Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

6. oldal Gazdaság 1999. július 7., szerda Kétszázalékos BUX-emelkedés: ismét drágább lett a Richter A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe, a BUX 6.691,23 ponton fejezte be a pénteki ke­reskedést, az előző heti záróér­tékéhez viszonyítva 132,42 ponttal, azaz 2,02 százalékkal nőtt az értéke. A részvényforgalom az előző héthez képest 14,7 szá­zalékkal visszaesett, 53,72 milliárd forintot tett ki. Az A-kategóriás papírok 51,75 milliárd forinttal része­sedtek az összforgalomból. A legnagyobb forgalmú Mol- részvények 24,9 milliárd fo­rint árfolyamértékben cserél­tek gazdát a hét folyamán. A Richterrel 8,3, az OTP-vel 6,7, a Matáv-papírokkal 4,3, a TVK-val pedig 1,7 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek. A vezető részvények közül a Richter az előző heti 11,6 százalékos áremelkedés után újabb 5,3 százalékkal drágult, 11.400 forinton fejezte be a pénteki adásvételt. A Mól ár­folyama 3,9 százalékkal nőtt, 6.005 forintot ért a hét utolsó napján, az 1.324 forintig jutó Matáv pedig 0,7 százalékkal erősödött. A TVK-papírok 2,5 százalékot veszítettek érté­kükből, 2.525 forintra csök­kent az árfolyamuk, az OTP pedig 0,1 százalékkal gyen­gült, 10.280 forinton zárta a múlt hetet. A kisebb forgalmú papírok közül az Egis érte el a legna­gyobb, 13,5 százalékos erősö­dést, 6.250 forintra nőtt az ár­folyama. Jó teljesítményt nyújtott az 5,7 százalékkal, 7.100 forintig emelkedő Pick, valamint a 2,9 százalékkal, 2.160 forintra erősödő Rába részvénye. Rossz hetet zártak az áram- szolgáltató papírok: a Dédász 5,5 százalékkal, az Édász 6,9 százalékkal lett olcsóbb. Az előbbinek 10.400, az utóbbi­nak 19.550 forintra csökkent az árfolyama. Pénz, tőke, befektetés Bankkártyák és utazási csekkek Megkezdődtek a nyári szabad­ságolások, s aki teheti külföl­dön tölti el ezt az időszakot. Természetesen Magyaror­szág határain túl is intéznünk kell aktuális pénzügyeinket: hi­ába fizettük előre ki a szállás, vagy az étkezés költségeit, ben­zinvásárláskor, vagy akár az au­tópályán fizetnünk kell a szol­gáltatásokért. Jó 10-15 évvel ezelőtt a ma­gyar turistának nem kellett so­kat gondolkodnia, hiszen az itt­hon beváltott csekélyke valuta- ellátmányból fedezte - szeré­nyen - felmerülő költségeit. Ennek az időnek vége. A rendszerváltás után lehetővé vált a korszerű fizetési techni­kák használata - külföldi útja­ink során is. A hagyományos utazási csekkeket már 1990 előtt is használhatták honfitár­saink: különösen az American Express terméke vált népsze­rűvé nálunk. A konstrukció lé­nyege, hogy az itthon vásárolt csekket átvételkor csak az egyik helyen írjuk alá, így ha külföldön elveszítjük, illetékte­len személy nem használhatja azt. Beváltáskor az ügyintéző előtt kell ellátnunk a papírt kéz­jegyünkkel, s ha a két szignó megegyezik, csak abban az esetben kapjuk meg a pénzt. Mindenképpen kényelme­sebb a különféle bank- és hitel­kártyák használata. Amióta a forint konvertibilis lett, a ná­lunk kibocsátott plasztiklapok túlnyomó többsége - mintegy 90 százaléka - határainkon túl is használható. Az általános biztonsági szabályok mellett (soha ne tároljuk együtt a titkos PIN-kódot és a kártyát) első­sorban a költségekre kell fi­gyelnünk. Általános tapaszta­lat, hogy a vásárlást terhelik a legkisebb költségek, ez a tevé­kenység gyakorlatilag díjmen­tes. Az automatából történő ki­vét ennél drágább mulatság, a szokásos levonásokon túl 4-5 dollárnyi pluszkiadást jelent al­kalmanként. A legdrágább vi­szont az, ha bankfiókokban ve­szünk fel pénzt. Vigyük magunkkal azt a te­lefonszámot, amelyet éjjel­nappal hívhatunk kártyánk el­vesztése esetén. És még valami: némi készpénz mindenképpen legyen nálunk. FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 3300 EGER, ÉRSEK U. 1. Telefon: (36) 510-560 Érvényes: 1999. málus 3-tól BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 9,000 (9,13 2-3 hét 11,500 (11,66 1-2 hó 13,500 f 13,691 3 hó 13,500 (13,691 6 hó 13,000 (13,18; Folyószámla 3,00 (3,04' MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE SO E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft lelett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 13,500 (13,69) 13,625 (13,81) 13,750 (13,94) 3 hó 13,500 13,69 13,625 13,81 13,750 13,94 6 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) CIB Classic Magánszámla látraszóló kamata: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,55 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 14,000 14,19 6 hónap 13,500 13,69 12 hónap 13,000 13,18 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM1 1 hó 14,000 14,00 3 hó 14,000 14,00 6 hó 13,500 13,50 12 hó 13,000 13,00 Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezően HITELEK Érvényéé: 1999, július 1-lóWI Éves kamat (%) HÜF prime rate 16,750 Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,750 5 MFt felett 19,250 CIB^06402422t2 A BANCA COMMERC1ALE ITAUANA -CSOPORT TAGJA I Az EGRI NYOMDA KFT. pályázatot hirdet saját büféje üzemeltetésére. Jelentkezni lehet: vállalkozói igazolvány birtokában a gazdasági igazgatónál, Eger, Vincellériskola u. 3. szám alatt. Telefon: 313-699 _____________________________________________(52838) T ökét emelt a Zalakerámia A Zalakerámia Rt. Igazgató­sága a társaság alaptőkéjét zárt körben 461 millió forinttal megemelte. Az 1951 forinton - a Zalake- rámia-részvények júniusi tőzs­dei átlagárán - kibocsátott részvényeket teljes egészében az Arago Rt. jegyzi le, amely így 15 százalékkal növeli ré­szesedését a társaságban - mondta el Takáts Imre, a Zala­kerámia Rt. elnök-vezérigazga­tója. Az Arago-csoport nemrég jelent meg befektetőként a Za­lakerámia rt.-ben. Az 1999 áp­rilisi közgyűlésen az Arago a Zalakerámia-részvények több mint 10 százalékával rendelke­zett. A mintegy 900 millió fo­rintos tőkebevonással a Zalake­rámia eredményességét javító intézkedéseket szeretnék finan­szírozni a tulajdonosok. Az OTP a legismertebb bank Az OTP Bank foglalja el a ve­zető pozíciót az ismertségi lis­tán évek óta, s ezt megerősí­tette az idei első negyedévi kutatás is - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A GfK a felnőtt lakosságot reprezentáló ezer személy megkérdezésével végzett spontán vizsgálata során kide­rült, hogy a válaszadók 84 százaléka ismeri az OTP Bankot. A megkérdezettek fele említette a Postabankot, míg a takarékszövetkezetek­ről 23 százalékuk, a Budapest Bankról 18 százalékuk, a Ke­reskedelmi és Hitelbankról pedig 14 százaléka állította, hogy ismeri. A GfK szerint a leglátványosabb fejlődést az Erste Bank könyvelheti el: a pénzintézet nevét 1999 első negyedévében már a lakosság egyötöde említette kérdezői segítség nélkül. Ebben a te­kintetben jelentősen felül­múlja elődjét, a Mezőbankot. A GfK Hungária úgynevezett támogatott ismertségi tesztet is végzett. Ennek során a kér­dező megnevezi a bankot, majd rákérdez, hogy a vála­szoló ismeri-e. E tekintetben 97 százalékkal szintén az OTP Bank vezeti a listát, míg a második a 91 százalékos ismertségű Postabank. A ta­karékszövetkezetet a megkér­dezettek 73 százaléka, az Erste Bankot 69 százaléka, a Budapest Bankot 67 száza­léka, a Kereskedelmi és Hi­telbankot 56 százaléka, a CIB Bankot 55 százaléka, a Citi­bankot 47 százaléka, az ABN Amro Bankot pedig 40 száza­léka ismerte. Rosszul kitöltött nyomtatvány miatt is jogtalannak minősíthetik a támogatást Szorgosan büntet az adóhatóság Zavaros helyzet alakult ki az agrártámogatások körül, erre utalnak az utóbbi hetekben megsokasodott elmarasztaló adó­hatósági határozatok és bírságok - jelentette be tegnap Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A MOSZ képviselője el­mondta: az elmúlt időszakban számtalan termelőt sújtott bír­sággal az adóhatóság, mivel jo­gosulatlannak minősítette a tá­mogatások igénybevételét. A gazdáknak nemcsak a pénzt nem fizették ki, hanem utólag még bírságot is kivetettek rájuk - olykor az igényelt támogatás összegének dupláját. A jelenlegi helyzetet a titkár azzal magyarázta, hogy a ja­nuár elsejétől hatályos jogsza­bályokat az APEH megyei igazgatóságai egymástól eltérő módon, de többnyire a mező- gazdasági termelők kárára al­kalmazták. Példaként a vágó­sertés 59 forintos intervenciós támogatásáról szóló rendeletet említette, amely 1998. decem­ber 31-ig az úgynevezett EU- ROP-minőségű sertésekre vo­natkozott, s amely a január 1. és 14. közötti időszakban történt módosítások eredményeként már csak az eggyel magasabb minősítésű S-EUROP hízókra volt érvényes. Jóllehet az új minősítési rendszer a támogatás igénybevétele szempontjából minden részletében azonos volt, az adóhatóság jogosulat­lannak ítélte azoknak a terme­lőknek a kérelmét, akik a rende­let módosításának időszakában igényelték az állami támoga­tást. (Olyan kérelmeket is jogta­lannak ítéltek a megyei adóha­tóságok, amelyeken az igénylő mindössze formai hibát köve­tett el.) Máhr szerint a keletkezett károk összege elérheti akár a több százmillió forintot is, nem szólva arról, hogy a kiszabott bírság egyes vállalkozások létét veszélyezteti, sőt a végét is je­lentheti. Ennek elkerülése vé­gett a jogszabályok tisztázá­sára, pontosítására kérték fel a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumot. U. G. A közvetítői kereskedelem vége? A direkt marketing a vidékfejlesztés egyik eszközévé válhat Az agártermékek közvetlen értékesítésének a lehetőségét ku­tatják a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszékének szakemberei. Vizsgálják, hogy mi­ként tudnák a magyar és a kárpát-medencei kistermelők köz­vetítői kereskedelem nélkül eladni termékeiket a fogyasztónak. Bálint János tanszékvezető egyetemi docens szerint a vi­dékfejlesztés egyik eszköze le­hetne a direkt értékesítés, hogy a termelő és a fogyasztó köz­vetlenül találkozzon a piacon. Az árusítás történhetne például a termelő udvarán, az út men­tén, levélben, e-mailen, interne­ten, telefonon, faxon történő megrendeléssel, illetve kataló­gus szerinti házhoz szállítással. Ily módon nagy intézmények konyháit is el lehetne látni nyersanyagokkal. A közvetlen értékesítés azonban egyedül még nem hordoz magában ele­gendő előnyt a gazdák számára - véli a szakember -, mivel ed­dig is többnyire csak kény­szermegoldás volt, a kereske­delmi kiszolgáltatottságból való menekülés egyik útja. A korszerű módszerek feltárásá­val, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával és az informá­ciós háttérként szolgáló számí­tógépes adatbázissal viszont már jó esély van országos háló­zat kiépítésére. Bálint János szerint ha a közvetlen értékesítés technikáit a vidékfejlesztés Európa-szerte ismert eszközeivel kombinál­ják, azaz a direkt marketinget a mezőgazdaság, a komplex tér­ség- és vidékfejlesztés gyakor­latába integrálják, akkor a rend­szer versenyképessé tehető. A kutatócsoport az OECD, az USDA, az Európai Parla­ment mintáit követve, a mód­szerek kidolgozásával, hazai adaptációjával, gyakorlati is­mertetésével kíván lehetőséget teremteni a hazai termelők számára. A kutatási program távlati célja országos hálózat kiépítése és fenntartása - elekt­ronikus, nyomtatott és szemé­lyes tanácsadással, egyéni gaz­dák és menedzserek rendszeres továbbképzésével. Újvári Gizella A BÉT HIVATALOS RÉSZVÉNYINDEXE

Next

/
Thumbnails
Contents