Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-16 / 267. szám
4. oldal Kamarai Elet 1999. november 16., kedd HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HKIK 3300 Eger, Telekessy u. 2. Postacím: Pf. 440 3301 Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hkik @ hkik.hu Jövőre már törvény segíti: a kis- és középvállalkozásokat Január 1-jétől hatályba léphet a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény, miután azt elfogadta a Parlament. A kormánynak rendeletben kell megállapítania a támogatásokkal és a vállalkozói hitelekkel összefüggő adatszolgáltatások körét és rendjét. A gazdasági miniszternek szabályoznia kell a célelőirányzat felhasználásának rendjét. A kormány által a Parlamentben beterjesztett kkv-törvényjavaslathoz a rész - letes vitában 36, nem lényegi kérdéseket érintő, döntően szövegpontosító, egyér- telműsítő-módosító indítványt nyújtottak be. Az elfogadott módosítók eredményeként a javasolt két év helyett a kormánynak évente kell beszámolnia a kis- és középvállalkozók helyzetéről az Országgyűlésnek. A Vállalkozásfejlesztési Tanács kibővül az egészség- ügyi miniszter képviselőjével. A kis- és középvállalkozók köréből törlik a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeit, hiszen a törvény célja a Magyarországon bejegyzett cégek, illetve a magyar vállalkozások támogatása. A januártól hatályba lépő kkv-törvény a többi között elöirja e vállalkozói kört támogató célelőirányzat létrehozását. A finanszírozására a GM költségvetési fejezetében szereplő kkv-célelőirányzat összegét évente határozzák meg a központi költségvetésben. A jövő évi keret 5,2 milliárd forint. A célelőirányzatból nyújtható támogatások között van vissza nem térítendő és kamattámogatás, kezességvállalás, kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsön, valamint tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, vagy tulajdoni részesedés szerzése tőketársaságokban. A célelőirányzatból egyebek között olyan programok támogathatók, amelyek a vállalkozás indításához szükséges feltételek megteremtését, a vállalkozói ismeretek és a közösségi előírások elsajátítását célozzák. A támogatandó programok céljai között szerepel - többek között - a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló tanácsadás; a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása, a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás fejlesztése, illetve a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a közös piaci fellépés elősegítése. A törvény zárórendelkezése felhatalmazza a kormányt, hogy a támogatásokkal és a vállalkozói hitelekkel összefüggő adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg; másrészt a gazdasági minisztert, hogy a célelő-irányzat fel- használásának, kezelésének, ellenőr-zésének és működési rendjének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg. Előadás-sorozat az Európai Unióról Felkészülés az európai uniós csatlakozásra Előadó: Dr. Farkas György, HUNGEXPO Rt. nemzetközi igazgató. Helyszín: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, B épület, Eger, Egészségház u. 4. Időpont: november 22. 14.00 óra. Gépjármű-közlekedési szabályozás az Európai Unióban, különös tekintettel a teherfuvarozásra Előadó: Szilágyi Miklós főtanácsos, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Biztosítási lehetősépek a közúti árufuvarozásban, különös tekintettel a kezesi biztosítási rendszer által kínált lehetőségekre Előadó: Patyi Ferenc biztosítási szakértő, Polip Insurance Biztosítási Szolgáltató Kft. Helyszín: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, B épület. Időpont: november 22. 15.00 óra. Hozván juthatunk PHARE-támoeatáshoz? (A pályázatkészítés elméleti és gyakorlati kérdései) Előadó: Velikovszky László projekt menedzser, Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, Magyar Államkincstár. Sikeres PHARE-pálvázatok készítésének zvakorlati tapasztalatai Előadó: Tóth Elemér igazgató, Heves Megyei Vállalkozói Központ, Helyszín: Hotel Korona, konferenciaterem, Eger, Tündérpart u. 5. Időpont: november 29. 10.00-12.00 óra. Európai uniós csatlakozásunk, európai szabványok 73/23 EEC Kisfeszültségű direktíva, 89/336 EEC EMC/Elektromágneses összeférhetöség/direktíva, 89/392 EEC Gépek direktívája, 88/378 EEC Játékok direktívája. Előadó: Balajti József főosztályvezető-helyettes, MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt. Helyszín: Hotel Korona, konferenciaterem, Eger, Tündérpart u. 5. Időpont: december 1. 9.00 óra. Kontaktszemély: Gulyás Ferenc főmunkatárs 36/416-660/115. Kockázati Tőkebörze ‘99 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen szervezi meg a regionális Kockázati Tőkebörze ‘99 című rendezvényét november 24-én Miskolcon. A rendezvény helyszíne: Miskolc-Lillafüred, Hotel Palota. A rendezvény célja, hogy az észak-magyarországi régió kiemelkedő befektetési projektjeinek lehetőséget teremtsenek a közvetlen találkozásra a Magyarországon működő tőkekockázati társaságokkal. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál még igényelhető jelentkezési lap és az eseménnyel kapcsolatos tartalmi útmutató. További információ: HKIK, Gulyás Ferenc szolgáltatásfejlesztési főmunkatárs. Telefon: 36/416-660/115. ISO 9001 tanúsítvány a HESI Rt.-nek Az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetéséről szóló tanúsítványt a napokban kapta meg a Heves Megyei Sütő- és Édesipari (HESI) Rt. A cég 1993-tól működik részvénytársaságként, tevékenységi köre diverzifikált, a sütő- és édesipari termelésen kívül foglalkozik ipari és gyorsfagyasztott termékek gyártásával és forgalmazásával is. A piacra eddig 150 termékét vezette be, az üzletekben már lehet kapni a legújabb kenyércsaládot, a vitamindús „Táltost” is, mely egyedülálló lehetőséget kínál a fejlődési rendellenességek megelőzésére. Nagy Lajos elnök-vezérigazgató lapunknak elmondta, Heves megyében a sütőipari cégek közül elsőként a HESI Rt. tudta bebizonyítani az áruskála állandó bővítésével, termék- és csomagolásfejlesztéssel és rugalmas piacpolitikával, hogy eleget tud tenni az ISO 9001 feltételeinek. A társaság 300 dolgozót foglalkoztat, egyébként jelenleg tíz gyártóhe- árbevétele jócskán meghaladja lyen termel Heves megyében és az egymilliárd forintot. GYETYAI JÓZSEF ELNÖK SAJTÓTÁJÉKOZTA TÓN ISMERTETTE A CÉG EREDMÉNYEIT FOTÓ: SZAJLAI Szállásadók figyelmébe Az osztályba sorolás bejelentésének határideje december 31. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 45/1998. (VI. 24.) rendelete a kereskedelmi szálláshelyek és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását, valamint a falusi szálláshelyek minősítését újraszabályozta. (Magyar Közlöny 54. szám) Kereskedelmi szálláshelynek minősül a szálloda; a panzió; a kemping; az üdülőház; a turistaszálló és az ifjúsági szálló. Nem minősül kereskedelmi szálláshelynek a fizetővendéglátó szálláshely, valamint a falusi idegenforgalmi célú magánszálláshely, ezen szálláshelyek besorolását továbbra is a helyileg illetékes önkormányzati hivatalnál kell intézni. A rendelet alapján az üzemeltető a szálláshelyet a kialakított szempontok alapján önmaga a rendelet mellékletében meghatározott osztályba sorolja. Az osztályba sorolást a szálláshely szerint területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához bejelentő lapon, írásban bejelenteni köteles. Osztályba sorolás nélkül nem működtethető a szálláshely. A már üzemelő vendéglátó üzletek esetében december 3I-ig kell az osztályba sorolási követelményeknek, valamint a bejelentkezési kötelezettségnek eleget tenni. Bejelentő lap, osztályba sorolási segédtesztlap a HKIK kamarai ügyfélszolgálatokon átvehető. További információ: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Haász Tamásné, Gulyás István. Telefon: 416-760/108. Ellenzékből ellenzékbe A jelek szerint politikai és azon belül ellenzéki szerepre kényszerülnek a gazdasági kamarák, noha alapvetően más a feladatuk: a gazdaságszervezés és a gazdasági érdekképviselet ellátása. Emlékeztetőül: amikor öt esztendeje, az akkori MDF vezette koalíció javaslatára a Parlament elfogadta a kamarákról szóló, alapvetően a német közjogi rendszerhez illeszkedő törvényt, gyakorlatilag a működéshez szükséges tőke és vagyon nélkül kezdhették meg munkájukat a gazdasági önkormányzatok. Az MSZP- SZDSZ kormány sem biztosított anyagi forrást, így a kamarák első lépésként a tagdíjbefizetési dokumentummal voltak kénytelenek bekopogtatni tagvállalataik ajtaján, ami - valljuk be - egyáltalán nem volt népszerű. Új szervezet esetében évek kellettek ahhoz, hogy a gazdaság és a politika legfontosabb területein elfogadtassa magát, miközben olyan szolgáltatásokat kellett nyújtania, melyek valóban a tagvállalkozások mindennapjait segítik. „A kamara nem ellenzéki párt. Feladatunk az, hogy a gazdaság- szervezés és a gazdasági érdekképviselet terén a mindenkori kormánnyal együttműködve tegyük dolgunkat, mert csak abban az esetben tudunk hatékonyak lenni, b& együttműködünk” - mondta 1998 nyarán Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor arról faggatták újságírók, hogy a gazdasági önkormányzat hogyan reagál a hatalomváltásra. Úgy tűnik, a hatalom azonban más hozzáállást tanúsít, hiszen a kormánypolitikusok rendre marasztalják el a kamarai rendszert, bár soha annyi megállapodást nem kötöttek a kamarák a szaktárcákkal, a különböző szakhatóságokkal és a gazdasági élet jelentős szereplőivel, mint az elmúlt másfél év leforgása alatt. Félreértés ne essék, bőven akad még tennivaló, és nem a százszázalékos támogatás elérése a cél. M ire ezek a sorok megjelennek, talán kiderül, milyen szerepet szánnak a politikusok a kamarának, vagy pedig marad az évek óta tapasztalható bizonytalanság: ellenzékből ellenzékbe kényszerül a köztestület. Pedig a kamara nem ellenzéki párt. Szajlai Csaba A nem dohányzók védelmében A nem dohányzók védelméről szóló törvény értelmében a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó egységekben, ameny- nyiben kizárólag élelmiszer, illetve italáru kiszolgálása történik, és helyben történő fogyasztással meleg- és hidegkonyhai készítményt, cukrászati készítményt csak kiegészítő jelleggel hoznak forgalomba, nem kell dohányzóhelyet kijelölni. Azon egységekben, ahol meleg- és hidegkonyhai, továbbá cukrászati készítmény helyben történő fogyasztása történik, a dohányzóhely kijelölése 2001. január l-jétől kötelező. A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha a légtere elkülöníthető, illetve légtechnikai megoldással a szeparáció megoldható. Ez a megoldás lehet:- a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus rendszer,- a dohányzóhely oly módon történő elhelyezése, hogy a dohányfüst anélkül, hogy a nemdohányzó hely áramlásába esne, közvetlenül egy elszívócsatornába áramlik. Ezen megoldások némileg egyszerűbb és költségkímélőbb műszaki-technikai feltételeket igényelnek. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak akkor lehet. ha a légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezéssel biztosíthatók. A dohányzási korlátozással érintett területet és a dohányzásra kijelölt helyet felirat vagy egyéb jel alkalmazásával, szembetűnő módon kell jelölni. Azon egységekben, ahol a dohányzás korlátozás nélkül megengedett, a belépő számára jól látható helyen, a bejárattal szemben kell elhelyezni. A vendéglátóegység üzemeltetője dönthet úgy, hogy az egész egységet nemdohányzó hellyé nyilvánítja, melyet szintén a bejárattal szemben, jól látható módon tüntet fel.
