Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-29 / 100. szám

2000. ÁPRILIS 29., SZOMBAT Hallgatnak ránk a politikusok? Telefonos párbeszéd minimálbérről, nyugdíjról, bérlakásról és sok egyébről Már fél évtizede nyomon követhető a Magyar Szocialista Párt kezdeményezé­se: ...Mi hallgatunk Önre! Az egyik országos napilapban hétről hétre megjele­nik egy ingyenes zöld telefonszám, amelyen a hét különböző napjain más-más szocialista politikus várja az állampolgárok hívásait. Április 19-én a párt He­ves megyei vezetője, Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke beszélgetett az őt megkeresőkkel. Az időszerű politikai kérdéseken túl a bérekről, mini­málbérekről, a bérlakásépítésről és a nyugdíjakról is szó esett e társalgásokon. Sós Tamás: főleg szociális témák kerültek szóba FOTÓ: OERL MÁRTON- Miként született e lakossággal folytatott telefonos párbeszédnek az ötletei-A szocialista párt nagy figyelmet szentel az áúlampolgátokkal való fo­lyamatos párbeszédnek - válaszolta Sós Tamás. - Több munkaforma is ezt segíti: a már másfél éves múltra visszatekintő országrészgyűlés-sotv- zat, amelyből a másodikat me­gyénkben rendeztük, s a havonta je­lentkező úgynevezett párbeszéd­nap. Fél éve határozta el az országos elnökség, hogy hétköznapokon a párt vezető politikusait az egyik or­szágos napilapban megadott ingye­nes zöld telefonszámon lehet hívni, s a telefonálók elmondhatják észrevé­teleket, gondjaikat, feltehetik kérdé­seiket, amelyekre igyekszünk meg­válaszolni.- Heves megye szocialistáinak vezetőjét mi alapján kérték fel e táv­beszélés „szolgálatra1- Mint az országos választmány tagja kaptam erre megbízást. Április 19-én, szerdán délután 5 órától este 8 óráig beszélgettem telefonon az en­gem megkeresőkkel Szóba került, hogy később is kapok hasonló felké­rést.- Egyáltalán fel lehete készülni egy ilyen különös párbeszédsomzat- m?- Előzőleg alaposan tájékozódtam a legfőbb, az egész országot érintő aktuálpolitikai kérdésekről. A koráb­bi tapasztalatokból leszűrve már tud­tam, hogy zömében vidéki lakosok telefonálnak Ez így is történt. Két­harmad részük él a fővároson kívül, míg egyharmad Budapestről tárcsáz­ta a 06/80/200-902-es ingyenes zöld számot. A többségük korban az idő­sebbek közé tartozott. Ezúttal egyete­misták is megkerestek. Szinte folya­matos volt a társalgás a különböző hívókkal, átlagban 10-15 percig be­szélgettünk egy-egy, a telefonálók ál­tal fontosnak tartott témáról.- Ha már a témáknál tartunk, mi foglalkoztatja leginkább mosta­nában a magyar embereket?- Elsősorban a megélhetéssel kap­csolatos gondok kérdések vetődlek fel Kitűnt a beszélgetésekből, hogy kevésbé tehetős emberek tárcsázták a számot. Nagyon sokan foglalkoztak a sajnálatos árvízzel. Szegedi egyete­misták épp arról érdeklődtek tőlem, hogyan tudnának zsákokhoz jutni, mert félélenül segíteni szeretnének a gátakon dolgozóknak Tudtam se gíteni nekik hiszen épp aznap érke zett Kassáról nagyobb mennyiségű homokzsák az Országos Katasztrófa- védehni Igazgatósághoz, s őket kér­tem, hogy juttassanak belőlük a sze gedi fiataloknak is.- Tudható, hogy az ország mely tájain emelték fel a kagylót a kérde­zők?- A legkülönbözőbb helységekből telefonáltak, Pestszentlőrinctől, Zug­lótól Naszályon, Gödön, Gyömrőn, Szolnokon, Dánszentmiklóson át Kecskemétig. Budapestről a Rózsa­dombról is tárcsázott valaki, még azt is elárulta, hogy a szomszéd utcában lakik Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter. Ő arra kért bennünket, hogy az MSZP „az árvíz idején ne cikizze a kor­mányt", és ne utasítsa el a minimál­bérrel kapcsolatos kormánypárti kez­deményezést. Ha már szóba került Torgyán József, egy kecskeméti ér­deklődő azt kérdezte, hogy a Szanyi-Torgyán ügyben felvetettek és a sajtóban megjelent állítások mennyire megalapozottak? Egy keszthelyi polgár a kiskunfélegyházi olajproblémát hozta szóba. Úgy vél­te, sokkal nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia annak, hogy az ottani alpolgármester fia érintett az ügy­ben. Telefonáltak ezen túl még Szek- szárdról és Kisújszállásról is.- A megyéből volte beszélgető- társ?- Igen, Hevesről hívtak, az árvízzel kapcsolatban. Az volt a kérdése az il­letőnek, hogy milyen támogatást kapnak az ár- és belvíztől immár hó­napok óta szenvedő települések.- Mi volt erre a válasz?- Nyugodtan mondhattam a kér­dezőnek, hogy a védekeződ költséget minden település megkapja Ez He­ves megyében 35 helységet érint, az összeg eléri a 69 millió forintot. Ar­ról, hogy az önkormányzati intéz­ményekben, a személyi tulajdonban lévő építményekben és az önkor­mányzati utakban keletkezett káro­kat milyen formában térítik meg, ké­sőbb a kormány hoz majd döntést. Itt említem meg, hogy az elmúlt esz­tendőben a helyreállítási és újjáépítő si feladatokm Heves megye összessé gären 5,5 milliárd forintot kapott.- Melyek voltak a legáltaláno­sabb gondokat érintő felvetések?- Az állampolgárok szociális hely­zete vissza-visszalérő téma volt. Kü­lönösen sokan mondták el észrevé­teleiket, illetve tettek fel kérdéseket a minimálbérrel, a lakáshoz jutással és a nyugdíjjal kapcsolatban.- Lássuk akkor a minimálbéie- ket: ugye, kormánytényezők beje lentették, hogy annak összegét 40 ezer forintra tervezik felemelni...- Abból a tényből indulhatunk ki - s ezt a legtöbb telefonáló meg is említette -, hogy itthon ma a mini- málbér mindössze egyharmada az állagkereseteknek Nyugat-Európá- ban viszont sokkal közelebb van az átlaghoz. Hazánkban hihetetlenül nagy ágazatonként, területenként és foglalkoztatási csoportonként a kere­setek szóródása. Európában elkép­zelhetetlen az, amit a KSH tavalyi adatai mutatnak, miszerint 1999-ben a pénzügyi ágazatban 165 ezer forint volt az átlagkereset, míg az egészség- ügyi, szociális ágazatban csupán 59 ezer. Egy 1998-as összesítés szerint az általános orvosok 81 ezer, a kö­zépiskolai tanárok 75 ezer, a szociá­lis munkások 58 ezer, ugyanakkor a közgazdászok 161 ezer, a jogászok 172 ezer forint átlagkeresetet tudhat­tak magukénak. Mindez bruttóban értendő. Hasonlóan nagy a különb­ség a középfokú végzettségűeknél is: az ápolónők fizetése 48 ezer, míg a banki ügyintézőké 86 ezer forint volt. Nem az utóbbiakat sokallom, hanem az előbbieket keveslem. Két­ségkívül pozitív cá a minimálbérnek legalább a létminimumhoz való kö­zelítése. Ám az semmiképpen sem terhelheti a mun­káltatókat, ame­lyeknek többsége kis költségviselő képességű, kis- és középvállalkozó. Ha rájuk háríta­nák a minimál­bér-növekményt, az maga után vonná a munka- nélküliség növe­kedésé, a fekete és szürkefoglal- koztatás bővülé­sét. Úgy vélem, van mód, hogy a korábbinál jóval erőteljesebben emelkedjenek a legalacsonyabb keresetek. Éspe­dig úgy, hogy en­nek költségein osztozzék meg az ál­lam és a munkáltató.- Hazánkban évek óta feszültsé­get okoz a lakáshoz jutás kilátásta- lansága-E téren mivel lehetett báto­rítani az érdeklődőket?- Sajnos, hazánkban kevés a la­kás. Sok polgárnak rtincs lehetősége öröklakást venni, a bérlakás-rend­szer pedig 1990 után összeomlott. Most adottak részben e probléma megszüntetésére a feltételek: az inf­láció és a hosszú távú kamatlábak alacsonyan állnak, további esésük prognosztizálható, a gazdaság dina­mikusan növekszik, s kialakult a jel- záloghitel és a lakástakarék működő­képes intézménye. Ám a jelenlegi la­kásprogram csupán a módosabb ré Vegeket ho/zza még jobb helyzetbe, amikor kamatkedvezményekkel könnyíti a lakáshoz jutásukat. Az át­lagpolgárnak ezek a kedvezmények hozzáféthetetlenek, hiszen a kamat nélküli törlesztőrészleteket sem lenne képes tdjesíteni a mai fizetéséből A nyugat-európai tapasztalatok szerint nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy mindenki öröklakáshoz jus­son. Széles rétegeknek a bérlakás­rendszer nyújt igazán megoldást. Ennek kell tehát kidolgozni a megfe­lelő koncepcióját.- Bizonyára a telefonálók is érző keltették, makkom ellentmondások vannak a jövedelmek között. Fő­képp a verseny-, illetve a közszférá­ban dolgozók esetében. Megverne erre a megfelelő válasz ?- Meggyőződésem, hogy az or­szág modernizációja csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom mind széle­sebb räegä részesednek a gazdasági átalakulás előnyeiből Elemzők sze­rint ahhoz, hogy elinduljon a felzár­kózás, az elkövetkező időszakban évente 3-4 százalékkal kell emelni a reálbéreket. Ebben stratégiai fontos­ságú, hogy a közszférában dolgozók fizetései ne maradjanak el a verseny­szférában tevékenykedőkétől. A köz- alkalmazottak reálbérének jelentős emelése lényeges, hiszen a mai ala­csony bérszínvonal sokszor az intéz­mények működőképességét, az ellá­tások és szolgáltatások kellő színvo­nalú biztosítását veszélyezteti. Szak­emberek szerint a közalkalmazottak reálbérének 2004-re legalább 30 szá­zalékkal keü növekednie, ami évi 7 százalékos reálbéremelést kíván meg. A költségvetési forrás ehhez megvan, hiszen a GDP 4 százalékos növekedése mellett az államháztar­tás bevételei évente reálértékben 200-250 milliárd forinttal gyarapod­nak.- Leginkább idősebbek éltek az ingyenes telefonálás lehetőségével. Ebből következik, hogy minden bi­zonnyal téma volt a beszélgetések során a nyugdíjhelyzet...- Nemcsak hogy téma volt, de ja­vaslatok is elhangzottak. Voltak, akik azt ajánlották képviselőink­nek, szorgalmazzák a Parlament­ben, hogy 2000-ben a nyugdíjasok kapjanak egyszeri 13. havi nyugdí­jat. A kormány vizsgálja meg an­nak lehetőségé, hogy később műi­den naptári évben biztosítható le­gyen ez a fajta javadalmazás. In­doklásul azt hozták fel, hogy a nyugdíjasok megélhetési költségei az átlagosnál nagyobb mértékben nőnek, az ő fogyasztói kosarukban az infláció nagyobb, mint amit hi- vatalosan számítanak kormánykö­rök. Az idős emberek ugyanis kény­telenek jövedelmük nagyobb hánya­dát energiám és gyógyszerre költeni, ezek ám pedig köztudottan az inflá­ciót meghaladó mértékben emelke­dik. Mellesleg ez a gondolat - a 13. havi nyugdíj - több mint 3 millió ember érdekét szolgálná hazánk­ban. Nálunk ugyanis 2000-ben 3 millió 145 ezer 58-an kapnak nyug­díjat vagy nyugdíjszerű szociális el­látást, ebből csaknem 1,7 millióan öregségi nyugdíjat. Az átlagos nyugdíj összege idén 31.157 forint. Ebből alig lehet a rezsi- és a gyógy­szerköltségek növekedését fedezni. A javasolt 13. havi nyugdíj részben pótolná azt a veszteséget, amelyet a kormány által megváltoztatott nyugdíjemelési törvény okozott. Az alacsonyabb nyugdíjjal rendelke­zők - havonta 27 ezer forintnál ke­vesebb -, vagyis a nyugdíjasoknak mintegy a fele így többet kapna kéz­hez, mint amennyit idén a csökken­tett nyugdíjemeléssel veszített. A 22 ezer forint alatti rendszeres nyugdíj­ban részesülők pedig visszakapnák a tavaly elveszített pénzüket is. SZALAY ZOLTÁN A MINIMÁLBÉRREL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK Ft 40.000 35.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 ° I II 1998 II 2000 űÜ fel CNi E C\í Minimálbér bruttó összege Munkáltatót terhelő összes költség (bér- és közterhek) Minimálbér nettó összege __________ SZUROMI RITA M unkásnemzedék Apámnak Emlékszem azokra a napbamította arcokra, aszem körül sokasodó ráncokra és mindig izzadt homlo­kokra Azokm a munkásokra, akik naphosszat mélyítették a lapátot a sóderba és mázsaszámm cipelték a materről teli vödröt, mégsem tették soha szóvá: mi dolgunk nekünk itt? Nem irigyelték a nyakkendős elvtársak világát. Nem ácsingóztak ma­gasabb állások után. Csak néha a felér köpenyes tanár nénit csodálták meg, akinek a kezä soha nem törte lapátnyél és talán csak a tanköny­vekből ismerte, hogyan is készül a ház. Soha egyikük sem tette fel a kérdést: miért keü nekem lapátolni, ácsol­ni szögelni és falazni? Egyikük fejében sem fordult meg, mién nem ta- nuttovább, hogy az íróasztal mellett keresse meg a kenyerére vakít. Jó volt így. Munkásra, kőművesre, ácsm és kubikosm műidig szükség iolt. S ők elfogadták helyüké az építőiparban. Lehet, még büszkék is vol­tak magukra. Hiszen annyi ház, kerítés, közit és kövezett patakmeder emlékeztette őkt arra: üt élünk és értetek vagyunk! A mosástól viseües kék egyenruhán néha kilónyi vakolat lógott. A haj­szálak őszbe forduló tincseit időnként meg sem lehtett különböztetni a még barna fürtöktől annyim egybemosta őkt a szürke por. Egyvalami mégis örökké változatlan volt-arvukon: a mosoly. S e könnyed, a világ nagy dolgaim fittyt hányó enyhe szájhúzásm oly sok év távlatából a mai napig is emlékszem. A rutinszerű mozdulatoknak, a malterhányás csuklóba berögzült görbe lendüktének emléké elhomályosítja a tekintt és a mosoly, mely akkor vésődött örökre agyamba, amikor az ő világuk­ban megjelentem. Senki nem tette szóvá kérem, ez egy veszélyes üzem, mit keres itt a gyerek? Nem jutott ott eszébe senkinek, hogy jöhé a mun­kavédelmi főfelügyelő és ejnye-bejnyá mond, mert egy gyerek került a te­lephelyre. Zubik, Sipka-sapka, Kreszadló, Fvecsó, Róka és Birincsik egy családot alkotva váltak cégapává és figyelték csetlő-botló lépteimé a sóderhedomban. Senkinek sem fordult meg a fejében, hogy talán semmi keresnivalója nincs itt ennek a gyereknek Egy család voltak ők, amelyé átfogott egy még hatalmasabb: a munkásoké. Nevük ma már lassan a homályba vész. A kedves arcokat az utcán sem ismerném meg. Többek gyászjelentésé azóta megdöbbenve olvas­tuk Csak a napbamította altiról kikandikáló szemek és a fehér fogakat rejtő száj sarkában megbúvó mosoly maradt meg belőlük A tőlük ka­pott őszinte emberi szót, az egyenes, nyűt beszéd tisztaságát, az önmeg- játszás hamisságának gyűlöleté és az egyszerű ember iránti tiszteletet ma is őrzöm. Pedig oly sok év eltelt azóta Többségük már nem épít há­zakat, nem sötözgé a sarki kocsmában, s talán a gyerekekre tincs ide­jük figyelni Áldozatok lettek ők Az átalakuló magyar gazdaság perem­re szorítottjai, a kifacsart munkaerő félredobott bábui, a versenyképte­lenségjelképé Azok az emberek, akiknek keze munkáját a város házai, utcái, téré dicsérik akik oly sok verejtékcseppel áztatták a friss betont a nyári hőségben, mostanm eltűntek Senkiknek nem hiányoznak Ki akarja ma mára munkást ünnepel­ni? Ki akar munkás-öntudatról szónokolni? S ki becsüli a munkást? Ma már másról szól az élé. A profitról a nyereségről a tisztességesen elvégzett munkáért adott bérről De nem szól az embertől Nemszólar- tól sem, hogy ezeknek az őszinte, dolgos embereknek soha eszébe sem jutott: mit hagynak az utókorra Nem vágytak halhatatlanság után. S mégis ott vannak a város utcáin, terén, aházak falán, melyekéőkté- tek időtlenné. Bevallom, nekem hiányoznak Hiányzik a sörillatú puszi, az erős, kérges tenyér simogplása, a bizalmat ébresztő mosoly. S hiányoznak ők, anagy család, shiányzikamégnagyobb, abüszke, öntudatos munkás­ság Egy dolgot nem tud elvenni sem az idő, sem az ötökké változó világ. Az ember becsülésé, tisztelésé és az őszinte nyütszavúságot, melyre ez a világ tanítót. A Kreszadlók Zubikok Ftecsók világa mindig megma­rad S marad velük egy görcsösen hordozót ideák én ennek a nagy csa­ládnak a gyermeke vagyok. Hír(telen)kék... Pártelnök maradhat vezérük - szól a kisgazdák döntése -, ha Torgyán Józsefet netán nem választják meg államfővé. Az egyik szemünk sír, a másik nevet... •k Egy 67 éves sanghaji férfi azzal az indoklással kérte az általa létesí­tett szexmúzeum megnyitásának engedélyezését, hogy az ország la­kosságának többsége még ma is meglehetősen tudatlan a nemi élet terén. Rejtély, hogy honnan az a sok kicsi kínai... * Sztrádaprogram: a leendő kivitelező neve továbbra is titok. Méghozzá M3-pecsétes... * Egy kis, felhőkarcolókkal teli, Manhattan-szerű városrész kialakítá­sának a lehetőségét vizsgálják az építészek a magyar fővárosban. Semmi gond, az utcákon már úgyis kész Chicago van... * Lagzi Lajcsi - mint most bevallotta - a kertjükben lévő kőkeresztnél kérte meg leendő hitvese kezét. Mindenkinek megvan a maga keresztje... * Megtört a hagyomány Spanyolországban: a világhírű barcelonai aré­nában egy volt orosz vadászpilóta, Roman Karpuhin kapitány küz­dött meg a bikával. A szegény párát a sok vörös vitte halálba: egyik oldalon a posztó, a másikon a katona... * Az eredeti hivatását tekintve orvos Gábor S. Pál zeneszerző musicalt ír korunk lelki népbajáról, a pánikbetegségről, A mű lényege: csak semmi pánik...! ....... _________________' __________ ________(SZILVÁS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents