Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-16 / 293. szám

4. oldal Horizont 1999. december 16., csütörtök Másodszor első fokon: mindenki győzött? (Folytatás az 1. oldalról) Amikor mi észleltük a hibát, megemeltük a részleteket, és ná­lunk sem jelentkezett újabb probléma. Mi 61 ilyen kölcsönt folyósítottunk, ezek közül hat végződött perrel. Később is ad­tunk ilyen hiteleket, ezek szin­tén rendben lezajlottak. Hírlap: - A peres ügyek kap­csán számítanak-e arra, hogy olyan ügyfeleik is bejelentik igé­nyüket, akik '95-ben, '96-ban ele­get tettek a szövetkezet követelésé­nek? Egyes vélemények szerint akadnak, akik újabb hiteleket vettek fel más pénzintézetektől azért, hogy ki tudják fizetni a szö­vetkezetnek a pénzt. M. J.: - Egyrészt: nem voltak olyanok, akik nagy összegeket fizettek volna be. A per alatt lé­vő ügyekben van szó relatíve magas összegekről. Ebben vi­szont a késedelmes fizetések is komoly szerepet játszanak. A korrekció általában 1-2 havi részletet érintett, a legnagyobb részben sikerült megegyezni az ügyfelekkel. Sz. A.: - Nincs tudomásom arról, hogy újabb hitelből ren­dezték volna felénk az adósságu­kat. M. J.: - Nem is volt ilyen. Hírlap: - Az egyik könyvszak­értői vélemény - még 1995-ben - kifogásolja, hogy a szövetkezet nem képezett céltartalékot az esetleges veszteséges ügyletek el­lentételezésére. Lehet, hogy emi­att voltak kénytelenek „minden­áron" az ügyfelekre hárítani a várható kárt? Sz. A.: - Ez az állítás nem áll­ja meg a helyét. A takarékszö­vetkezetek a bankrendszer többi szereplőjénél magasabb céltar­talékképzéssel dolgoznak. Számszerűségében is igazolha­tó, hogy a vámosgyörki szövet­kezet a hitelállományához ké­pest igen magas tartalékot képe­zett, „kiemelkedő” biztonságra törekedett. Ez tehát nem befo­lyásolhatta a döntésüket. Az már annál inkább, hogy mivel a betétesek pénzével gazdálkod­nak, a megtérülés érdekében igenis mindent meg kell tenni. Ha nem így járnak el, azt hűtlen kezelésnek hívják. Hírlap: - Dokumentumok bi­zonyítják, a szövetkezet kényszer­hiteleket alkalmazott a saját hite­leire, ezzel további kamatokkal terhelve az adósokat. Mindezt úgy, hogy - amint egyik észrevé­telében épp a szövetkezet hangsú­lyozza „a pénzintézeti törvény és a takarékszövetkezetek átuta­lási betétszámla rendjének VIl/1/b fejezete kimondja, hogy a saját pénzintézeti hitelt úgyne­vezett kényszerhitelből (AUB) rendezni nem lehet". Sz. A.: - Csúnya szó ez a kényszerhitel, de - más néven - más bankok is alkalmazzák. A '90-es évek elején a takarék- szövetkezetnél a folyószámlahi­tei - hiszen erről van szó - még nem volt rendszeres összeghez kötve. Nem volt általános, hogy a bérüket a folyószámlá­jukra utaltatták az emberek. Többlet kamatteherről nincs szó, hiszen ha - a konkrét ügy­nél maradva - az ügyfél 42 szá­zalékos kölcsönének tör­lesztőrészletét egyenlítette ki a szövetkezet a „kényszerhitel- lel”, akkor a folyószámlahiteire valóban számított - az igénybe vett néhány napra - 30 száza­lék körüli kamatot. Ám mivel a kölcsöntörlesztés megtörtént, így már nem „ketyegett” a ka­mat. Tehát tulajdonképpen az ügyfél járt jól. Hírlap: - Saját hitelre mégsem lehetett volna ezt alkalmazni. Sz. A.: - Nézze, ha a folyó­számla-szerződésben az ügyfél arra adott megbízást, hogy a bank - egyszerűen fogalmazva - a folyószámláról fizessen ki mindent, akkor ebbe a minden­be beletartozott a hiteltörlesztés is. Ha pedig az ügyfél számláján nem volt az esedékesség napján elegendő pénz, akkor a bank - úgy vélem - helyesen járt el. An­nál inkább is, mert így nem ter­helte az ügyfelet a késedelmi ka­mat. Hírlap: - Bizonyíthatóan meg­történt, hogy az ügyfél átutalási számlájáról leemelt törlesztőrés­zlet csak 1-5 napos késéssel je­lent meg az ügyfél hitelszámlá­ján. Ez miért nem került ez nap­világra egyetlen ellenőrzéskor sem? M. J.: - Az említett - vélemé­nyem szerint könyvelési hibából eredő - eset egyetlen ügyfélnél fordult elő, 1995 májusában, egyetlen alkalommal. Ezt a sajná­latos esetet meg fogjuk vizsgálni. Sz. A.: - A bankszektornak aligha van a takarékszövetkezet­nél jobban ellenőrzött szereplője. Nem telik el esztendő efféle „vizsgálódás” nélkül. Emellett szigorú belső ellenőrzés is mű­ködik, és a felügyelőbizottság­nak is komoly jogosítványai van­nak ezen a területen, amikkel él is. Tény, hogy ezek az ellenőrzé­sek feltárnak olykor hibákat, Vámosgyörk esetében is történt ilyen, ám ezek - mint általában is igaz - nem voltak olyan mér­tékűek, hogy azt mondhatnánk: veszélyeztették a betétesek pén­zét. Azt is hozzáteszem: a vámosgyörki szövetkezet már akkor alkalmazott külső könyv- vizsgálót, amikor még nem volt kötelező. Hírlap: - Ismerünk egy feljegy­zést, amely a szövetkezet 1994. de­cember 29-i munkaértekezletén ké­szült. Eszerint Mező József azt mondta: „a problémás hitelt min­denki a maga területén rendezze le. (...) Ha hibázunk a törlesztőrés­zlet megállapításában, írjunk egy levelet az ügyfélnek, hogy önrevízió következtében módosul a tör­lesztőrészlet". M. J.: - Amiről szó van, az nem jegyzőkönyv, hanem egy bel­ső feljegyzés, egy emlékeztető. Akkor azt mondtam, hogy min­den fióknak a maga területén kell rendeznie a problémás hiteleket, meg kell próbálni megegyezésre jutni az ügyfelekkel. Lehet, hogy nem a legszerencsésebb a megfo­galmazás, de nem utasításról van szó. Hírlap: - A részletek megemelé­séről szóló levelek stílusa az ügyfe­lekben aligha a megegyezésre tö­rekvés érzetét keltette. Sokkal in­kább felszólításként „hangzott". M. J.: - Nézze, elképzelhető, hogy stilisztikai szempontból nem a legmegfelelőbbek voltak ezek az értesítések, ám a céljuk a megegyezésre törekvés volt. Több személytől kértem - írásban - le­hetőséget a személyes egyeztetés­re. Sajnos, ezzel nagyrészt nem éltek az ügyfelek. Nekünk pedig a betétesek érdekeit szem előtt tart­va mindent meg kell tennünk a megtérülés érdekében. Sz. A.: - Ha végezetül megen­ged egy gondolatot: furcsa, aho­gyan a média foglalkozott a törté­nettel. Úgy tüntették fel, hogy a szövetkezet már pereket veszitett. Szeretném arra felhívni a figyel­met, hogy egyetlen ítélet sem vi­tatta a követelésünk jogosságát, csupán összegszerűségét. És ez fontos különbség. * Az interjú elkészülte után - teg­nap - hirdetett ítéletet a Gyöngyösi Városi Bíróság a Vámosgyörki Ta­karékszövetkezet kontra Csobot Antalné és társai ügyében, amely az egyik legmagasabb összegről - 131 ezer forintról - szólt. Mint az - immár második - elsőfokú ítélet ítélet indoklásában elhangzott, a bíróság az Igazságügyi Könyvszak­értői Bizottság (a legmagasabb szakmai fórum - a szerk.) felül­vizsgálati jelentése alapján hozta meg az ítéletét. Ebben kötelezi az alperest, hogy 21 ezer forintot fizes­sen meg a takarékszövetkezetnek. A felperest pedig 15 ezer forint per­költség megfizetésére kötelezi. Az ítélet nem jogerős. Az ítélethirdetés után dr. Petrovai György ügyvéd, az OTSZ elnöki tanácsadója kérdé­sünkre elmondta: írásban kellene látnia a verdiktet, mert a felolva­sott ítéletből nem derült ki egyér­telműen, hogy a bíróság „csupán ” összegszerűségében, vagy jogalap­jában is megalapozatlannak ítél- te-e a követelésüket. Ez a kettős­ség egyébként a felülvizsgálati je­lentésben is tetten érhető.- Elfogadják az ítéletet, vagy fellebbeznek?- Erről most nem tudok felelő­sen nyilatkozni. De az biztos, hogy a szövetkezet az ügy mielőb­bi, mindenki számára megnyug­tató lezárására törekszik. Ha érdemi fejlemények nem lesznek, ennek jegyében lapunk is lezártnak tekinti az ügyet. Suha Péter • • Összefogás a nagyobb vállalkozásokkal A polgármester a nagyvállalkozások képviselőivel fotó: pilisy elemér (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Szabó Péter, a Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola igazgatója annak a felmérésnek a tapasztalatairól beszélt, amely Eger szakképzé­si helyzetét, az önkormányzat támogatását és a vállalkozások igényeit mérte fel. Megállapí­tották, hogy a város sok pénz­zel támogatja a szakképzést, de a cégekkel további összefogásra lesz szükség annak érdekében, hogy azok munkaerő-piaci igé­nyeit még jobban kielégíthes­sék. A vállalkozások .meghatároz­zák, hogy mit várnak a pálya­kezdő szakemberektől : ráter­mettséget, felkészültséget, szakmaszeretetei, idegen nyelvi és számítástechnikai, valamint korszerű technológiai ismerete­ket. A megyeszékhelyen jelenleg hat szakképző intézmény van és harminc képzőhely található. Az előbbieket világszínvonalú technikai eszközökkel szerelték fel, de ezeket gazdaságosabban lehetne hasznosítani. Ebben közös a felelősségük az iskolák­nak és a vállalkozásoknak. A következő időszakban a megyeszékhely munkaerőpia­cán fejlődés várható az idegen­forgalomban és a vendéglátás­ban, az informatikában, a gép­iparban és a mezőgazdaságban. Visszafogás várható a kereske­delemben, a szolgáltatások egyes területein, mint a fodrász, a kozmetikus szakmában. A jól képzett szakemberek azonban a jövőben is bizonyosan mun­kahelyet találnak. A város érde­ke, hogy a cégek minél több szakembert foglalkoztassanak, mert akkor eredményesek és tő­keerősek. Ezután Szókéné Komenczi Anikó, az önkormányzat iroda­vezetője is a további együttmű­ködést szorgalmazta a nagyobb vállalkozásokkal. Ezért azok igényei alapján fontosnak tar­totta a napi élet által követelt, teljesítményképes tudást és in­telligenciát a szakemberek kö­rében. Ennek érdekében szor­galmazzák az érettségizett fia­talok képzését. Végül párbeszéd alakult ki dr. Nagy Imre polgármester és a megjelent vállalkozások kép­viselői között az együttműkö­dés további elmélyítéséről. (mentusz) Nincs nagy baj a televíziónál A petíció aláíróinak nincs mitől félniük Tizenhét egykori és jelenlegi munkatárs beadványa nyomán átfo­gó vizsgálatot folytattak a Városi Televíziónál. Az eredményről Szabó Gyula polgármester tájékoztatta lapunkat. GYÖNGYÖS - Az októberi be­advány aláírói úgy vélték, a tele­vízióban egyre kevésbé biztosí­tottak a feltételek a nyugodt, színvonalas munkához, a helyi műsorok és a gyöngyösi tévés szakemberek egyre jobban a háttérbe szorulnak. Szó esett még szerződés nélküli munka- végeztetésről, túlóráztatásról, téves számlázásról is. A vizsgá­latot a tévé felügyelőbizottsága végezte. Tuzáné dr. Takács Zsu­zsanna a háromtagú grémium elnökeként az eljárás kezdete­kor elmondta: a petíció vala­mennyi aláíróját meghallgatják, és ellenőrzik a közhasznú társa­ságként működő televízió gaz­dasági ügyvitelét is. Szabó Gyula polgármester el­mondta: a vizsgálat nem találta megalapozottnak a nyílt levélben megfogalmazottakat. Nem tárt fel olyan súlyú szabálytalansá­got, ami képviselő-testületi intéz­kedést szükségeltetne. A kisebb rendellenességek korrekciója pedig már meg is történt. Dr. Orbán Zoltánt, a televí­zió ügyvezetőjét nem érte vá­ratlanul a vizsgálat eredmé­nye, mivel tudta, hogy a petí­ció állításai valótlanok. Az aláírók közül többen jelenleg is a televíziónál dolgoznak. Dr. Orbán leszögezte: az éljö- vendőkben sem kell „megtor­lástól” tartaniuk. (tompa) Kettős ünnep az időseknél Minden koros ember sorsát szívükön viselik ATKÁR - Tízéves fennállását ün­nepli a nyugdíjasklub, tehát épp egy évtizede annak, hogy a salgó­tarjáni nyugdíjasokkal közösen elkezdtük ezt a munkát. Rendkí­vül tartalmas esztendőket tudha­tunk magunk mögött, hiszen le­hetőségeinkhez mérten igyekez­tünk és igyekszünk minél többet tenni a nyugdíjasok, az idősek ér­dekében. Természetesen nem csu­pán a 102 tagunk, de a település minden idős emberének sorsát is a szívünkön viseljük - mondta az atkári nyugdíjasklub legutóbbi, ünnepi összejövetelén Nagy Józsefié, a szervezet vezetője. Az eltelt egy évtized munkájá­ról szólva többek között elmond­ta: nem csupán kulturális ren­dezvényekkel, ünnepi összejöve­telekkel igyekeznek megszépíte­ni és megkönnyíteni kortársaik életét, hanem lehetőség szerint szociális kérdésekben is részt vál­lalnak az önkormányzat munká­jából. A fenti évforduló termé­szetesen már önmagában is szép alkalom lett volna az ünnepség­re, ám további örömteli oka is volt az összejövetelnek: meghív­ták azokat is, akik hatvan évvel ezelőtt szerepeltek a Gyöngyösbokréta keretében megrendezett műsorban. Az akkori szereplők közül töb­ben ma már a nézőtérről figyel­ték, amint a régi dalokat, móká­kat ismét felelevenítik a színpa­don a szereplők, köztük - sokak örömére - jó néhányan fiatalok. (espé) A kisbabák megmentéséért EGER - Az „Inkubátor" Koraszülött Gyermekekért Alapítvány az ország egész területéről gyűjti az adományokat, s a kórházakkal egyeztetett műszerekre fordítják a pénzt, kizárólag a koraszülött babák orvosi ellátásának javítása érdekében. A megyebeli cégek, magánszemélyek jóvoltából csaknem hárommillió forint gyűlt össze. így a kuratórium egy Light Solo Monitort, kilenc műszert, egy zsáknyi plüssjátékot és száz kilogramm lisztet ajándékozott a me­gyei kórháznak. A tegnapi ünnepségről még hiányzott a monitor, mert annak vámkezelése nem történt meg. Várhatóan márciusban helyezhetik üzembe a készüléket a csecsemőosztályon. Dr. Vargyay Éva osz­tályvezető-helyettes főorvos a köszönet után elmondta, hogy a műszerrel a szív elektromos tevékenységét és a vérnyomás értéke­it ellenőrizhetik a pólyásoknál. Bár az orvosok és a nővérek állan­dó készenlétben állnak, nem lehetnek minden pillanatban egyet­len kisbaba mellett. Ez a gép, amit most ajándékba kaptak, a gyó­gyítók „szemeként, füleként” szolgál. Faragó Judit, az alapítvány sajtóreferense elmondta még azt is, hogy szeretnének küzdeni a bölcsőhalál ellen. Ezért azok a szü­lők, akik gyermekére veszély leselkedik, forduljanak hozzájuk bi­zalommal. Amennyiben kérésük orvosilag is indokolt, a jelzésü­ket követő két héten belül kölcsönkaphatnak az alapítványtól egy monitort. (négyessy) Egyetlen babára se leselkedjen a veszély (Archív kép) fotó: pilisy Karácsonyi vöröskeresztes rendezvények megyeszerte Eljutnak a nélkülözőkhöz is HEVES MEGYE - Más karita­tív szervezetekhez hasonlóan a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és annak területi szervezetei is igyekeznek szeb­bé tenni az elesettek, a rászo­rultak karácsonyát - tudtuk meg Gortva József megyei tit­kártól. A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is a nélkülöző családokban nevel­kedő gyermekekre, fordítják a legnagyobb figyelmet, illetőleg a nyári árvízben legnagyobb kárt szenvedett települések la­kosait segítik. A tarnamérai és parádi árvíz- károsult nyugdíjasok karácsonya mellett, amelyeket ezen a héten tartottak, illetve tartanak az em­lített településeken, hamarosan megrendezik a fogyatékos gyer­mekek karácsonyi zenedélután­ját a megyei önkormányzat egri, Szalapart úti iskolájában. Az ál­lami gondozott gyermekek szá­mára Gyöngyösön és Lőrinciben tartanak ünnepséget, amelye­ken a támogatóknak köszönhe­tően pénzadományt vehetnek át a meghívott gyerekek. December 20-át követően a Vöröskereszt csomagot oszt Eger­ben a helybeli és a környező tele­pülések rászorultjai számára. Ingyenkonyhát is nyitnak nyugdí- ’jasoknak, valamint kenyérosztás­sal segítik a nélkülözőket. Hatvanban karácsonyfát állí­tanak a népkonyhán, a bajzás ifjúsági vöröskeresztes fiatalok pedig a beteg embereknél tesz­nek látogatást. Hevesen ünnep­séget rendeznek az egészségká­rosult gyermekeknek és csoma­got osztanak a nyugdíjasok­nak. (sike)

Next

/
Thumbnails
Contents