Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-11 / 60. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap hírlap MAGAZIN 2000. Március 11., szombat Ezeréves irodalmunk horvát szálai- Tankönyvekben, a kötelező irodalmak listájában szinte egyáltalán nem szerepelnek horvát írók és költők. Mi ennek az oka? Nem divat beszélni, olvasni horvát irodalmi műveket?- A legfontosabb okként talán azt említhetném - mondja dr. Lőkös István hogy Jugoszlávia létezéséig nem szólhattunk horvát irodalmi nyelvről, csak szerb- horvát nyelvről. Szinte forradalminak számított egy 1966-ban megjelent kötet, mely „A jugoszláv népek irodalmának története” címet viselte, s konkrétan foglalkozott a szerb, a horvát vagy a szlovén irodalmi nyelvvel.- Mikortól beszélhetünk horvát irodalmi nyelvről?- A horvát nyelv ezeregyszáz éves, az írásbeliség mindvégig folyamatos volt. A szórványemlékek után az első jelentős írásbeli emlék a bascai kőlap, az ezeregy- százas évekből. A kereszténység felvételét követően a latin nyelv segítségével fejlődött ki a középkorban a vallásos irodalom, de ezzel párhuzamosan létezett a Cirill és a Metód által kifejlesztett glagolita íráson alapuló horvát írásbeliség is. Külön érdekessége e keresztény államnak, hogy már a kora középkorban a liturgiákat és a szertartáskönyveket is a glagolita írással írták, nem pedig latinul. A horvát irodalmi nyelv egyébként három régióhoz kötődő nyelvjárásban születik. Split központtal a csa nyelvjárás alakul ki, melynek legjelentősebb nyelvi emléke Marulic: Judit című eposza (megírásának napja április 22., a horvát irodalom ünnepe). Raguza központtal a sto nyelvjárást használják, ahol olyan kitűnő petrarchista költők dolgoznak, akik bátran felveheDr. Lőkös István: Nem bántam meg a választást tik a versenyt a mi Balassi Bálintunkkal. A kaj nyelvjárást is ezerévesnek tekinthetjük. Ebben a nyelvjárásban fordítják le Werbőczi Tripartitumát. A horvát nyelvtudomány a XVII. században szintén e nyelvjárásban születik azzal a szándékkal, hogy a három nyelvterületből egy egységes irodalmi nyelvet teremtsen. Az 1830-35-ben induló illír mozgalom tagjai azonban még is úgy döntenek, a sto nyelvjárás legyen a hivatalos irodalmi nyelv alapja.- Ezer év alatt sok idegen hatás éri a horvál területeket. Hogyan maradhatott meg az eredeti horvát nyelvhasználat?- A tengerparti részen velencei mintára városköztársaságok szerveződtek, melyek adót fizettek a töröknek és Velencének egyaránt, így önállóságukat megőrizték. Mi több, a nyelv csak gazdagodott, hiszen a közigazgatásban gyakran 2-3 nyelvet (olasz, latin, irodalmi horvát) használtak. Ugyanez igaz volt a mindennapi életre is. Sokan tanulnak Itáliában, így a kölcsönhatás nyoma. Krlzsa versein Ady hatása érződik, Gjalski elragadtatással ír Tisza Istvánról vagy Wekerle Sándorról. Nálunk inkább a nyelvi nehézségek okolhatók azért, hogy kevesebbet hallunk a horvát irodalomról. Ezt egyébként Német László fogalmazta meg kitűnően, aki azt mondta: „a magyar író nem műveletlen, eredeti nyelven olvas nyugat-európai szerzőket, még spanyolokat is, csak éppen szomszédait nem ismeri...”.- Hogyan hatott a magyar irodalom fejlődése a horvátra?- A zágrábi egyház a XIX. századig az esztergomi prímás fennhatósága alá tartozott, az első liturgikus könyveket is hazánkból viszik Zágrábba 1094 után. A későbbiekben is sok példát említhetnénk, Katancsics Mátyás Péter a magyar klasszicista költészet hatására kezd horvátul írni, vagy Csupán a politika befolyásoló erejének köszönhetően jelenik meg 1844-49 között, illetve a századfordulón némi magyarellenes felhang. Mazsuranics, aki magyar nyelvű klasszicista ódával üdvözli az ürményi kormányzót.- Miért nem okozott gondot a két nyelv közti „átjárhatóság”?- Ennek oka elsősorban az élő, mindennapi emberi kapcsolatokban keresendő, de nem elhanyagolhatók a rokoni szálak vagy a magyar felsőoktatási intézményekben folytatott tanulóévek szerepe sem. Csupán a politika befolyásoló erejének köszönhetően jelenik meg 1844-49 között, illetve a századfordulón némi magyarellenes felhang.- Az irodalom mindenkori fejlődését hogyan segítette a nyelvben rejlő kifejezésmód, játékosság, hajlékonyság?- Nemrégiben fordítottam le az 1501-ben keletkezett Judit eposzt, mely jó példaként szolgál erre. Ez a mű izoszillabikus, tizenkétszer rímelő sorokban született. Ez az ábécé betűinek rímpárjaira íródott. A nyelvi bravúrt a rövid elöljárószavak és segédigék tették lehetővé. Magyar nyelvű fordítása szinte lehetetlen. Csak a szöveghűség feláldozásával maradhattak volna meg a rímpárok A fordítási nehézségek azonban egy-egy nyelvjárás területén más-más kihívást jelentenek. Az észak-hor- vát területeken például rengeteg magyar hatással találkozhatunk, köztük a Vuger- szkiország vagy svakeféle, ahol a szóösszetétel második része magyar, sőt még magyar helyesírással is írandó.- Ön hogyan kerüli kapcsolatba e ritka nyelvvel, a horváttal?- Az ötvenes években az egyetemen russzisztikát tanultam. Az egyetemen azonban volt délszláv kurzus. Itt találkoztam a horváttal, majd magánszorgalomból kezdtem tanulni a nyelvet. Horvátországba 1962 óta rendszeresen járok, s’ negyven év elteltével már bátran mondhatom, nem bántam meg a választást. SZUROMI RITA KiŐ? Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást közlünk a lapban megjelent egykori fotókból, s Önöket arra kérjük, jelentkezzenek szerkesztőségünkben, ha felismerték saját arcukat, vagy ismerősüket. Szándékunk, hogy egy évtized után megszólaltassuk a szerencséseket. írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekarikázott arcokban? A közelmúltban a Kálnoky László Irodalmi Egyesület vendége volt dr. Lőkös István egyetemi docens, horvát irodalomkutató, aki érdekes és tanulságos megállapításokkal szolgált déli szomszédaink irodalmáról. A magyar és horvát nép kapcsolata több mint ezeréves, s irodalmunk is ezer szállal kötődik, mégis keveset tudunk és hallunk e nép igen gazdag és értékes kultúrájáról. Ennek apropóján beszélgettünk az irodalmárral. legtobD Qubrovmki szerzőről elmondhatjuk, hogy akár három nyelvet is anyanyelvi szinten használ és gyakorol. Észak-Hor- vátországban a magyar nyelv szintén nem elnyomó, inkább termékenyítő szerepet játszott. Még az 1868 után érezhető német-osztrák hatás sem érintette a nyelvi szuverenitást.- Egy, az európai irodalomban is jelentős kultúra kötődik a horvát nyelvhez. Mégsem szerepel megfelelő súllyal a nemzetközi irodalomban...- Nyugat-Európá- ban sokkal jobban ismerik a horvát irodalmat, mint hazánkban. Nincs olyan tengerentúli egyetem, ahol ne dolgozna horvát vendégtanár vagy ne lenne nyelvi lektorátus. A magyarokkal való kapcsolat érdekesen alakult. Könyves Kálmánt 1102-ben a horvát rendek királlyá koronázzák, és a két ország 1919-ig egy államközösséghez tartozik. A kölcsönösség 900 év alatt folyamatos. Elég csak azt mondani: Zrínyi Miklós horvát bán volt, de magyar költővé lesz, testvére, Péter pedig a Szigeti veszedelmet fordítja horvátra. A legnagyobb horvát íróknál világosan látható a magyarokkal való FOTÓI PILISY ELEMÉR
