Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

% 9 „Érdemes vidáman játszani, hiszen erről szól az életünk...” Beszélgetés Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építésszel „Már rég a Bárány-uszodával kellene foglalkozni, nem Makoveczcel szórakozni reggeltől estig.. Szúrós szemű, kőkemény kuruc ember, aki ha azt mondja: nem, akkor az azt jelenti, hogy nem. Ezt ma­gam is megtapasztalhattam, midőn Hatvanban járt, s az előadása végén megpróbál­tam egy interjút kiudvarol­ni. „Én ilyenkor már fáradt vagyok, fiam” - hárította el a kérést az első nekifutásra, de olyan egyértelműséggel, hogy aki ebből nem ért, az semmi másból. - „Ha be­szélgetni akar, keressen meg az irodámban.” így az­tán pár héttel később egy csendes budai utcában talál­koztam ismét Makovecz Im­rével.- Tudja, hogy utoljára-jó tizenöt évvel ezelőtt - Cseh Tamás vonzott annyi érdeklődőt a hatvani Ady Endre Könyvtárba, mint Ön a mi­nap...?- Örülök neki. Tamás jó ember. Meg Bereményi is.- ...De Ön építész, nem énekes.- Közéleti ember is vagyok. Hatvanban adott egy civil társa­ság, amelynek van becsülete a vá­rosban. Ók hívtak meg, és akiket érdekelt, hogy mit mondok, azok eljöttek.- Az újságírókkal szemben vi­szont akadnak fenntartásai, és ezt nem is titkolja.- Az emberek nehezen tűrik a dezinformációt. Egyre nehezeb­ben. Jó lenne, ha ezt a sajtó mun­katársai is megértenék. Manapság az a hír, ha egy kisfiú meghal, nem pedig az, ha egy szép, egész­séges gyerek születik. Az építé­szeknek a 30 százaléka nem haj­landó szolgálni a tömegpusztí­tást, a sajtó esetében viszont rosz- szabb az arány.- Heves megyében - az egri uszoda kapcsán - igen gyakran „forog” a neve. Nem is emlék­szem, ön megszólalt-e már la­punkban ebben az ügyben.- Lehet, hogy igen, dé ponto­san én sem emlékszem. Ám nem is ez a lényeg, mivel sokkal na­gyobb a tét: maga az uszoda. A fo­ciban sem arról vitatkozunk, hogy szőke-e a középcsatár vagy barna, hiszen a gól a fontos. Érde­mes vidáman játszani, hiszen er­ről szól az életünk. Az enyém Egerben arról, hogy megbíztak egy feladattal, amit igyekszem tisztességgel végigcsinálni. Sem­mi közöm hozzá, hogy a jelenlegi polgármesternek milyen a politi­kai viszonya dr. Ringelhann Györggyel; az érdekel, hogy az uszoda ne dőljön össze, mint a ré­gi. S hogy szép legyen, megsze­ressék az emberek.- Halad az építkezés.- A legfontosabb, hogy a gyere­kek megtanuljanak úszni, meg hogy az eredményeiről híres egri vízi sport méltó környezetbe ke­rüljön. Már rég a Bárány-uszodá­val kellene foglalkozni, nem Makoveczcel szórakozni reggeltől estig.- Az Ön által tervezett épít­mény ellenzői a kezdetektől szá­mos ellenérvet megfogalmaztak annak szükségességét illetően!- Ma egy lakás négyzetméterét 150 ezer forint alatt nem lehet ki­hozni. Az uszoda négyzetmétere 130 ezer forintba kerül, a polgár- mester mégis arról beszél, hogy drága. Ezzel szemben Európában nincs még egy ilyen olcsó uszoda. A kritizálókról az a viccbeli em­ber jut az eszembe, aki a csúnya feleségével felszáll a vonatra. A szemben ülő orvos félrehívja a férjet, majd diszkréten a fülébe súgja: uram, plasztikai sebész va­gyok, s méltányos összegért rend­be teszem az asszonyt. Mire a fér­fi: most viszem a vadászhoz, szá­zért lelövi.- Személyesen is figyelemmel kíséri a munkálatokat?- Ritkán járok Egerben, de az irodám munkatársai^ hetente mennek „művezetni”. Én csak ak­kor utazom, ha zűr van.-Zűr...?- Például ha módosítani kell a terven. Úgy tudom, eddig minden az elképzelések szerint alakul. Vagyis a szerződésben foglaltakat - az árat és a határidőt - tartja a kivitelező. Tehát nem igaz, hogy menet közben emelkednek a költ­ségek, noha ez utóbbit akár az is indokolhatná, hogy a polgármes­ter a szavaztatásokkal hónapokig feltartotta az építkezést, aminek nyilvánvaló anyagi konzekvenciái vannak. Hosszú időn át olyan hi­telrontás zajlott mind az árat, mind a medenceméretet illetően, amiért egy jogállamban súlyos milliókat fizetnének a károkozók. Nálunk azonban nincs jogszol­gáltatás; amíg valamire íd lehet mondani, hogy nem erkölcsös ugyan, de jogszerű, addig Ma­gyarországon nem beszélhetünk jogállamiságról.- Most, hogy az építkezés előre­haladtával egyre karakteresebbé válik az uszoda látványa, hallot­tam olyan véleményt is, hogy a város egyes pontjairól eltakarja a panorámát.- Hozzon nekem ilyen fényké­pet. Én - a megrendelő kívánsá­gának megfelelően - ideális hely­re terveztem egy városi uszodát. Mit jelent ez a sporton túl? Bizto­sítani az egészségügyi szolgálta­tásokat, s egy olyan helyet te­remteni, ahol az emberek talál­kozhatnak. Vendéglőt, teraszt, ahonnan be lehet látni az uszo­dába. Üzleteket, amelyekben vá­sárolni lehet. A magammal szemben támasztott követel­mény, hogy az épület ne úgy nézzen ki, mint egy ipari létesít­mény. Aki arra jár, láthatja, hogy nem katedrális, hanem egy nagy ház, egri léptékkel. A várból néz­ve szinte alig található meg. Nem lóg ki a városképből, annak szo­kott mértékrendszeréből.- A történések következménye­ként haragszik valakire?- Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak. Az ember szeret tisztességesen dolgozni, s örül, ha ennek megvannak az objektív feltételei. Jó lenne, ha a hátralévő időben ez így lenne.- Hatvanban felkaptam a fe­jem, amikor kijelentette, hogy vasbetont is használ. Addig azt hittem, Makovecz Imrétől mi sem áll távolabb...- Ha kell, akkor kell. Hogy az egri uszodánál maradjunk: az al­építmény egy vasalt lemez, ami akár egy hajó a tengeren, úgy fek­szik a megbízhatatlan altalajon. A hordalékban kellett elhelyezni az épületet. A régi uszodánál nem megfelelő eljárást alkalmaztak, s az eredmény ismert. Az új uszo­da alépítményének elvileg nem szabad elromolnia. Ez tartja az egész épületet lelátóstól, tetőstől. A vázszerkezetet vasbetonból ké­szítettük. Ezt ebből kell. De pél­dául egy háromhajós templomnál eszemben sincs ilyet tervezni, hi­szen ott a falak le tudják vinni a tető súlyát a földre. Ahogy a csa­ládi házaknál is. Lehetőség sze­rint kerüljük az előre gyártott vas­betont, hiszen tartósabb és jobb az akácfa vagy a fenyő. De még a nyár is.- Többször hallottam, amikor kifejtette ellenérzéseit az üzletköz­pontokkal kapcsolatosan. Bizo­nyára Ön nem is építene ilyene­ket.- Nem valószínű, de nem is ke­resnek efféle megbízásokkal. Megfigyelte, hogy 1956 után a megszállók a városokból kivezető utaknál laktanyákat, üze- manyagkutakat építettek? Az oro­szok elmentek, s jöttek ugyan­ezekre a helyekre a szupermarke­tek. Jelenleg is hadigazdaságban élünk: ezek a dobozok építészeti­leg értéktelen raktárak, amelyeket elkészültük után a dizájnerek „felöltöztetnek”. Érdekes, hogy nincs is ablakuk. A fogyasztó egy másik világba lép: a virtuális vi­lágba. A cél az, hogy ne a kereske­dő menjen oda, ahol élünk, ha­nem mi menjünk hozzájuk. Hi­szen aki havonta vásárol, óhatat­lanul többet vesz, mintha leugra­na a szatócshoz. Rafinált pszicho­lógia, amelynek indítéka a takaré­kosság. A propaganda ezt nevezi kulturált vásárlásnak. De vissza­kanyarodva az eredeti kérdéshez, egy építész számára nem kihívás, hanem pénzkereseti lehetőség.- A szakma vajon mit szól eh­hez a kijelentéshez?-Tudja.- Akkor mi jelenti az igazi kihí­vást?- Az jelentené, ha a 8 ezer épí­tészkamarai tag ellátogatna az or­szág több mint háromezer telepü­lésére - a hatvan-hetvenes lélek- számúakra is -, és szerződést köt­ne az önkormányzattal, elvállalva a szakmai munkát. Hogy az árkok el is vezessék a vizet, s hogy hely­ben lehessen mindent elintézni.- Nem rangon aluli ez?- A Duna Plaza építése nem az? A kérdés, hogy szereti-e az ember a szülőföldjét. A szolgálat ezt jelenti. Nézzen körül: villa­mos vezetékek keresztül-kasul az országban. Fákat irtanak ki, hogy legyen hely az oszlopoknak, ho­lott már rég kábelen kellene ve­zetni az áramot, hogy a növény­zet leszívhassa a vizet az épüle­tek alól. Sajnos, a házaink hatvan százaléka régi épület... A járdá­kat is rendbe kellene hozni. A te­lepüléseket megfojtják a földek, amelyeket nem művel senki, de milliókba kerülnek. Van gond bő­ven. Az építész ezek megoldása mellett is ráérne pénzt keresni. Én is elmegyek segíteni a határon túlra is; legutóbb Dunaszerdahelyen jártam, abban a városban, amit földig rombol­tak a szlovákok, és lakótelepet építettek a helyén.- Ön a legismertebb honi épí­tész. Drágán dolgozik?- A kamarai díjszabást minden szerződéskötésnél igyekszünk ér­vényesíteni, de nem mindig sike­rül. Többnyire olcsóbbak va­gyunk.- Érdekes, én azt gondoltam, hogy milliárdos...- Sokan azt hiszik. A pénz nem boldogít, de megnyugtat. Szere­tek nyugodt lenni. Amúgy egy harmadik emeleti 110 négyzetmé­teres lakásban lakom.- Panel...?!- Nem panel. TARI OTTÓ KOVÁCS JÁNOS Veszélyes gazdák A sajtó régi ostoba közhelyei között ma is gyakorta szokás emlegetni: nem az a hír, ha a kutya megharapja a postást, hanem az, ha mindez megfordítva történik. Aki ezt állítja, az vagy sosem volt postás, vagy még nem harapta meg kutya. A szom­szédban mégis téma lehet - boldog ország, Ausztria -, ha a kutya harapja meg a postást. Annyira, hogy az osztrákoknál most disszertáció született a kérdésről. Nálunk a kutyahara­pásról nem disszertációk, hanem sajnos, véres látleletek és halotti anyakönyvek készülnek. A tanulmány szerint a 14 ezer osztrák postás közül tavaly 171-et harapott meg kutya. A szerző megállapítja: helytelen a posta korábbi eligazítása, mi­szerint a veszélybe került postásnak élesen az eb szemébe kell nézni, mert ez ingerli az állatot. Ehelyett inkább úgy kell ten­ni - ajánlja -, mintha figyelmen kívül hagyná a kutyát, de azért szeme sarkából mégiscsak kövesse az állat mozdulatait. Ez utóbbi egyébként embereknél is hasznosíthatónak tűnik. A magyarországi dolgozat sokkal szikárabb: csupán az el­múlt egy év során négy ember meghalt, tizenkettő pedig sú­lyos, életveszélyes, nemritkán maradandó sérüléseket szenve­dett kutyatámadások következtében. Az áldozatok többsége a legkiszolgáltatottabb és legvédtelenebb kisgyermek, illetve idős ember. Nem a kutya a bűnös. Ez a legfontosabb megjegy­zés. Az, hogy annyi tragédia ellenére látványosan semmit­mondó, végrehajtatlan és végrehajthatatlan törvény született a veszélyes kutyák ügyében. Hogy a „pitbull törvény” nem volt egyéb gumicsontnál, a helyes vérebek tartói meg a markukba nevetgélnek. Kiskapus meccset láttunk. És hogy messzire ne menjünk, a megyeszékhelyen emberemlékezet óta nem láttam szájkosárral ellátott nagy kutyát. Sőt lassan már pórázost se nagyon. Magyarország a nagy kutyatartó nemzetek közé emelkedett. Az ebtartók jó részének kulturális és idegrendszeri finomodá­sa, agyi barázdáltsága nem tartott lépést ezzel. Ne kerülges­sük a forró kását: megesik, hogy a gazda hülyébb a kutyájá­nál. És a kutyák ezt megérzik. Akkor most ki tart kit? És ki nevel? Tavaly Mórahalom külterületén, egy tanyán az eltűnt tulajdonos után kutató rendőrök megvadult ebeket - többek között egy skót juhászt és egy pitbullt - lőttek le. A házban emberi csontokat találtak, s a vizsgálat szerint a kutyák fel­falták saját gazdájukat. Egy évvel ezelőtt két buli terrier táma­dott meg egy idős asszonyt a Tolna megyei Kurd községben. A kutyák az asszony egyik karját és mindkét lábát letépték. Az őrjöngő állatokat végül az áldozat ott tartózkodó unokája fé­kezte meg. Az asszony belehalt sérüléseibe. A bíróság nem jogerősen két év és négy hónap, fogházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte a kutyák tulajdonosát. Ritka eset. A véreng­ző ebekkel még lehet mit kezdeni, egyszerű a megoldás, el kell altani őket. És a gondatlan, a másfél voltos ceruzaelem teljesítményét alulról ostromló kapacitású tulajdonosokkal mi lesz? Őket nem lehet elaltatni. A „gazdák” többsége büntetlen marad. Érden a család saját kutyája harapta meg az ötéves kisfi­út, amikor a gyermek ráesett az alvó ebre. Két kutya halálra marcangolt egy idős asszonyt. A harci kutyáknak tűnő ebeket a határőrök fékezték meg. Pesten egy dobermann megharapott egy négyéves kisfiút h városligeti napozótéren. Életveszélyes sérülést okozott egy hatéves kislánynak Bácsbokodon egy né­metjuhász kutya. Idén februárban Komáromban két harci ku­tya kiszabadult a ketrecéből és megtámadott egy férfit, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Ízelítőül ennyi. És a jelen: március 19-én kutyatámadás okozta egy hétéves budapesti kisfiú halálát Újpesten, a Tungsram vízisport-tele- pén. A területet őrző két kutyát, egy rotweilert és egy német juhászt szakértői vizsgálat alá vették. Március 21.: a Pest me­gyei Sződligeten életveszélyesen megsebesült egy gyerek, vala­mint könnyebben a nagymamája, akiket a saját kutyáik mar- takmeg. Ön- és közveszélyes kutyatartók, hátrébb az agarakkal. A kutya és ember több ezer éves együttélése, jelentem, kérdője­les, nem lefutott meccs, még mindig nem nevezhető ugyanis egyértelműen sikeresnek az ember háziasítása. HlR( fELENjKEK. Eldurvult - mint az érintettek panaszolják - a Magyarok Világszövet­sége elnöki posztjáért folyó kampány. Nem is lennénk magyarok, ha összehajolnánk... * Nagyobb esőzés esetén újból átszakadhat a novad ülepítő gátja Borsabányán. S megint csak ránk zúdul sava-borsa... ■k Kern András bordarepedése miatt elmaradt a József Attila Színház­ban a múlt hét végén műsorra tűzött előadás, A miniszter félrelép. A ballépés ezúttal otthon esett meg... * Egy internetes voksolás eredményeként derült ki, hogy a szavazók jelentős hányada - illusztris személyiségeket magasan megelőzve - Galambos (Lagzi) Lajcsi képmását látná szívesen a készülő húszezer forintos bankón. Ha már úgyis arra biztatja a népet, hogy dáridózzanak vele... * A Vatikán erőteljes tiltakozása ellenére a szent év közepén, júliusban rendezik meg az olasz fővárosban a homoszexuális világtalálkozót. A melegek Rómába mennek... ___________________________________________________________________________IIZILVAS)

Next

/
Thumbnails
Contents