Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30 / 100. szám
8. oldal Körkép 1999. április 30., péntek Megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a balkáni rendezés érdekében Belgrad feljelentette a NATO-t Jugoszlávia panaszt nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon a NATO tíz tagja ellen arra hivatkozva, hogy a szóban forgó országok légi hadjáratukkal megsértették a nemzetközi jogot. FOTÓ: FEB/REUTERS Belgrád arra kérte az ENSZ legfelsőbb jogi testületét, hogy szólítsa fel a bepanaszolt országokat a légitámadások beszüntetésére mindaddig, amíg a keresetet elbírálja. A hágai döntések meghozatala évekig is eltarthat. Tegnap tizenkét óra alatt három hullámban támadta a NATO légiereje a kisebbik jugoszláv tagköztársaság fővárosa mellett elterülő katonai repülőteret. Találat érte a hadsereg Podgoricától tíz kilométernyire lévő üzemanyagraktárát is. Milosevics elnök mindeddig kihasználta, hogy a NATO gépei csak kis mértékben támadtak montenegrói célpontokat, és jelentős erőket menekített erre a területre. A NATO - hogy ne nehezítse a Belgrádtól elhatárolódásra törekvő Milo Djukanovics montenegrói elnök helyzetét - viszonylag kevéssé bombázta a jugoszláv tagköztársaságot. A podgoricai radarberendezések a jugoszláv légvédelem fontos részét képezték, mert időben jelezhették a többi célpontra irányuló légi csapásokat. A jugoszláv katonai helikopterek korábban koszovói albán fegyveresek elleni bevetésekre indultak a podgoricai repülőtérről. A NATO légiereje Koszovóban állomásozó szerb belbiztonsági egységeket, köztük helikoptereket, páncélozott harcjárműveket, ^valamint radarberendezéseket is támadott. Csapást mértek a nyugat-szerbiai Rumában, s a Belgrádtól délkeletre fekvő Pozarevac városában (Milosevics jugoszláv elnök szülővárosában) lévő laktanyákra is. Az atlanti szövetség erői lerombolták a Nist Szkopjéval, Macedónia fővárosával összekötő autópálya egyik hídját. Mivel a hídon távközlési kábelek is húzódtak, ezzel megszakadt a telefon-összeköttetés Nis, Leskovac és Belgrád között. A légitámadásoknak a Száva egyik hídja is áldozatul esett Belgrád közelében. A NATO egyik rakétája tegnapra virradóra Szófiában lerombolt egy emeletes lakóházat. Az illetékes minisztérium szakértője a fegyvert AGM-88 HARM típusú levegő-föld rakétaként írta le, amelyet radarok megsemmisítésére vetnek be főként FI6-os gépekről. A rakéta a bolgár főváros központjától öt kilométerre, Goma Banya külvárosban csapódott be, de senki sem sérült meg. Jamie Shea NATO-szóvivő közlése szerint a gép „önvédelemből egy olyan jugoszláv légvédelmi rakétára akart csapást mérni, amelynek radarja előzőleg bemérte”. A rakéta azonban az indítását követően letért a pályájáról, miután a radart kikapcsolták. Rakéta csapódott be Szófiában A NATO május elsejétől szárazföldi csapatokat küld Koszovóba - értesült a Der Standard osztrák lap tudósítója Tiranában egy magas rangú amerikai tiszttől. Az információ szerint a csapatok nem az egész tartományba vonulnának be, hanem hídfőállásokat létesítenének. Apache típusú helikopterek is védenék őket és a koszovói albánokat a szerb különleges erőktől. A washingtoni képviselőház megszavazta azt a javaslatot, amely kongresszusi hozzájáruláshoz köti amerikai szárazföldi erők esetleges Koszovóba vezénylését, illetve annak finanszírozását. A tervezet szerint a szárazföldi erők oda- vezénylésének anyagi forrása csak akkor válik lehetségessé, ha a kongresszus előzetesen hozzájárul a vállalkozáshoz. Gerhard Schröder szerint az ENSZ főtitkára és az orosz elnöki megbízott tevékenysége nyomán bizonyos előrelépés tapasztalható a koszovói politikai rendezés irányában. A német kancellár ezt Viktor Csemomirgyinnel folytatott tárgyalásain hangoztatta. Az orosz politikus csütörtökön érkezett Bonnba, hogy ott a koszovói rendezésre vonatkozó „konkrét javaslatokat” ismertessen a Nyugattal. „Belgrád elvben beleegyezik a koszovói nemzetközi jelenlétbe az ENSZ-égisze alatt, Oroszország aktív részvételével” - hangsúlyozta Cserno- mirgyin. Gerhard Schröder ismét felvetette, hogy a NATO esetleg szüneteltetné Jugoszlávia bombázását, ha a szerbek kivonnák erőiket Ko- szovóból. Már a 2002-es választásra készül az MSZP Szociáldemokrata Charta A választási vereség okozta sokk kiheverése után új lendülettel készül a 2002. évi megmérettetésre, illetve az újbóli kormányra kerülésre a szocialista párt. E törekvés jegyében készítették el, s kezdik terjeszteni a május elsejei rendezvényeken a Magyar Szociáldemokrata Charta című vitaanyagot. Mint azt Kovács László pártelnök újságírók előtt megfogalmazta: a majdani választási program alapját is képező, különböző szellemi műhelyekben kiforrott, de még alakítható dokumentummal azt szeretnék bizonyítani, hogy az MSZP minden tekintetben szociáldemokrata párt. Azt, hogy a kormányzással együttjáró terhek leve- tése után van idejük és energiájuk a belső pártépítésre, egy új, szociáldemokrata alapszabály kimunkálására, a szervezeti formák megújítására, az eddiginél modernebb arculat megalkotására, a médiához fűződő viszony átformálására, a nők, a fiatalok, illetve az értelmiség felé való nyitásra. Kovács a várható változások között említette a pártvezetés fiatalítását, illetve egy hosszú távú stratégiai program megalkotását is. Vitányi Iván, az MSZP országos elnökségének tagja, a chartát összeállító munkacsoport vezetője a vitaanyagban lévő gondolatok és a nyugateurópai testvérpártok szellemiségének összecsengésére hívta fel a figyelmet, míg Kiss Péter ügyvezető alelnök a dokumentum „rugalmasságát” húzta alá. Szerinte a baloldali gondolkodású embereket, s másokat is várhatóan élénk vitára ösztönző chartában jó néhány, az ezredforduló utáni évekre vonatkozó „víziót” is szerepeltetnek a szocialisták. Takács Mariann Új munkaszüneti nap? Kormánypárti képviselők csütörtökön országgyűlési határozati javaslatot adtak be annak érdekében, hogy az idén munkaszüneti nap lehessen augusztus 11-e, a teljes napfogyatkozás napja. Molnár Róbert (FKGP), Koltai Ildikó (Fidesz) és Herényi Károly (MDF) azzal indokolja javaslatát, hogy idén 157 év után először lesz ismét megfigyelhető Magyarországról a teljes napfogyatkozás. Utódainknak legközelebb 2081-ben lesz hasonló élményben részük. A napfogyatkozás körülbelül 3 óra hosszat tart, fokozatos sötétedéssel, teljes elsötétüléssel és kivilágosodással, illetve a hőmérséklet esésével, majd ismételt felmelegedésével jár - írják indoklásukban többek között a képviselők, akik felhívják a figyelmet arra is: számos országban komolyan készülnek a napfogyatkozásra, szállodákat, moteleket és kempingeket építenek arra a területre, ahonnan látható lesz a ritka természeti jelenség. A munkaszüneti napot július 31-én, szombaton kellene ledolgozni.
