Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-04 / 54. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. Március 4., szombat MAGAZIN Brüsszel főterén: kinek nyílik virág? B ár az elsőkörös hat felvételre váró országgal - közte Magyarországgal - előrehaladottak az európai uniós felvételi tárgyalások, ez vélhetően még nem egyértelműen jelenti a közeli csatlakozási időpontot. Különös tekintettel arra, hogy az EU eddig is aggályos gonddal óvakodott attól, hogy bármilyen konkrét dátumot is megnevezzen, s a képet most újfent bonyolítja, hogy az EU-tagság csak 2005 után? Rosszabbik verzió: „Ebben az a szörnyű, hogy a magyarokat meg fogják várakoztatni” unió az elmúlt napokban újabb hat állammal kezdte meg a felvételi tárgyalásokat. Az első körös Magyarország a 31 fő témacsoport közül már 23 tárgyalási fejezetet megnyitott, s idén a maradék többire is sor kerül. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a neheze még ezután következik, hiszen a hátralévő fejezetek között olyan problémás tárgyalási témák kerülnek terítékre, mint a mezőgazdaság, a területfejlesztés, a polgárok szabad mozgása, vagy épp a költség- vetés és pénzügypolitika - hangsúlyozta Dominique Thierry, a Radio France Internationale (RFI) munkatársa és európai ügyekkel foglalkozó szakértője a Press Europe szakmai szemináriumán Budapesten. A szakújságíró elmondta, hogy még az első fél évben, a portugál soros EU-s elnökség alatt, július elejéig az unió szeretné megnyitni a hátralévő tárgyalási fejezeteket. Azt azonban nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy az egyik legkeményebb dió, a mezőgazdaság a második fél évre, a következő, francia elnökségre marad. Ettől a témakörtől ugyanis mindenki fél, és óvakodik a várható konfliktusoktól. Ami érthető is, hiszen komoly pénzekről van szó. Jelenleg az unió közel százmilliárd eurós éves költségvetésének fele ugyanis még ma is az agrárágazattal kapcsolatos közösségi politikára és támogatásokra megy el. Magyarország és Lengyelország inkább a kompenzációs kérdéseket tolja előtérbe, míg az EU, élen a legnagyobb agrártermelő franciákkal, nem szeretné, ha ebbe az irányba mennének el a tárgyalások. Az unió szerint ugyanis ezek az országok, közte Magyarország, eleve nem is jogosult a CAP, a közös agrárpolitika révén nyújtott kedvezményekre, mivel nem termelnek drágábban, mint a világpiaci ár, s így az exporttámogatás, az intervenció sem indokolt. Az érintettek viszont szeretnének némi előnyt kiharcolni maguknak, a várható engedményekért cserébe. Igazi vita a mezőgazdaságról vélhetően csak 2001-ben kezdődik majd. A konkrét bővítési dátumhoz pedig előbb még az EU-nak le kell zárnia a saját nyitott belső kérdéseit a kormányközi konferencián. Meglehet, hogy a francia elnökség végén, a decemberi nizzai csúcson még nem kerül sor erre, csak a következő, 2001-es év első fél évének végén, a svéd elnökség stockholmi konferenciáján születik meg az új szerződés. A kormányközi konferencia döntése után következik az egyes tagállamok legalább egyéves ratifikációs időszaka, mialatt minden jelenlegi uniós ország aláírja a szerződést. Aminek tartalmaznia kell azokat az - egyelőre késő - reformokat és átalakításokat is, melyekkel a közösségi felépítés és a belső döntéshozatali rendszer alkalmas lesz (a belépőkkel megnövekedő létszámmal is) a hatékony működésre, nem utolsósorban pedig sor kell kerüljön a mező- gazdasági támogatások és a strukturális alapok alapvető reformjára is. Legkorábban tehát 2003. január elseje merülhet föl, mint csatlakozási dátum. Ezzel nagyjából minden belépni kívánó tisztában van. Magyarország is ezt az igen optimista időpontot hangsúlyozza. Azonban emellett számtalan egyéb megfontolás és érv létezik az EU-ban egy későbbi, halasztott csatlakozási dátum mellett is. Ezt semmiképpen sem szabad kihagyni a számításokból. A jelenlegi elképzelések szerint a hat elsőkörös ország éltanulóinak, Szlovéniának, Észtországnak és Magyarországnak még van elvi esélye a 2003. január elsejei belépésre. Erre teljesítményük, felkészültségük alapján rászolgáltak. Az éltanulók közül visszaeső cseheknél viszont kedvezőtlen gazdasági, politikai folyamatok mutatkoznak, Vaclav Havel köztársasági elnök esetleges távozása után esély van egy fokozott elzárkózásra, hatalmi önkényre és szélsőséges fordulatra. A bajkeverőként jellemzett Ciprusnál a török-görög ellentét, a megosztottság jelent problémát. (Az uniótag Görögország korábban vétót emlegetett, ha Ciprus nem lesz az első felveendő országok között.) A nagy gondot azonban Lengyelország okozza. A lengyelek nemhogy 2003-ra, de szakértők szerint még 2004-re sem lesznek készen - kérdéses, egyáltalán valójában mikorra - a csatlakozási feltételek teljesítésére. Ez eddig lehetne az ő bajuk, csakhogy a tárgyalásokat 1998-ban megkezdő elsőkörös hat országból övék a kulcspozíció. Az EU bővítését, a menetrendet alapvetően meghatározó Franciaország és Németország álláspontja szerint ugyanis Lengyelország nélkül nincs bővítés, a lengyeleknek az első belépők között kell lenniük. A többi kis ország tehát hiába van rendben, ha a csoport egyetlen nagy, csatlakozásra váró állama meghiúsítja az ő csatlakozásukat is. Az unió mintegy 50 milliárd eurót szán 2003 és 2006 között a kibővítésre, mezőgazdasági és területfejlesztési támogatásokra. A jelenlegi pénzügyi perspektívák alapján 2005 előtt nem kerül sor az EU bővítésére - fogalmazott Dominique Thierry. Nem várható a közeljövőben jelentős, az új országok csatlakozáshoz szükséges intézményi reform az unión belül, így - úgy tűnik - a helyzet épp csak egy nagyon korlátozott elsőkörös kibővítésre nyújt lehetőséget. Erre az első kibővítésre valamikor jóval 2005 után kerülhet sor a visegrádi négyekkel - Lengyel-, Cseh- és Magyarország, illetve Szlovákia -, valamint a balti államokkal - a lettek, litvánok és észtek - véli a szakember. Ami annyit jelent, hogy nincs kivételezés, külön elbírálás, nem lesznek magányos vagy elszigetelt korábbi belépő csoportok, és az unió az első körös országokkal - minden ellenkező hír dacára - beváratja az idén megindult csatlakozási tárgyalások résztvevőit. Az unió ugyanis nem akar két-három-négy évenként ismét a bővítéssel foglalkozni, mert fél attól, hogy mi lesz mindeközben az EU működésével, a közösség elmélyítésével, amelyre nem marad energia, ha állandóan erre az egy kérdésre kell összpontosítani. Ebben az a szörnyű, hogy a magyarokat így - mint kis országot - meg fogják várakoztatni, két-három év türelmet kémek tőlük - tette hozzá az európai ügyek francia szakértője. Hogy ne szankcióként élje meg ezt a büntető helyzetet, Magyar- ország a teljes csatlakozás helyett fájdalomdíjként cserébe kaphat különböző engedményeket, szabadkereskedelmi és szabad mozgási kedvezményeket. Hogy ez a lehetőség mennyire elképzelhető, arra példaként az RFI munkatársa a francia bővítési koncepciót vagy koncepciótlanságot említette, amely három belépési hullámmal számol, s mindmáig tisztázatlan, kik is kerülhetnének az első csatlakozók közé. A francia tervezet egyébként 2015-ig szól. __________________________________(KJ) K iŐ? Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást közlünk a lapban megjelent egykori fotókból, s Önöket arra kérjük, jelentkezzenek szerkesztőségünkben, ha felismerték saját arcukat, vagy ismerősüket. Szándékunk, hogy egy évtized után megszólaltassuk a szerencséseket. Írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekarikázott arcokban?
