Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-30 / 253. szám
1999. október 30., szombat Nemzetőr-kötet: emlék a „kisemberről” A napokban jelent meg a Heves Megyei Levéltár összeállításában és kiadásában az „1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében” című kötete. A levéltár ezúttal nem csak a kutatókra gondolt: a 15 ezer nevet tartalmazó kötetben valameny- nyi, Heves és egykori Külső- Szolnok vármegye területén élő család megtalálhatja ismerőseinek, rokonainak nevét, akik 1848-ban jelentkeztek vagy a nemzetőrségbe összeírták őket. A kiadvány a teljesség igényével készült, így egyaránt hasznos a témával közelebbről foglalkozók, s a településük története, illetve családjuk múltja iránt érdeklődők számára. A gyűjteményt P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan és Szabó Jolán főlevéltárosok állították össze. A kötet bemutatásánál Bán Péter levéltárigazgató is jelen volt. A kötet létrejöttéről és céljáról beszélgettünk velük. A forráskiadványban közzétett anyag felöleli a Heves Megyei Levéltárban található nemzeten összeírások teljes sorozatát. A nemzetőröket ugyanis 1848-ban nem egy alkalommal vették lajstromba: Heves megyében először május-júniusban, utoljára az őszi, téli hónapokban, de közben is keletkeztek különböző célzatú és tartalmú listák. Mindezeket az adatokat a kötet szerzői úgy összegezték, hogy a nemzetőrök betűrendes névsorai a települések zászlóalji beosztási rendjében olvashatók. Feltüntették az életkort, foglalkozást, vagyoni és társadalmi állapotot, a lakhelyet, az esetleges beosztást, tisztséget és fegyverzetet. 1848. március 19-én Eger városa a következő határozatot hozta: „Csupán azon polgárok és vagyonnal bíró lakosok lehetnek, amely valamely becsület- szennyező tettel nem bélyegzettek vagy épen közfenyíték alatt nem léteznek... szabad ajánlko- zás, illetőleg válalkozás útján fognak öszveíratni. Ideiglenesen saját ruháját használha- tandja, fövegén egy nemzeti szín kokárdát - balkarján pedig Nemzeti színű szalagot vise- lend. Jelvényük sárga rézből Nemzeti czimer koszorúval környezve. ” Fegyverük a helyi rendelet szerint: „kettős vagy egyes csövű egyszerű vadász- fegyver vagy egy öles nyelre szegezendő lándzsa. ” Ehhez képest nagyon korán, március 24-én Blaskovics Gyula első alispán már Eger és Gyöngyös városának alakuló polgári őrségéről tesz jelentést a miniszterelnöknek. Április elsején pedig a megyei választmány már megkezdi munkáját. E történelmi adalékoknál azonban jóval többet mondanak azok a települések és nevek, melyek a 15 ezer nemzetőr listájára felkerültek. A történelem érdekes epizódjait ugyanis legtöbbször a „kisember” alakítja, akinek most ez a kötet emléket állít. * A nemzetőrség megalakítását országosan az 1848. évi XXII. te. írta elő, s egyúttal meghatározta annak követelményeit. Ennek értelmében a 20-50 év közötti lakosságot érintette a nemzetőri szolgálat, azonban a kutatásaink során találtunk arra példát, hogy ettől fiatalabb vagy jóval idősebb lakosságot is besoroltak. Nem ritka, hogy akár hatvan- vagy hetvenévesek is felkerültek a listára. A lelkesedést azonban korántsem olyan heroikusán kell elképzelni, ahogy később ezt az ünnep fénye emelte. A kutatások során többször szembesültünk azzal, hogy a nyár végi, őszi mezőgazdasági munkák beköszöntővel tömegesen próbálnak „kibújni” a szolgálat alól, és semmilyen körülméRészlet a poroszlói összeírásból Nemzetőr, a szabadságharc kezdetéről nyék között nem szeretnék családjukat bizonytalanságban tartani. Másrészről találunk érezhetően mondvacsinált problémákat is. A betegségek nagy részét természetesen el kell fogadnunk, de időnként észrevettünk olyan bejegyzéseket is, amelyek „álbetegségre” utalnak. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy a nemzetőrök a törvény szerint polgári szolgálatot láttak el. Feladatuk „a köz béke és rend fenRészlet Eger város összeírásából tartása, úgy a személy- s va- gyonbeli bátorság feletti éber őrködés" volt. Amikor 1848 nyarán elkezdődtek a délvidéki harcok, majd szeptemberben megindult a Jelasics vezette támadás, akkor több polgárőrt is átsoroltak katonai szolgálatra. Ez érthetően befolyásolta a lelkesedést. A kép nem lenne teljes, ha nem tennénk hozzá: akadtak, akik kifejezetten katonai szolgálatra kérték magukat. Heves és Külső-Szolnok vármegyéből 3000 katonát állítottak ki. Az önkéntesek nem jelentkeztek ennyien, így a maradék létszámot kitevő katonákat sorsolták a korábban összeírt nemzetőrök közül. Az a tény, hogy a szabadság- harc önvédelmi kényszere miatt a nemzetőrséget is az ország védelmére kellett mozgósítani, oda vezetett, hogy a köztudatban összemosódnak az eredetileg önkéntes nemzetőrség és a reguláris ’48-as honvédség fogalmai. A kettejük közötti különbség pedig jól tükröződik a forrásokban is. A nemzetőrök semmiféle kiképzéssel nem rendelkeztek. Igaz, a törvény azt is rögzítette, milyen fegyverrel és ruhával kell őket ellátni, de a szabadságharc egy évén át folyamatosan jelen levő ellátási zavarok miatt a nemzetőri felszerelésre alig telt. így tehát volt, aki saját fegyverrel, mások központilag biztosított kapott puskával, megint mások saját kaszával szeretkeztek fel. A törvény a mundért is gondosan előírta, de az egyenruha viselésének Heves megyében csak Gyöngyösön van nyoma. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról többféle módon megemlékeztünk. A Heves megyei nemzetőrségről készült forrás- kiadvány nemcsak emléket állít 1848-nak, hanem a további kutatások számára is megbízható kiindulási alapot jelenthet. (-romi) Betegcsapda 90-eseknek F elkapja a megyeszékhelyi polgár a fejét az új kórházi főigazgató ígéretére. Ő ugyanis - igencsak dicséretesen - azt szeretné, ha ezentúl a betegek megfelelő, minél magasabb színvonalú kiszolgálásával mutatna elsődlegesen példát a megyei egészségügyi intézmény. Nagyon nemes cél. Olykor ugyanis - egyes részlegekben - inkább kiszolgáltatottnak érezte magát eddig az oda kényszerűségből beutalt, mintsem ápolásra szorulónak, aki gondoskodást igényel. Felettébb üdvözlendő hát a jó szándék. A fenti vezetői elképzelés híre persze - úgy tűnik - nem jutott még el minden osztályra, valamennyi doktorhoz. (Talán túl nagy a létesítmény, egységei eléggé szétszórtak, talán az idő bizonyult rövidnek az átálláshoz.) Ezt példázza alábbi esetünk is, amely a kényszerű főszereplők szempontjából jelen pillanatban valóságos csapdának tetszhet. A történet elég szokványosnak indul: a 91 éves egri férfi a hétvégi ügyeletes orvos beutalójával rendszeresen jelentkező, hasogató szem- és fejfájásai, általános rosszulléte, magas vérnyomása miatt kerül a kórházba. Még csak mentőnek sem kell érte sietnie, van, aki beviszi a létesítménybe. A valóban alapos vizsgálatok kiderítik, hogy bizony herpeszvírus támadta meg a bácsit, elvárásodé kiütéseket okozva a fejének szinte minden pontján. Egy ideig látni sem lát. Kínzó fájdalmai csak nem akarnak szűnni. Végre kitalálják: szállíttassák egy, a betegsége gyógyítására talán illetékesebb osztályra. Az idős ember ottani kezelői a rokonoktól megtudják, hogy ápoltjuknak a 92 esztendős felesége maradt otthon, aki egy korábbi balesete folytán járóképtelen. Egészen eddig a bajáig az asszonyt a férj látta el. Mostani betegsége okán azonban ő már erre nem képes tovább. Kéretik hál bent tartani az idős férfit legalább a teljes felgyógyulásáig. Hiába a szó, hiába a kérés. Hazabocsátják nagy sietve. Azzal az ígérettel, hogy majd ingyenes utókezelésben részesül. Még mentőt is rendelnek a hazajuttatására. Otthon azonban csak nem javul az állapota. Sőt egyre rosszabbul érzi magát. Fájdalmai újra elő-előtörnek, vánszorogni is alig tud, folyton csak aludna. Aki ápolhatná - a felesége -, az szintén ápolásra szorul. Az ígért hivatalos segítség jó darabig, másfél hétig sehol. Csak a rokonok és egy jólelkű szomszéd fáradoznak azon, hogy ne maradjanak egészen magukra, ellátatlanul az öregek. Ám az ő idejük is beosztott. Végre érkezik egy hivatásos segítő. Annak persze rögtön alább hagy a lelkesedése, amint megneszeli, hogy fertőző betegségben szenved a férj. Még óvatosan a koros házaspár gyermekeinek hollétéről kérdezősködik, majd hamarjában távozik. Azóta ő sincs sehol. Tetézi a bajt, hogy a feleség is megbetegszik a nagy izgalmak közepette. (Hiába no, mégiscsak két évvel túllépte élete kilencedik évtizedét!) Nem értem, nem értjük - ingatja a fejét az idős asszony, mikor végre félreteheti a járókeretét, s megpihenhet kedvenc foteljében. - Hát nem látták, milyen állapotban van a férjem?! Eny- nyit érünk már csupán?! Ennyire nem lehetnek lelketlenek! Megmagyarázhatatlan a számára, miért cselekednek így azok, akiknek mások gyógyítása, ápolása (lenne) a hivatásuk. Már csak azért is, mert ők mindketten évtizedeken át dolgoztak becsülettel, fizették különböző elnevezésekkel az egészségügyi adót. Az asszony közalkalmazott volt a városházán. A félj honvédtisztként szolgálta a hazát, miközben maradandó sérüléseket szenvedett el a szemén és a kezén. Most viszont - úgy érzik - arra sem tartják érdemesnek, hogy az arra szolgáló intézményben gyógyítsák ki másokra is ártalmas betegségéből. Hamarosan talán mutatkozik kiút eleddig kilátástalannak tetsző helyzetükből. Határozott ígéretük van ugyanis arra, hogy - persze, térítés ellenében - a családsegítő intézettől jár majd hozzájuk ember, hogy elvégezzen olyan ház körüli teendőket, amelyekre az öregek már egyre kevésbé képesek. R emélhetően megnyugtató lesz ez a megoldás az idős házaspárnak. Az azonban már bizonyos, hogy amin átmentek az elmúlt két hét alatt, azt nem kívánják senkinek. Nemhogy a velük egykorú kilencveneseknek nem, de a 30-asoknak, 40-esek- nek sem... (szalay) HÍR(TELEN)KÉK... A Malév londoni járatának késése miatt lemaradt a kanadai látogatásra utazó magyar delegáció a montreali gépről, amely csak Orbán Viktor kormányfőt volt hajlandó megvárni. Odalett az udvartartás... * Egy amerikai diák Alaszka kormányzója nevében három dollárért árverésre bocsátotta az Interneten az Egyesült Államokhoz tartozó tartományt. Miért éppen Alaszkát... ? * A főváros XIV. kerületében a BRFK munkatársai hosszas „szimatolás” után elfogták a whiskys rabló néven elhíresült Ambrus Attilát. A pénznek mégiscsak szaga van... * Hosszas egyeztetés után végre megkapják elmaradt kéthavi já- radóságukat a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai. Egy-egy ezrest a vonóba... * Nem sietnek a türelmi zóna kijelölésével az önkormányzatok: eddig csak a nyíregyházi és a győri tervezett prostinegyedet. Csekély e kéjhely... (szilvás)
