Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
Vasárnap Reggel 21. szám
Az oldalt szerkesztette: B. Molnár László Villanófényben: az államfők ^ * Ötödik oldal hogy néha túlságosan gyengekezű a franciákkal, ő mosolyogva csak annyit mondott: „Ugyan, hát hogyan lehet kordában tartani egy népet, amelyik csak sajtból több mint háromszázat ismer.” Az idősödő De Gaulle könyvet olvas a kandalló előtt, felesége kötöget, közben szól a rádió. Egyszer csak felcsendül a Marseillaise, mire a tábornok az ölébe ejti a könyvet, könnybe lábad a szeme, és így szól: Hallod, drágám? A mi dalunk... Mitterand 1995. május 17-én átadta a hatalmat Diktátorok Fidel Castro A Karib-tenger kommunista diktátora 1959-ben döntötte meg Batista hatalmát Castro az ország miniszterelnöke, 1965-ben a kommunista párt eteő embere lett, 11 év múlva már az államfői és a had- sereg-főpatancsnokt posztot is betöltötte. A kubai pártvezér szívesen mutatkozik sportolók oldalán, (lásd Maradona), de maga is aktívan kosarazik. Francisco Franco Német és olasz segítséggel 1939-re sikerrel leverte a spanyol polgárháborúban a népfrtmtkormány csapatait 1936-től államfőnek tartotta magát, amelyet hadsereg-főparancsnoki tisztséggel fejeit meg saját maga számára. Szaddám Húszain Az Iraki diktátor 1979-ben lett országa köztársasági elnöke, egyre-másta gyűjtötte magának a különféle címeket és rangokat pártvezér, miniszterelnök, a hadsereg főparancsnoka. A Közel-Kelet legfélelmetesebb diktátorává nőtte ló magát, aki még a hatalmára törtek. A képünkön Diana hercegnővel táncoló Reagant kezdetben rossz színésznek tartották, aztán nyolc évig volt az USA A franciák hét- évente választanak maguknak elnököt. Elnökjelölt lehet bárki, aki képes összegyűjteni az ehhez szükséges 500 aláírást. A legnagyobb botrány Mitterand első megválasztásakor esett meg: az ottani legnépszerűbb komikus, Coluche is indult „diliből” a választásokon, és az első körben a szavazatok majd’ 20 százalékát sikerült megszereznie. Kétség sem fér hozzá, hogy a gallok eddigi két, Magyarországon is legismertebb elnöke Charles de Gaulle és Francois Mitterand volt. H árom titka van, hogyan lehet az USA-ban egy jelöltből elnök: a sikeres kommunikáció, a jó stáb és hogy reményt adjanak az embereknek. VölKENNEDY SARMJ ES CLINTON ARCA gyes Iván politológus szerint ez igaz az elnökségükre is, vagyis Kennedy, Reagan és Clinton, az utóbbi évtizedek sikeres elnökei mind mesterei voltak például a televíziós szereplésnek. „Kennedy a ’60-as években az új generáció nevében vette át a stafétabotot az idős politikusoktól, míg Reagan húsz évvel később a megbékélést és a biztonságot hozta el minden amerikainak. Clinton pedig a társadalom legszegényebb rétegeinek adta vissza a reményt, hogy nem csúsznak le végleg.” Kennedy sármjához hozzátartozott a családja is, apja, a hajdani londoni nagykövet éppúgy, mint Jackie, a felesége, vagyis egy új családmo- dellt sugallt életében és holtában. Akkor még más volt az illem a Fehér Házban, az elnök nőügyeiről mindenki tudott, de senki sem beszélt róla, állítja a politológus. Szerinte Reagant kezdetben sokan lebecsülték, csak egy rossz .színésznek tartották, pedig előtte már 8 évig Kalifornia sikeres kormányzója volt. Clinton személyisége is megnyerő az erényeivel és hibáival együtt, vagyis ahogy ezt sokan mondják, „emberi az arca”. Egy gyengébb képességű elnököt a Monica-botrány bizonyosan kétvállra fektetett volna. Egyébként mindhárom elnöknek erős személyiség a felesé-, ge, így aligha meglepő, hogy az elemzők olykor túl nagy befolyást tulajdonítottak Jackie-nek, Nancynek vagy Hillarynek. Dalia László utódjának, Jacques Chiracnak. Két héttel később, 31-én prosztatarákja miatt sebészeti beavatkozáson esik át, de többé már nem jön rendbe. Épp annyi ideje marad, hogy kiválassza sírhelyét, amelyre a Niévre megyei Beauvray- ben talál rá. Halála után derült ki, ő is azokhoz a francia férfiakhoz tartozott, akik igencsak kedvelték a nőket: számos exbarátnője és egy addig titkolt lánya vált ismertté a közvélemény előtt. Imre Mátyás De Gaulle-lal kapcsolatban két anekdotát ismételgetnek előszeretettel a franciák. Az egyik valósággal szállóigévé vált, míg a másik a „Colos Chariot” nagy hazafi- ságának állít - tréfásan - emléket. Amikor egyszer a parlamentben a szemére vetették De Gaulle-nak, De Gaulle: ez a mi dalunk Ki lesz a köztársaság elnöke? Elemzésünk szerint Németh, Glatz, Sólyom lenne a befutó összeállító™ ALMÁSIB. CSABA Sólyom László: Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke az MDF szakértőjeként kezdte közéleti pályafutását, ezért a koalíció viszonylag erős jelöltje lehetne. A professzor azonban kevéssé ismert. Politikusi „felépítése” nem akármilyen PR-munka lenne, hiszen inkább tudósaikat, nem túl színes egyéniség. 16 százalék Az persze majdnem mindegy, ki adja át az állami kitüntetéseket, ennél fontosabb szerep is jut a magyar köztársasági elnöknek. Ezért lényeges, jövőre ki ül Göncz Árpád székébe. A mostani szabályozás szerint az államfőt a parlament választja. Ám könnyen elképzelhető, hogy a nép voksol közvetlenül, miután az ifjú szocdemek népszavazást kezdeményeztek az ügyben. A VR - politológusok segítségével - számba vette, ha közvetlen választás lesz, kik szállhatnának ringbe, s jelenleg mekkora az esélyük a győzelemre. 1989. október 23. (A Magyar Köztársaság kikiáltása) 1990. május 2.: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. május 2.- augusztus 3.: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök 1990. augusztus 3.-tól -napjainkig: Göncz Árpád köztársasági elnök (1995. június 19-én újjáválasztva) Glatz Ferenc: A nemzetközi hírű tudós egyszer már politikai pályára tévedt, a Németh- kormány kultusz- minisztere volt. Nemrég újra megválasztották az Akadémia elnökének, mégsem kizárt, hogy enged a szocialisták hívó szavának és megméretteti magát. Tekintélye, fellépése esélyessé teheti. Torgyán József: A legfőbb kisgazda élete nagy álmától búcsúzhat el, ha a nép dönt. A Fidesz ugyanis a dolgok mai állása szerint nem engedheti meg magának azt a blamázst, hogy Torgyán a koalíció jelöltjeként hatalmasat bukjon. Márpedig a népszerűségi mutatók alapján ez a sanyarú sors várna rá. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben sokat változott. Demszky Gábor: Az egyetlen szabaddemokrata, aki a közéletben még nem szenvedett kudarcot. Ügyes, jó politikus, sőt Pesten kifejezetten népszerű. Pechjére a választáson a budaiak és a vidékiek is részt vesznek, így nemigen rúghat labdába. Ha azonban a szocialisták támogatnák, akár győzhetne is. Németh Miklós: A legnépszerűbb szocialista politikus, holott - vagy éppen ezért - évek óta egy nemzetközi bank al- elnöke. Választások előtt mindig, minden poszton felvetődik a neve, de eddig nemet mondott. Talán ez az utolsó lehetősége, hogy meggondolja magát. Ha így lesz, neki lennének a legnagyobb esélyei. Tőkés László: Csurkáék rukkoltak elő azzal az ötlettel, hogy a romániai forradalom hőse legyen a magyar elnök. Tőkést azóta hazájában egyre kevesebben szeretik. Radikalizmusával, szélsőséges álláspontjával sok kárt okozott honfitársainak. Az csak a kisebb probléma, hogy nem magyar állampolgár. XY: Az sem kizárt, hogy egyikükből sem lesz köztársasági elnök, hanem 1 olyan valaki j fut be, akire | ma még nem is gondolunk. 1 Kérjük olvasóinkat, írják meg, a VR hét j jelöltjén kívül kit tartanának alkalmasnak erre a posztra. Habsburg Ottó: Az utolsó magyar király fia az európai intézményekben rengeteget segített már eddig is Magyarországnak. A 87 éves politikus nem veszi komolyan a legkülönbözőbb helyekről származó ötleteket, hogy foglalja el a „köztársasági trónt”. Számára kényelmesebb az Európa Parlament széke. 26 százalék 15 százalék 19 százalék 5 százalék 4 százalék 5 százalék FOTÓK: FEB/ARCHÍV
