Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-12 / 135. szám
„A kisebbség ügye Európára tartozik” A kisebbségi önkormányzati választások idején a gyöngyösi Murzsa Attila ígéretet tett: amennyiben ő lesz az elnök, minden követ megmozgat a helybeli romák helyzetének javítása érdekében. Tervezte, hogy végiglátogatja a nagykövetségeket, s igyekszik tudatosítani a diplomatákban: az Európához csatlakozó Magyarországon cigányok is élnek, mégpedig nagy számban, s néhol bizony putriban vagy annál csak valamivel jobb körülmények között. Murzsát megválasztották, és a héten az általa vezetett Roma Kisebbségi Önkormányzat meghívására helyszíni konzultációra Gyöngyösre látogatott a Svéd Nagykövetség követségi tanácsosa. get Öntől a vendéglátói?- Egyelőre nem. Még nagyon az elején járunk a kapcsolatépítésnek, és ők pontosan tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen kérést precíz előkészítő munkának kell megelőznie. Először meg kell ismernünk egymást, kölcsönösen tájékozódni, s ezt követheti majd a konkrét segítségnyújtás formájának kidolgozása. A most szerzett tapasztalatok a későbbiekben elindítói lehetnek bizonyos gondolatoknak, ötleteket adhatnak, ezért olyan fontos ez a látogatás - mondta.- Milyen benyomásokat szerzett a romákkal való találkozás során ?-Nagyon eltérő képet' kaptam a különböző városrészekben élők sorsáról. Az egyik helyen az alapvető közműrendszer is hiányzik, a házakban nincs víz, az emberek zsúfoltan élnek, s ebből sok feszültség támad köztük. A Harmadosztályon viszont jóval kulturáltabb körülmények, tágas telkek és egy fejlődő lakótelep képe fogadott. Akikkel beszéltem, legfőbb panaszként a munkahelyhiányt, az elhelyezkedés nehézségét említették, persze csak ott, ahol nem a csatornázatlanság a legégetőbb kérdés. Elmondták: nincsenek irreális elSörén Lundvall követségi tanácsos fotó: Gál várásaik, nem akarnak kivételezett helyzetbe kerülni, csak azt szeretnék, ha egyenrangú állampolgárként kezelnék őket, és ugyanolyan esélyekkel indulhatnának, mint a magyarok.- Mi az, ami itt a leginkább eltér a svédországi kisebbségi viszonyoktól?- Nálunk is élnek romák, ám a nagy többségük integrálódott a svéd lakossághoz. Főként Stockholm és Malmö külvárosait lakják. Az iskolázottság kérdésében teljesen azonos szintet képviselnek a többségi lakossággal, mivel a tankötelezettséget nálunk szigorúan betartatják, s ők is tudják, hogy csak így van esélyük a munkahelyszerzésre. Mivel törvény tilt bármiféle megkülönböztetést az állampolgárok között, nemigen tapasztalható diszkrimináció a munka- vállalók kiválasztásában sem. Persze, bizonyos szociális problémák időnként ott is felvetődnek, ám sokkal enyhébb formában, mint ahogy itt, Magyarországon érzékelem. Murzsa Attilát a követségi látogatás előzményeiről, okairól kérdeztük.- ígéretemhez híven végigjártam a nagykövetségeket - válaszolta. - Két hónappal ezelőtt fogadtak a svéd képviseleten, ahol igyekeztem reális tájékoztatást adni a térség gondjairól, elsősorban természetesen a romákat érintő ügyekben.- Hogyan fogadták a diplomaták ezt a kezdefotó: Gál Gábor ményezést?- Úgy tapasztaltam, hogy kedvező benyomást tett rájuk a meghívásunk, hiszen általában szimpátiával fogadják azt,' aki nemcsak a sült galambot vátja, de tesz is valamit a helyzete javításáért.-Mit szóltak a gyöngyösi romák ahhoz, amikor a tanácsos úr becsengetett hozzájuk?- Kicsit tartottam attól, hogy szégyellősen fogadják, és nem merik nyíltan elmondani a problémáikat, mivel a nyomorúságával nem mindenki kérkedik szívesen. Meglepően őszinték voltak azonban, ám nem túlzóak. Azt hiszem, a cigányság egyre inkább tisztában van önnön helyzetével, és tudja azt is, hogy nem várhat el különleges kedvezményeket.-Vendégünk biztosan nem beszélt erről - folytatta Murzsa Attila -, de az együtt töltött nap folyamán többször láttam az arcán mélységes döbbenetét. Nem hiszem, hogy korábban el tudta volna képzelni azt, hogy egy ilyen szép város egyes részein a kútra kell járni vízért. Talán sokan megharagszanak ránk, amiért az érem negatív oldalát is megmutatjuk, de meggyőződésem, hogy Európának éppúgy érdeke az efféle áldatlan állapotok megszüntetése, mint annak a városnak, amelyben élünk. Ehhez viszont nem szabad szégyellősködni, és takargatni a valóságot.-Milyen eredményt vár a mai találkozótól?- Svédországban húszezer roma él. Úgy tudom, Stockholmban van egy városrész, melynek csak cigány képviselői vannak. Az önkormányzati szintű kapcsolat nagyon hasznos lenne, hiszen ha részt vennénk egymás rendezvényein, az egyedülálló tapasztalatcserére adna lehetőséget.- Lesznek-e további nagykövetségi látogatások?-Több helyről kaptam erre ígéretet. A legközelebbi tervezett látogatás során az Egyesült Államok nagykövetségének leköszönő titkárát és hivatali utódját látjuk vendégül. Az előzetes egyeztetések szerint erre a vizitre még e hónap végén sor kerülhet. Jónás Ági Sörén Lundvall végigjárta Gyöngyös roma gócpontjait: a Harmadosztály cigány lakótelepet, a Durándát, a főként roma gyerekek által látogatott óvodákat, iskolákat. A környező települések közül Gyön- gyösoroszit kereste fel, ahol szintén sok cigány család él: a falu ezernégyszáz lakosa közül hatszázan vallják magukat romának. A svéd vendég találkozott a helyi gazdasági élet képviselőivel, az önkormányzatok vezetőivel, és ami a legfontosabb: otthonukban kereste fel a romákat, s kérdezte őket gondjaikról..- Miért érezte fontosnak, hogy elfogadja ezt a meghívást?-Azokban az országokban, amelyek az unióhoz szeretnének csatlakozni, minden kisebbségi kérdés Európára tartozik - hangsúlyozta a diplomata. - Mindeddig nem ismertem ilyen közelről a magyarországi cigányság problémáit, ám úgy vélem, ez olyan téma, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Kultúrájukat rendkívül értékesnek tartom, s mint minden nemzetiségi kultúra, ez is pozitív értékként kell megjelenjen egy társadalom képének sokszínű palettáján.-Kértek-e konkrét segítséRoma család Gyöngyösorosziban Válogass könyörtelenül „És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes.” Ez a Má- rai-idézet jutott eszembe, amikor kollégám a minap lakonikus tömörséggel csak annyit mondott: - Szakítok a bankommal. Mint mondta, őt kivételesen nem károsították meg, sőt a kezdetekkor sokkal inkább partnernek, mint ügyfélnek érezte magát. Ám a pénzintézet körül időről időre fellángoló botrányok mára végképp megrendítették a bizalmát.- Lehet, hogy hülyén hangzik, de pusztán morális okok miatt bontom fel a szerződést. Nem kívánok asszisztálni még ügyfélként sem ebben a tisztességtelen játszmában - indokolta meg döntését. S én ekkor azt gondoltam, ez egyáltalán nem hangzik hülyén. Igaz, némi kényelmetlenséggel jár máshol számlát nyitni, de van választási lehetőség. Még akkor is így van ez, ha az egyik olvasónk nemrégiben arra kért választ: miért van az, hogy a megyeszékhely legforgalmasabb, s legszebb részein egyre-másra nőnek a bankpaloták, kiszorítva minden más tevékenységet. Az én olvasatomban a válasz egyszerű: amíg egy bank arra is áldoz, hogy a szomszédos telken lévő óvoda játszóudvarát felújítsa, mindenféle hírverés nélkül, amíg egy másik pénzintézetben a biztonsági őrök nemcsak megfélemlítenek marcona jelenlétükkel, hanem az ügyfél nyugalmára is ügyelnek és hellyel kínálják a várakozót, addig nincs bajom a gyarapodó bankokkal. A városképet nem rontják, hiszen saját költségükön újítják fel vásárolt épületeiket. Hogy közülük melyiket választjuk, kizárólag ránk tartozik. S hogy melyik megy tönkre, erkölcsi, politikai, netán üzleti okokból, az már nem a mi felelősségünk. Nekünk csupán Márai tanácsát kell megfogadnunk: „Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorogva, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes, erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” Barta Katalin Az alagút vége Azért nem lehet véletlen, hogy az ember nem érzi túl jól magát a föld - hegy, tenger és a többi - alatt. Mondjuk egy alagútban, ami a távolságot, az utazás idejét lerövidíti, viszont olykor ösz- szeütköznek benne az autók, és minden kigyullad. Meneküljön, ki merre lát. Ki merre tud. Talán csak én vagyok klausztrofóbiás, de egy-egy ilyen „tunnel” maximum tíz percig érdekes. Hogy hát behajtunk a hegy gyomrába - maradjunk most csak az Alpok alagútjainál -, és aztán sötét lesz, csupán az útjelzések világítanak, na meg a szembejövők. S hogy otthon nincs ilyen. Úgy ötszáz méter után kezd unalmassá, kicsit később pedig félelmetessé válni az egész, illetve, ez nem is a megfelelő szó az érzésre: szorongás az inkább. Legyen vége már. Fojtó szag is van a kipufogógázoktól. S bizony, az út közben felötlik a gondolat, hogy ha netán valami történne, akkor... Akkor miként megyünk innen mi ki? A fény - mármint a „kinti”, a természetes - hozza csak a megkönnyebbülést. Azoknak is az hozta, akik kijutottak pár hónapja a Mount Blanc-alagútból, s a Tauem-tunnel minapi túlélőinek is. A katasztrófák nagyon is emberi, szunnyadó, elaltatott félelmeket erősítettek fel. Az osztrákok éppen azon gondolkodnak, elállnak az újabb alagút-építési tervektől. Megint nem marad más, mint a hágó, a szerpentin, a „hoch- alpenstrasse”. (Na meg a tériszony). Rénes Marcell HÍR(TELEN)KÉK.. Egy újabb újságnál tartottak házkutatást a napokban: a Köztársasági Őrezred munkatársai kutatták át a szerkesztőséget a védett személyek biztosításáról szóló kormányrendeletre való hivatkozással. Űzd a sajtót és a cikket, ezzel is a Fideszt véded...! * Monica Lewinsky már nem csupán filmes karrierről álmodik: mint énekes, be akar tömi a popzene világába. Szájtátva fogadja az ajánlatokat... * Magyarország a kilencvenes években pontosan ugyanolyan országgá vált, mint a többi európai ország, emiatt csökkent a vonzereje. Pedig micsoda cirkuszok vannak itt...! * Két hét múlva megkezdődik az Országgyűlés nyári szünete, pihenni vonulnak a képviselők. Hallgat a Ház, kiüríték, benne marad a sötétség... * A készülő szabálysértési törvény szerint azokat a prostituáltakat, akik a rájuk kirótt százezer forint bírság kifizetése helyett az elzárást választják, közmunkára terelhetik. Fuvarszervezők előnyben... (szilvás)