Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

6. oldal Hírlap Magazin 1999. augusztus 19., csütörtök A keresztény életrevalóság jele a gyarapodás Dr. Seregély István: erkölcsi megújulás nélkül nincs számunkra európai megújulás- Érsek Úr! A politikai rend­szerváltás után tíz esztendő­vel milyen személyi feltéte­lekkel működik az egri egy­házmegye?- Az egyház emberek közös­sége, akik életüket Jézus Krisz­tus által a minden embert te­remtő és megítélő Istenhez akarják igazítani. Nem ideoló­giai elkötelezettség, nem is tan­rendszerhez. való ragaszkodás, hanem életforma kereszténynek lenni. Mivel minden közösség rendezett, az egyház rendjét maga az alapító Jézus Krisztus szabta meg. A keresztség az egyházhoz való tartozás kez­dete. Az egyház vezetését, pe­dig kezdettől fogva az apostoli küldetés, egész életet kívánó szolgálat hordozza. Az egyház helyzetére mindig fényt derít papságának létszáma és szolgá­latának igénye. Magyarorszá­gon egy szerencsétlen évszázad végén jóval nagyobb az igény, mint azt a jelenlegi létszámmal kellően ki lehetne elégíteni. Hazánkban volt már ennél ne­hezebb idő is 1000 éves keresz­tény történelmünk során. Az is tény, hogy nem nálunk a leg­gyengébb a lelkipásztori ellá­tás. Kívánatos lenne, hogy a papság I ezrelékben legyen je­len az Isten népe szolgálatában. Ma az egri egyházmegyében mintegy 600 ezer ember vallja ingát katolikusnak. Szolgála­tukat 620 templomi közösség­ben 198 pap látja el, így 3000 hívő jut egy papra. A helyzet annál nehezebb, mert a 198 pap egyharmada hatvan éven felüli. A papi utánpótlás a magyar csa­ládok alacsony gyerekszáma miatt aligha növekszik. Nem az Isten adta hivatás hiányzik. Ahol azonban egy fiú van a csa­ládban, a szülők aligha engedik el papnak. Mivel a papság nem szakmát, de egész élelet igé­nyel, nem nehéz eltéríteni tőle a helyét kereső fiatalt. Ennek el­lenére az egyházmegyében az utóbbi tíz évben megduplázó­dott a jelentkezője száma, de ma is csak fele annak, amennyire szükségünk lenne. A világegy­házban elfogadott magas köve­telmények miatt a jelentkezők­nek hozzávetőleg 60 százalékát szentelik fel. így évente átlag­ban öt új papra számíthatunk. Ez, 40 év szolgálati időt szá­mítva, 200 papnál nem több a jövőben. Európai viszonylatban nem rossz a magyar papság fe­gyelme és felkészültsége. Adja Isten, hogy ezt a szellemiséget, a világ sok zavarát látva, meg­őrizhessük. Ehhez a hívő ke­resztények támogatása, imája, gyakorló keresztény élete a ga­rancia.-Az utóbbi időben egyre több világi keresztény vállal szolgálatot.- Az egy papra eső 3000 hívő szolgálata csak világi ke­resztények közreműködésével látható el. Ez önkéntes elköte­lezettséget kíván, mint maga a papság is. Megfelelő képzettség megszerzésére immár 10-15 éve nyílik lehetőség. A rend­szerint családos világi munka­társak, hitoktatók, istentiszteleti kisegítők száma lassan éri el a kívánt létszámot. Az egyház­megyében már több mint 500 fő- és mellékállású hitoktató működik. A jelenlegi kormány megközelítően a pedagóguso­kat megillető ellenszolgáltatás­ban részesíti őket az egyház­megyén keresztül. Az egyre jobban saját lábára álló magyar közéletben jó hallani, hogy er­kölcsi megújulás nélkül nincs számunkra európai megújulás. A kormányzat ebben jelentős szerepet szán a történelmi egy­házaknak.-Anyagiak nélkül az egy­ház sem képes működni.- A vallásos közösségek csak a hívő magyar nép anyagi támogatására számíthatnak. Az egyházak a háború után minden anyagi forrá­sukat elveszí­tették. Jó részben megmaradtak templomaink, az egyházme­gyei közpon­tok, a plébá­niák, a sze­mináriumok fele," négy zártszámmal engedélyezett szerzetesi kö­zösség nyolc iskolája, min­den egykori anyagi forrás nélkül. Negy­ven éven át templomain­kat, plébániá­inkat, nyolc iskolánkat, a sze­mináriumokat a hívek nagylel­kűsége tartotta fenn. A papság, amint a saját életemben megél­tem - mondván, „amíg a vallá­sok még meglesznek” -, né­hány évtizedre ígérve kapott egy minimális anyagi támoga­tást. Ma új alapokra kell he­lyezkedni. Marad a templomba járók perselyadománya és az önkéntes egyházi hozzájárulás. Létrejött azonban államjogi és anyagi hátterünk megteremtése érdekében az 1990-ben elfoga­dott vallásszabadságot biztosító törvény és egy nemzetközi megállapodás az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztár­saság között. Az egyezmény nyomán egy európai gyakorlat­hoz igazodó finanszírozás is remélhetővé válik. A magyar adófizető állampolgár minden évben felajánlhatja személyi jövedelemadójának egy száza­lékát egyháza javára. Ha ezt a hívő emberek megteszik, a templomi gyűjtésre és a helyi hozzájárulásra számítva lehe­tővé válik, hogy fenntartsuk templomainkat, plébániáinkat, fizetni tudjuk a papokat, a lel­kipásztorkodásban segítő mun­katársakat, megfelelő társada­lombiztosítással, nyugdíjbizto­sítással, épületeink biztosításá­val, azok üzemköltségeivel, a templomok állagmegőrzésének egy részét is számítva.-Az épületek és intézmé­nyek fenntartása bizonyára jelentős pénzt igényel.- Az egyházmegye területén 25 új templom épült, jelenleg is 6 van épülőben. Szükséges né­hány új plébánia is. Ilyen is épült és épül. Mindez keresz­tény életrevalóságunk jele, a hívő magyar lelkiség áldozat- készségét hirdeti. Űj anyagi terhet jelent immár 300 isko­lánk és kis számú szociális in­tézményünk anyagi ellátása. A fenti megállapodás szerint a Magyar Köztársaság esély- egyenlőséget biztosít a hívő ál- lamolgámak, hogy gyermekét egyházi iskolába írathassa. Ez azt jelenti, hogy az egyházak a hívő családok igénye és a helyi adottságok szerint visszakap­hatják régi iskoláikat és újakat is'alapíthatnak. Jelenleg nehéz küzdelmek után erre költségve­tési fedezetünk van. (Amíg az egész ország évi perselypénze alig éri el az egymilliárdot, amiből ötezer templom él, az iskoláinkban tanító mintegy 9000 pedagógus évi teljes ellá­tása 9 milliárd forint.) A visz- szakapott iskolák általában modernizálásra szorulnak és felújítást igényelnek. Az egri érsekség 9 egyházmegyei fenn­tartású oktatási intézménnyel rendelkezik, de kiírhatnám az ajtónkra: „Egyházmegyei Hiva­tal és Tornateremépítő Válla­lat", mert eddig a 9 intézmény­ben 7 tornaterem épült, szinte saját erőből. A jövőben köz- szolgálati intézményeink, meg­újuló szerzetesházaink anyagi forrása lesz a vissza nem kapott ingatlanok fejében, a Vatikán­nal kötött egyezmény alapján, egy bizonyos évi járadék. A po­litikai változások után még je­lentős külföldi támogatás a mi irányunkba már befejeződött. A nálunk szegényebb országok egyházai ma már a mi segítsé­günkre is számítanak. Meg is tesszük, ami tőlünk telik. Hála Istennek, a magyar egyház egy négyzetméter földet sem kér vissza. Bérházaink, és más számba vehető jövedelmet je­lentő forrásaink nincsenek.-A keresztény szellemiség miként segíti az intézmények belső életét?- Az egyházak, csak hívő közösségeik igénye nyomán alapítanak és vesznek át intéz­ményeket. Iskoláink részben szerzetesrendi, részben egy­házmegyei fenntartásúak. Helyi közösség jelenleg nem alapíthat külön iskolát. Ugyanez a hely­zet a szociális intézményeink­nél, bár vannak keresztény ma­gánszemélyek által fenntartott szociális otthonok. Intézménye­ink az átmeneti idő terheit vise­lik. Bár anyagi feltételeink ren­dezettek, a személyi gondok, a keresztény szellemiség sok hi­ányossága, az intézeti autonó­mia fogyatékosságai sok ve- sződséget okoznak. Az egyház­ban nincs külső központi irá­nyítás. Keresztény lelkiségre van szükség. A szerzetesrendek negyven év szünet után újra kezdik működésüket. A régi, még élő nemzedék tagjai és az új fiatal jelentkezők közti sza­kadék még sokáig terheli a szinte mindenhol új anyaháza­kat, jelölt képző intézetek meg­teremtésére kényszerülő közös­ségeket. Annyi biztos, hogy negyven év után ugyanennyi idő kell a megújuláshoz.- A társadalmi élet elen­gedhetetlen feltétele a kapcso­latrendszer, ami nélkül az egyház sem működhet.-Mivel a katolikus egyház világszervezet, kapcsolatunkat Péter utódával, a pápával még a sztálini idők sem tudták lerom­bolni. Bár történt próbálkozás a katolikus egyház Rómától való elszakítására, de erre a magyar vezetés akkor sem vállalkozott. Ma a diplomáciai kapcsolat helyreállítása óta, az Apostoli Nunciatúra révén állandó kap­csolatban vagyunk az Apostoli Szentszékkel. A Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia tagja az Európai Püspöki Konferen­ciák Tanácsának (CCEE) és más nemzetközi katolikus szer­vezetnek. Állandó a kapcsolat az európai és amerikai egyhá­zakkal, egyházmegyékkel, nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi szerzetes rendek­kel. Az egyház és-állam szétvá­lasztása mindkét fél részéről igényelve megvalósult. Ezért az egyház vezetése politikailag semleges. Papok nem vállal­hatnak részvételt a közhata­lomban. Mivel a magyar egy­ház magyar állampolgárokból áll, társadalmi különválasztás­ról nem lehet szó és ezt senki sem igényelheti, mert azzal a hívő másodrangú állampolgárrá válna. „Államvallás” igényével ma a vallásszabadság II. Vati­káni Zsinaton elfogadott doku­mentuma nyomán, az egyház sehol sem léphet fel. Helyi, te- - hát városi és községi önkor­mányzatok különböző kapcso­latot építenek ki a helyi egy­házzal. Egyre inkább tapasztal­ható a közösség közös érdeké­nek együttes, önkormányzati és plébáninai szolgálata. A kom­munizmus sajátos értéke lett a különböző keresztény egyházi közösségek egymáshoz közelí­tése. Az ökumenikus szemléle­tet mi a saját közös üldözteté­sünkből ismertük fel. Nem em­lékszem, hogy bármi tartózko­dásom lett volna valaha is és lenne az egyház egységét, mint krisztusi követelményt sürgető ökumenikus mozgalommal szemben. Hazánkban hatékony az ökumenikus együttműködés, csak elvétve akadnak külön­böző ellenséges, türelmetlen megnyilvánulások. Hasonlóan pozitív az egész Katolikus Egy­házban megjelenő javuló kap­csolat a zsidósággal. Nálunk a más nagy vallásokkal való pár­beszéd nem aktuális. Nagyon sok terhet jelent viszont a szek­ták és más új vallási jellegű mozgalmak ökuméne ellenes, történelmi egyházakat és az egész társadalmat érintő maga­tartása. Merem mondani, hogy a jelenség végigkísérte és kíséri ezután is az emberiség fejlődé­sét, korok és népek életét nehe­zítve.-A karitatív tevékenység kihathat az egész társada­lomra.- A karitász minden időben része volt és kell, hogy marad­jon Jézus Krisztus követésének. Tény, hogy az elmúlt évtize­dek­ben sem hiányzott, csupán nem lehetett beszélni róla. Valószí­nűleg a nekünk nyújtott segít­ségtől bátorítva azonnal meg tudott újulni. Bekapcsolódtunk a külföldről érkező támogatás megfelelő felhasználásába. Az utóbbi években a külföldi és hazai elemi csapások idején szervezett gyűjtések átlagban a szokásos vasárnapi gyűjtés 10-15-szörösét hozták. Nem is szólva a több száz teherautónyi természetbeni adományról. Konyhák, betegek ellátása, lá­togatása, segítése - különös nyilvánosság nélkül szaporod­nak és sokan segítenek. Ma már hatékony hazai és nemzetközi szervezeteink is vannak. Ilyen a Magyar Karitász, a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat.- Az utóbbi hetekben az ér­seki vizitáció számos egyház- községet érintett már, noha ez egy hosszabb folyamat.-Az Egri Egyházmegyében idén elkezdett kánoni látogatás, „ Canonica Vísitatio ”, mely há­rom évet vesz igénybe, nem új találryány. A pápa az 1991. évi magyarországi lelkipásztori lá­togatása során a megújulás esz­közeként, a már azóta minden egyházmegyében megtartott egyházmegyei zsinatok mellett ajánlotta figyelmünkbe. Utol­jára a napóleoni háborúk után Pyrker János László egri érsek végzett ilyen látogatást. Most a helyi egyházközségek lelki- pásztoraival' és egyházközségi képviselő-testületével közösen előkészített dokumentáció el­készítése és megbeszélése nyomán teremthetünk egységes képet az egyházmegyéről. Erre alapozva lehet mai idők igé­nyeit szem előtt tartó lelkipász­tori tervet és gyakorlatot kiala­kítani. Mivel még a kezdetén vagyunk, az eddigi kedvező eredmények bátorítanak a foly­tatásra.- Mennyire lehet bizakodni az egy ház jövőjét illetően?-Olyan lesz a jövő társa­dalma, egy ország élete, ami­lyen felkészültségű az ifjúsága. Áz egyházról is ezt kell elmon­dani. Sokan vannak, akik na­gyon elégedetlenek a fiatalok­kal. Én arra emlékszem, hogy velünk is elégedetlenek voltak. A múlt században kérdezte a költő: „Lesz-e gyümölcs áfán, melynek nincs virága... Avagy virág vagy te hazám ifjúsága?” Akkor is az volt, ma is az lesz. Most is felnőhet egy elkötele­zett családban, jó tanárok ne­velte jó nemzedék. Biztos va­gyok benne, mert ifjú korom­ban ismert családok gyerekei­ből mára ilyen családok szület­tek és belőlük tovább él az egy­ház. Ettől függetlenül köteles­ségünk a katekézis, és minden az új ifjúsághoz közel álló lel­kipásztori szolgálat támoga­tása. Ifjúsági találkozók, lelki- gyakorlatok, táborok nem múl­nak el nyomtalanul. Gondja napjainknak, hogy a mai szülők jelentős része nem rendelkezik keresztény szellemiséggel, nem látja szükségét a folyamatos hi­toktatásnak. így csak lassan növekszik a hitoktatáson részt vevők száma és a hitoktatás ha­tékonysága. Ha majd a mai fia­talok, bármi kevés keresztény hatás alatt is, de felnőnek, gyermekeik java érdekében jó­nak látják majd a hitoktató szolgálatot. Persze mindig vol­tak, akik ettől elzárkóztak. Nem sok jövőjük lehet Isten világ­rendjében. „A kereszténység önmagában hordja igazát. ”- A következő évben felte­hetően fokozott figyelmet fordítanak az ünneplésekre.-A 2000. év számunkra hármas jubileum. Most ünne­peljük Jézus Krisztus születésé­nek kétezredik évfordulóját. Elérkezett keresztény magyar­ságunk és államiságunk millenniuma, és erre az időre esik az egri egyházmegye alapí­tása is. Következetesen ragasz­kodtunk az előkészületi három év pápa által meghirdetett prog­ramjához. Jézus Krisztus, a Szentlélek és az Atya éve üzene­tével jelen volt templomaink­ban, sajtónkban. A világegyház jubileumi évét a pápával együtt karácsony éjféli miséjén nyitja meg minden egyházmegye. Februárban szeretnénk anyagi lehetőségeinkhez mérten szent­földi zarándoklatot szen’ezni. Szándékunk van ünnepi úmapi körmenettel bekapcsolódni a római, Eukarisztikus Világ- kongresszus ünneplésébe. Ma­gyar fiatalok részt vesznek majd a római ifjúsági találko­zón. A magyar jubileumot ja­nuár 1-jén közös püspöki szentmisével nyitjuk a Szent István Bazilikában. Lesz törté­nész konferenciánk, katolikus nagygyűlésünk. Pápai delegá­tust kértünk az augusztus 20-i ünnepségekre. A nemzeti za­rándoklaton. októberben Ró­mában a Magyarok Nagyasz- szonya iránti hűségünkről, bi­zalmunkról teszünk tanúságot. Az 1000 éves egyházmegye ünnepségeként az egykori Egri Egyházmegye területén létesült egyházmegyék püspökeinek és híveinek meghívásával augusz­tus 19-én szeretnénk jubileumi találkozót tartani az egri vár­ban. Még a tervezés stádiumá­ban van. Anyagi és szervezési hátterét is meg kell teremteni.- Milyennek ítéli a sajtó munkáját az Önök tevékeny­ségét illetően?-Az egyháznak világszerte kevés hely jut a médiumokban. Legtöbbször a kikerülhetetlen bajok és mindig előforduló, va­lójában kevés botrány kerülnek a nyilvánosság elé. A kereszté­nyi élet ugyanis nem szenzáció. Nem szenzáció, ha ragyognak a csillagok, ha megjön a tavasz. Nem szenzáció, ha a kereszté­nyek az embert mindenkinél jobban szerető Isten szándékai szerint élnek. Nem kirívó eset, ha valaki tőle telhetőén teszi a jót és javítja a rosszat, amiből mindig élet és üdvösség fakad. Miért nem szól erről a tömegtá­jékoztatás? Azért szeretnénk közszolgálati katolikus rádiót létrehozni, hogy szolgáljuk az örök életre hívott emberi bol­dogulást. Ez lehetséges, Isten is akarja. Szeretném, ha nálunk mindenki akarná.- Köszönjük a tájékozta­tást! Fesztbaum Béla Az épülő mezőkövesdi Jézus Szíve templom és plébánia alapkövét maga az érsek főpásztor helyezte el három évvel ezelőtt fotó: piusy elemér

Next

/
Thumbnails
Contents