Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-12 / 135. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. június 12., szombat Realbank: most már az eljárásokon a sor Szűcs Viktor: A kötvénytulajdonosok kárának megszüntetése fontosabb az egyes személyek felelősségre vonásánál- Minden formális jogi megfontolást megelőzendó'en tudjuk, hogy a kötvénytulajdonosoknak igazuk van - bocsátja előre Szűcs Viktor válságmenedzser, a Reallízing-kötvénytulajdono- sok érdekében eljáró szakember. - Ennek valamelyik eljárás végén ki kell derülnie, ám azt nem tudjuk megjósolni előre, hogy melyiknek a végén. Éppen ezért párhuzamosan folytatjuk mindegyiket, és éppen ezért alkalmazzuk a fent írt stratégiát is. És pontosan ez az, amiért biztosak vagyunk abban, hogy az ellenoldal védekezése csakis ellentmondásos lehet. A folyamatban lévő polgári jogi eljárások Ami a fővárosban a dr. Végh ügyvéd úr által fémjelzett három pert illeti, meg vagyunk győződve arról, hogy itt szakmailag professzionális munka folyik. A problémánk az, hogy ezekben a perekben a képviselt kötvényesek különérdekei az összes kötvénytulajdonos érdekei fölé emelkednek. Ez természetesen nem kárhoztatható, hiszen az ügyvéd úr megbízása erről szól, de a következményei ellen olykor magunknak is védekezni kell. Pozitív eredményeit természetesen fel kívánjuk használni. Ilyen lehet annak kimondása, hogy a Realbank és a kötvénykibocsátók bankcsoportot képeztek, illetve hogy a bank e bankcsoport létét hitette el a kötvényt vásárló ügyfelekkel. Az utóbbi állítás jobban megfelel a valóságnak, és előnyösebb következményekkel is jár a következők miatt: ha mindenki által ismert és jogilag is elismert bankcsoport létezik, akkor nemcsak a felelősség közös, hanem a kielégítési alap is. Vagyis: nemcsak a követeléseket lehet a bankkal szemben érvényesíteni, hanem a különvagyont, a kibocsátók jelenlegi vagyonát is a bank rendelkezésére kellene bocsátani. Ezzel szemben ha csupán arról van szó, hogy a bank csak ilyen bankcsoport létét hitette el a kötvényvásárlókkal - és ez történt -, akkor a bank felelőssé tehető a kötvénytulajdonosokkal szemben. A bank azonban a saját kötelezettségeinek teljesítésére a kibocsátók különvagyonát nem veheti igénybe. További eredménye lehet a perek egyikének-másikának a Realbank és a Real Bróker felelősségének megállapítása, a Realbank felelősségének megállapítása a Real Bróker Rt.- ért, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) és/vagy az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) háttérfelelősségének a megállapítása. Veszélye ezeknek a pereknek, hogy az ügyvéd úr által kért különintézkedéssel a kibocsátók működését, a meglévő vagyon készpénzzé tételét, illetve elosztását megbénítják. Úgy érezzük, hogy itt egy többé-kevésbé elkülönült kis kötvénytulajdonosi csoport érdekei állnak szemben az összes kötvénytulajdonos egyesített érdekeivel. Reméljük, hogy ilyen bírósági intézkedésre nem fog sor kerülni. Peres eljárás van folyamatban Egerben és Debrecenben is. Ezek változatos folyamat során és különböző struktúrákban az itt leírt egyéb eljárások témáit feszegetik. A folyamatban lévő nem peres eljárások Ezek között kiemelkedő jelentősége van a Realbank Rt. „FA" felszámolásának. Mindenki számára ismert, hogy a kötvénytulajdonosok és a Realbank között közvetlen jogviszony nincs. Ilyenre valószínű esélyük a 2000-es kötvénytulajdonosoknak van, de csak abban az esetben, ha a Realszerviz Közös Vállalat fizetőképtelenné válik. E szervezet a 2000-es kötvény kibocsátója, saját felszámolását kérnie csak akkor célszerű, ha a saját vagyonával kapcsolatos célszerű intézkedéseket már megtette. A jogviszony létrehozásának másik esélye, ha a bankcsoport kapcsán vagy az ÁPTF nevében eljáró bankfelügyeleti biztos jogellenes intézkedései miatt a Realbank Rt. kárfelelősségét meg lehet állapítani, illetve a Realbank Rt.-t a Real Bróker Kft. alapítójaként, a Real Bróker döntő többségű tulajdonosaként a cégjogi szabályok szerint felelőssé lehet tenni. A kártérítési perekkel kapcsolatos önálló eljárások akadálya az, hogy ezekben a károsultak jelenlegi helyzete nem meríti ki a jogban értékelhető kár definícióját. Azaz: az érintettek vettek egy értékpapírt, amely a tulajdonukban van. A kibocsátónak pedig csak lejáratkor kell fizetnie. A kötvényvásárláskor az árfolyamkockázatot, illetve a forgalmazási biztosítékot adó Real Bróker Rt. fizetési kockázatát a vásárlók eleve felvállalták. Más kérdés, hogy ez tudatosan vagy tudattalanul történt. Forgalmazási kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatosan kár csak egyedileg, igen bonyolult és áttételes módon bizonyítható. Kétségtelen kárról csak akkor lehet beszélni, ha valamelyik kibocsátó részleges vagy teljes fizetésképtelenségét jogerősen is megállapítják. A kár mértéke pedig csak a kibocsátók felszámolásának befejezésével válik nyilvánvalóvá. A Realbank felszámolásába a kötvénytulajdonosoknak csak egy része jelentkezett be. Az első menetben mindenképpen az elutasításban lesz részük, éppen a közvetlen jogcím már említett hiánya miatt. Ezt az elutasítást kell megkifogásolni, a felszámolót, a bankfelügyeletet és az OBA-t arra kényszeríteni, hogy az érvanyagát előadja a kifogásolási és az ahhoz kapcsolódó fellebbviteli eljárás során. Különböző jogcímeken azonban mindkét kötvény kibocsátója is bejelentkezett a felszámolási eljárásba. Az ösz- szes kötvénytulajdonos szempontjából nézve jobb, ha a kibocsátók nyernek, mert ők egy tömegben, egy összegben képviselik az összes kötvényes követelését. Jelenleg a Realbank felszámolásában a hitelezői igények megválaszolása folyik, június második felében pedig a hitelezői értekezletre kerül sor. Fontos momentum lesz az, amikor megismerjük a bank felszámolás előtti tevékenységét lezáró, illetve a felszámolást megnyitó mérlegét. A hitelezőknek (és a kötvénytulajdonosoknak) fontos eszköz kerülhet a kezébe azzal, hogy hitelezői választmányt alakítanak. Ezzel ugyanis a felszámoló tevékenységét kontrollálni lehet. A felszámoló ebben a pillanatban határozottan és kifejezetten az ellenoldalon áll, és ez nem is lehet másképp, még ha a személye esetleg meg is változik. A hitelintézeti törvény szerint ugyanis az ÁPTF által irányított közhasznú társaságnak kell felszámolnia a bankot. Ekképp az APTF abban a - megítélésünk szerint minden erkölcsi és etikai normát sértő - helyzetben van, hogy a felszámolás irányításával saját kü- lönérdekeit érvényre tudja juttatni - korábbi jogellenes, károkozó magatartását palástolva. Egy további, már ugyancsak folyamatban lévő nem peres eljárás keretében az ÓBA döntőtulajdonosi (cégjogi) felelősségének érvényesítése a cél, melynek első lépései megtörténtek. Az első két menetben az ÓBA nevetséges, formális hivatkozással zárkózott el, tudniillik, a bejelentést határidőn túlinak minősítette azért, mert a határidő után érkezett hozzá, holott a polgári jog törvényben rögzített alapelve, hogy a határidő vizsgálata a postára adás időpontja alapján történik. További tervezett peres eljárások A Realbank felelőssége mellett meg kell állapítani az APTF és az ÓBA felelősségét is. Az ÁPTF felelős lehet a következők miatt (nem mindegyikért, esetleg vagylagosan, esetleg egyikért-másikért nem, mindegyiket együttvéve pedig biztosan nem): 1. Bankfelügyeleti biztos kinevezésének alaptalan volta. (Elképzelhető, hogy a különböző eljárások során az ÁPTF olyan nyilatkozatok megtételére kényszerül, vagy olyan dokumentumok becsatolására, amelyből kiderül, hogy a Realbank 1998. július 14-i helyzete a bankfelügyeleti biztos kinevezésére kellő jogi indokot nem szolgáltatott.) 2. A bankfelügyeleti biztos szakszerűtlenül kezdett hozzá a munkájához. (Nem vett tudomást a Reálbankhoz kapcsolódó kötvénykibocsátó és egyéb, jelentős vagyont, és a kötvénytulajdonosok felé fennálló függő kötelezettséget tartalmazó cégek létéről, valamint arról, hogy azokat a banktól leválasztani, attól függetleníteni, * a kapcsolatukat figyelembe nem venni lehetetlen. A bankfelügyeleti biztos kezdettől ellenségként kezelte a kötvénykibocsátót és az ehhez a körhöz tartozó két másik céget, melyeknek a kötvénykibocsátó tulajdonlásában van szerepe.) 3. A közvetlen károkozás miatt. (Tekintettel arra, hogy a kötvénykibocsátó cég, a Reálkor többi tagja minden szállal a Reálbankhoz kapcsolódott - ott voltak adatállományai, könyvelése, vezetése, irodái, mindene -, ezeknek a cégektől való elzárásával működésüket, vagyonmentésüket, gazdálkodásukat ellehetetlenítette. Adatok és információk átadására akkor került sor, amikor ezt a cégek fennálló vezetése kikényszerítette. De ez a cégek életében legalább háromnegyed éves bénultságot és kiesést okozott, melynek káros következményei nehezen becsülhetők túl.) 4. A bankfelügyeleti biztos súlyos hibát követett el, mert színre lépésekor meglett volna a lehetősége arra, hogy többletfelelősség felvállalása nélkül hatókörébe vonja a Real-cége- ket. (Azok ugyanis a banktól teljes - jóllehet, informális - függésben voltak, és ha fenntartja ezt a helyzetet, akkor most nem kellene jogi eljárásokkal küszködnie azért, hogy a vagyonukat be tudja gyűjteni a Realbank felszámolásába, ami az egyik jelenlegi fő célja. Amikor tehát ma az ÁPTF és az ÓBA álláspontja e társaságok vagyonának és kötelezettségeinek bevonása a felszámolási eljárás körébe, akkor ez a saját korábbi magatartásához képest jelent 180 fokos fordulatot. Ebben is annak bizonyítékát látjuk, hogy az ÁPTF nem a jogkörével objektív mérce alapján tárgyilagosan és jóindulattal eljáró hatóság szerepében van, hanem a hibáit, esetleg bűneit minden eszközzel palástolni akaró vétkesében.) 5. A bankfelügyeleti biztos jogellenesen állította le a kötvények forgalmazását. (Az erről hozott intézkedésekből kitűnik, hogy a bank betéteseinek, közvetve az OBA-nak és az APTF- nek az érdekében került erre sor. A betétesek érdekeinek a védelme a kötvénytulajdonosokkal szemben ugyanis a nevezett szervezetek érdekét is szolgálja: A felszámolási eljárást megelőzően, abban az időszakban, amikor még a bank talpra állítására és/vagy új befektetőknek történő átadására is esély volt, ez a diszkriminatív intézkedés mindenképpen jogellenes.) 6. Léteznek egyéb kisebb- nagyobb jogi anomáliák is, melyek korlátozott mértékben és közvetve vannak összefüggésben a kötvénytulajdonosok érdekeivel. 7. Közvetett szóbeli tudomásunk van arról, hogy a Realbank Rt.-nek a bankfelügyeleti biztos kinevezését követően lett volna olyan kérője, amelyik fel- tőkésítési követelmény tudatában is tulajdonrészt szerzett volna a Realbankban. (Talpra állította volna a pénzintézetet, és nagy megbízhatósággal, jó gazda módjára működtetni szándékozta azt. E vételi szándékoknak pedig az ÁPTF - és később az ÓBA - kellő indok nélkül ellenállt, azok elől elzárkózott.) Az ÓBA felelősségét az alábbiak miatt tartjuk felemlítendőnek: 1. Minden olyan esetben, mely hasonló a fenti felelősség alapjául szolgáló ÁPTF-intéz- kedésekhez. 2. Amiatt, hogy az ÁPTF által kinevezett bankfelügyeleti biztos intézkedései révén a kialakuló jogellenes helyzetet fenntartotta. 3. Tulajdonosi felelősségében támadható. Ezzel kapcsolatban per van folyamatban a Realbank részvényesei - akiknek kapcsolata a kötvénytulajdonosokkal a személyi átfedések ellenére sem közvetlen, érdekeik nem azonosak - védelmében az ÓBA általi törzstőkeemelésről döntő közgyűlés jogszerűségének megtámadása érdekében. Ha ezt a kisrészvény- tulajdonosok — akiknek ügyét dr. Strasszer ügyvéd úr viszi - megnyerik, akkor annak globális következményei ma még be- láthatatlanok. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében, ha valaki egy társaságban meghatározott tulajdonrészt szerez, akkor a társaság hitelezői 90 napon belül biztosítékot kérhetnek a követeléseikre. Ezt a Real-cégcsoport tagjai megkísérelték, e témában már folyik a fentebb megemlített vita. Lényeges a Pénzügyminisztérium felelősségének megállapítása is, ami abból eredhet, hogy a korábbi kötelezettségvállalásával ellentétesen elmulasztotta a Realbank Rt. konszolidációját. Túl azon ugyanis, hogy erre született egy kötelezettségvállalás, a konszolidációt az is indokolta volna, hogy az akkoriban felhalmozott hitelezési veszteségek, illetve potenciális veszteséget hordozó portfolió-elemek kialakulásában ugyanazok a tényezők játszottak szerepet, mint a többi konszolidált bank esetében. Az állam felelőssége ugyanis ugyanazon elven állt fenn - függetlenül attól, hogy ott nem volt 50 százalékot elérő állami tulajdon. Később tervezett nem peres eljárások Itt kiemelkedő jelentősége lesz a Real Bróker Rt. várható felszámolásának. E társaság fizetésképtelensége vitathatatlan, miután forgalmazási kötelezettségének nem tesz eleget. Az e felszámolással szembeni védekezés során a Real Bróker Rt. a 100 százalékos tulajdonos Realbank irányítása alatt minden erkölcsi és etikai normát - és talán jogit is - felrúg. Mindez az ÁPTF és az ÓBA érdekében történik. A Real Bróker felszámolásával kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy abba minden kötvénytulajdonosnak célszerű bejelentkeznie, függetlenül attól, hogy ezt a Realbank esetében is megtette már. Hiszen a kötvények forgalmazásának felfüggesztése (a vállalt kötelezettség megszegése) minden kötvénytulajdonossal szemben hatályos volt, itt fennáll az a közvetlen jogviszony, amelynek alapján a Real Bróker elismert hitelezőjévé kell válnia a kötvénytulajdonosoknak. Természetesen a Real Bróker felszámolásában nem marad számottevő vagyon az ő kielégítésükre - a cég annál nagyságrendekkel kisebb -, de ez az útja annak, hogy az alapítóként vagy döntő tulajdonosként számításba jövő Realbank felelősségét a cégjog szabályai szerint meg lehessen állapítani. Fontos kitérni a Real Bróker cégjogi vonatkozásaira. A Real Bróker korábban kft.-ként működött, majd amikor a hitelintézeti törvény ezt kötelezővé tette, akkor megkísérelte a részvénytársasággá való átalakulást. Ennek jogerős, cégbírósági bejegyzésére nem került sor. Amikor pedig a brókerjogosítványokat megvonták, akkor maga a cég vonta vissza az rt.-vé alakulása iránti kérelmet. Ezzel szerintünk olyan jogsértést követett el, amelynek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, ugyanis a cél nyilvánvalóan az volt, hogy a részvénytársasági jellegből fakadó tulajdonosi felelősség alól mentesüljön a bank. Ez az intézkedés azonban súlyos jogellenessége ellenére sem érte el a célját, mert ilyenformán a kft.-ként megmaradt Real Bróker olyan tevékenységet végzett, amihez nem. volt jogilag megalapozott felhatalmazása. Ebből pedig - mármint a be nem jegyzett cégjogi változáson alapuló tevékenységből, az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalásból - egyenesen következik a cégjogi szabályok szerint az alapító(k) korlátlan és egyetemleges felelőssége. Itt jöhet szóba a Real-cégcsoport cégeinek a felszámolási (csőd, végelszámolási) eljárása is. A kötvénykibocsátók pillanatnyilag nincsenek olyan pénzügyi helyzetben, hogy ellenük a felszámolási eljárás megalapozottan kérhető legyen. Ugyanaz a vagyontömeg ugyanis, amely a kötvénytulajdonosok befektetéséhez viszonyítva igen alacsony, és csak részleges kielégítést tenne lehetővé, egy fizetésképtelenségi helyzettel való összehasonlításban bőséges és biztonságos. E szervezetek felszámolására becsléseink szerint a kötvényen alapuló követelések esedékessé válását megelőzően csak akkor kerülhet sor, ha ezt a szervezetek maguk kérik. Meggyőződésünk, hogy amikor a saját vagyonukkal kapcsolatos fontos intézkedések megtételére sor került, és azok eredménye bekövetkezett (kötvénytulajdonosok részleges kielégítése), akkor ezt ezek a szervezetek meg is fogják tenni. A Real-cégcsoport (nagy kötvénykibocsátókon felül) másik két tagjának a felszámolása már könnyebben elképzelhető külső kezdeményezésre is. Ezek kapcsolata a kötvénytulajdonosok érdekeivel közvetett, a Real-cégcsoportban belüli tulajdonosi kapcsolatokban merül ki. A remények szerint ezen cégek is védhetők annyira, hogy addig ne kerüljön sor a felszámolásuk jogerős elrendelésére, amíg ez a kötvénytulajdonosok érdekeire nézve súlyos veszélyt hordozna. Várható büntetőjogi intézkedések Ezek a bejegyzés alatt álló Re- allizinß ’96 Kötvénytulajdonosok Érdekképviseleti Egyesülete által érintett személyek körében nem élveznek kiemelt prioritást. Természetesen az egyértelmű esetekben, főleg ha ilyen kötelezettség fennáll, vagy ha a kötvénytulajdonosok érdekét nem sérti (esetleg elősegíti), akkor meg kell tenni a szükséges lépéseket. A mérlegelendő esetekben azonban célszerű az alábbi prioritásokhoz ragaszkodni: 1. Mindenekelőtt a kötvény- tulajdonosok közvetlen gazdasági érdekei, vagyis a kibocsátóknál rendelkezésre álló vagyon védelme, kiegészítése és felosztása. 2. A polgári jogi peres eljárások véghezvitele, tekintettel arra, hogy a kötvénytulajdonosoknak ehhez is alapvető anyagi érdekük fűződik. 3. Büntetőjogi és egyéb következmény-típusú akciók. Ezek - amikor csak döntési lehetőség fennáll - a fenti két prioritási szintnek alárendelten kerülhetnek csak sorra. A kötvénytulajdonosok kárának csökkentése, esetleg megszüntetése ugyanis fontosabb az egyes személyek felelősségre vonásánál.- Meggyőződésünk az is, hogy a bekövetkezett károk túlnyomó többsége rossz gazdálkodásra, rendszerhibákra, téves üzleti döntésekre vezethető vissza, melyekkel kapcsolatosan büntetőjogi felelősség nem, vagy csak igen erőltetettem előre mindenképpen kiszámíthatatlanul lesz megállapítható - teszi hozzá a szakember. - Egyértelmű továbbá: a felelősség megállapításához szükséges gyanút alátámasztó, illetve a bizonyításhoz szükséges információk ma még kellő letisztulásban, a szükséges bizonyító erővel nem állnak rendelkezésre. A felsorolt és az esetleges további párhuzamosan futó polgári peres és nem peres eljárásoktól többek között azt is várjuk, hogy letisztulnak az e kérdéskör vonatkozásában alapvető jelentőséggel bíró információk is.- Végezetül - összegzett Szűcs Viktor - újra kiemelnénk, hogy az egyes perek vitelénél is jóval fontosabb a fenti, alig áttekinthető halmaz rendszerszerű kezelése, az összefüggésekben gondolkozó, egymásra épülést kereső és feltételező •fzemlélet. Csak így, tárgyilagosan gondolkozva, megfontoltan cselekedve van megfelelő esélye a kötvénytulajdonosoknak kártalanításra, illetve káraik maximális csökkentésére. A magyar állam nem könnyű ellenfél - pénze pedig a szóba jöhető felelősök közül csak neki van. (Terveink szerint a cikkben említett állami szervek véleményét is közreadjuk.) Kühne Gábor
