Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

6. oldal - Heves Megyei HIrlap hírlap 2000. Március 25., szombat A G A Z I N A nyughatatlan lőrinci motorrestaurátor a • 1 S 1 Sí S 11 11 • 1 S • 1 a viiagnaooms oiaaiKOCSissai mar pimszerepei is napon A lőrinci családi ház garázsa előtti fedett részen, fóliával gondosan le­takarva állnak a már helyrehozott járgányok. Egy belga 1926-os Gülete 500 Herstal és egy 1942-es orosz Ural 650. A belga kétkerekű az érté­kesebb. Nemcsak azért, mert ré­gebbi, hanem azért is, mert jelenleg ez az országban az egyetlen telje­sen helyrehozott, működő példány. Az Ural, az patinásabb. A világhá­borút is megjárta, szerencséjére maradandó sérülés nélkül úszva meg az összecsapásokat. Az oldal­kocsis motorkerékpár nemrég újra frontot járt, hiszen a világháború idején játszódó filmben kapott sze­repet. Nem csoda hát, hogy Földi Gyu­la úgy bontja le a járművekről a ta­karót, mint szobrász az alkotását ta­karó leplet. A hasonlat talán nem is véletlenül fordul meg az ember fe­jében, hiszen ezek a motorbiciklik ócskavasként kerültek a restaurátor műhelyébe, hogy hosszú hónapok munkájával ismét működőképes, hitelesen helyreállított járművekké váljanak.- A Gillete egy ócskavas-telepen hevert kidobva - magyarázza a mes­ter. - Egy utánfutóban hoztam ha­za. Szerencsére jóformán minden alkatrészét sikerült megtalálni, s így már csak a rendbetäel és az össze­állításmaradt. A munka négy évig tartott, és a Március 15. Szakképző Iskola mér­nök-tanáraként dolgozó Földi Gyu­la összes szabadidejét felemésztet­te. A fővárosi Közlekedési Múzeum­ban szerezte be az összeállításhoz szükséges dokumentációt. Ott ki­derült, hogy még a múzeumnak sincs hasonló motorbiciklije, így csak a korabeli fényképekre és ka­talógusokra hagyatkozhatott. Rá­adásul a motorbiciklit néhány egye­di, a húszas években szenzációs­nak számító megoldással gyártot­ták. Úgynevezett száraz karteles megoldást választottak a tervezők. A manapság leginkább versenymo­toroknál alkalmazott módszer lé­nyege, hogy az olajozást egy ke­ringtető szivattyú oldja meg. Nem csoda, hogy a Gillete a kora egyik legjobb versenymotorja volt. Az elveszett és immár beszerez- hetetlen alkatrészeket meg kellett tervezni és le kellett gyártani. A lő­rinci mérnök éveken át délutánjai többségét kis műhelyében töltötte, hogy mindez sikerüljön. így aztán nem csoda, hogy a család is felléleg­zett, mikor három évvel ezelőtt a restaurátor kitolta a garázsból a régi csillogását visszanyert kétkerekűt, és beindította. A motor ismét mű­ködőképessé vált, és ez meghozta a motorrestauráló kedvét: az egyik lő­rinci családi ház sufnijában egy rozsdás oldalkocsis motorra buk­kant, így annak a helyreállítása kö­vetkezhetett.- Az Ural a BMW hű mása - ma­gyarázza, miközben az udvar füves részére tolja az oldalkocsis motorbi­ciklit. - A harmincas évek végén a szovjetek vettek három BMW-t a né­metektől. Egyet meghagytak mo­dellnek, kettőt pedig szétszedték. Az alkatrészeket pontosan lemásolták, és rövidesen meg is kezdődött az eredeti szovjet gyártmányként futó Uralok gyártása így aztán a világ­háború során az a fura eset adódott, hogy a front mindkét oldalán a né­met motorok bizonyultak a legjob­baknak, hiszen a BMW-k orosz má­sa is kitűnően vizsgázott a harcok során. Földi Gyula oldalkocsis motorbi­ciklijének szerencséje volt, mert el­romlott, amikor a front a dél-hevesi tájakon vonult át. A szóbeszéd sze­A felújított Ural, a BMW orosz mása. Földi Gyula híressé vált motorjával- Nyomban láttam, hogy nagy szerencsémre egy viszonylag épen maradt háborús motorra bukkan­tam - emlékszik vissza a találkozás­ra. - Ritka az üyen alkalom, hiszen az ilyen öreg motorokon különböző kontárok áttolóban átalakításokat hajtanak végre, barkácsolásokkal igyekezve pótolni a hiányzó alkatré­szeket. Ez az Ural viszont egyben volt. Ám a motorbicikli működőké­pessé tételéig még sokat kellett dol­goznia a lőrinci mérnöknek. Az al­A festék színe árnyalatokkal sem térhet el az eredetitől. Hogy mennyire szigorú az elbí­rálás, az néhány hónapja, egy film forgatásán derült ki. Akkor a máso­dik világháború idején játszódó produkcióhoz kerestek működőké­pes, a német hadvezetés által is használt motorbicikliket.- Több mint húszán jelentkez­tünk a féUúvásm - mondja Földi Gyula. - A budapesti stúdióban a producer felsorakoztatta a járműve­ket, aztán vette a katalógust, fel­li oldalkocsi nélkül szerepelt. Egy magas rangú német tiszt gépkocsi­ját kísérő katonák egyike használta. Mivel Földi Gyulának szakálla van, ezért a tervek szerint másnak kel­lett volna a jármű nyergébe ülnie. Előbb a német főszereplő bátyja ajánlkozott. De mivel nem igazán mutatkozott jártasnak a motorozás­ban, Földi Gyula közölte, hogy csak a megfelelő anyagi garanciákkal ad­ja át a nem csekély értéket képvise­lő járművet. A német férfi erre visz- szakozott. Az egyik fiatal dublőr volt a kö­vetkező ajánlkozó. - Kérdeztem tö­te, hogy ült-e már ilyen motoron - meséli Földi Gyula. - Azt válaszol­ta, hogy nem, de szeret motorozni, s így számára nem okozhat gondot az Ural vezetése sem. Ám néhány perc múlva kiderült, hogy bizony kifog rajta a motorbicikli, men nem tud vele megfelelően haladni. Ekkor a film rendezője Földi Gyulához fordult: vágja már le a szakállát, hogy végre hiteles német katonává válhasson. A mérnök előbb nemet mondott, ám a statisz­tagázsi kiegészítése után végül is beadta a derekát: simára borotválta az arcát. Most már azt mondja, megérte, hiszen nagy élmény volt korabeli díszletek és járművek kö­zött motorozni az általa életre kel­tett Urallal, amely végül is a kora­beli konstruktőröket dicsérve is­mét német kétkerekűként szere­pelt. Földi Gyula jelenleg egy 1956- ban gyártott 125-ös Csepel helyreál­lításán dolgozik. Azt mondja, aki egyszer már igazán belekóstolt a motorrestauráció szépségébe, az már nem is tudja abbahagyni. Kü­lönleges hangulatot árasztanak ezek a járművek, s ez a helyreállí­tással foglalkozót egész életére megfertőzheti. Nagy munka ez, ám az öröm is hatalmas, amikor a rozsdás alkatrészekből ismét csil­logó, az elmúlt kor technikai meg­oldásait dicsérő, működő jármű lesz. A műhelyben a szétszedett Cse­pel mellett egy félkész roller is he­ver. Ezt a kisiskolás unokával együtt építi az ötvenes éveiben járó nagyapa. A jelek szerint a motor­restauráció több generációt is „megfertőzött” a Földi famíliában. TOMPA Z. MIHÁLY Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást köz­lünk a lapban megjelent egykori fo­tókból, s Önöket arra kérjük, jelent­kezzenek szerkesztőségünkben, ha felismerték saját arcukat, vagy isme­rősüket. Szándékunk, hogy egy évti­zed után megszólaltassuk a szeren­cséseket. írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekariká­zott arcokban? rint akkor került az egyik családi ház sufnijába, azzal a paranccsal, hogy a helybeliek őrizzék, amíg az illetékesek el nem szállítják. A mo­tort használó katonák vagy elestek a csatában, vagy megfeledkeztek járgányukról, mert az Ural a fészerben maradt. Ott rágta az idő vasfoga, amíg a mo­torrestaurátor rá nem talált. katrészek többségét alaposan ki­kezdte a rozsda, a gumis részek el­porladtak. Megnehezíti a munkát az is, hogy a helyreállításhoz csak megfelelő összetételű anyagokat le­het használni, különben nem lesz hiteles és elismert a „ Jf “S^/nodeH; ' ütötte a megfelelő modellnél, és al­katrészenként átnézte a moton. A legkisebb eltérést sem fogadta el, hi­szen a filmben mindennek hiteles­nek kellett lennie. így végül csak kél motorbieikli jutott át a szigorú ms- . , . tán. Az egyik <•» !fcűz én Ura * lom volt. r A film ben a mo torbl JET am / "

Next

/
Thumbnails
Contents