Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10 / 159. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. július 10., szombat Népviseleti bemutató vészetek, a kézművesmesterségek és a hagyományőrző felvonulások nem keveredhetnek a szórakoztató műfajjal. Ezért őrzi meg eredeti „hivatását” a palóckultúra egyhetes rendezvénycsokra Párádon. * A XIV. Palócföldi Vigasságok rendezvénysorozata ma Parád- fürdőn palócföldi díszítőművészeti kiállítással kezdődik 16 órakor a nyugdíjasklub épületében - mondja Nagy Oszkár polgármester. - Ezt követően fél hat órakor a Freskó-kert színpadán lép fel a gyöngyösi Vidróczki néptáncegyüttes, majd este nosztalgiadiszkó várja a fiatalokat. Holnap 10 órakor a Freskó étterem melletti társalgóban nyitják meg a fiatal alkotók kiállítását, ahol bőrös, kosaras és fazekas kézművesek mutatkoznak be. Ezt követően szabadtéri fúvóshangverseny és majorettgála veszi kezdetét. A majorettek- szépe választás után a gyöngyösi Játékszín lép fel: Imádok FOTÓ: PERL MÁRTON férjhez menni című produkciójával. Este fél 9 órakor kezdődik a Kovács ifaü-koncert, a nap végén pedig szabadtéri diszkót rendeznek a fiataloknak. Szerdán a sport szerelmeseié lesz a tér, a Jó Palócok Kupája futballmérkőzésen. Pénteken, azaz július 16-án délután 4 órától egy budapesti táncegyüttes szórakoztatja az érdeklődőket, majd táncházba várják a fiatalokat. A programok a szombati palócgálán teljesednek ki. A délelőtt kezdődő felvonulás és a hagyományőrző együttesek bemutatkozása mellett ekkor rendezik a palóc vad- és halételfőző versenyt, s megválasztják Párád Toldiját a farönkemelő verseny végén. A nosztalgiadiszkó és utcabál után tűzijáték záija az egyhetes rendezvény- sorozatot. A Palócnapok ideje alatt folyamatosan tekinthetők meg a népművészeti kiállítások, s külön helyszínen vásári hangulattal is találkozhatnak. (szuromi) Hagyományőrzés Palócországban az Erdélyből áttelepült, jelenleg Bodonyban élő Les Gábor képviseli, akinek termékei Németországban is kedveltek. A kézműves hagyományok bemutatásának másik színtere a nyugdíjasklub lesz. A helyi hagyományőrzők és nyugdíjasok a palócnapok előtt féltett kincseiket teszik közszemlére. Előkerülnek a nagymamáktól örökölt szőttesek, ágytakarók, térítők, melyek a szorgos kezek aprólékos munkájáról tanúskodnak. Ám a palóckultűra továbbra is a zárónap felvonulásán csúcsosodik ki, amikor is Eszak-Magyarország palóc tájegységeinek hagyomány- őrző csoportjai színpompás felvonulással és a résztvevők nagy számára tekintettel már csak tízperces népdalcsokrokkal mutatkoznak be a parád- fürdői Freskó-kert színpadán. Az érdeklődők ezreire tekintettel a hagyományőrzés tiszta formái mellett egy szórakoztató, más művészeti irányvonalakat felkaroló programforma is kibontakozott. Ennek jegyében született a majorett-talál- kozó, mely a helyi csoportnak is jó alkalmat biztosít a szakmai találkozóra, a fúvóshangverseny, amelynek a Freskó étterem patinás hangulata teremtett megfelelő környezetet. Azonban a könnyebb műfajok után érdeklődők sem maradnak program nélkül. A közönség hallhat könnyűzenei koncertet, láthat szabadtéri színpadi fellépést. A szervezők ügyeltek arra, hogy az évente megrendezendő palócnapok rendezvénysorozatának mindig legyen aktualitása is. 1996-ban a kastély hajdani tulajdonosára, Károlyi grófra emlékeztek kiállítással, míg a mostani az Asztali örömök évének jegyében zajlik. A rendezvénysorozaton helyet kap az I. palóc napi hálós vadételfőző verseny, ahol tíz vadásztársaság kápráztatja el az ínyenceket. így mostanra a legnagyobb palóc hagyományőrző rendezvény szinte minden korosztálynak, s minden érdeklődőnek biztosít majd programot. Egy a lényeg: sem helyszínben, sem időpontban a népműA munkaversenyek korában Párádon egy kis csoport gondolt egyet és, dacolva az iparosítással és a modernizáció egész nemzetet átható irányelvével, úgy döntött: nem hagyja veszni Palócföld hagyományait. Hamarosan - megyei segítséggel - megszületett az első palócnap programja, mely mára a környék legnagyobb hagyományőrző találkozójává vált.- Nagy, színes felvonulások helyszíne volt ebben az időben Párád - emlékszik vissza a kezdetekre az idei programsorozat egyik szervezője, Csortos Béláné, Ria. - Parádfürdőn, a tribün előtt vonultak el a népviseletbe öltözött résztvevők. Nemcsak a hagyományos viseletét és a hozzá kapcsolódó népi hagyományokat, főképp dalokat mutatták be, hanem szekereken láttatták Palócföld kézműves mesterségeinek tárgyi kellékeit, a szövőszéket, a vetett ágyat, s adott esetben még a tájra jellemző más mesterségek kellékeit is. A felvonulás nagyon hamar népszerű lett, a környék falvaiból is érkeztek vendégek, hogy saját közösségük hagyományait megmutassák. A munkaversenyek korában négyévente adták meg a lehetőséget a palócoknak, hogy a tájra jellemző hagyományaik között vigadjanak. A felvonulások körülményeit 1972-ben megújítják, ám 1976-ban vége szakad a palóc- földi vigadalomnak. Csak két évtizeddel később, 1993-ban helyi kezdeményezéssel születik újjá a palócünnep, s immáron évente, egyre bővülő programmal szórakoztatják az érdeklődők népes táborát. Az „újkori” palócnapok színességükből semmit nem vesztettek, tartalmuk, jellegük mégis átalakult. Tudatosan vált a palócnap a hagyományőrzés tiszta forrásává. Az elmúlt 7 évben jól megfigyelhető, hogy a népművészet, a hagyomány- őrzés mellett élesen elkülönítve a szórakoztatás is szerepet kap. S hogy e kettő jól megféljen egymás mellett, a rendezvény időtartama is bővült. Az egynapos felvonulás egyhetes rendezvénnyé nőtte ki magát.- Számos vonatkozásban változott, lett modernebb és átfogóbb a palócnap - mondja a szervező. - Egy esemény azonban „elveszett”. Annak idején Vass Lajos irányításával ezertagú kórus énekelte a „Fúj, süvölt a Mátra szele” című dalt. Ezzel nyitottuk meg a rendezvényt. Vass Lajos halála után azonban csak egyszer sikerült az ezertagú kórust ösz- szehangolni. A ’90-es években tovább bővült a programsorozat arculata. A népi mesterségek bemutatása épp oly fontos szerepet kapott a rendezvények ideje alatt, mint a számos felvonulás. A kézművesek utcájában minden évben - így az idén is - megtekinthetők a tiszta népi értékeket hordozó mesterek munkái. Ebben az esztendőben egy biológus-mérnök, Seres Zoltán sorakoztatja fel fonott kosarait, melynek készítési technikáját a helyi Baji Imré- nétől tanulta. Mellette Révész Géza bőrműves-szíjgyártó mesterremekei is láthatók. A fiatalember tehetségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a Néprajzi és Hadtörténeti Múzeumban is láthatták már munkáit. A fazekashagyományokat pedig Pass Lajos vezényli az ezertagú kórust ARCHÍV FELVÉTEL
