Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. augusztus 19., csütörtök A keresztény életrevalóság jele a gyarapodás Dr. Seregély István: erkölcsi megújulás nélkül nincs számunkra európai megújulás- Érsek Úr! A politikai rendszerváltás után tíz esztendővel milyen személyi feltételekkel működik az egri egyházmegye?- Az egyház emberek közössége, akik életüket Jézus Krisztus által a minden embert teremtő és megítélő Istenhez akarják igazítani. Nem ideológiai elkötelezettség, nem is tanrendszerhez. való ragaszkodás, hanem életforma kereszténynek lenni. Mivel minden közösség rendezett, az egyház rendjét maga az alapító Jézus Krisztus szabta meg. A keresztség az egyházhoz való tartozás kezdete. Az egyház vezetését, pedig kezdettől fogva az apostoli küldetés, egész életet kívánó szolgálat hordozza. Az egyház helyzetére mindig fényt derít papságának létszáma és szolgálatának igénye. Magyarországon egy szerencsétlen évszázad végén jóval nagyobb az igény, mint azt a jelenlegi létszámmal kellően ki lehetne elégíteni. Hazánkban volt már ennél nehezebb idő is 1000 éves keresztény történelmünk során. Az is tény, hogy nem nálunk a leggyengébb a lelkipásztori ellátás. Kívánatos lenne, hogy a papság I ezrelékben legyen jelen az Isten népe szolgálatában. Ma az egri egyházmegyében mintegy 600 ezer ember vallja ingát katolikusnak. Szolgálatukat 620 templomi közösségben 198 pap látja el, így 3000 hívő jut egy papra. A helyzet annál nehezebb, mert a 198 pap egyharmada hatvan éven felüli. A papi utánpótlás a magyar családok alacsony gyerekszáma miatt aligha növekszik. Nem az Isten adta hivatás hiányzik. Ahol azonban egy fiú van a családban, a szülők aligha engedik el papnak. Mivel a papság nem szakmát, de egész élelet igényel, nem nehéz eltéríteni tőle a helyét kereső fiatalt. Ennek ellenére az egyházmegyében az utóbbi tíz évben megduplázódott a jelentkezője száma, de ma is csak fele annak, amennyire szükségünk lenne. A világegyházban elfogadott magas követelmények miatt a jelentkezőknek hozzávetőleg 60 százalékát szentelik fel. így évente átlagban öt új papra számíthatunk. Ez, 40 év szolgálati időt számítva, 200 papnál nem több a jövőben. Európai viszonylatban nem rossz a magyar papság fegyelme és felkészültsége. Adja Isten, hogy ezt a szellemiséget, a világ sok zavarát látva, megőrizhessük. Ehhez a hívő keresztények támogatása, imája, gyakorló keresztény élete a garancia.-Az utóbbi időben egyre több világi keresztény vállal szolgálatot.- Az egy papra eső 3000 hívő szolgálata csak világi keresztények közreműködésével látható el. Ez önkéntes elkötelezettséget kíván, mint maga a papság is. Megfelelő képzettség megszerzésére immár 10-15 éve nyílik lehetőség. A rendszerint családos világi munkatársak, hitoktatók, istentiszteleti kisegítők száma lassan éri el a kívánt létszámot. Az egyházmegyében már több mint 500 fő- és mellékállású hitoktató működik. A jelenlegi kormány megközelítően a pedagógusokat megillető ellenszolgáltatásban részesíti őket az egyházmegyén keresztül. Az egyre jobban saját lábára álló magyar közéletben jó hallani, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs számunkra európai megújulás. A kormányzat ebben jelentős szerepet szán a történelmi egyházaknak.-Anyagiak nélkül az egyház sem képes működni.- A vallásos közösségek csak a hívő magyar nép anyagi támogatására számíthatnak. Az egyházak a háború után minden anyagi forrásukat elveszítették. Jó részben megmaradtak templomaink, az egyházmegyei központok, a plébániák, a szemináriumok fele," négy zártszámmal engedélyezett szerzetesi közösség nyolc iskolája, minden egykori anyagi forrás nélkül. Negyven éven át templomainkat, plébániáinkat, nyolc iskolánkat, a szemináriumokat a hívek nagylelkűsége tartotta fenn. A papság, amint a saját életemben megéltem - mondván, „amíg a vallások még meglesznek” -, néhány évtizedre ígérve kapott egy minimális anyagi támogatást. Ma új alapokra kell helyezkedni. Marad a templomba járók perselyadománya és az önkéntes egyházi hozzájárulás. Létrejött azonban államjogi és anyagi hátterünk megteremtése érdekében az 1990-ben elfogadott vallásszabadságot biztosító törvény és egy nemzetközi megállapodás az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között. Az egyezmény nyomán egy európai gyakorlathoz igazodó finanszírozás is remélhetővé válik. A magyar adófizető állampolgár minden évben felajánlhatja személyi jövedelemadójának egy százalékát egyháza javára. Ha ezt a hívő emberek megteszik, a templomi gyűjtésre és a helyi hozzájárulásra számítva lehetővé válik, hogy fenntartsuk templomainkat, plébániáinkat, fizetni tudjuk a papokat, a lelkipásztorkodásban segítő munkatársakat, megfelelő társadalombiztosítással, nyugdíjbiztosítással, épületeink biztosításával, azok üzemköltségeivel, a templomok állagmegőrzésének egy részét is számítva.-Az épületek és intézmények fenntartása bizonyára jelentős pénzt igényel.- Az egyházmegye területén 25 új templom épült, jelenleg is 6 van épülőben. Szükséges néhány új plébánia is. Ilyen is épült és épül. Mindez keresztény életrevalóságunk jele, a hívő magyar lelkiség áldozat- készségét hirdeti. Űj anyagi terhet jelent immár 300 iskolánk és kis számú szociális intézményünk anyagi ellátása. A fenti megállapodás szerint a Magyar Köztársaság esély- egyenlőséget biztosít a hívő ál- lamolgámak, hogy gyermekét egyházi iskolába írathassa. Ez azt jelenti, hogy az egyházak a hívő családok igénye és a helyi adottságok szerint visszakaphatják régi iskoláikat és újakat is'alapíthatnak. Jelenleg nehéz küzdelmek után erre költségvetési fedezetünk van. (Amíg az egész ország évi perselypénze alig éri el az egymilliárdot, amiből ötezer templom él, az iskoláinkban tanító mintegy 9000 pedagógus évi teljes ellátása 9 milliárd forint.) A visz- szakapott iskolák általában modernizálásra szorulnak és felújítást igényelnek. Az egri érsekség 9 egyházmegyei fenntartású oktatási intézménnyel rendelkezik, de kiírhatnám az ajtónkra: „Egyházmegyei Hivatal és Tornateremépítő Vállalat", mert eddig a 9 intézményben 7 tornaterem épült, szinte saját erőből. A jövőben köz- szolgálati intézményeink, megújuló szerzetesházaink anyagi forrása lesz a vissza nem kapott ingatlanok fejében, a Vatikánnal kötött egyezmény alapján, egy bizonyos évi járadék. A politikai változások után még jelentős külföldi támogatás a mi irányunkba már befejeződött. A nálunk szegényebb országok egyházai ma már a mi segítségünkre is számítanak. Meg is tesszük, ami tőlünk telik. Hála Istennek, a magyar egyház egy négyzetméter földet sem kér vissza. Bérházaink, és más számba vehető jövedelmet jelentő forrásaink nincsenek.-A keresztény szellemiség miként segíti az intézmények belső életét?- Az egyházak, csak hívő közösségeik igénye nyomán alapítanak és vesznek át intézményeket. Iskoláink részben szerzetesrendi, részben egyházmegyei fenntartásúak. Helyi közösség jelenleg nem alapíthat külön iskolát. Ugyanez a helyzet a szociális intézményeinknél, bár vannak keresztény magánszemélyek által fenntartott szociális otthonok. Intézményeink az átmeneti idő terheit viselik. Bár anyagi feltételeink rendezettek, a személyi gondok, a keresztény szellemiség sok hiányossága, az intézeti autonómia fogyatékosságai sok ve- sződséget okoznak. Az egyházban nincs külső központi irányítás. Keresztény lelkiségre van szükség. A szerzetesrendek negyven év szünet után újra kezdik működésüket. A régi, még élő nemzedék tagjai és az új fiatal jelentkezők közti szakadék még sokáig terheli a szinte mindenhol új anyaházakat, jelölt képző intézetek megteremtésére kényszerülő közösségeket. Annyi biztos, hogy negyven év után ugyanennyi idő kell a megújuláshoz.- A társadalmi élet elengedhetetlen feltétele a kapcsolatrendszer, ami nélkül az egyház sem működhet.-Mivel a katolikus egyház világszervezet, kapcsolatunkat Péter utódával, a pápával még a sztálini idők sem tudták lerombolni. Bár történt próbálkozás a katolikus egyház Rómától való elszakítására, de erre a magyar vezetés akkor sem vállalkozott. Ma a diplomáciai kapcsolat helyreállítása óta, az Apostoli Nunciatúra révén állandó kapcsolatban vagyunk az Apostoli Szentszékkel. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) és más nemzetközi katolikus szervezetnek. Állandó a kapcsolat az európai és amerikai egyházakkal, egyházmegyékkel, nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi szerzetes rendekkel. Az egyház és-állam szétválasztása mindkét fél részéről igényelve megvalósult. Ezért az egyház vezetése politikailag semleges. Papok nem vállalhatnak részvételt a közhatalomban. Mivel a magyar egyház magyar állampolgárokból áll, társadalmi különválasztásról nem lehet szó és ezt senki sem igényelheti, mert azzal a hívő másodrangú állampolgárrá válna. „Államvallás” igényével ma a vallásszabadság II. Vatikáni Zsinaton elfogadott dokumentuma nyomán, az egyház sehol sem léphet fel. Helyi, te- - hát városi és községi önkormányzatok különböző kapcsolatot építenek ki a helyi egyházzal. Egyre inkább tapasztalható a közösség közös érdekének együttes, önkormányzati és plébáninai szolgálata. A kommunizmus sajátos értéke lett a különböző keresztény egyházi közösségek egymáshoz közelítése. Az ökumenikus szemléletet mi a saját közös üldöztetésünkből ismertük fel. Nem emlékszem, hogy bármi tartózkodásom lett volna valaha is és lenne az egyház egységét, mint krisztusi követelményt sürgető ökumenikus mozgalommal szemben. Hazánkban hatékony az ökumenikus együttműködés, csak elvétve akadnak különböző ellenséges, türelmetlen megnyilvánulások. Hasonlóan pozitív az egész Katolikus Egyházban megjelenő javuló kapcsolat a zsidósággal. Nálunk a más nagy vallásokkal való párbeszéd nem aktuális. Nagyon sok terhet jelent viszont a szekták és más új vallási jellegű mozgalmak ökuméne ellenes, történelmi egyházakat és az egész társadalmat érintő magatartása. Merem mondani, hogy a jelenség végigkísérte és kíséri ezután is az emberiség fejlődését, korok és népek életét nehezítve.-A karitatív tevékenység kihathat az egész társadalomra.- A karitász minden időben része volt és kell, hogy maradjon Jézus Krisztus követésének. Tény, hogy az elmúlt évtizedekben sem hiányzott, csupán nem lehetett beszélni róla. Valószínűleg a nekünk nyújtott segítségtől bátorítva azonnal meg tudott újulni. Bekapcsolódtunk a külföldről érkező támogatás megfelelő felhasználásába. Az utóbbi években a külföldi és hazai elemi csapások idején szervezett gyűjtések átlagban a szokásos vasárnapi gyűjtés 10-15-szörösét hozták. Nem is szólva a több száz teherautónyi természetbeni adományról. Konyhák, betegek ellátása, látogatása, segítése - különös nyilvánosság nélkül szaporodnak és sokan segítenek. Ma már hatékony hazai és nemzetközi szervezeteink is vannak. Ilyen a Magyar Karitász, a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat.- Az utóbbi hetekben az érseki vizitáció számos egyház- községet érintett már, noha ez egy hosszabb folyamat.-Az Egri Egyházmegyében idén elkezdett kánoni látogatás, „ Canonica Vísitatio ”, mely három évet vesz igénybe, nem új találryány. A pápa az 1991. évi magyarországi lelkipásztori látogatása során a megújulás eszközeként, a már azóta minden egyházmegyében megtartott egyházmegyei zsinatok mellett ajánlotta figyelmünkbe. Utoljára a napóleoni háborúk után Pyrker János László egri érsek végzett ilyen látogatást. Most a helyi egyházközségek lelki- pásztoraival' és egyházközségi képviselő-testületével közösen előkészített dokumentáció elkészítése és megbeszélése nyomán teremthetünk egységes képet az egyházmegyéről. Erre alapozva lehet mai idők igényeit szem előtt tartó lelkipásztori tervet és gyakorlatot kialakítani. Mivel még a kezdetén vagyunk, az eddigi kedvező eredmények bátorítanak a folytatásra.- Mennyire lehet bizakodni az egy ház jövőjét illetően?-Olyan lesz a jövő társadalma, egy ország élete, amilyen felkészültségű az ifjúsága. Áz egyházról is ezt kell elmondani. Sokan vannak, akik nagyon elégedetlenek a fiatalokkal. Én arra emlékszem, hogy velünk is elégedetlenek voltak. A múlt században kérdezte a költő: „Lesz-e gyümölcs áfán, melynek nincs virága... Avagy virág vagy te hazám ifjúsága?” Akkor is az volt, ma is az lesz. Most is felnőhet egy elkötelezett családban, jó tanárok nevelte jó nemzedék. Biztos vagyok benne, mert ifjú koromban ismert családok gyerekeiből mára ilyen családok születtek és belőlük tovább él az egyház. Ettől függetlenül kötelességünk a katekézis, és minden az új ifjúsághoz közel álló lelkipásztori szolgálat támogatása. Ifjúsági találkozók, lelki- gyakorlatok, táborok nem múlnak el nyomtalanul. Gondja napjainknak, hogy a mai szülők jelentős része nem rendelkezik keresztény szellemiséggel, nem látja szükségét a folyamatos hitoktatásnak. így csak lassan növekszik a hitoktatáson részt vevők száma és a hitoktatás hatékonysága. Ha majd a mai fiatalok, bármi kevés keresztény hatás alatt is, de felnőnek, gyermekeik java érdekében jónak látják majd a hitoktató szolgálatot. Persze mindig voltak, akik ettől elzárkóztak. Nem sok jövőjük lehet Isten világrendjében. „A kereszténység önmagában hordja igazát. ”- A következő évben feltehetően fokozott figyelmet fordítanak az ünneplésekre.-A 2000. év számunkra hármas jubileum. Most ünnepeljük Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulóját. Elérkezett keresztény magyarságunk és államiságunk millenniuma, és erre az időre esik az egri egyházmegye alapítása is. Következetesen ragaszkodtunk az előkészületi három év pápa által meghirdetett programjához. Jézus Krisztus, a Szentlélek és az Atya éve üzenetével jelen volt templomainkban, sajtónkban. A világegyház jubileumi évét a pápával együtt karácsony éjféli miséjén nyitja meg minden egyházmegye. Februárban szeretnénk anyagi lehetőségeinkhez mérten szentföldi zarándoklatot szen’ezni. Szándékunk van ünnepi úmapi körmenettel bekapcsolódni a római, Eukarisztikus Világ- kongresszus ünneplésébe. Magyar fiatalok részt vesznek majd a római ifjúsági találkozón. A magyar jubileumot január 1-jén közös püspöki szentmisével nyitjuk a Szent István Bazilikában. Lesz történész konferenciánk, katolikus nagygyűlésünk. Pápai delegátust kértünk az augusztus 20-i ünnepségekre. A nemzeti zarándoklaton. októberben Rómában a Magyarok Nagyasz- szonya iránti hűségünkről, bizalmunkról teszünk tanúságot. Az 1000 éves egyházmegye ünnepségeként az egykori Egri Egyházmegye területén létesült egyházmegyék püspökeinek és híveinek meghívásával augusztus 19-én szeretnénk jubileumi találkozót tartani az egri várban. Még a tervezés stádiumában van. Anyagi és szervezési hátterét is meg kell teremteni.- Milyennek ítéli a sajtó munkáját az Önök tevékenységét illetően?-Az egyháznak világszerte kevés hely jut a médiumokban. Legtöbbször a kikerülhetetlen bajok és mindig előforduló, valójában kevés botrány kerülnek a nyilvánosság elé. A keresztényi élet ugyanis nem szenzáció. Nem szenzáció, ha ragyognak a csillagok, ha megjön a tavasz. Nem szenzáció, ha a keresztények az embert mindenkinél jobban szerető Isten szándékai szerint élnek. Nem kirívó eset, ha valaki tőle telhetőén teszi a jót és javítja a rosszat, amiből mindig élet és üdvösség fakad. Miért nem szól erről a tömegtájékoztatás? Azért szeretnénk közszolgálati katolikus rádiót létrehozni, hogy szolgáljuk az örök életre hívott emberi boldogulást. Ez lehetséges, Isten is akarja. Szeretném, ha nálunk mindenki akarná.- Köszönjük a tájékoztatást! Fesztbaum Béla Az épülő mezőkövesdi Jézus Szíve templom és plébánia alapkövét maga az érsek főpásztor helyezte el három évvel ezelőtt fotó: piusy elemér
