Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Június 14„ szerda iElffilH A kórház békekövetei Budapest Országszerte 54 betegjogi képviselő állt munkába a megyei tisztiorvosi szolgá­lat alkalmazottjaként. Fel­adatuk az, hogy képviseljék az egészségügyi ellátásra szorulók érdekeit a kórhá­zakban, a szak-, illetve a háziorvosi rendelőkben. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy a betegjogi képviselők nem a be­tegek jogi képviselői. Elsődleges céljuk ugyanis az, hogy a vitás kérdések lehetőleg ne is fajulja­nak el a bírósági pereskedésig. Az 54 munkába állt képviselő kö­zött két ügyvéd is akad, de ők sem vállalhatják a hozzájuk for­dulók jogi képviseletét. Ebben a kérdésben az ügyvédi kamara ál­lásfoglalása alapján született a döntés. Az egészségügyi törvény elő­írásából idén létrejött új hivatás egyelőre nem számít az anyagi­lag kiemelt beosztások közé. A többnyire mellékfoglalkozásban felvett betegjogi képviselők brut­tó fizetése 20-30 ezer forint kö­zött van. Az országos tisztifőor­vos reméli, hogy a 2001. évtől több állami támogatásra számít­hatnak az idei, megígért 50 millió forintnál. Egy-egy képviselőre átlagosan három kórház betegei jutnak. Feladatuk kiterjed a járóbeteg szakrendeléseken és a háziorvo­soknál kezeitekre is. Minden egészségügyi intézményben jól látható helyen kell feltüntetni az adott körzet betegjogi képviselő­jének a nevét, félfogadásának idejét és helyét. ___________n. zs. K ipontozott pontozás Budapest Az Országgyűlés két bizott­sága vitára alkalmatlannak, míg ugyancsak két bizottsá­ga alkalmasnak tartotta a Belügyminisztérium (BM) közlekedési pontokról szóló törvényjavaslatát. A BM csak a törvényhozók elfoga­dott módosító indítványait veheti figyelembe a jogsza­bálytervezet átalakításakor. A kormány májusban határozatot hozott a közlekedési pontok 2001. januári bevezetéséről. A törvényjavaslatot a parlamentben nem fogadta osztatlan elismerés. Az anyagot vitára alkalmatlannak találta az emberjogi bizottság is. Fodor Gábor, az SZDSZ ország- gyűlési képviselője, a bizottság tagja elmondta, a javaslatot első­sorban a kormánypárti tagok uta­sították el, ő tartózkodott. Szerin­te ugyanis a közlekedési pont- rendszerre szükség van, mert a hazai közlekedési erkölcs tűrhe­tetlenül rossz, ám ez az intézke­déseknek csupán egyik eleme le­het és csak bizonyos módosítá­sokkal. A képviselő úgy vélte, na­gyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyermekek, fiatalok oktatására. A kormány nem vonja vissza törvényjavaslatát, és a BM is ra­gaszkodik a tervezethez. A mi­nisztérium jogi főosztályának munkatársa, Harsányi Zsolt hoz­zátette: ha a törvényalkotók elfo­gadnak módosító indítványokat, a törvény-előkészítőnek köteles­sége azokat mérlegelni. Szakér­tők figyelmeztetnek arra, hogy a közlekedési pontrendszer beve­zetéséhez egyelőre hiányoznak az informatikai feltételek és a korrupció lehetősége sem zárha­tó ki. FEB ■ Rendkívüli ülés szombaton Többesélyes az olajbotrány végkifejlete Az olajügyben megemlített cégek és politi­kusok tiltakozó nyilatkozatokat juttattak el a médiának, az SZDSZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek, Szabó Iván és Lezsák Sándor feljelentést adott postára a rendőrségnek, Pallag László pedig beszámolt a kisgazda frakciónak - ez a hosszú hétvége „olajos” mérlege. A végkifejlet többesélyes. Miután Pallag László, az olajbizottság elnöke a nyilvánosság elé tárta egy úgynevezett védett ta­nú vallomását, össztűz zúdult a kisgazda politi­kusra. Pallag cáfolta, hogy pártja frakciójának elnöksége megrótta volna őt. Csak azt akarták megtudni, hogy az általa elmondottak pontosan fedik-e a bizottsági ülés jegyzőkönyvében, illet­ve a magnón rögzítetteket. Mivel a válasz igen volt, megnyugodtak a kedélyek. Nem így az olajos bizottságban. A testület tagjai eleinte hallani sem akartak arról, hogy a nyári szünet előtt újabb tanúkat hallgassanak meg, tegnap mégis kérték: szombaton tartsanak rendkívüli ülést. „Elképesztő rokonszenváradatról” számolt be Szabó Iván, az MDNP volt elnöke is, akiről az ismeretlen tanú - Pallag tolmácsolásában - azt állította: egy ideig pénzügyminiszterként ő fi­nanszírozta a maffia olajügyeit. Szabó gyanítja: könnyen lehet, hogy a háttérből a valódi olaj­maffia mozgatja az írásos bizonyítékok nélkül handabandázó kisgazda honatyát. Szabó szerint egyébként eleve megkérdőjelezhető egy bűnö­zőként nyilvántartott tanú szavahihetősége. Az SZDSZ különleges ügyészi csoport felállí­tását kérte az igazság kiderítése érdekében, ám - mint a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől meg­tudtuk - levelük kedd délig nem érkezett meg. TAKÁCS MARIANN Átalakul a kormányszerkezet Háromnaposra bővült az Országgyűlés e heti ülése Tegnap reggel napirend előtti felszólalásokkal indult az Országgyűlés programja, majd a kormányátalakítás jogi hátteréről tárgyaltak a képviselők. A déli szünet után azonnali kérdések és interpellációk hangzottak el, majd vacsoraidőtől késő estig szavazások következtek. Az ere­detileg kétnaposra tervezett ülés háromnaposra bővül, mert csütörtökön politikai vita lesz az autópálya­építésről. Nem igaz, hogy a kötelező óra­számok emelése miatt jövőre pe­dagógusokat kell elbocsátani - je­lentette ki Pokomi Zoltán oktatá­si miniszter. Ezzel Jánosi György szocialista képviselőnek vála­szolt, aki napirend előtt tiltako­zott az ellen, hogy a tanárok bér­emelését az elbocsátandók pén­zéből akarják megoldani úgy, hogy ez a költségvetésnek ne ke­rüljön semmibe. A miniszter sze­rint erről szó sincs, hiszen most jelentős a túlórák száma és az óraszámemelés differenciált lesz. Lezsák Sándor, az MDF részé­ről a kistelepülési iskolák bezárá­sa és összevonása ellen tiltako­zott, hangsúlyozva a helyi kiskö­zösségek fontosságát. A folyama­tot károsnak, falurombolásnak nevezte. Pálinkás József oktatási államtitkár válaszul elmondta: az 1100 lakosnál kisebb falvakban az óvodák és az általános iskolai alsó tagozatok fenntartása a cél, amire idén külön támogatást is kaptak. Egyébként minden iskolabezárás nagy baj, de azért nincs ebből olyan sok, mint hírlik. Például az általános iskoláknak mindössze másfél százalékát érintette. Ezután a minisztériumok fel­adatátcsoportosításával kapcso­latos törvényjavaslatokat kezd­te tárgyalni az Országgyűlés. Azt a változtatást kevés bírálat érte, hogy a külgazdasági terü­let a Gazdasági Minisztérium­ból a külügyhöz, a foglalkozta­táspolitika pedig a szociális tár­cától a gazdaságihoz kerül. Azt azonban bírálták a szo­cialisták és a szabaddemok­raták, hogy a hírközlést a Miniszterelnöki Hivatal fogja felügyelni, az eddigi KHVM-nél pedig csak a közlekedés és a víz­ügy marad. A kormány szerint erre azért van szükség, mert egy ilyen össztársadalmi fontosságú témát a miniszterelnökségen jobban össze tudnak hangolni. _________________________MB A tűz elleni harcban a katonák segítségét is igénybe vették FOTÓ: FEB Tűzgyújtási tilalom Folytatódik a védekezés a leégett erdő mentén Ágasegyháza A vasárnap keletkezett s azóta elol­tott erdőtűzről Geiger János ezre­des, a Bács-Kiskun megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság vezetője tegnap elmondta: noha a lángokat már eloltották, változatlanul a leg­magasabb fokozatú készültséggel folyik a védekezés. A terepet a tűz­oltók, polgári védelmisek és kato­nák csaknem háromszáz fős csapa­ta fésüli át, szinte nyomban elfojtva a nagy hőségben a legkisebb szélfu­vallatra is felizzó parazsat. Hangsú­lyozta: a közvetlen veszély már el­múlt, a mostani munkáknak alapve­tően az a célja, hogy megelőzzék a tűz esetleges újabb fellángolását. Tavaly egész évben összesen 229 erdőtüzet vettek számba a Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság szakem­berei. Idén az első öt és fél hónap­ban 155 esetben vonultak a lángoló erdőkbe oltani a tűzoltók. Ágasegy­háza mellett az első fölmérések sze­rint 300 hektár fenyves, lombos er­dő és bokros égett le. A kárt 60-70 millió forintra becsülik. A korábbi hírekkel ellentétben szerencsére a Kiskunsági Nemzeti Park ősborókását most nem érintet­te a katasztrófa. 1993-ban 2000 hek­tár ősborókást emésztettek el a lán­gok. A Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság a tűzgyújtási tilalom beve­zetését javasolta a földművelési tár­cának. A minisztérium kedd délben közleményt adott ki, majd el is ren­delte a tűzgyújtási tilalmat az or­szág területén található erdőkben, az erdőterületek határától számított 200 méteren belül, de tilos a parlag- és gazégetés is. ________ jbiharii E U-TAGSÁG. Magyarország­nak arra kell törekednie, hogy az eredetileg vállalt határidőig, 2001 végéig megfeleljen az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek - hangoztat­ta kedden, Szentgotthárdon Bo­ros Imre tárca nélküli miniszter. Úgy vélte: technikailag lehetsé­ges, hogy Magyarország még az unió szervezeti reformjának végrehajtása előtt taggá váljon. KIVITELEZŐK. Egy hónapon belül megkötik a szerződést és átadják a munkaterületet az M3- as autópálya továbbépítésében, az M7-es felújításában, valamint a szekszárdi Duna-híd felépíté­sében érdekelt cégeknek - jelen­tette be tegnap a Fidesz-frakció helyettes vezetője, Kósa Lajos. Elmondta: a kabinet előrehala­dott tárgyalásokat folytat a Vegyépszer-Betonútépítő Rt.-vel, mint lehetséges kivitelezővel. ERŐSEBB CIVILEK. A civil közösségek megerősödését és a másfajta politikai stüus iránti igényt jelölte meg az országban tett körútja legfőbb tapasztala­taként Németh Miklós MSZP- politikus keddi, zalaszentgróti nyilatkozatában. - Az eddig fel­keresett megyékben, még az el­maradott területeken is a civil szervezetek erősödő „életjelei” voltak számomra a leginkább megkapóak - közölte. BÜNTETŐPER. Tagadta bű­nösségét a hűtlen kezeléssel vádolt Krizsa Sándor, egykori szolnoki jegyző kedden abban a Buda Környéki Bíróságon, fo­lyó büntetőperben, amelynek elsőrendű vádlottját, Várhegyi Attila politikai államtitkárt vesztegetéssel és hűtlen keze­léssel vádolják, amit állítólag 1994-95-ben szolnoki polgár- mesterként követett el. IFJÚSÁGI KONFERENCIA. A nyugat-dunántúli regionális ifjú­sági konferencia keddi nyitó­napján Győrött Szabó László, az ISM helyettes államtitkára kije­lentette: arra számítanak, hogy a regionális ifjúsági tanácsok anyagi forrásokkal, az ifjúsági irodák pedig információval segí­tik az ifjúsági szervezetek to­vábbélését, fejlődését. Elmond­ta: a statisztikai régióknak meg­felelően hét ifjúsági tanácsot és szolgáltató irodát állítottak fel. ÁTSZERVEZÉS. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen fBKÁE) július 10-ei hatállyal megszűnik a külgazdasági, az alkalmazott gazdaságtan, a jö­vőkutatás és az alkalmazott menedzsment tanszék - közöl­te Chikán Attila. Az egyetem rektora hozzátette: a tanszéken dolgozók egy része átkerül az újonnan szerveződő tanszékek­re, mintegy 50 dolgozót pedig elbocsátanak. ■ Levelek a szolgáltatótól Kikapcsolhatják a liftet és a lépcsőházi világítást Durva szülő - erőszakos gyerek Négyszázezer veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván Főként a tízemeletes panelházakban okoz riadalmat az áramszolgáltató mind gyakoribb üzenete: ha a lakók nem rendezik tartozásaikat, kikapcsolja a liftet és a lépcsőházi világítást. Budapest Egyre durvábbak, erőszakosabbak a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők. A kiskorúak egy része céltalanul lézeng, szabadidejét csavargással tölti - tárja fel a gyermekek és az ifjúság helyzetét, életkörülményeik alakulását bemuta­tó kormányzati jelentés. A közös költséget becsülettel fi­zetők úgy érzik, állampolgári jo­gaikat sérti, ha mások miatt szo­bafogságra kényszerülnek. Nem mindenki egészsége engedi meg, hogy lift híján tíz emeletet fel-le járkáljon. A sötétben bóklászás pedig több szempontból is ve­szélyes. Ujj Attila, a Lakásszövetkeze­tek és Társasházak Érdekképvise­leti Szakmai Szövetségének elnö­ke jól ismeri az ilyen és ehhez ha­sonló panaszokat. Nyomban hoz­záteszi: a hiedelemmel ellentét­ben az áramszolgáltató küátásba helyezett lépése jogos. A tulajdo­nostársaknak egymás közt kell rendezniük belső ügyeiket. Pél­dául a fenti eset kapcsán gyakor­ta kiderül, hogy a kritikus helyzet kialakulásáért az egymást sűrűn váltó társasházi közös képviselők is vétkesek. Lustaságból avagy fé­lelemből csak évek múltán for­dultak bírósághoz, hogy végre­hajtassák a felgyülemlett tartozá­sokat. Az érdekvédelmi szövetség ta­pasztalatai szerint ez a hercehur­ca főként azokban a privatizált épületekben figyelhető meg, aho­vá a bérlők más-más kultúrkörből és életviteli szokásokkal érkeztek. Ezekben a társasházakban fordul elő leginkább, hogy aki bérlőként sem fizetett, az tulajdonosként sem gondolkodik másként. A kü­lönbség annyi, ha amíg bérlőként néhanapján sörösüveggel szétver­te a bejárati üvegajtót, amikor a kocsmából hazatérve nem találta a kapukulcsát, most a saját tulaj­donát csorbítja. Az otthonát óvó és az anyagi terheket tisztességgel álló több­ség gondját súlyosbítja: a közös költséget nem fizetők közt újab­ban jócskán akadnak tehetős em­berek is. Ez utóbbiak lehengerlő­én magabiztosak. Tudják, hogy komolyabb ingóság híján tartozá­suk fejében legfeljebb jelzáloghi­tellel illetik lakásukat, ami vi­szont nem zavaró, ha értékesítési szándékuk egyelőre nincs. ____ ___________________|CS. BENKŐ) Bu dapest Egyre durvább, erőszakosabb a fiatal korosztály - állapítja meg az Ifjúsági és Sportminisztérium megrendelésére készült tanul­mány. Gyakran egymással szem­ben alkalmaznak erőszakot. Nem ritkák az iskolákban elkövetett bántalmazások. A gyerekek tár­suk ruháját, pénzét, értéktárgyait kívánják meg, és a zsarolás mel­lett nem riadnak vissza a tettle- gességtől sem. Gyermeklélektan­nal foglalkozók szerint a megfele­lő családi kapcsolatot nélkülöző kiskorúaknak minimális az esé­lyük a társadalmi beilleszkedés­re. A statiszükai adatok ugyanak­kor arról árulkodnak, hogy a gyámhatóságok mintegy négy- százezer kiskorút tartanak nyil­ván veszélyeztetettként. Évről évre nő a nem büntethe­tő, 14 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma. Tavaly 4136 gyermekkorú ütközött a tör­vénnyel, akik közül a legsúlyo­sabb cselekményt elkövetők neve­lőotthoni gondozásba kerültek. A 14 és 18 év közötti bűncselek­ményt elkövető fiatalok száma évente tartósan tízezer felett stabi­lizálódik. A gyermek- és fiatalko­rúak többnyire vagyon elleni bűn- cselekményeket követnek el. Nö­vekszik az általuk elkövetett rablá­sok száma, és rohamosan emelke­dik körükben a kábítószerrel való visszaélés is. Jellemző erre a kor­osztályra a durva, indokolatlan mértékű erőszakosság. Velük szemben csak a legszükségesebb esetekben alkalmazzák a szabad­ságvesztést, hiszen testi-lelki fejlő­désükre a börtön rendkívül rossz hatással lenne. A veszélyeztetett körbe nem csak a bűncselekmények elköve­tői tartoznak, hanem azok áldo­zatai is. A kis- és fiatalkorúak leg­inkább céltáblái az emberkeres­kedelemnek és a családon belüli erőszaknak is. A múlt évben 3177 gyermekkorú és 5800 fiatal­korú ellen követtek el bűncselek- ményeket. h. m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents