Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-07 / 156. szám
1999. július 7., szerda Hatvan Körzete 5. oldal akartok, miközben politikusok, üzletemberek, egyenruhások és civilek megbeszélhetik közös dolgaikat. EU-napok, ,,eu”-színvonal Hogy „ünneprontással” kezdjük, volt, aki megkérdőjelezte az esemény szükségességét. A legfőbb ellenérv a programsorozat anyagi vonzata volt, míg az „euroszkeptikusok” politikai aspektusból kritizálták a rendezvényt. Utóbbival nincs mit kezdenünk, egy demokráciában tiszteletben kell tartani minden véleményt, az előbbivel kapcsolatosan pedig annyit: a költségeket a Külügyminisztérium Phare-irodája állta. Hiba lett volna nem élni a lehetőséggel, amely mind rövid, mind hosszú távon a térség javát szolgálja. Aligha kínálkozik a közeljövőben még egy alkalom, amikor ennyi magas rangú diplomata, meghatározó országok képviselői tennének látogatást a régióban, megismerkedve a térség előnyös oldalaival. S a vendégeknek nem lehet okuk a panaszra a rendezést illetőén sem, hiszen minden any- nyira a „helyén volt”, ahogy az - bocs’ - a szürke hétköznapokon is elvárható lenne. Itt, Európában. Mindezekkel együtt tény: Hatvan nagy napjai voltak ezek; június végén szinte meg- dicsóult a település. válhoz, amely a fentiek következtében „főműsorból” ezúttal afféle „levezető eseménnyé” vált. Talán mégsem volt jó ötlet egyszerre megrendezni az EU- napokkal, hiszen most egy hétbe sűrűsödött egy teljes esztendei program, hogy aztán - állítják velem együtt a szkeptikusok - a jövő' nyárig alig történjen valami. Érződött ez a látogatottságon is: a délelőttök eseménytelenül teltek, s csak a délutáni színpadi műsorok kezdetére mozdult meg a közönség. Lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon: kár az üresjáratokért, elég lenne egy későbbi órában kinyitni a kapukat, s meghosszabbítani a nyitva tartást. Van, aki a viMunkában a Hatvani TV stábja. Horváth Petra mikrofonja előtt Szűcs Csabáné, a Talentum 2000 Bt. asszisztense szonylagos közönyért a kánikulát okolja, ám ez az indok aligha állja meg a helyét, hiszen az elmúlt években is hó'ség volt ilyentájt. Akkor is, amikor nap közben is tódult a nép. Mindez nem is várható el - mondjuk - egy pénzintézettől, egy kistérségi társulástól, egy kamarától, vagy éppen egy közlekedési részvénytársaságtól. És egy beszédes adalék: az idén a Mátra Cukor Rt. nem volt jelen az expón. * Van, aki pesszimista a jövőt illetően. Ezzel szemben szerintem Hatvannak igenis kell az expó. Csupán finomítani szükséges a lebonyolításon, a tapasztalatok figyelem- bevételével. A folytatás mellett számos érv szól: esemény, ahol bemutatkozhatnak a térség legügyesebb műkedvelői, gyerekek és felnőttek; kulturális csoportok és sportolók, zenekarok és szín- társulatok. A vállalkozók térségi seregszemléjére is kiváló alkalom; a művészeti ágak olyan publicitást kapnak, amilyenre máskor nem adódik lehetőség. Hatvan kitör - ha csak egy hétre is - a szürke, álmos kisváros image-éből. Formabontó összeállításunkban ezúttal kizárólag a Grassalkovichok városával foglalkozunk. Indokolt ez, hiszen a településen az elmúlt két hétben annyi minden történt, amennyi máskor évtizedek alatt sem. Most, hogy véget értek az események, korántsem az élmények teljes leülepedése nyomán kialakult álláspont birtokában próbáljuk meg összefogni a történéseket. Mintegy mottóként csupán annyit: jó két héttel ezelőtt, az egyik borongós délelőttön fura - s az eseményeket számomra ettől fogva végig a maga kettősségében meghatározó - élményben volt részem. Már csak a látvány végett is. A többi stand - tisztelet a kivételnek - nem igazán vonzza az érdeklődőket. Vannak kiállítók; amelyek udvariasságból, jelenlétükkel demonstrálva az önkormányzat iránti elkötelezettségüket, eljönnek ugyan, de populáris értelemben véve semmit nem tudnak bemutatni. Az Európa-fárumon a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az előadásokat A segítő összefogás számos jelét tapasztalhattuk a gátaknál. „Egyszerű” emberek éppúgy Templom Kerekharaszton A falusias arculatú városrész - amely akár önálló településként is megállná a helyét - idáig nem büszkélkedhetett imahely- lyel. A római katolikusok az iskolában vehettek részt a szentmisén, ám régi vágyuk volt, hogy legyen végre saját templomuk. S az álom teljesült. Elsőként megint az összefogást kell említenünk, aminek A Renault Képe ezúttal az új Mégane-nal okozott meglepetést a vásár látogatóinak t. o. felvételei Farkas Kálmánná többször megtekintette a kiállítást, így felkereste a kistérségi társulás standját is Expó - cukorgyár nélkül És ezzel elérkeztünk az immár nyolcadik alkalommal megrendezett kiállítás, vásár és fesztiSzubjektív zárszó Nem szokványos - és igazából nem is illő -, ha a krónikás személyes (ráadásul pozitív kicsengésű) dolgaival hozakodik elő; hogy mégis erre ragadtatom magam, azért teszem, mivel csak így tudom megköszönni azt az odafigyelést, amellyel lapunkat kitüntették. A vásár közönségszavazatainak összegzésekor az erre illetékes bizottság meglepődve konstatálta: két tucatnyi voksot e sorok írója is kapott, noha sem a művészeti, sem a vállalkozói kategóriát tekintve „nem volt jelen ” az eseményen. Csak írtunk, fotóztunk, közvetítettük a történéseket, vagyis végeztük a feladatunkat, ahogy bárki más. Ha ezt valaki méltányolja, nem dolgoztunk hiába. Tari Ottó Akcióban a Treff. Negyed- százada a színpadon Ami a kiállítói oldalt illeti: évek óta az autókereskedők portékái jelentik az esemény fő látványosságát. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha kivonulnának az expóról. A szervezők jól teszik, ha kényeztetik őket, akár oly módon is, hogy kötelezik a közelükben letelepedett büféseket több zsáknyi szemetük elszállítására... Emberek a gáton A Liszt Ferenc utcában jártam, ahol az emberek - helyi lakosok és a mentőszervek munkatársai, kiegészülve az önkéntes segítőkkel - napok óta küzdöttek az árral. Homokzsákokkal barikádozták el a városrészt, s csüggedten tapasztalták, hogy közreműködtek a védekezésben, mint közéleti személyiségek, vagy a városháza munkatársai. A felhívásra jelentkeztek felnőttek és gyerekek, férfiak és nők, vállalkozók és munkanélküliek. Szükség is volt pozitív hozzáállásukra, hiszen - mint az elsődleges kimutatásokban szeA Zagyva az idősebbek szerint legutóbb a ’60-as évek elején duzzadt akkorára, mint pár héttel ezelőtt az éjjel elvégzett munkájuk reggelre semmivé vált: elvitte a víz a töltést. Ismét nekiláttak, s az elemekkel vívott harcukat végre siker koronázta. Újhatvan másik fertályán a belvíz okozott gondot. Régóta megoldatlan probléma errefelé az elvezetés; úgy tűnik, a jelenlegi szikkasztásos megoldás nagy esőzések idején csöppet sem kielégítő. A derítők kiöntötték, a posvány elárasztotta a mélyebben lévő helyiségeket, s több helyen - például a Kölcsey utcában, ahol az ipartelepítés következtében megváltozott a talaj dőlésszöge - a mai napig nem találták meg a védekezés módozatait. Egy illetékes szerint egyedül az lenne üdvözítő, ha nem esne több csapadék... Amikor a mentés helyszínéről bejöttem a Kossuth térre, muzsika fogadott. A gyerekek az Európa-napok nyitóünnepségének műsorát próbálták, némi városházi segédlettel. Elgondolkodtató szituáció volt... Mindenki tisztában volt azzal, mi történik ezekben a pillanatokban a település másik végén, ám nem volt mit tenni, hiszen a nagyszabású közéleti esemény előkészítése szigorú forgató- könyv szerint zajlott. A helyzetből adódó feszültség az ünneplőbe öltöztetett közterületen is szinte tapintható volt. repel - megyénkben toronymagasan Hatvant érte a legnagyobb anyagi kár. A katasztrófahelyzetben persze adódtak visszásságok is, amelyek okait mindenképpen elemezni kell, hogy máskor ne fordulhassanak elő. Ám most ne ezekkel foglalkozzunk; emeljük ki inkább azokat a révén felépülhetett a - nincs jobb kifejezés - takaros, mégis modem templom. Ingyen dolgozott a tervező, a kőműves és a segédmunkás; jöttek adományok a közeli Pest megyei falvakból és Hollandiából - utóbbi országból egy házaspár milliót érő dzsesszorgonát adott -, míg ausztriai bencések faanyaggal segítettek. Bár az épületen még akad csinosítani való, az Európa-napok előestéjén - szép számú hívő és közéleti személyiség jelenlétében - dr. Lado- csi Gáspár vezérőrnagy, tábori püspök felszentelte a templomot. Az eseményre eljöttek a váci nagypréposttal az élen az egyházmegye vezető papjai is, dr. Keszthelyi Ferenc megyéspüspök pedig levélben köszöntötte a közösséget. Triatlon: több mint sport E sorok szerzőjének szubjektív véleménye szerint a háromtusa - persze, elvonatkoztatva a „műfajok” különbözőségétől - az elmúlt évek legsikeresebb kezdeményezése Hatvanban. Nemcsak azért, mert Lőrinci „társult tagságával” a rendezvény térségi jelleget öltött, hanem azért is, mert a lebonyolítás - nem először halljuk a résztvevőktől - országosan is a legmagasabb színvonalúak közé tartozik. Talán unalmas újfent a kollektív tenni akarást emlegetnünk, ám az biztos, hogy a négymilliósra becsült költségvetésű rendezvény a táOltárszentelés Kerekharaszton mozzanatokat, amelyek azt mutatják, hogy a bajban igenis megmutatkozik a közösségi létforma jelentőssége. Az illetékesek bizonyára minden érintettnek megköszönik majd az áldozatvállalást. Az első lépések máris megtörténtek: az elmúlt napokban a város vezetése a tűzoltóságon találkozott a rendőrség, a lángőrök és a polgárőrség képviselőivel. Farkas Kálmánné polgármester asszony oklevéllel fejezte ki a képviselő-testület háláját ezen szervek munkájáért. Később - parancsnokaik javaslatára - egyéni kitüntetéseket is átnyújtanak majd. mogatók és a több száz közreműködő nagymértékű szerep- vállalása nélkül aligha válhatna évről évre ilyen kiemelkedő nívójú versennyé. Ráadásul a viadal egyben társadalmi és kulturális megmozdulás is, ahol az is jól szórakozik, aki egyébként nem szereti ezt a sportágat. Van zene, műsor, sör, meg amit Hatvan nehéz napjai, megdicsőülése, és e fura kettősséget levezető expó Két hét krónikája: belvíz, árvíz, templomszentelés, triatlonbajnokság, Európa-napok és kiállítás Az expó egyik legnagyobb sikerét most is a menyasz- szonyiruha-bemutató aratta
