Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-07 / 183. szám
Felszínre törnek az indulatok a földtulajdon körül Ki kit csap be Ostoroson, Novajon? A Nógrád Megyei Bíróságon július 6-án meghozott ítéletet követően újra elszabadulni látszanak az indulatok az Ostorosi Földkiadó Bizottság határozatai körül. A megyei FM-hivatal alperesként megnyerte a pert a főügyészséggel szemben, s ha ez jogerősen is így marad, nem lehet mást tenni, mint amit ártörvény előír: az 1993. évi II. törvény szerint ki kell adni a részaránytulajdont a jogosultaknak. Ám ami logikusnak tűnik, nem mindig az. Most a tulajdonuknak tartott területek minden eszközzel való megvédéséről beszélnek a gazdák. A bírósági döntéssel szemben is... A rendszerváltást követő kárpótlási és kárrendezési folyamatokban Heves megye több alkalommal is magára irányította a helyi és az országos sajtó figyelmét. Elsősorban azzal, hogy egy sor, pert eredményező ügy volt itt. Ezek közül a legsúlyosabbnak az Ostorosi Földkiadó Bizottság által hozott, és a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal által megsemmisített határozatok miatt keletkezett „botrány” látszik. Tapintható volt az indulat az elmúlt héten Novajon is, amikor az első' fokon pervesztes főügyészség oldalán beavatkozók és jogi képviselőjük fórumot tartottak. A hogyan továbbról és a fellebbezésről tárgyaltak. Érzékelhető volt, hogy az egybegyűltek haragja elsősorban azok ellen irányul, akik négy évvel ezelőtt megfellebbezték a földkiadó bizottság határozatait. A Hírlapnak ugyancsak az elmúlt héten nyilatkozott Sós László és Berecz László. Az általuk elmondottak, de a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének, dr. Jójárt Lászlónak küldött levélben leírtak is arra engednek következtetni: a „fellebbezőkkel” szemben védenék jussukat az emberek. Pedig az ügy annál sokkal bonyolultabb, mintsem azt mondhatnánk: van a két tábor, akik között feloldhatatlan érdekellentét feszül. Ez a két táborra történő szakadás egy harmadik csoportba sorolható társaság malmára hajtja a vizet ugyanis, akik - mellesleg csendben meghúzódva - a háttérből követik a fejleményeket. Az idő nekik dolgozik. Azokról van szó, akik dokumentumokkal, szakértői véleménnyel alátámasztottan már eddig is szép hasznot húztak abból a káoszból, amit többnyire maguk teremtettek. A szakvélemény A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított bűnügyben folyik eljárás már hosszú ideje, melyben több mint egy éve megszületett dr. Pálos László igazságügyi szakértő szakvélenítés haszonélvezői pedig ugyanazok a személyek, akik elvégezték a munkát. Pálos doktor számításai szerint - amelyet a megyei illetékhivatal 1992-es adataira alapoz - akménye. Az irat jelenleg a nyomozást felügyelő Egri Városi Ügyészség asztalán van, benne figyelemre méltó megállapításokkal, a részarány-tulajdonosoknak kárt okozók név szerinti megnevezésével és az előidézett kár összegszerű megjelölésével. A szakvélemény szerzője - jelenleg a Heves Megyei Földhivatal vezetője - megállapítja többek között, hogy már a szövetkezeti földalap elkülönítésekor „igen jelentős szakmai hibákkal, sok esetben törvénysértően valósult meg a besorolás.” A szövetkezet vezetői 1992 tavaszán „több esetben fiktív adatokat szerepel- Akták és emberek a novaji fórumon tettek, mind a térmértéket, mind a kataszteri tiszta jövedelmet illetően - egyéni, önös érdekből. Az érintettek az osztatlan közös tulajdon fenntartására törekedtek.” A „fantom” földek A tételes vizsgálat szerint a földalap-besorolások idején 231 hektárnál valamivel több területet „eltüntettek”. Részben úgy, hogy bizonyos földrészleteket teljességgel figyelmen kívül hagytak, részben pedig „fantom” területeket szerepeltettek. Az ezek közötti különbözet adja az említett 231 hektárnyi, papíron nem létező, ám valakiknek hasznot adó területeket. A szakértő álláspontja a kérdésben egyértelmű: mindez tudatos, előre megfontolt cselekvés eredménye. Az így keletkezett „többlet" jövedelme az azt használó egyszemélyes kft.-knél csapódik le. A földalap-elkülökori „árfolyamorr” 8 millió 993 ezer forintban határozható meg a szövetkezet által a földalapból elvont területekkel okozott vagyoni hátrány mértéke. A károsultak köreként a szakértő azokat a részarány-tulajdonosokat, tagokat és alkalmazottakat nevezi meg, akik ez idáig nem kapták vissza jogos tulajdonukat. „Minden szentnek Nem tartotta be a szövetkezet a földalap-elkülönítéskor a törvény által megkövetelt arányosság követelményét sem: szembetűnő a kárpótlásra kijelölt szőlőterületek rendkívül alacsony volta. Ugyanakkor sem a körzeti földhivatal, sem a megyei kárrendezési hivatal nem észrevételezte a szándékosan eltorzított arányú földalapelkülönítést - áll a szakvéleményben. A tagi, alkalmazotti csoportba a szántó művelési ágban az optimális értéknek csak mintegy fele, míg a szőlő művelési ágban 157 százaléka került, ami azt jelenti, hogy eny- nyivel nagyobb lehetőséget teremtettek az e csoportba tartozók (közöttük önmaguk) részére, megrövidítve azokat a részarány-tulajdonosokat, akik valamilyen oknál fogva ’92-ben már nem voltak a szövetkezet tagjai, illetőleg az „ idegen ”, a szövetkezethez már nem kötődó kárpótlásra jogosultakat. A szakvélemény nevükön is nevezi azokat a szövetkezeti vezetőket, akik az 1992. évi II. törvényben leírtakat megszegték, és a földkiadó bizottság határozatainak támogatásával „megvalósították a közvetlen vagyoni haszonszerzést”. Mindezek ellenére az a sajátos helyzet alakult ki Ostoroson és Novajon, hogy egy hajóban eveznek a becsapottak egyik részével - az igazságügyi szakértő szerinti - megkárosítóik. Az erdő is pénz Az egész felfordulást jól jellemzi az, ami a megalakítandó erdőbirtokosság körül történt. Az erdő és legelő művelési ágú területek nagy részére a földkiadó bizottság egyszerűen nem hozott határozatot, s ezzel a bizottság elnöke személyesen akadályozta meg az erdőbirto- kosságok megalakulását. Csaknem 24 hektár akácost ettől függetlenül tarra vágtak az egyik kft. közreműködésével 1993 és 1997 között. A kitermelt famennyiség a még meg sem alakult erdőbirtokosság vagyonát kellett volna, hogy képezze. A nekik okozott kár bőven meghaladja a négymillió forintot. Járadék és haszonbérlet Noha a törvény szerint a szövetkezet földhasználati joga a részaránytulajdon kijelölésével, 1992. július 31-én megszűnt, az Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet vezetése „nagyvonalúan” kezelte a kérdést. A szakértő szerint több millióra rúg a meg nem fizetett adó a földjáradék és földhaszonbérlet után, s az államot ért kár mértékét csak könyvvizsgáló szakértő tudná megállapítani, tételes elemzés alapján. Fentieknél is súlyosabb kár érte magukat a részarány-tulajdonosokat, bármelyik „oldalon” is álljanak a mostani perben. ,A földtulajdonosokat ért tényleges anyagi kár mértéke 3 év alatt együttesen - a szövetkezet teljes területén - legkevesebb 100 millió forint”, ami elsődlegesen a földkiadó bizottság hibás, átvezetésre alkalmatlan (vagy csak jelentős korlátok között elfogadható) határozatainak a következménye. Ezek az „elfuserált” határozatok is az időhúzást, a rendezetlen állapotok elnyújtását, az egyéni haszonszerzést szolgálták. Az említett, szakmailag „összecsapott” határozatokkal nemcsak ez a baj a szakértő szerint, hanem az is, hogy jelentős részük visszadátumozott, vagyis: hamis okirat. A dokumentumok visszadátumozásá- nak tényét maga a földkiadó bizottság elnöke is elismerte írásos nyilatkozatában. Napfogyatkozás E gyre bizonytalanabb vagyok, hogy mit is tegyünk augusztus 11 -én, a napfogyatkozáskor. Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy mi is a leghatásosabb eszköz szemünk világának védelmére. Sokan állítják, hogy csak a Sugárbiológiai Intézet tanúsítványával ellátott védőszemüveg biztonságos, mások szerint alkalmas az alaposan bekormozott üveg is. Végül is felhívtam egy szemész szakorvost, s megkérdeztem: mennyi az esélye annak, hogy védőszemüveg nélkül megvakulhat a fél ország. Kiderült, hogy nagyon is reális ez a veszély, különösen azokon a helyeken, ahol csupán részlegesen figyelhető meg a jelenség. Azt is megtudtam, hogy Petőfi Sándor egyik szeme is így sérült meg. Ennyi tudás birtokában azon kezdtem töprengeni, vásároljak- e a család minden tagjának szemüveget, vagy húzzam össze az összes sötétítőfüggönyt a lakásban, és a biztonság kedvéért bújtassam az ágy alá a kompániát. Ekkor figyeltem fel a rádióban elhangzott hírre: Franciaországban 35 millió darab szemüveg elkészítéséről gondoskodtak, amelynek ára olcsóbb, mint egy gombóc fagyi, további hárommillió darabot pedig ingyen osztanak szét gyermeküdülőkben, kempingekben, illetve a legszegényebbek körében. Vártam az ilyenkor szokásos folytatást, azaz, hogy nálunk is bejelenti valaki: olcsóbban is hozzáférhetünk a speciális okuláréhoz, de kis hazánkban nem biztatott senki ilyesmivel. Rövid számolgatás után végül úgy döntöttem, hogy augusztus 11-én nem bámulunk a napba. De nem kell elkeseredni: a csillagászok szerint 2000. január 20-án teljes holdfogyatkozás várható, ami 76 percig tart majd. S ha netán erről a látványosságról is lemaradnánk, megvárjuk a következő teljes napfogyatkozást, amely 2006 márciusában várható. Igaz, hogy nem nálunk, hanem Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, de ez sem probléma. Elvégre hat év alatt sok minden történhet. Nostradamus szerint például napokon belül itt a világvége. Ez pedig, akárhogy nézzük is, nem kerül semmibe. Még egy gombóc fagyi árába sem. (barta) Ki csitítja el a vihart? A mennyiben nem csal az emlékezetem, a földműves ember mindig is „vérre ment” a földjéért. Elég volt, ha a szomszéd - meggondolatlanabb pillanatában - elkapált egy barázdá- nyit a csatornából, és máris állt a bál, harsogott a szőlőhegy. A tulajdon szent. Ezt mondta - mintegy „ars poeticájaként” - az újságírónak a megyei földhivatal vezetője a napokban, amikor az ostorosi-novaji részaránytulajdonok ügyében nála járt egy súlyos vádakat is tartalmazó levél kapcsán. Azt is megjegyezte még a hivatalvezető, hogy ebben a kérdésben nem számít a barát vagy ellenség besorolás, a maga részéről mindig tiszteletben tartja majd ezt a szentséget. Követésre méltó álláspont ez, de egyúttal azt is mondhatjuk: ez a minimumkövetelmény abban a hivatalban, melynek élére állították Pálos doktort. Apropó! Hivatalok. Ami mára kialakult az ostorosi-novaji Egyetértés Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szövetkezet egykori földjei körül, azt - tréfásan - akár a téesz nevének megcsúfolásaként is kezelhetnénk. Persze csak akkor, ha ebben a szituációban viccelődni kerekedne kedve bárkinek is. De a helyzet nem olyan, hogy akár a legkisebb poén is ide illene. És ebben sajnos, benne vannak bizonyos hivatalok is, de „vastagon”. Most, hogy már szinte tapinthatóak az indulatok, megfogalmazódnak nem is olyan burkolt fenyegetések, talán ideje lenne túllépniük holmi presztízs-érdekeken azoknak, akik felelősséggel tartoznak a ma még beláthatatlan következményekért. Tudom, senkinek sem könnyű azt mondania: „Pardon! Tévedtem.” Az ember hiú lény, ha hivatalt kap, különösen az. Mégis meggyőződésem, hogy ebben a szituációban lesznek, akik erőt vesznek magukon, hogy elcsitítható legyen a kitömi készülő vihar. (síké) HÍR(TELE1V)KÉK... A Fővárosi Közgyűlés sem igent, sem nemet nem mondott az új Nemzeti Színház felépítésére. Hétre - még nem tudom, mikor - várlak a Nemzetinél... * Az Orosz Föderációhoz tartozó Ingusföld parlamentje a héten törvényben engedélyezte a többnejűséget. Nem gondolták végig: ahány asszony, annyi anyós...! Minden kornak megvan a maga nyavalyája: most a tízmillió allergiás országa vagyunk. Miután elszaporodott a parlagfű és a parlagi politikus... * Olaszországban napirendre került a női hadsereg megalakítása, miután csaknem húszezer ifjú hölgy szeretne a fegyveres erőknél szolgálni. Teljes mellszélességgel... * Hazánkban - az Igazságügyi Minisztérium szakembereinek megállapítása szerint - a gazdasági bűnözők tíz százaléka diplomás. A többi viszont börtönegyetemi végzettségű... (szilvás) Amikor a botrány kipattant: szüret '97-ben FOTÓ: GÁL'GÁBOR Sike Sándor
