Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30 / 100. szám
1999. április 30., péntek Hírlap Magazin 7. oldal A lakatot a parancsnok teszi majd fel Nagyon hiányzik a jövőben a katonák életmentő' vére Utoljára sorakoztak fel az egység zászlaja alatt Boldog a nyártól egy kicsit más lesz. Sokak szerint nagyon is megváltozik, amikor Bartos István alezredes az utolsó katonaként behúzza maga mögött a megüresedett laktanya kapuját. Egy korszakot zár le ezzel a község történelmében. Egy csaknem negyven évig tartó érát. A parancsnok azt mondja: Kihalt a laktanya felé vezető út megtörténhet, hogy akkor majd katonaként sem maradhat kemény legény, miután életének tizenöt évét az egység irányítójaként töltötte. Egybefonódott a mindennapjaival ez a század, ezek a fiúk mindig is közel álltak a szívéhez. Talán túl közel is. Ezért olyan ez a megszüntetés, mintha összetörnék az ember szívét. Pedig úgy tűnt, minden jól alakul. Jó egy éve a Magyar Honvédség a legmagasabb szinten képviseltette magát a bol- dogi laktanyaviziten. Akkor a katonák ajándékképpen egy színes televíziót kaptak és ígéretet, hogy az egységre az eljövendőkhen is szükség lesz. Akkor az hangzott el, hogy a bol- dogiak majd szépen bekapcsolódnak az országos légtérellenőrző' rendszerbe. Néhány hónap múltán változott meg minden, akkor már jöttek a kiszivárogtatott hírek, hogy feloszlatják a századot. A boldogiak reménykedtek: talán még nem végleges a döntés, ugyanis néhány éve jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a laktanyában, bevezették a gázt, kiépítették a szennyvízelvezető rendszert, javítottak a biztonsági rendszeren. És különben is: ezt a laktanyát már annyira megszerette a falu, a környék, az nem lehet, hogy 36 év után egyik napról a másikra ne legyen. Mégis lehet. A hírt rövidesen hivatalosan is közölték a századdal, így immár hónapok óta folyik a szomorú visszaszámlálás. A parancsnok megpróbál objektív lenni.- Ha nem mi, akkor más egység került volna felszámolásra, a megmaradás mellett mindenki tud érvelni. A katona különben is parancsot teljesít, elfogadja hát feljebbvalói indoklását. Az indoklás szerint az alegység megszüntetését a hazai — ilyen jellegű - megfigyelőrendszer átszervezése teszi szükségessé. A század harminchat éve, 1963. július 31-én alakult Me- zócsáton, Boldogra 1968-ban költöztek. Szász Ferenc nyugalmazott törzszászlós az elsők között érkezett Jakab Gáborral, aki végül közalkalmazottként ment nyugdíjba. Mindketten azt mondják, a század több volt a mindennapi munkahelynél. Olyan volt ez, mint egy nagy család. Örömmel, bánattal fűszerezve.- Annak idején bizony meg-megve- rekedtünk a falu legényeivel a bálokon a szebb lányokért - emlékeznek vissza. - Igaz, ezek nem a manapság divatos véres csetepaték voltak, hanem férfias ökölharcok. Másnapra már szent volt a béke. Olyannyira, hogy jó néhány katona később itt választott magának feleséget, bol- dogivá lett. És a falu befogadta őket. Mert hát a laktanyát is sajátjának érezte, így hát aki ide jött katonának, az már boldogi fiúnak számított. A laktanyában töltötte le katonaidejét a helybeli legények többsége. Közel volt a szülői ház, s ez megnyugvást hozott. Gyermeknek, anyukának egyaránt. Később, a Hatvan melletti nagygombosi laktanya megszűnése után a közeli városból is szívesen jöttek ide katonának. Nem csalatkozhattak, mert a katonaidő letöltése után jó néhányan szerződésesként továbbra is maradtak, immár pénzért dolgozni. A község nemes gesztusként 1992-ben díszzászlót adományozott az alakulatnak. A lobogó alá utoljára még a néhány napja megrendezett búcsú-ösz- szejövetelen sorakoztak fel az egykori és a mai alkalmazottak, katonák. A zászlót a parancsnok viszi majd Révész Péter polgármesterrel a fő egység, a Veszprémi Radarezred múzeumába.- Szomorú út lesz, mert máris összefacsarodik a szívem, amikor a község határában nem látom a megszokott, eget pásztázó antennákat - mondja a községvezető. A század megszűnését ő is sajnálja. A laktanya bezárásával munkahelyek szűnnek meg, és ezen túl is nagyon hiányoznak majd a katonák.- Sokat segítettek nekünk. Minden rendezvényen ott voltak a faluban, és a vészhelyzetek elhárításánál a katonák voltak az elsők. Nagyobb havazásokkor, amikor járhatatlanná váltak az utak, a katonák hozták a kenyeret, a tejet a helybelieknek, ők vitték a betegeket a hatvani kórházba. Az ilyesmit nem felejthetjük el - jegyzi meg a polgármester. A laktanya további sorsáról semmit sem tudni. Az önkormányzat is megvenné, de nincs rá pénze. így most befektető után vadászik, mivel az infrastruktúra kiépített, az épületek állaga jó. Talán ipari objektummá válik a katonai bázis. Az alegység megszüntetését a Vöröskereszt is fájlalja.-Az évek során több mint háromezer liter vért adtak - mondja Juhász Gábor területi titkár, majd hozzáteszi: a katonák mindig jöttek, az első szóra öltöztek, és már tartották is a karjukat Hatvanban, a véradóállomáson. Súlyosabb baleseteknél bizony gyakran kérték a segítségüket. A Vöröskereszt egyelőre nem tudja miként tudja pótolni a katonák vérét. Juhász Gábor szerint még fennakadás is lehetséges a vérellátásban. A hivatásos katonák közül mindenki talált magának helyet más egységeknél. A szerződésesek legtöbbje viszont azt mondta: nem hagyja el Boldogot, mert ez a község immár házat, családot is jelent számukra. A környékről berukko- lók távolabb töltik katonaidejüket, fiatal legényeknek ez nem olyan nagy baj. Ám ennek ellenére a boldogiak azt mondják: ezt a laktanyahalált nehezen heverik ki, lassan gyógyuló, fájó seb ez. A község lett sokkal szegényebb, meg egy kicsit gyengébb is, mert a katonák erőt hoztak, védelmet jelentettek. És most a boldogiak kiszolgáltatottab- baknak érzik magukat. Tompa Z. Mihály Bartos István parancsnok zárja majd be a laktanyakaput a szerző felvételei Búvárkiképzésen Párizs felszabadítóinál Egy, az Öböl-háborúban zsákmányolt iraki harckocsi mellett Sillei alezredes és Márton őrnagy Az egri Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj három tisztje egy hetet töltött Franciaországban. Élményeikről Sillei Géza alezredest, zászlóaljparancsnokot kérdeztük.- A meghívás Mourmelon helyőrségébe szólt. Mit érdemes tudni a vendéglátóikról?- Ez a kisváros Párizstól 200 km-re északra fekszik. Az itt állomásozó harckocsiezred megkülönböztetett tiszteletnek örvend, mert elődeik részt vettek a II. világháborúban a főváros felszabadításában.- Honnan a kapcsolat?- A páncélos alakulatnak van egy felderítő százada, velük négy éve építettük ki az együttműködést.- Volt-e konkrét célja a látogatásuknak?- Mivel korábban már megismertük a szervezeti felépítésüket, elhelyezésüket, betekinthettünk a kiképzések, gyakorlatok tervezésébe, most a kiképzés irányításáról, végrehajtásáról tájékozódtunk.- Csak szemlélődtek?- Korántsem, ugyanis kifejezetten a hivatásos állomány felkészítése szerepelt napirenden. Ennélfogva magunk is részesei voltunk egy lövészetnek. És egy embert próbáló búvárkiképzésnek. Kaptunk búvárruhát és merültünk a tíz méter mély medencében.- Sorkatonákkal nem is érintkeztek?-Még láttunk belőlük, de hamarosan eltörlik a tíz hónapos hadkötelezettséget. Egy sorkatona, amikor megszólítottuk, azt mondta: „Nekem még szerencsém volt, hogy behívtak.” Az ottani tiszt kollégáktól tudjuk, hogy Francia- országban csak a törvényhozók akarják a behívások eltörlését, a közvélemény erre ellenérzéssel tekint.- Ezek szerint a katonáknak nagyobb a társadalmi presztízsük...-De még mennyire! A számukra biztosított feltételek nekünk mesébe illőnek tűnnek. Nem is a fizetésükre gondolok. Például a laktanya sportcsarnoka nagyobb az egrinél, van uszodája, lovardája, golfpályája... Naponta 8-10 óra között kötelező a sportolás. Nem is láttam kövér tisztet.-A hadfelszereltségükről is ugyanez a véleménye?- A kézifegyvereik nem jobbak, mint a mieink. A harcjárműveik viszont mozgékonyabbak. A VBL méretben harmada a nálunk rendszeresített BTR-nek, ez a páncélozott jármű .speciálisan a felderítőké. Személyzetét csak három katona jelenti, nagyon gyors és jó a tűzereje. Kipróbálásakor egy megjegyzésemen nagyon elcsodálkoztak.- Mi volt az?- A főhadnagynak mondtam, hogy ez még ráadásul kényelmes is. Mire ő kérdőn rám meredve mondta: „Ez miért baj?”. A VBL ugyanis belül mindenütt párnázott!-És milyen volt közelről a képen látható iraki harckocsi?- Ezt az amerikaiaktól kapta az ezred. A bejárat közelében áll az Öböl-háborúban hátrahagyott egykori szovjet T-55- ös modell, amit plusz páncéllemezekkel erősítettek tovább az irakiak.-A NATO légicsapásairól ott mi a vélemény?- Ők is készülnek, de nem a háborúra, hanem a majdani békefenntartó hadműveletekre.-Miként vonná meg az út mérlegét?- Hasznos volt, mert gyakorolhattuk az angolt, miután nem volt velünk tolmács. Másrészt láthattuk: az erős tekintélyelv ellenére példaértékű, ahogy a parancsnokok gondoskodnak beosztottjaikról, illetve, ahogy az elöljárók munkáját segítik a tiszthelyettesek, tisztek. Budavári Sándor Verdun: az I. világháborús emlékhely Giczy György: Torgyán nem lenne jó államfő A siker, a másik út és a KDNP Nemrégiben Egerben járt Giczy György, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke, aki a szebb napokat is látott politikai szervezet megyegyűlésén vett részt. Az elnök lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy kormány- pártinak vagy ellenzékinek tartja-e a KDNP-t.- Említette, hogy a tag- könyvcsere után több mint tízezren maradtak a KDNP-ben. Ez azt is jelenti, hogy lezárulnak azok a belső viták, amelyekről az utóbbi időben a párt elhíresült?-Mára talán már világosan látni, hogy a vita gerjesztői egy politikai koncepció alapján cselekedtek. Voltak, akik a Fideszbe, mások az MDF-be vagy az FKGP-be tagozódást szorgalmazták. Sokan közülük most tényleg ott is ülnek ezekben a pártokban. Akik maradtak, elkötelezettek a KDNP iránt, soha nem támogatták a beolvadást, bár a választási szövetséget el tudták volna fogadni. Ugyanakkor látni kell, hogy azoknak az erőknek, amelyek a Fidesszel kormányoznak, nem sok népszerűséget hozott ez az együttműködés. A négy miniszterrel rendelkező FKGP is az ötszázalékos parlamenti küszöb alá esett, ilyen gyenge még soha nem volt. Nem nagyon érte volna meg, ha a KDNP a választások előtt változtat a politikáján, és most ott ülnek az emberei a bársonyszékekben, s csak asszisztálnak - mert valójában csupán ez jut a Fidesz partnereinek.- Önök népszerűségi mutatói sem éppen az egeket ostromolják. Miként szeretnék megerősíteni a pártot?- Mi nem reménykedhetünk abban, hogy a KDNP-t felkapja a média, mint tette azt a tagság és szervezet nélküli Fidesszel. Nekünk másik utat kell választanunk: ez pedig a pártszervezetek létrehozása. A hazai települések kétharmadán sosem volt KDNP-szervezet. Ezeket meg kell alakítani, kontaktust kell teremteni a választókkal és megismertetni a programot. Hosszabb távon ez az út teremthet a pártnak politikai stabilitást. Nagyon változékony a magyar pártpolitikai paletta - elég, ha csak a Fidesz, az MDF vagy az SZDSZ választási eredményeinek hullámzására gondolunk -, társadalmi gyökerek, beágyazottság nélkül nem lehet tartós sikere egyetlen politikai erőnek sem.- Ellenzéki vagy kormány- párti ma a KDNP?- Nagyon kritikusan nézzük a kormány tevékenységét, de nem szeretnénk magunkat az MSZP vagy az SZDSZ mellé sorolni. Inkább a Fidesznek kellene felelnie arra, hogy számára miért a Rapcsák András-féle Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a hiteles.-A minap jelezték: a KDNP támogatja azt, hogy a nép döntsön a köztársasági elnök személyéről...- Megalakulásunk óta ennek vagyunk a hívei. Helyes, ha nem a parlamenti pártok döntenek a legfőbb közjogi méltóságról. Jelöltünk még nincs, udvariasan várjuk a nálunknál nagyobbak ötleteit.- Torgyán Józsefet el tudnák képzelni államfőként?- Nem. Az FKGP programjában is mindig az szerepelt: egy pártok feletti, független köztársasági elnökre van szüksége az országnak. Egy pártelnök nem ilyen. (rénes)
