Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

8. oldal Kamarai Elet 1999. október 14., csütörtök HEVES MEGYEI KÉKES' tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 13 1 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36)^429-890 Nap mint nap helytállnak a tisztes iparban Négy szakmában - ötven mesterlevél Egymás egészségére koccintottak az új mesterek A Heves Megyei Kézműves Kamara történetében a „legné­pesebb” mesteravató ünnep­ségre gyűltek össze a minap a pék, a kőműves, a fodrász, a gázvezeték és -készülékszerelő szakma legjobbjai, akiknek Sós Tamás, a megyei területfejlesz­tési tanács elnöke adott útrava- lót munkájukhoz. Arra biztatta őket, hogy aki csak teheti, je­lentkezzen a vállalkozását se­gítő, szakmájában a minőséget fejlesztő pályázatokra, hiszen a területfejlesztési tanács a ren­delkezésére álló 800 millió fo­rintjából a kisvállalkozóknak is juttathat összegeket a már em­lített célokra. A kamara elnöke, Herman Ist­ván adta át a kiváló szakmai fel- készültséget igazoló oklevelet a családtagjaik körében megjelent mestereknek:- Nem kis büszkeség tölt el - mondta hogy a megyében öt­ven kézművesmester bizonyította tudását. Szerencsére ók már fel­ismerték, hogy a karnyújtásnyira lévő XXI. században csak akkor tudnak szakmájukban megfelelni, ha a szakmunkás-bizonyítványu­kat mesterlevéllel egészítik ki. Széchenyi gondolatát szeretném idézni, amely szerint erős gazda­ságot csak kiművelt kútfők soka­ságával lehet építeni. Ez napja­inkra is érvényes. A kézműve­seknek minden nap egy új kihí­vás, ennek magas szinten meg kell felelniük. Az a feladatunk, hogy a tisztes iparban helytáll- junk a lakosság érdekében, saját magunk és családunk boldogulá­sára. A mesterek közül négyen val­lanak néhány mondatban arról, hogy mit jelent számukra ez az elismerés, kik azok, akik hozzá­segítették őket az oklevélhez. Sokan azért jelentkeznek mester- vizsgára, hogy bebizonyítsák önmaguknak, meg tudnak felelni a követelményeknek, mások kedvtelésből, míg vannak, akik­nek kötelezően törvény írja elő ezt. Ilyenek például a gázszere­lők.-Nem véletlenül rendelkezik erről a jogszabály - hangsúlyozta Rabóczki János okleveles gázsze­relő mester. - Bizonyos munká­kat a fogyasztói hálózaton csak arcképes igazolvánnyal végezhe­tünk, amit a kamara csak akkor adhat ki, ha a mesterlevelet meg­szereztük. A TIGÁZ, ahol dolgo­zunk, sokat áldozott azért, hogy levizsgázhassunk, hiszen óriási a felelősségünk, nem veszélytelen a munkánk, tévedni végzetes le­het. Tandíjjal, munkaidő-ked­A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása (1999. évi LVI. tör­vény) augusztus 17-én lépett ha­tályba. A változások között az egyik legfontosabb a felmon­dási védelem változása. Maguk a felmondási tilalmak - beteg­ség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek vagy közeli hoz­zátartozó otthoni ápolása, sor­katonai (polgári) szolgálat - nem változik, de a felmondás közlését követő újabb táppénzes állomány nem akadályozhatja meg a felmondás hatályosulá- sát. Tehát a betegállományból visszatérő dolgozónak be lehet nyújtani a felmondást, és an­vezménnyel segítettek bennün­ket, amit ezúttal is köszönünk. Nem kevésbé vagyunk hálásak a kamarának a jó felkészítésért, hi­szen senki sem maradt alul a megmérettetésben. Tudásunk lé­nyegesen gyarapodott a 150 órás tanfolyam után. Büszke vagyok arra, hogy tisztességgel végigcsi­náltam. Az biztos, hogy a csalá­dom türelme, megértése, a nyu­godt háttér biztosítása nélkül nem tudtam volna legyőzni az akadá­lyokat. Nyitrai László gázszerelő mes­ter í 969 óta dolgozik a szakmá­ban:- Harminc év van a hátam mö­gött - emlékezik vissza de ez a tapasztalat a mestervizsga nehéz­ségét nem csökkentette. Kiválóan kellett felelni a különféle, nem szakmai jellegű tantárgyakból is, a gyakorlati feladatokról nem is beszélve. Azzal, hogy most ezt a szép titulust, rangot megszerez­tem, nem ér véget a tanulás, hi­szen a gáziparban a technológia állandóan fejlődik, a berendezé­sek modernizálódnak, automati- zálódnak. A pályán csak akkor maradhatunk, ha tudásunkat foly­ton frissítjük, fejlesztjük. A mestervizsgák során arra is gyakran van példa, hogy közép-, illetve felsőfokú képesítésűek is jelentkeznek a tanfolyamra. A mostani ünnepségen is találtunk két technikus végzettségű kőmű­vesmestert.-Óriási megtiszteltetés, ami­kor az embert mesternek szólítják - mondta Kis József. - Persze, majd az élet ad arra igazi választ, hogy mennyit ér ez a szó, mit je­lent a mesterlevél. Ebben a szak­nak érvényt is lehet szerezni, függetlenül attól, hogy a dol­gozó újabb táppénzre megy, de a felmondási idő csak a fel­mondási védelem eltelte után kezdődhet meg 15, illetve 30 nappal. A jövőben nem kell indokolni a nyugdíjjogosult dolgozónak szóló felmondást. Új rendelke­zéssel bővült a Munka Tör­vénykönyve (89. paragrafus, 4. bekezdése), amely szerint a munkáltató személyében bekö­vetkező) jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszün­tetésének indokául. FOTÓ: GÁL mában is örökké tanul az ember, jönnek az új dolgok, új anyagok, ezeket meg kell ismerni, tudni kell alkalmazni. A felkészülés nem okozott nehézséget, mégis kihí­vás volt számomra. Az irodám fa­lát díszíti majd ez a szép oklevél, de még ennél nagyobb öröm számomra, hogy büszkék rám a gyerekeim, a családom, a munka­társaim, és remélem, a tanáraim is, akik annak idején a magasépí­tés-technikusi szakon tanítottak. Az EV AT Rt. értékbecslője, Matina Ferenc, aki szintén tech­nikusi oklevele mellé megsze­rezte a kőművesmester címet is:- Magamnak akartam elsősor­ban bebizonyítani, hogy képes vagyok erre a feladatra - jelen­tette ki - Olyan sok időt töltöttem el az építőiparban, és már hosz- szabb ideje a jelenlegi munkahe­lyemen is rengeteg tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy megpró­báljam. Az eltelt évek alatt pedig a kétkezi munkámmal bizonyítot­tam, hogy sikerrel felelhetek meg a követelményeknek. A tanfo­lyam elengedhetetlen volt, és kü­lönösen az tetszett a felkészítés során, hogy nem tettek különbsé­get szakmunkás és technikus kö­zött. Nem jelentett számomra megterhelést a tanulás, sőt in­kább örömmel frissítettem fel, rendszerbe építettem a húsz évvel ezelőtti tananyagot, a súlyelem­zéseket, a statikai számításokat. Gazdagabb lettem az újabb isme­reteimmel, de nem szállt fejembe a dicsőség, ma ugyanúgy dolgo­zom a munkahelyemen, mint ko­rábban, sőt még azt is kevesen tudják, hogy mesterlevelet sze­reztem... Pénztárgép és dátumváltás A 2000. év dátumváltásának problémái egyre gyakrab­ban megjelennek a médiá­ban. Az egyik problémával terhelt eszköz a pénztárgép. A jelenleg használatban lévő gépek három csoportba sorolhatók: 1. A gépek nem tudják kezelni a dátumvál­tást és nem is tehetők arra alkalmassá. 2. A forgalma­zók nyilatkozata alapján a gépek jelenlegi állapotuk­ban nem tudják kezelni a dá­tumváltást, de átalakíthatok és ezt követően használha­tók 2000 után is. 3. Jelenleg is alkalmasak - a forgalma­zók nyilatkozata alapján - a dátumváltás kezelésére, így beavatkozást nem igényel­nek. Az adózónak, ha 2000. január 1-jétől folytatni kí­vánja a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységet, gondoskodnia kell az al­kalmas pénztárgépről. A megoldáshoz a szervizelő cégek segítenek. Kormánybiztos az évszámkezelésben A Miniszterelnöki Hivatal év­számkezelési kormánybiztosa tájékoztatta a kamarákat, hogy a közeljövőben CD-lemez és útmutató kerül kiadásra az év­számváltási probléma megol­dását segítő programmal, il­letve hasznos információkkal. A kiadványokon kívül a Mi­niszterelnöki Hivatal üzemeltet egy internetes WEB-lapot is, amelynek e-mail címe: http://www.y2k.gov.hu . A la­pon részletes és folyamatosan megújított információk találha­tók a kérdéssel kapcsolatban. Paragrafus-böngésző A Munka Törvénykönyve módosítása 3300 Eger, Trinitárius u. 2. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 A géptámogatás feltételeiről Egy megjelent új rendelet magyarázata Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 82/1999. (IX. 22.) FVM ren­deleté az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támo­gatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet módosításáról. A jogszabály október 1-jével újra biztosítja a szaktárca által májusban felfüggesztett gép- vásárlási támogatást. (Megje­lent a Magyar Közlöny szep­tember 22-i, 84. számában.) A rendelet szerint az új me­zőgazdasági gépet, illetve technológiai berendezést vásá­rolni szándékozó termelőknek meg kell előlegezniük a támo­gatás összegét. Ezt megtehetik saját forrásaikból, kereske­delmi bankoktól igényelt éven belüli lejáratú hitelből, vagy a gépforgalmazók által kínált bármely támogatási konstruk­ció felhasználásával. Az így megelőlegezett tá­mogatási összeget a beruhá­zók 2000. január 15. és feb­ruár 28. között igényelhetik vissza a területileg illetékes adóhatóságtól. A támogatások igénylésére felhasználható, a megyei földművelésügyi hivatalok ál­tal ellenjegyzett kérelmeket az állami adóhatósághoz legké­sőbb szeptember 30-ig nyújt­hatták be. Ezt követően a földművelésügyi hivatalok ál­tal ellenjegyzett kérelmek ér­vényüket vesztik, azokat az adóhatóság nem fogadja be. Az új támogatási kérelmek ok­tóber 1-jétől december 31-ig nyújthatók be a megyei föld­művelésügyi hivatalokhoz. A támogatási kérelem be­nyújtójának a hivatkozott tá­mogatási rendelet szerinti 49. számú melléklet 4. pontjában a támogatási előirányzat sor­ban nyilatkoznia kell arról, hogy a forráshiány miatt 1999-ben igénybe nem vehető 25 százalékos állami támoga­tást milyen forrásból kívánja megelőlegezni. Augusztusban: növekedtek a mezőgazdasági termelői árak Stabilizálódik a sertéspiac A jó minőségű, normál sú­lyú sertések esetében kiala­kulóban van a piaci egyen­súly, ezt jelzi a megyei földművelésügyi hivatalok tapasztalatai alapján össze­állított legfrissebb összeg­zés, amelyet a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott meg az MTI. Az elemzések sze­rint az intézkedések hatá­sára csökkent a felvásárlási feszültség a sertéságazat­ban, heti 85 ezer körül stabi­lizálódott a vágások száma, 209 forintos kilónkénti fel- vásárlási átlagár mellett. A szakértői vélemények arra mutatnak rá, hogy mind többször felvetődik a te­nyésztők és a feldolgozók részéről egyaránt, hogy köz­tük közvetlen kereskedelmi kapcsolatot kellene létesí­teni, kiiktatva a felvásárló­kat. így a gazdák nagyobb árbevételt érhetnének el. A mezőgazdasági termelői árak - a zöldségfélék és a gyümöl­csök nélkül - 1,5 százalékkal emelkedtek augusztusban az előző hónaphoz képest, s 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - tájé­koztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A múlt év au­gusztusában a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 2,5 szá­zalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, és 0,3 száza­lékkal voltak magasabbak, mint 1997 augusztusában. A KSH közleménye szerint az idén augusztusban a növényi termékek 2,2, az élő állatok és állati termékek 0,9 százalékkal drágultak. Az élelmezési bur­gonya árszintje 18 százalékkal csökkent, a vetőmagvaké és a hüvelyes termékeké 5,3, illetve 3 százalékkal növekedett egy hónap alatt. A vágósertés terme­lői átlagára augusztusban 1,5 százalékkal mérséklődött júli­ushoz képest. A tyúktojás ár­szintje 4,9 százalékkal emelke­dett augusztusban, a tehéntej át­lagára is meghaladta a júliusit. Egy év alatt a növényi termé­kek termelői ára 11 százalékkal növekedett, az élő állatoké és az állati termékeké 3,5 százalékkal csökkent. A növényi termékek közül a gabonaféléket 21,9 szá­zalékkal magasabb árszinten vásárolták fel, mint a múlt év augusztusában. A búza árszín­vonala 26,4, a takarmányárpáé 68.9 százalékkal emelkedett egy év alatt. A zöldségféléket 4.9 százalékkal magasabb áron értékesítették a termelők, az élelmezési burgonya árszínvo­nala 3,1, a gyümölcsöké 8,2 százalékkal mérséklődött. Az előző év augusztusához képest a vágósertés ára 8 száza­lékkal csökkent. A vágómarha és a vágóbaromfi átlagára 8,2, il­letve 6,4 százalékkal volt alacso­nyabb. A tojás árszintje 19,4 szá­zalékkal csökkent, a tehéntej 9,1 százalékkal drágult egy év alatt. Meghosszabbított hitelszerződések További egy éVvel meghosz- szabbították az agrárfinanszí­rozás támogatására adott - legfeljebb egyéves lejáratú - hitelek határidejét. A növény- termesztés és kertészet, az ál­lattenyésztés és vegyes gaz­dálkodás, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a halászati tevékenység költ­ségeinek fedezetére felvett hi­telek után - az eredeti szerző­dés szerinti időszakra, vala­mint annak további egy évvel való meghosszabbítására - a hitelintézet kamatterhelése alapján kamattámogatást le­het igénybe venni. Ugyancsak további egy évig lehet igénybe venni az ál­lami kezességvállalást a búza, a kukorica, a rozs, illetve az árpa termelési költségeire fel­vett - további legfeljebb egy évvel - meghosszabbított hitel hetven százalékáig. Az új jog­szabály rendelkezéseit az idei termelés költségeinek fedeze­téül augusztus 26. előtt felvett (lejárat esetén meghosszabbí­tott) hitelek esetén is alkal­mazni kell. Az agrárfinanszí­rozási támogatások meghosz- szabbítását a 69/1999. (Vili. 26.) FVM rendelet szabá­lyozza. Nálunk csökken a tojásfogyasztás Az anyatej után a második legértékesebb fehérje Az utóbbi évtizedben egyötö­dével csökkent Magyarorszá­gon az egy főre jutó tojásfo­gyasztás, amely jelenleg évente 270 darab - mondta Botos Károly, a Baromfi Ter­méktanács igazgatója. A tojás világnapja alkalmából Lég- rády Péter belgyógyász arról adott tájékoztatást, hogy a to­jásfogyasztás a korábbi hiede­lemmel ellentétben nem nö­veli számottevően a szervezet koleszterinszintjét. Az orvos szerint a tojás az anyatej után az emberi szervezet számára a második legértékesebb fe­hérje. A tojásban a C-vitamin kivételével minden vitamin megtalálható. Benne a zsírsa­vak aránya is igen kedvező. Ezért hazánkban is rehabili­tálni kell mint egészséges táp­lálékot, ahogy azt az USA-ban már megtették. Botos Károly igazgató az MTI érdeklődésére elmondta: a tojástermelés árbevétele évi 20-22 milliárd forint. Ez a magyar baromfiipar árbevéte­lének mintegy 10-15 száza­léka. Hazánkban évente jelen­leg átlagosan 3-3,2 milliárd tojást állítanak elő, 50-55 százaléka a kisgazdaságokból származik. Ez a mennyiség nem fogy el belföldön, a túl­termelés átlagosan 500-700 millió darab. A szakember szerint ez az oka annak, hogy jelenleg a to­jás ára olyan alacsony, hogy a termelők önköltségét sem fe­dezi. A tojás előállítása dara­bonként jelenleg mintegy 11 forint. A felvásárlók ellenben gyakran ennél lényegesen ke­vesebbért veszik meg a terme­lőktől a tojást. Ezért lehetsé­ges, hogy a piacon már 13 fo­rintért is kapható egy darab to­jás, és az üzletekben sem kerül többe 13-16 forintnál. A Baromfi Terméktanács igazgatója szerint a tojók szá­mát időlegesen csökkenteni kell. Ennek ösztönzésére a terméktanács és a szaktárca az idén mintegy 150 millió forin­tot fordított. Csendes János, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy a to­jásfogyasztás növelését hosz- szú távon a minisztérium tá­mogatni kívánja az Agrármar­keting Centrumon keresztül, s az idén erre mintegy 6-7 mil­lió forintot fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents