Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. Március 4., szombat MAGAZIN Brüsszel főterén: kinek nyílik virág? B ár az elsőkörös hat felvétel­re váró országgal - közte Magyarországgal - előreha­ladottak az európai uniós felvételi tárgyalások, ez vélhetően még nem egyértelműen jelenti a közeli csatlakozási időpontot. Különös tekintettel arra, hogy az EU eddig is aggályos gonddal óvakodott at­tól, hogy bármilyen konkrét dátu­mot is megnevezzen, s a képet most újfent bonyolítja, hogy az EU-tagság csak 2005 után? Rosszabbik verzió: „Ebben az a szörnyű, hogy a magyarokat meg fogják várakoztatni” unió az elmúlt napokban újabb hat állammal kezdte meg a felvé­teli tárgyalásokat. Az első körös Magyarország a 31 fő témacsoport közül már 23 tárgyalási fejezetet megnyitott, s idén a maradék töb­bire is sor kerül. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a neheze még ez­után következik, hiszen a hátralé­vő fejezetek között olyan problé­más tárgyalási témák kerülnek te­rítékre, mint a mezőgazdaság, a területfejlesztés, a polgárok sza­bad mozgása, vagy épp a költség- vetés és pénzügypolitika - hangsú­lyozta Dominique Thierry, a Radio France Internationale (RFI) munkatársa és európai ügyekkel foglalkozó szakértője a Press Europe szakmai szemináriumán Budapesten. A szakújságíró elmondta, hogy még az első fél évben, a portugál soros EU-s elnökség alatt, július elejéig az unió szeretné megnyit­ni a hátralévő tárgyalási fejezete­ket. Azt azonban nem tartotta el­képzelhetetlennek, hogy az egyik legkeményebb dió, a mezőgazda­ság a második fél évre, a követke­ző, francia elnökségre marad. Et­től a témakörtől ugyanis minden­ki fél, és óvakodik a várható konf­liktusoktól. Ami érthető is, hiszen komoly pénzekről van szó. Jelen­leg az unió közel százmilliárd eurós éves költségvetésének fele ugyanis még ma is az agrárágazat­tal kapcsolatos közösségi politiká­ra és támogatásokra megy el. Ma­gyarország és Lengyelország in­kább a kompenzációs kérdéseket tolja előtérbe, míg az EU, élen a legnagyobb agrártermelő franci­ákkal, nem szeretné, ha ebbe az irányba mennének el a tárgyalá­sok. Az unió szerint ugyanis ezek az országok, közte Magyarország, eleve nem is jogosult a CAP, a kö­zös agrárpolitika révén nyújtott kedvezményekre, mivel nem ter­melnek drágábban, mint a világ­piaci ár, s így az exporttámogatás, az intervenció sem indokolt. Az érintettek viszont szeretnének né­mi előnyt kiharcolni maguknak, a várható engedményekért cserébe. Igazi vita a mezőgazdaságról vél­hetően csak 2001-ben kezdődik majd. A konkrét bővítési dátumhoz pedig előbb még az EU-nak le kell zárnia a saját nyitott belső kérdé­seit a kormányközi konferencián. Meglehet, hogy a francia elnökség végén, a decemberi nizzai csú­cson még nem kerül sor erre, csak a következő, 2001-es év első fél évének végén, a svéd elnökség stockholmi konferenciáján szüle­tik meg az új szerződés. A kor­mányközi konferencia döntése után következik az egyes tagál­lamok legalább egyéves ratifikáci­ós időszaka, mialatt minden je­lenlegi uniós ország aláírja a szer­ződést. Aminek tartalmaznia kell azokat az - egyelőre késő - refor­mokat és átalakításokat is, me­lyekkel a közösségi felépítés és a belső döntéshozatali rendszer al­kalmas lesz (a belépőkkel megnö­vekedő létszámmal is) a hatékony működésre, nem utolsósorban pedig sor kell kerüljön a mező- gazdasági támogatások és a struk­turális alapok alapvető reformjára is. Legkorábban tehát 2003. janu­ár elseje merülhet föl, mint csatla­kozási dátum. Ezzel nagyjából minden belépni kívánó tisztában van. Magyarország is ezt az igen optimista időpontot hangsúlyoz­za. Azonban emellett számtalan egyéb megfontolás és érv létezik az EU-ban egy későbbi, halasztott csatlakozási dátum mellett is. Ezt semmiképpen sem szabad ki­hagyni a számításokból. A jelenlegi elképzelések sze­rint a hat elsőkörös ország éltan­ulóinak, Szlovéniának, Észtor­szágnak és Magyarországnak még van elvi esélye a 2003. janu­ár elsejei belépésre. Erre teljesít­ményük, felkészültségük alapján rászolgáltak. Az éltanulók közül visszaeső cseheknél viszont ked­vezőtlen gazdasági, politikai fo­lyamatok mutatkoznak, Vaclav Havel köztársasági elnök esetle­ges távozása után esély van egy fokozott elzárkózásra, hatalmi önkényre és szélsőséges fordulat­ra. A bajkeverőként jellemzett Ciprusnál a török-görög ellentét, a megosztottság jelent problé­mát. (Az uniótag Görögország korábban vétót emlegetett, ha Ciprus nem lesz az első felveen­dő országok között.) A nagy gondot azonban Len­gyelország okozza. A lengyelek nemhogy 2003-ra, de szakértők szerint még 2004-re sem lesznek készen - kérdéses, egyáltalán va­lójában mikorra - a csatlakozási feltételek teljesítésére. Ez eddig lehetne az ő bajuk, csakhogy a tárgyalásokat 1998-ban megkez­dő elsőkörös hat országból övék a kulcspozíció. Az EU bővítését, a menetrendet alapvetően meg­határozó Franciaország és Né­metország álláspontja szerint ugyanis Lengyelország nélkül nincs bővítés, a lengyeleknek az első belépők között kell lenniük. A többi kis ország tehát hiába van rendben, ha a csoport egyet­len nagy, csatlakozásra váró álla­ma meghiúsítja az ő csatlakozá­sukat is. Az unió mintegy 50 milliárd eurót szán 2003 és 2006 között a kibővítésre, mezőgazdasági és te­rületfejlesztési támogatásokra. A jelenlegi pénzügyi perspektívák alapján 2005 előtt nem kerül sor az EU bővítésére - fogalmazott Dominique Thierry. Nem várha­tó a közeljövőben jelentős, az új országok csatlakozáshoz szüksé­ges intézményi reform az unión belül, így - úgy tűnik - a helyzet épp csak egy nagyon korlátozott elsőkörös kibővítésre nyújt lehe­tőséget. Erre az első kibővítésre valamikor jóval 2005 után kerül­het sor a visegrádi négyekkel - Lengyel-, Cseh- és Magyaror­szág, illetve Szlovákia -, vala­mint a balti államokkal - a lettek, litvánok és észtek - véli a szak­ember. Ami annyit jelent, hogy nincs kivételezés, külön elbírá­lás, nem lesznek magányos vagy elszigetelt korábbi belépő csopor­tok, és az unió az első körös or­szágokkal - minden ellenkező hír dacára - beváratja az idén megindult csatlakozási tárgyalá­sok résztvevőit. Az unió ugyanis nem akar két-három-négy éven­ként ismét a bővítéssel foglalkoz­ni, mert fél attól, hogy mi lesz mindeközben az EU működésé­vel, a közösség elmélyítésével, amelyre nem marad energia, ha állandóan erre az egy kérdésre kell összpontosítani. Ebben az a szörnyű, hogy a magyarokat így - mint kis országot - meg fogják várakoztatni, két-három év türel­met kémek tőlük - tette hozzá az európai ügyek francia szakértője. Hogy ne szankcióként élje meg ezt a büntető helyzetet, Magyar- ország a teljes csatlakozás he­lyett fájdalomdíjként cserébe kaphat különböző engedménye­ket, szabadkereskedelmi és sza­bad mozgási kedvezményeket. Hogy ez a lehetőség mennyire el­képzelhető, arra példaként az RFI munkatársa a francia bővíté­si koncepciót vagy koncepciót­lanságot említette, amely három belépési hullámmal számol, s mindmáig tisztázatlan, kik is ke­rülhetnének az első csatlakozók közé. A francia tervezet egyéb­ként 2015-ig szól. __________________________________(KJ) K iŐ? Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást közlünk a lapban megjelent egykori fotókból, s Önöket arra kérjük, jelentkezzenek szerkesztőségünk­ben, ha felismerték saját arcukat, vagy ismerősüket. Szándékunk, hogy egy évtized után megszólaltassuk a szerencséseket. Írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekarikázott arcokban?

Next

/
Thumbnails
Contents