Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

1999. június 12., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Divatdiktátorok és hagyományőrzők Matyó legénying a XIX. század végéről A múlt faggatásakor a legne­hezebb dolguk talán azoknak van, akik az emberi öltözködés és a hagyomány változásait akarják megfejteni. A textíliák értelemszerűen nem maradhat­tak fenn a sírokban, legfeljebb egy-egy magángyűjtemény őriz értékes darabokat. Ponto­san egy ilyen magángyűjte­mény adja a Dobó István Vár­múzeum néprajzi gyűjtemé­nyének alapját is. Az Sz. Holló Valéria által felajánlott, 1368 darabból álló gyűjtemény mára több mint 12 ezerre gyarapo­dott. A gyűjtemény értékét jelzi, hogy a tárgyak egyötöde a magyar nyelvterület külön­böző' tájairól, tehát nem a mai Magyarország területéről származik. A szőtt és hímzett lakástextilek, valamint népvi­seleti darabok száma körülbe­lül négyezer. A Kárpát-me­dence népművészeti hagyomá­nyait őrző együttesből kiemel­kednek az erdélyi, a matyó, a palóc és a sárközi hímzések, viseletek. A népviselet változását, jel­zésértékű alakulását Cs. Schwalm Edit néprajzkutató ismertette:- A legrégibb anyagok a XVIII. századból maradtak ránk. Ezek közül is különösen értékes egy dunántúli gyapjú­hímzés, amely az 1750-es években készült, vagy a fel­földi halotti lepedó'szélek, me­lyeket a XVIII. század végén hímeztek. A textilgyűjtemény legrégibb darabja egy úrasztal- terító', amely 1729-ből szárma­zik.- Hogyan lehet restaurálni a vásznakat?- Textilrestaurátorok képe­sek helyreállítani, ha megsé­rülnek. Egy-egy kiállítás előtt a kiállítandó darabot falura visz- szük, s ott a régi, hagyományos módszerekkel mosatjuk, vasal­tatjuk őket. Tehát a mai napig is kézi erővel kezelik a vász­nakat.- Mi határozza meg egy-egy terület hímzés- és díszítéskul­túráját?- Stíluskorszakok a népmű­vészetben is kimutathatók. Egy ilyen stíluskorszak a XVIII. század vége, s a XIX. század eleje. A díszítés jellemzője, hogy szépen szerkesztett, egy­szerű minták jelennek meg a vásznakon, a domináns színek a fekete, a kék és a piros, leg­többször csak két színt hasz­nálnak, s ezek harmonizálnak. A XIX. század elején egy erő­teljes színesedés indul el. Újabb stílusváltás következik a XIX. század végén, a XX. szá­zad elején. A gyári anyagok és a gyári fonalak válnak megha­tározóvá. Egyre nagyobb lesz a választék, s ez a viseletén jól tükröződik. Ekkor színesedik ki a matyóhímzés, a palóchímzés, s díszítésben pedig a naturális ábrázolás válik uralkodóvá. Ezt nevezzük a legújabb pa­rasztstílusnak. Ezek a változá­sok a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében kitűnően nyomon követhetők.- Létezik a népviseletben di­vat?- Az úgynevezett divatot sok helyen az ügyes kezű hímző- és előrajzoló asszonyok határozzák meg. A recski, bo- donyi és különösen a mezőkö­vesdi előrajzoló asszonyok olykor képesek voltak „divatot diktálni”. A közösség által el­fogadott viselettől azonban nem lehetett eltérni. Apró vál­toztatások a hímzőnők által el­képzelhetők voltak, de gyöke­res változtatás nem létezett.-A népviselet egy-egy na­gyobb vándorláskor vagy több népcsoport találkozásakor mennyire változott meg ?- Jó példa az állandóságra a summáslányok élete. Időnként akár 6 hónapot is távol voltak a saját közösségüktől, de a vise­let idegen földön sem alakult át. A matyó a Dunántúlon és az Alföldön is matyó maradt.- Hová sorolható az egriek viselete?-Ez az egyik legdíszesebb palóc viselet. A XIX. század közepétől lehet pontosan nyo­mon követni a változásait. A népviselet erősen mezővárosi jellegű. Gyakran 12-14 kike­ményített alsószoknyát horda­nak, s a palócokra jellemző szélesítés itt is megfigyelhető. A matyókkal ellentétben - akik még a főkötővel is hosszítani igyekeznek magukat - a paló­cok a szélességre törekszenek. A díszítésben lehet némi elté­rés. Az egriek viselete a gaz­dagságról híres. A hímzett ingváll mellett selyemkendőt hordtak, a lányoknál a bár­sonyszalag is divat volt. A hós- tyák viselete tehát kimondottan paraszti viselet volt. Egy jelen­tős stílusváltás itt is kimutat­ható a XIX. század végén. A gyári termelés megindulásával általánossá válnak a selymek, a flokonok, a brokátok. Ez alap­vetően változtat a népviseleten.- A díszítés mennyiségét, sokaságát mi határozta meg?- Mindig az ünnepi viselet a legdíszesebb. A hétköznapi da­rabok közül is csak azt díszítik, aminek funkciója van. Jelleg­zetes palóc darab a gazdagon díszített sátorlepedő. Ennek hármas funkciója volt. Hasz­nálták születéskor - a szülőágy elkerítésére -, menyegzőkor, s a ravatalon. A gyűjteményünk egyik leggazdagabb része is ez. E lepedő kiszolgálta mindhá­rom tisztességet, nyilván a leg­gazdagabban hímezték. Dísze­sek voltak azok a darabok, me­lyeket mindenki látott. Ilyen volt a komakendő, s a kalácsos kendő, a viseleti darabok közül a vőlegénying, az ünnepi ing­váll és a kötény. Az említett anyagot az elmúlt években a külhoni közönség is láthatta. A viseletkultúra és a népi hímzés alakulását Flori­dától Finnországon keresztül Franciaországig megismerhet­ték az érdeklődők. Egy részük - mint a rekonstruált piaci, il­letve hóstyai jelenet - látható a megyeháza börtönépületében, a Dobó téri palóc népművé­szeti kiállításon és a parádi pa­lócházban is. Szuromi Rita Férfisuba Tiszanánáról, a múlt század végéről ^^NÉMETé^NGoí^tydvékét^> ^ keresünk ^ S titkársági tevékenységre. / ^ Jelentkezni kézzel írott ^ ^ és fényképpel ellátott önéletrajzzal ^ X lehet az alábbi címen: S ^ Füleki Eszter, y ^ 3242 Parádsasvár, Kossuth úti. ^ N Jelentkezési határidő: ^ 1999. június 30. _________(50721) ^ ■o o 9 «•ve ha a Hirdessen » Böngésző -ben. Minden eddiginél kedvezőbb feltételek mellett, minden eddiginél több kézhez jut el hirdetése, Böngésző ‘-t választja! olvassák a Böncészó I A Neumann János I Közgazdasági Szakközépiskola | és Gimnázium f (Eger, Rákóczi út 48.) pályázatot hirdet angol szakos középiskolai tanári állásra. | Jelentkezés személyesen I vagy telefonon (325-311) | I az iskola igazgatójánál. I ____ (50831) | K IÁRUSÍTÁS! „GRASSALKOVICH FASHION" márkájú nyári rövid ujjú kosztümök kiárusítása a szezon elején. Június 15-16-17-én reggel 8-18-ig a TÁBORNOKHÁZBAN. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 14/1998(IV29.) sz. rendelete alapján 1999. évben PÁLYÁZATOT hirdet vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő támogatás formájában az építészeti értékek helyi védelméhez A pályázat célja:- Városképi jelentőségű, védetté nyilvánított ill. védelemre érdemes, korszerűsítésre szoruló épületek, építmények vagy azok részeinek felújításának támogatása.- A támogatás fentiek esetén kiterjeszthető műemlék, műem­lék jellegű, városképi jelentőségű védett épületekre is. Pályázati feltételek:- A támogatás pályázat útján igényelhető.- A pályázatra rendelkezésre álló 1999. évi keret 5.000.000 Ft.- A pályázatot a jegyzőnek címezve, Eger Megyei Jogú Város főépítészének kell benyújtani (3300 Eger, Dobó u. 28.), ahol a részletes pályázati kiírás és a pályázati űrlap átvehető.- A pályázat benyújtásának határideje: 1999. augusztus 15.- A támogatást az épület, építmény tulajdonosa vagy tulajdonosai igényelhetik.- A támogatás mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitele­zési költségek 30 %-át. További információ: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Főépítészi Iroda Rátkai Attila városi főépítész 3300 Eger, Dobó u. 28. 36/412-127 (60885) Június 16-án SZERDÁN és június 17-én CSÜTÖRTÖKÖN de. 10 órai kezdettel Martonvásáron a Kutatóintézetben Szervezők: MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete MARTONSEED Rt. Mv ELITMAG Kft. Információ: (22) 569-500, (22) 460-011, (22) 460-020 GRILL PARTY JÚNIUS 12-én, szombaton, Egerben a LÍCEUM udvarán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents