Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

4. oldal Horizont 1999. július 7., szerda Agria Nyári Játékok: Pénteken 21 órakor mutatják be a Líceumban Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője című darabját Kis emberek nagy csodái Glogován és a színpadon Mikszáth Kálmán az asztal mellett ül, nagy bajusza szinte a pi­pájára lóg, s mesél. Történeteiben kis emberek nagy esetei ele­venednek fel. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere: ro­mantika, csalárdság, bonyodalom, szerelem és persze happy- and. A Felvidék szép embermeséi kelnek életre a nagy bajuszú öreg anekdotázása közben. így a magyar irodalom történeté­ben talán még senki sem mesélt... Pénteken este Mikszáth életre kel. A Líceum szabadtéri szín­padán, a fényképekről jól is­mert fonott székében mond majd mesét az egri közönség­nek, miközben viharlámpa ég előtte, s az anekdotázás közben szinte megrendezi a darabot. Barkó György, Mikszáth megszemélyesítője:- Kolozsvárott játszottam már Mikszáthot, igaz, ott a Noszty fiú ment. Akkora sikere volt, hogy a magyar zászlót be kellett venni az ablakból. De ez régen volt. Én nagyon örültem ennek a szerepnek. Mikszáthot játszani otyan, mint hazamenni Erdélybe és inni a legtisztább forrás vizéből. Az az érzésem, hogy túl sok rosszat hurcoltunk be mi az utóbbi évtizedekben a színpadra, ami tőlünk idegen, nyugati, s eljátszani sem tudjuk szívből. Mikszáth szép nyel­vére, magyarságára soha ek­kora szükségünk nem volt, mint most, amikor egy tucat idegen- ség ragadt ránk. Én csángó va­gyok, így életem a mese. A csángó embert az élet ugyanis két dologra keményen megtaní­totta: a mesemondásra és a szí­vós munkára. Ezért érzem na­gyon közelinek ezt a szerepet, ami a 216. szerepen, s pénteken a 4861. fellépésem lesz. Ifj. Jászai László, Glogovai plébános:- Egyáltalán nem volt nehéz számomra a pap alakítása. A szeretet, a glogovaiak iránt ér­zett felelősség végigkíséri a tör­ténetet. Legfeljebb az idő múlá­sát kell éreztetni. A Nemzeti Színházban játszottam ézt a szerepet, így a mostani legfel­jebb egy kellemes kirándulás Egerben. Gyerekkoromban vi­szonylag sok pappal találkoz­tam. Talán szerencsém volt, hi­szen minden találkozás ember­közeli élményt hagyott bennem. Együtt kirándultunk, fociztunk. A régről ismert papok alakját megpróbálom most felidézni. Egyrészt a tartásukat, viselke­désüket, másrészt a közvetlen­ségüket „mentem” át a szín­padra. Végh Péter, mint Gregorics Pál, Müncz János, Öreg zsidó, s Móricz, a fia:- A négy szerepből hármat a Nemzetiben játszottam. Szak­mailag nagy kihívás egyszerre négy embert alakítani. A jel­mez, a maszk sokat segít, hogy a színfalak mögött egy pillanat alatt a másik szerepbe tudjak bújni. Keveredés ebből még nem volt, de az előfordult, hogy egy pillanatra nekem is el kel­lett gondolkodni: most ki is kö­vetkezik. Számomra ez a város nagy élmény. Úgy adódott, hogy utoljára kisgyerek ko­romban jártam itt. S most visz- szatértem. Eger a Bükk közelsége miatt számomra egy erőközpont. A társulat pedig emberileg adott nekem sokat az itteni „kirándu­lásom” alatt, ami két és fél hétig tart majd. Dér Denissa, mint francia ne- velőnő:- Az emberek azt hiszik, hogy minden francia nevelőnő jólnevelt, tartózkodó, hűvös és szigorú. Nos, az én nevelő­nőmnek semmi köze nem lesz ehhez. Mivel a Mikszáth által megírt figura hajdan Párizsban modell volt, így megpróbálok huncutságot vinni az alakítá­somba. Ebben a nevelőnőben rengeteg szeretet lesz, de csep­pet sem lesz jólnevelt. Leg­alábbis nem olyan értelemben, ahogy ezt a francia nevelőnők­től elvárjuk. Hirtelen szeret, hirtelen haragszik, hirtelen sír - tehát rengeteg életkedv gyülem- lik össze benne, miközben dúl­nak benne az érzelmek Nem epizódszerepnek fogom fel. A darab felépítése olyan, hogy minden szerep egy kicsi lánc­szem a nagy egészben. Egyéb­ként a szerep megformálásában sokat segít az anyaság érzése. Igaz, ez egy olyan érzés, amit szinte minden szerepben fel le­het használni. Nagyon kellemes hatások értek az egri vendég­szereplés ideje alatt. Az egri emberek kedvesek és a társulat nagyon tehetséges. Úgy érzem, jó lesz itt tölteni ezt a pár hét­végét. Beke Sándor, a darab rende­zője:- Több szempontból is rend­hagyó lesz ez a darab. Egyrészt a közönség nem zenés játékot lát, mint az előző években, ha­nem egy prózait. Másrészt tar­talmában egy „regionális" elő­adást csinálunk, hiszen Egertől északra mindenki kicsit érintve lesz, mert a felvidéki embernek az élettere jelenik meg a szín­padon. A nézőtér is más lesz, mint megszokhattuk. Nem a lépcsős megoldást választottuk, hanem a széksorok között egy kis utcácskát alakítottunk ki, amellyel megnöveltük a teret és kitágítottuk a játszási lehetősé­get. Mikszáth három helyen is megjelenik. A színpad két sar­kába készítettük neki a széket és az elmaradhatatlan mécsest, de időnként majd a széksorok közé is leül és közvetlen közel­ről anekdotázik a nézőkkel. Et­től többet nem árulhatok el... Nem akartam moralizálni. Azt azonban nem lehet megke­rülni, hogy a hit néha fonto­sabb, mint a valóság. Mik- száthnak talán ez a legbékebe­libb regénye, amit valaha olvas­tam. Nem véletlen, hogy a re­gény cseh területeken egy idő­ben olvasottabb volt, mint ná­lunk. A felvidéki mesét áthatja a jókedv, a nyugalom, a derű. Ugyanakkor kicsit abszurdba hajló, játékos, olyan, mint ami­lyenek mi is vagyunk, legfeljebb erről az oldaláról az emberek ritkán ismerik magukat. Mikszáthot gyakran vádolják azzal, hogy időnként le kell egy kicsit porolni. Nos, szerintem, ez tévedés. Az író a legegysze­rűbb emberek leghétköznapibb érzéseiről ír, s az egyszerűn, a természetesen nincs mit po­rolni. Ám ami ettől fontosabb: mivel a néző nyári játékokon ül, ezért szórakoznia kell. A romantikát az író humorral ke­zeli, s a humor mindent áthat, a temetéstől, a lakodalomig. Erre alapozva rendeztem egy pano- ramatikus filmet, amely széles­vásznúbb lesz a szélesvásznú­nál... * A közönség a premiert pénte­ken 21 órától tekintheti meg. Ezt követően minden pénteken, szombaton és vasárnap láthat­ják a darabot a Líceum udva­rán. A díszletet Árvái György tervezte, a jelmezeket Pilínyi Márta álmodta meg, a zenéjét a pozsonyi Ghymes együttes sze­rezte. A főbb szerepekben Kascsák Dóra, Nagy András, Barkó György, ifj. Jászai László/Ba- logh András, Váli Zita, Végh Péter/Tunyogi Péter és Saá- rossy Kinga látható. Szuromi Rita Ahol út van - ott ipar is... Gazdasági elemzők szerint az ipari tőke kezdi felfedezni az északkelet-magyarországi tér­ségeket is. A véleményt Fülöp Gábor, a Heves Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara főtit­kára is megerősítette :- A megállapítás nem új keletű, miszerint ahol út van, ott ipar is. Az M3 autópálya minősége azonban minden igényt kielégít. Manapság ugyanis már nem egyszerűen a jó megközelíthetőség számít, alapvető, hogy az ipar, a keres­kedelem kiszolgálói óramű pontossággal, percre pontosan megszervezhessék a szállítást is. Az M3 pedig e tekintetben megbízhatóan gyors. A főtitkár külön kiemelte azt a rugal­masságot, amit a matricarend­szer kínálatában nyújt az ÉKM Autópálya Rt., s hogy az M3 díjtételei nem emelkedtek. Az iparkamara - többek között az M3 melletti települések ön- kormányzataival egyeztetve - szorgalmazza egy, a térség idegenforgalma számára bizo­nyára lendületet adó megoldás megvalósítását is.- Várhatóan a jövő évre lehet teljes az úgynevezett beterelő táblák rendszere. Túl vagyunk a helyszíni bejáráson, most ki­ki azt dönti el, hogy a meg­felelő hatósági szempontokat figyelembe véve milyen mon­danivalót akar az autópálya leágazóinál, az autóspihe­nőkben elhelyezni. Elektromos szobafoglalás Fülöp Gábor azt reméli, hogy az M3 kiemelt autópi­henőiben egy nyugaton már bevezetett gyakorlat is meg­honosodik.- Az e célra felállított pavilonnál a vendég élhet az elektromos szobafoglalással. Betekinthet a térségi kíná­latba és telefonon választhat A főtitkár az idegenforgalom érdekérvényesitésére elkép­zelhetőnek tart nyáron olyan diákszolgáltatást, akik nyel­vet is beszélve tudnák a térség turistaprogramjait aján­lani. mmdKüwi Hajtson fel a szerencsesávra! Szeretne az M3 autópályára érvényes éves vagy havi mat­ricát nyerni? Ha igen, kövesse 13+1 héten át tartó játékunkat. Felhajthat a szerencsesávra, csak legyen kitartó. Vágja ki szerdai megjelenéskor a képes feladványunkat és válaszoljon helyesen a feltett kérdésekre. A szerencsetotó szelvényeit összegyűjtve, 1999. augusztus 30-ig kell beküldeni a követ­kező címre: 3301 Eger, Pf. 23. A hibátlan tippelők között - közjegyző jelenlétében - 5 darab éves és 10 darab havi matricát sorsol ki az ÉKM Autópálya Rt. A fíin Rádió (101,7 MHz) hullámhosszán a július 13-i ÉKM híradó a nyolcadik képes feladványunk megfejtését segítendő információkat közök A nyolcadik képes feladványunkat július 14-én közöljük. AUTÓPÁLYA Melyik településen található, s mi a képen látható nevezetesség? (52791) Fokozottabb jelenlétre volna szükség Egri arany- es ezüstérmes borok Bordeaux-ból Mint arról már hírt adtunk, a tizedik, s egyben az évezred utolsó bordeaux-i bor-világkiállítása ismét szép egri sikereket hozott: öt földrész 2400 kiállítója közül a megyeszékhelyünk neves borásza, Gál Tibor az 1997-es Chardonnay-i borával aranyérmet, míg az Egervin az 1969-es Egri Leánykájával, illetve az 1985-ös Egedhegyi Kékfrankosával két ezüstérmet is szerzett. BORDEAUX, EGER - Min­denképpen olyan borral akar­tunk megjelenni, amellyel meg lehet mutatni, hogy milyen öko­lógiai lehetőségek vannak az egri borvidéken - mondta a franciaországi sikerről szólva Gál Tibor. Mint hozzátette, a nagytestű, tüzes fehérborokra fektették a hangsúlyt, s az említett char- donnay meg is hozta a várt áttö­rést - külföldön. Mert mint hoz­zátette, a bordeaux-i nyertes bor már itthoni versenyeken is szerepelt, ám ezeken csupán ezüst, illetve bronz jutott neki.- Az egri borvidéknek a fe­hérborok tekintetében is óriá­siak a lehetőségei ahhoz, hogy a világ élvonalába kerüljön - vélekedett a szakember, hozzá­téve: ehhez azonban nagyon ügyesen, nagyon jól kell dol­gozni. Gál Tibor szerint ugyan­akkor csökken a borversenyek jelentősége, a legjobb nedűket például már el sem indítják ezeken. - Annak jelentőségét, miszerint ebben a mezőnyben a legjobbak közé kerültünk, sem alá, sem pedig fölé nem szabad becsülni - fűzte hozzá. Az is igaz viszont, hogy egy ilyen borkiállítás remek kitörési lehe­tőség lehet a külföldön még ke­vésbé ismert borászoknak. Ép­pen ezért volt feltűnő, hogy eg­riek kevesen képviseltették itt magukat. A legjobbak távolmaradását neves borászunk részben azzal indokolta, hogy a bordeaux-i vinexpóra mintegy 6000 bort neveztek be, melyet 10, 8-10 fős bizottság bírált el. Ekkora létszámnál nehéz elvárni a tel­jes körű objektivitást. Ha pedig egy 250 dolláros bor „csak” a második vagy harmadik helyre kerül, az komoly károkat okoz­hat a termelőnek és forgalma­zónak egyaránt. Ezért van, hogy a legnagyobbak inkább egymás között versenyeztetik meg a borokat. Egy svájci biz­tosítótársaság által ’95-ben szervezett ilyen versenyen - ahol a biztosító hivatalos aján­dékborát választották ki - Gál Tiborék elnyerték az első két helyezést az 1995-ös Bikavé­rükkel és az ugyancsak 1995-ös Cabernet Sauvignon-ukkal.-A most aranyérmet nyert 1997-es Chardonnay-ból mint­egy 35-36 ezer palack került ki a pincészetből, amely már mind gazdára talált, sőt a ’98-as Chardonnay-t is lekötötték, noha azt majd csak 2000-ben palackozzuk - tette hozzá Gál Tibor, aki azt sem titkolta, hogy egy új alapanyagú Bikavérrel szeretnék meglepni a borbará­tokat. Ennek jegyében 30 hek­táron olyan szőlőfajtákat telepí­tettek mint például a Kisbur- gundi, az Oportó vagy a Ka­darka, de említést tett a perzsiai eredetű, világszerte nagy divat­nak örvendő, Franciaország­ban a Rhone-völgyében ter­mesztett Syrahról is. Az új Bi­kavérrel - ígéri Gál Tibor - várhatóan 4-5 év múlva talál­kozhatunk.- Az Egervin tanácsadója­ként jártam kint Bordeaux-ban, s ilyen minőségemben ez volt az első feladatom - számolt be a vinexpón szerzett tapasztalatai­ról dr. Ringelhann György. - A delegációban borászok mellett marketinges szakemberek, for­matervezők is helyet kaptak, ugyanis a divatirányzatokról, a borfogyasztási vagy a csoma­golási szokások változásairól ilyen fórumon lehet a legtöbbet megtudni. Mint azt Ringelhann György elmondta: a borászcég két mu­zeális bora, így az 1969-es Le­ányka és az 1985-ös Egedhegyi Kékfrankos is ezüstérmet nyert, de a nevezetteken túl is komoly érdeklődés mutatkozott az egri és a kosher borok iránt. Mint hozzátette, a különböző rendezvények, bemutatók re­mek kapcsolatfelvételi lehető­séget is jelentenek, éppen ezért roppant hasznos lenne, ha Eger borászai minél nagyobb szám­ban juthatnának ki erre a fó­rumra - akár a város támogatá­sával is. A tizedik bordeaux-i vinex- póval kapcsolatban megtudtuk, 20 esztendeje, egy agrárválság kellős közepén, a szőlészet, bo­rászat megmentése érdekében szervezték az elsőt, s azóta minden második évben meg­hirdetik. Tavaly óta a közbülső években a Távol-Keleten vonul fel a szakma krémje, hogy ott népszerűsítse a borokat. - Az esetleges ottani részvételen mindenképpen célszerű elgon­dolkodni - jegyezte meg dr. Ringelhann György ugyanis a szakemberek szerint 2005-re várható az ágazatban jelent­kező túltermelés csúcsa. Ez pe­dig azt jelenti, hogy nekünk is új piacokra lesz szükségünk. Kühne Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents