Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18 / 218. szám

Elő, mozgó, virágzó várost szeretnénk- Polgármester úr! Mennyi­ben sikerült programja főbb célkitűzéseinek valóra váltása?- Az elsődleges célkitűzések megvalósításának nagy része vagy már folyamatban van, vagy már elindult. S van, ami teljesült is. Nem szabad persze elfelejteni, hogy négy évre ér­vényes programról van szó. Azon igyekszünk, hogy amit le­írtunk, azt teljesítsük, s amik nem nagy dolgok, de bosszant­ják az embereket, azokat ne húzzuk-halogassuk.- Sikerült-e a hivatal appa­rátusának az elképzelt felada­tokhoz történő igazítása?- Azt mondtam, nézzük meg előbb, mi hogyan működik. Ha eltelik 4-5 hónap, akkor derül ki, hogy van-e olyan munka­társ, akivel mi nem fogjuk egy­mást megérteni. Végül három irodavezető személyében váltot­tunk. ők pedig a nekik megfe­lelő munkatársakat választják ki. Az apparátus 5-7 százaléka cserélődött ki egy év alatt. Olyan embereket hoztunk be, akik szerintem az adott terüle­ten jól és jót tudnak nyújtani. Polgármesterként nagyon sok helyen megfordultam a hivatal­ban, az intézményeknél, beszél­tem azok vezetőivel, amennyire ez egy év alatt fizikailag lehet­séges volt. Ha együtt dolgozom az emberekkel, akkor tudok rá­juk hatással lenni. Ezért vissza­tértünk arra, hogy én is beme­gyek az irodavezetői értekezle­tekre. Nem azért, mert a mun­katársaim nem tudnák megol­dani a feladataikat, hanem mert ha áttételesen jut el hozzájuk a véleményem, az nem elég.- Elégedett-e a városháza eddigi tevékenységével?- Őszintén szólva, csak rész­ben. A kifogásokat, panaszokat, problémákat megtapasztalom fogadóórákon, levelekből, vagy az engem felkeresőktől. Szerin­tem ez teljesen nem kiküszö­bölhető. Mégis úgy vélem, na­gyon sokat tettünk azért, hogy az emberek közvetlenebbül érezzék: ki vannak szolgálva. Megcsináltattuk a Szonda Ip- sos-felmérést. Eszerint az em­berek 75 százaléka úgy véli, rendben van a hivatal. Persze, voltak változások, átcsoportosí­tások. Felvettünk számos, ál­lamigazgatási főiskolát végzett fiatalt. Közgazdászi helyeink közül sok nem volt betöltve, most erre is módot keríthetünk, frissen diplomázott, nyelveket is beszélő emberekkel. Számítás- technikai és nyelvtanfolyamo­kon vehettek részt dolgozóink. Jövő év elejére már szervezzük az ügyfelekkel közvetlenül fog­lalkozó munkatársak tréningjét. Sokkal közvetlenebb csatorná­kat építettünk ki a polgárokkal, mint az volt korábban. Ebben benne van a zöldszám, a pol­gármesteri fogadóóra. Előfor­dult, hogy egy nap alatt 30 em­berrel beszéltem, s még 25-öt kellett megkérni, fáradjon el a következő fogadóórára. A pa­naszügyi referens révén a felve­tésekre való hivatali visszajel­zés is rendszeres. Figyelemmel kíséri azt is, mi történik egy-egy üggyel. Hozzá kell tegyem, nem lehet minden esetre megoldást találni. Vállalni kell tehát ütkö­zések esetén is a döntést, de a lényeg, hogy Egert élő, virágzó, mozgó, rendezvényekkel teli vá­rossá szeretnénk tenni. Persze, ha valakinek panasza van, ak­kor, is foglalkozni kell vele, ha netán nincs igaza. Megkövete­lem, hogy minden észrevételre, kérésre szülessen válasz, még ha az nemleges is. A levél le­gyen udvarias hangvételű! Ne kiszolgáltatott ügyfeleknek érezzék magukat a város hoz­zánk forduló polgárai! A pol­gármester szerepe is más, mint korábban. Lehet ő az az ember, aki itt van és reprezentál, de le­het az is, aki nem tudja elvi­selni, hogy csak ezzel jár a funk­ciója. Ha valahová megyek, tudnom kell, hová, miért me­gyek, mit fogok mondani. Ezt pedig alaposan elő kell ké­szíteni. Ezért van a polgármes­teri iroda. A sajtó­ügyekben is előbbre léptünk, a korábbinál jóval több információ jut ki a városházá­ról. Megemlíthetem a Városi Újságot, amely széles körű tá­jékoztatást nyújt az itt folyó munkáról, az itt dolgozókról. Szólhat egy kicsit kevesebbet a polgármesterről... Belső ellen­őrünk is van, aki segít abban, hogy tudjam, milyen szerződést írok alá, nincs-e abban esetleg rejtett csel, vagy hogy több ajánlat közül melyik érdemes az elfogadásra. Nekem nincs személyi titkárom, van helyette inkább más területre megfelelő ember.-A Szonda Ipsos-felmérés mennyiben igazolta vissza tö­rekvéseiket?- Pozitívum, hogy egy év se telt el, de már nagyon sok em­ber ismeri a munkámat. A vá­roslakók többsége úgy véli, a polgármester tett eddig legtöb­bet a településért. E téren csak tíz százalékot kapott az ország- gyűlési képviselő. Nagyon megnyugtató, hogy a hivatal munkáját is jónak értékelik. De a legkedvezőbb az: 97 százalék ragaszkodik ahhoz, hogy ebben a városban éljen. Ez stabilitást mutat. Ami a negatívumokat il­leti, a jövőben jobban meg kell mutatni, mit is csinálunk. Sze­rintem Eger eléggé szociálisan gondoskodó település. Megle­pett, hogy mégis e téren vannak nagyobb elvárások. Ez azt is mutatja, kicsit öregszik a város, s az emberek többsége rosszab­bul él, mint korábban. Én a számok alapján azt érzem, Egernek jó a közbiztonsága. Persze, aki kárt szenved, az nyilván úgy véli, ez nem egé­szen így van. Igyekszem elfo­gadtatni a közgyűléssel, hogy jövőre kiépülhessen a kamerás figyelőrendszer, ami szubjektív és objektív biztonságot nyújt­hat. Okultam abból is, hogy ta­lán túlzottan is sokat szerepel­tem, s az alpolgármestereknek is nagyobb teret kell biztosítani. Gyula Zoltán kiváló pénzügyi szakember, aki programalkotó, szervező munkáját kissé a hát­térben végzi. Növelni kell az ismertségét. Horuczi Csaba in­kább a köz elé kiálló alkat, nagy energiával látott neki a te­rületéhez tartozó feladatok ellá­tásának, aminek már láthatók az eredményei.-Az elhúzódó politikai ízű viták miatt kevesebb szó esett a pozitív változásokról...- Ha valaki nyitott szemmel jár, észreveheti, játszótereket hoztunk létre, öltözői rekonst­rukció történt a Bárány-uszo­dában, számos utat helyrehoz­tunk. Befejeződik a szennyvíz­tisztító be­ruházása. Elkezdjük a Kistá- lyai úti szenny­víziszap elszállítá­sát, ami a bűz egyik fő oka volt. Az ipari parknál 15 év után elkészült egy közúti híd, októ­ber-no­vemberre átadjuk az utat, a hi­dat a köz­lekedés­nek. Mindehhez az előző kormány adott pénzt, tehát abból épí­tünk. Tehermentesíteni kíván­juk a Sas utat, biztonságosabbá tenni a vasúton való átjárást. Elkészül az ipari park infra­strukturális beruházása is. A mi segédletünkkel is épül az új színház. Eger és Felnémet egy éven belül összeépül. Az egyik oldalán emelkedik a TESCO Aruház. Tárgyalunk egy zöld­ség-gyümölcs forgalmazásával foglalkozó cég odatelepülésé- ről. Üzembővítést is tervezünk ott, 70 embernek munkalehető­séget teremtve. Elindítottuk a kongresszusi központ tervezé­sét. Költeni kívánunk a Szép- asszony-völgy rekonstrukció­jára is, de ehhez kell az ott la­kók, az ott kereskedők jobb hozzáállása is. A Rossztemp­lomban galériát, kulturális központot szeretnénk létesíteni. Előteremtettük a pénzt a kis zsinagóga átalakítására. Elad­tuk a Tábornok-házat, amely­nek, úgy tűnik, jó gazdája lesz. Remélem, egy év múlva már jól látható lesz, mennyit épült, szé­pült Eger, nemcsak a belváros, hanem a külső részek is.- Komoly gondot jelentenek a közlekedési, parkolási nehéz­ségek. Miként kívánnak ezen változtatni?-A város helyzetéből adó­dik, hogy több parkolót terem­teni nem lehet. Lényeges, hogy megfelelő összeköttetésünk le­gyen az autósztrádával, s elju­tottunk addig, hol fog bejönni az S 8-as út tíz év múlva. A vá­roson belüli közlekedés egyre lehetetlenebbé válik. Ezért el­sődlegesen Eger elkerülő díjá­ért kell lobbyznunk. A parkolás­sal kapcsolatban koncepciót dolgozunk ki. Konkrét helyeket jelölünk ki parkolóháznak. Ám ha nem sikerül vállalkozót ta­lálni erre, az önkormányzat nem tudja megépíteni.-Miként érintették a város első emberét a nyári árvizek?- Sajnos, a város legkülön­bözőbb pontjain idézett elő komoly gondokat az ár. Azt bi­zonyította, hogy a Sas úton, a Keglevich utcában, a Szálában, de még sok más helyen igen el­hanyagolt a csatomaműrend­szer. Nagyon kellemetlenül érintett a dolog, hiszen sok egri embert láttam hirtelen nagyon rossz körülmények közé kerülni. Úgy vettem át a várost, hogy azt mondták, az árvízi problé­mák megoldottak. Hát most rá kellett jönni, ez nagyon nem így van. Az inkább az igaz, amit egy mostani anyag tartal­maz, miszerint 400 millió forint kell ahhoz, hogy ezt az óriási gondot meg tudjuk oldani.- Hogyan élte meg a Mako- vecz-uszoda körüli vitákat? Hiszen programjának egyik sarkalatos pontja volt: ne ez, hanem másik épüljön meg.- Most is azt mondom, nem vagyok nyugodt miatta. Máig nem értek azzal egyet, hogy en­nek az uszodának oda kell épülnie. Nagyon éles, kimon­dottan politikai kérdéssé vált. A helyi ellenzék erre próbált fel­építeni mindent. Szomorú va­gyok azért is, mert per pillanat a költségvetésünk alá lett ak­názva. A jelen állás szerint 700 millió forint hiányzik az uszoda befejezéséhez. A létesítmény bruttóban, a hitelek kamataival együtt megközelítően 2,5 milli­árd forintba kerül. A testület végül is úgy határozott, épüljön meg. Én ezt is el tudom fo­gadni, ám nem szabad elfelej­teni, hogy a mellette kiállók azt mondták, rendben vannak a lé­tesítés pénzügytechnikai feltéte­lei, a költségvetésbe betervez­hető az a 320 millió forint, amit az állam és a kormány ad. Most azt tapasztaltam, hogy gyakor­latilag ez nem igaz! Nincs meg a pénzügytechnikai előkészí­tése, sem az üzemeltetésé, és szó sincs arról, honnan lesz meg az állami támogatás. Az ISM-pályázatban ehhez nyúj­tandó segítségként egy fillér sem szerepel. Most van az az idő, amikor azok, akik akár ko­rábbi városvezetőkként, akár országgyűlési képviselőkként azt mondták, márpedig lesz tá­mogatás, ők ezt garantálják, tegyenek meg mindent azért, hogy ez így is legyen! Emiatt élem meg rosszul ezt az uszo­dakérdést.- Módosultak-e az előző cik­lushoz képest Eger kapcsola­tai?- Rengeteg energiát fektet­tünk hazai és külhoni kapcsola­taink jobbá tételére. Sikerült helyreállítani a megyeszékhe­lyet körülvevő településekkel az együttműködésünket. Aktívan részt veszünk országos szerve­zetek munkájában. Nagyon sok miniszter, államtitkár, országos vezető megfordult nálunk. Ki­tűnő kapcsolatokat teremtet­tünk velük, függetlenül a poli­tikai hovatartozástól, a város érdekében. Városunkban járt Habsburg Ottó és családja, több államelnök. Igen fontosak a testvérvárosi kapcsolatok is. Legutóbb a gyergyószentmik- lósi polgármesterrel folytattam eszmecserét. Ez a kapcsolat azért fontos, mert mi tudunk segíteni nekik. Tárgyaltam már a maconi és az esslingeni pol­gármesterrel. Erősíthetjük az idegenforgalmi, a gazdasági és a civil szervezetek együttmű­ködését. Poriban ott voltunk a vásáron és kiállításon. Meghí­vást kaptam az olaszországi Sarsanából, jövő évben várjuk a maconi és az esslingeni pol­gármestert. Szeretnénk testvér- városi kapcsolatot létesíteni Szlovéniában és Portugáliában is. Szalay Zoltán FOTÓ: PERL MÁRTON Fények és kontrasztok A világhírű gyorsbüfélánc egri teraszán tizenéves diákok „dő­zsölnek”. Színes csomagolópapírba rejtett szendvicsek, jég­kockával koccanó műanyag poharak terítik be az asztalt. Fej­kendős idős asszony araszol a székek között, monoton hangon ismételgetve mondandóját: - Most jöttem a kórházból, de nem tudom kiváltani a gyógyszeremet. Segítsenek, kérem. A nevetgélő kamaszok zavartan bámulnak a jelenségre, majd egymásra. Láthatóan tőlük még nem koldult senki. Az egyik fiú végül feltépi tépőzárás pénztárcáját, és egy százast csúsztat a ráncos kézbe. Maga sem tudja, jót vagy rosszat cselekedett. Társai nem erősítik meg semmiben. Helyette zavarodottan ma­tatnak a papírzacskók között. A következő jelenet egy közeli presszó teraszán zajlik. A vendégek többnyire jól szituált középkorúak. Kávézás közben műanyag kulcstartó koppan a márványlapon egy többnyelvű ismertető kíséretében, mely szerint az „ajándékozó” hallássé­rült, s ha valaki megszánja, 300 forintért emlékezhet erre az epizódra, amennyiben megveszi a kulcstartót. Pénztárcák nyíl­nak, lelkek záródnak. Amíg a magas férfi észrevétlenül eltűnik, diszkréten folytatódik a csevej. Pár lépésnyire kócos marionettbábu pötyög egy zongorán bús dallamokat. A figurát mozgató alak nem néz fel, csak néha biccent, ha a flaszterra helyezett fekete kartondobozban pénz csörren. Mindezt egy átlagos hétköznap láttam az őszi fényben fürdő belváros főutcáján. Egy olyan szemlélődőként, akit a lágyuló fényekben kissé felkavartak a kontrasztok. Ádni vagy adakozni? Kérni vagy koldulni? S végül ráeszmélni a tipikusan őszi válaszra: szinte mindegy, hiszen minden elmúlik egyszer. Mint ahogy ez a kontrasztokkal terhes, aranyló délután is. (barta) Zsebek a nadrágon Hazudnék, ha azt mondanám, hogy értek a gazdasághoz, de ez valószínűleg igaz számos politikusra és miniszterre is. Job­bára jogászokra, történészekre, tanárokra, politológusokra lehet' bukkanni a Parlamentben, legfeljebb ügyesen titkolják, hogy fogalmuk sincs arról, amiről éppen beszélnek. Tehát: mi tud­ható erről az egész nemzeti bankos ügyről csak úgy egyszerűen, az interpretáció első szintjén, nem közgazdászként? Nagy bajok történtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leánybankjánál, a CW Banknál 1991 és 1995 között. Eltűnt 70 milliárd forint. Hogy pontosan hogyan, azt körülbelül akkor fogjuk megismerni, amikor Kaya Ibrahim és Josip Tot a nyilvá­nosság előtt részletes vallomást tesz a fantomcégekről, Orbán Viktor pedig elmeséli, milyen nehéz is a bányász élete, főleg, ha megfigyelik. Továbbá, az iménti esettől abszolúte függetlenül történt egy adósságcsere 1997-ben a magyar állam és az MNB között, amelynek szakértők szerint az volt a célja, hogy az európai kö­vetelményeknek megfelelő tiszta helyzetet teremtsen. S miután a nemzeti bank az állam bankja, a nyeresége az állam nyere­sége, a vesztesége szintúgy, itt gyakorlatilag arról van szó, hogy az adósság az egyik zsebből a másikba került. A zsebek, hang­súlyozzuk, ugyanazon a nadrágon vannak. Létezik aztán egy bankelnök, aki 1990 és 1991 között is az volt, majd másodszorra 1995-től kezdve ül a jelenlegi helyén. Ugyanő az, aki vizsgálatot indított a CW Bank ügyében, ám ő az is, akiről a kormányfő azt mondta a rádióban: jó az együtt­működésük, de hát „hetvenmilliárd, az hetvenmilliárd”. O az, akinek ha a széke inog, idegesség lesz úrrá a tőzsdén és a bank­közi pénzpiacon - tessék figyelni a BUX-indexet és a forintot -, de ő az is, aki örök szálka kisgazdák, MIÉP-esek és némely fi- deszesek szemében is. Hisz első kirúgásakor pátyolgatta őt az MSZP-t és az SZDSZ-t „összehozó” Demokratikus Charta, el­nök volt Horn alatt is, van némi köze a Bokros-csomaghoz... Megsúgom, egyszer Fodor Gábornál, a gyöngyösi Liberális­klubban is járt. Menjen csak. Majd kirántjuk magunkat a gödörből a hajunk­nál fogva. (rénes) HÍR(TELEN)KÉK... A belga Michel-Marc Delcommune lesz október közepétől a Mól Rt. kibővített hatáskörű pénzügyi vezetője. A balga belga: lesz kire kenni a benzináremelést... * A szép szőke színésznő, Cybill Sheperd elhatározta, hogy ő lesz Amerika első női elnöke. Amolyan simlis és szende... * A maffiakapcsolatokkal gyanúsított Szeva bácsi - alias Szem- jon Mogiljevics - bevallotta: korábban azért költözött Buda­pestre, mert halálosan beleszeretett egy szép magyar nőbe. S rögtön keresztanyává tette... * A hiúság városában, Los Angelesben a szülők a diploma meg­szerzésekor ajándékként állják a tinilányok mellnagyobbításá­nak költségét. Hogy nagyobb mellbedobással kezdhessék az életet... * A bűnüldözésről szóló törvény lehetőséget ad a rendőröknek, hogy fellépjenek a bájaikat a közterületen áruló hölgyek ellen. Megkezdődött a kéj elhárítás... — • - _ • ■ - _ -- • (szilvás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents