodók a jelenlegi 20 százalék helyett jö­vőre a kutatásra és fejlesztésre fordított költség 100 százalékával csökkenthetik adóalapjukat. Az előterjesztők arra is javaslatot tettek, hogy a vállalkozói szférán kívüli kutatóktól igénybe vett szolgáltatás esetében is csökkenthető le­gyen az adóalap. A tervezet elfogadásával bővülne a kedvez­ményezettek köre. Két évvel ezelőtt csupán az adóalanyok 0,1 százaléka, mindössze 340 vállal­kozás vette igénye a kedvezményt, ami 2,5 mil­liárd forint adóalap-csökkentést jelentett. A ku­tatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségek kétsze­res elszámolási lehetősége miatt a gazdálkodók adóalapja várhatóan 23 milliárd forinttal csök­ken, de a költségvetésnek így is csak 3,6 milli­árd forintról kell lemondania. A magyar gazdaságban volt már műszaki fej­lesztési adó. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMüFA) 1993 végéig élt. Ám ezúttal nem a gazdálkodók jövedelmét csapolják meg, mint korábban, hanem a gazdálkodás kiadásait, el­számolt költségeit tekintik adóalapnak. Az adóalanyok körébe az „üzletszerű gazda­sági tevékenységet végző” szervezetek és sze­mélyek tartoznak. Annyira tág ez a kör, hogy csupán a speciális gazdasági társaságként mű­ködő Magyar Nemzeti Bankot, az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt.-t, valamint a felszá­molás alatt álló cégeket vonják ki ebből. Ugyan­csak nem szerepelnek az adóalanyok között a költségvetési szervek. tu. g. - stsi Ismét nyit Budapest - FVM A millennium és az európai uniós csatlakozás jegyében kerül megrendezésre szep­tember 2. és 7. között a 73. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az OMÉK - jelentette ki tegnap Tamás Károly, az agrártárca közigazgatási államtitkára. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) képviselője elmondta: az európai uniós csatlakozás előtti nagysza­bású agrárseregszemle hiteles képet szeretne nyújtani az ágazat piaci helyzetéről. A szervezők több mint félezer kiállítóra szá­mítanak, köztük amerikai, cseh, holland, szlovén, olasz, francia, német, angol, osztrák, orosz cé­gekre. A kiállítás mintegy 30 ezer négyzetméteren mutatja be a magyar mezőgazdaság teljes ke­resztmetszetét. Bemutatkozik az agrárgazdaság és élelmiszeripar valamennyi ágazata: a növény­Javuló Budapest Az államháztartás előzetes költ­ségvetési hiánya az első félév vé­gén 213,9 milliárd forint volt, ami az előirányzott hiány 49,1 százaléka, vagyis kevesebb az időarányosnál - jelentették be tegnap a Pénzügyminisztérium­ban. A szaktárca szerint az állam- háztartás gazdálkodása ki­egyensúlyozottan alakult, pénz­ügyi helyzete változatlanul tar­tósan stabilnak tekinthető - hangsúlyozta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főcso­portfőnöke. Ily módon éves szinten az államháztartás égé­az OMÉK termesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés, az állategészség­ügy, az erdőgazdaság, a faipar, a vadászat, a halászat, valamint a terület- és vidékfejlesztés. Az FVM kétezer négyzetméte­res területen mutatja be az or­szág aktuális agrárpolitikai törek­véseit, a vidékfejlesztés terén el­ért eredményeit, nemzetközi kapcsolatait, a szakoktatást és agrármarketinget. A vásár látványos, színes prog­ramokban is bővelkedik majd. Lesz hús-, bor-, sörfesztivál, CACIB kutyakiállítás, hagyo­mányőrző lovashuszár-bemuta- tó, élőállat-bemutatók, állatszép­ségversenyek. A vásár idején csaknem negyven, aktuális kér­désekkel foglalkozó fórumra, konferenciára, valamint szakem­berek találkozójára is sor kerül. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szervezésében képzőművészeti pályázatot hirdetnek, a nyertes pályaművekből pedig kiállítást rendeznek, amely augusztus 3- tól szeptember 9-ig lesz megte­kinthető. - UG ­mérleg szében a céloknak megfelelő egyensúlyi helyzet elérése meg­alapozott - jelentette ki. Személyi jövedelemadóból az idén eddig 83,4 milliárd forinttal, vagyis közel 23 százalékkal több folyt be, mint egy évvel koráb­ban. Ezzel a 877,8 milliárd forin­tos éves előirányzat 51,4 százalé­ka teljesült, ami magasabb a tava­lyi 47,8 százalékos aránynál. Jú­nius végéig szintén befizették az áfa éves előirányzatának 56,1 százalékát, azaz 571,9 milliárd forintot. Az áfabefizetések és kifi­zetések egyenlegéből 89,7 milli­árd forint bevétele származott a költségvetésnek. _____________________________(STEFAN ITS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents