Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnap Reggel 17. szám
1999. április 25. Hetedik oldal- Leginkább a titkosírása adott okot találgatásra. Hogyan sikerült megfejteni?- Emiatt az ‘50-es években őrültnek is tartották az írót. Egy tudományos akadémiai tanulmányban a téves, félreértéseken alapuló álmegfejtés után azt írták, hogy éjszakai rémálmait írta ilyenformán le, tehát megőrült. A talány csak 1970-ben oldódott meg. Egy televíziós vetélkedőn azt kérdezték a versenyzőktől: megfejtették-e már Gárdonyi titkosírását? A nemleges válasz után többen érdeklődtek I a kézirat után. A megfejtés egy katonatisztnek és egy jogászhallgatónak, Gyürk Ottónak és Gilicze Gábornak sikerült. Mindketten egymástól függetlenül kezdték el a munkát, s szinte egy időben sikerült nekik megfejteni. A számítógépek akkor kezdtek terjedni. A lyukkártyás rendszer vezetett a megoldáshoz. Azóta tudjuk, hogy az író tibeti írásjelek alapján dolgozta ki rendszerét, me- v. —lyet díszített, s minden évben finomított. Tartalma pedig nem egy őrült víziója, hanem írói esztétikája.- Miért volt erre szükség?- Gárdonyi nagyon rejtőzködő személyiség volt. Talán írói énjének legtitkosabb szféráját fogalmazta itt meg. Másrészt személyiségének jellemző vonása volt a játék iránti szenvedély. Nagyon szerette a játékot, talán magányát is ezzel tette elviselhetőbbé. Elképzelhető az is, hogy az utókornak adott ilyesformán feladatot. Érdekes, hogy az írásban vannak jelek, melyek csupán díszítést szolgálnak.- Egerhez kötődik az író sajtópere is.- Ebben az időszakban érdekes volt a könyvkiadás. Egy-egy kiadó csak az ismert, olvasott műveket nyomtatta ki, gyakran a valláshoz való viszonya. A buddhizmust és a kereszténységet egyaránt tanulmányozta, de világképére vonatkozóan sok a rejtély má is. A kereszténységhez való vonzódása azonban kezett halála után egy esztendeig egy egri tanárnő birtokában volt az örökség, majd 1968-ban került a vármúzeum tulajdonába. A Gárdonyi halála előtti évekből ismert, hogy az író úgy Megyeszékhelyünkön a helybeli vagy a kiránduló bármerre is sétál, mindenhol találkozik Gárdonyi Géza nevével. Az Egri Csillagok írójáról, a várvédők hősiességének megörökítőjéről azonban keveset tudunk. Még az irodalomtörténészek is sokszor értetlenül állnak Gárdonyi életműve előtt. Az író ugyanis gondoskodott arról, hogy halála után is titkok borítsák rejtőzködő személyiségét. A század eleji magyar irodalom egyik meghatározó személyiségéről beszélgettünk a Gárdonyi-hagyaték őrzőjével, a Dobó István Vármúzeum irodalomtörténészével, Király Juliannával.- Talán még az egriek közül is kevesen tudják - mondja -, hogy Gárdonyi 1897-ben gyógyulni jött Egerbe. Akkor már nagyon nyomasztotta a millenniumi ünnepségektől hangos főváros, így életének utolsó állomásaként választotta a hevesi megyeszékhelyt. A várdombra anyjával és fiaival költözött, akik azonban önálló életet kezdtek, s az író egyedül maradt ma is látható házában. Sokan úgy hiszik, magányos remeteként élt. Ez nem igaz. Voltak barátai, akik meglátogatták. Csupán azt nem kedvelte, ha munka közben zavarják.- Keveset hallani a nyelvészeti tevékenységéről...- Komoly szótárak és nyelvészeti kiadványok megjelentetését tervezte. A Rosta című munkájában - ahogy alcíme is jelzi - nyelvünk szemetét akarta kisöpörni. Az Antibarbarusban a germán szófordulatokat elemezte, míg a Régiek beszéde című írásában a régi népi mondásokat gyűjtötte. Ezeket regényeiben is felhasználta. Szintén kevesen tudják róla, mennyire szeretett és tudott festeni. A portré- és tájképfestészetben mélyedt el leginkább. Az Ida regénye című művéből kitűnik, komolyan foglalkozott a festészet szakmai részével. Képeinek egy része ma is A titkosírást csak az író halála után fél évszázaddal később fejtették meg 20-30 évre is ellátta a piacot. Az egyik kiadó a szerződés lejárta előtt nagy meny- nyiségben akarta az ismert Gárdonyi-műveket kiadni. Másrészt az író egy-egy regényt nem fejezett be a nyomdai leadással. Néha a harmadik, negyedik nyomás előtt is bővítette, javította. Az Egri Csillagokat is szinte haláláig írta. Ezért sem volt mellékes a kiadó hozzáállása. Ebben az időben készült egy törvény a szerzői jogok védel- ___ mérői, melyet Gárdonyi figyelemmel kísért, és feljegyzéseket is készített. Szintén érdekes és elemzésre okot adó több, szinte bibliai példázató novellájából is kitűnik.- Élnek ma Gárdonyi-örökösök?- Három fia és egy lánya közül csak Józsefnek volt családja. Ezen az ágon csak egy távoli rokon ismert. Gézát nem ismerte el gyermekének, Gizella beteg volt, Sándor pedig apja halála után Egerben maradt, rendezni apja hagyatékát. Neki köszönhető, hogy a Gárdonyi-hagyaték ma Magyarország egyik legteljesebb írói hagyatéka. Sándor 1967-ben bekövettervezte: halála után minden évben adjanak ki egy művet, kisnovellát vagy tanulmányt tőle. Ettől remélte, az olvasók úgy érzik majd, olyan, mintha köztük élne. Ebből később semmi sem lett. A Dobó István Vármúzeumban ősszel rendeznek tudományos konferenciát Gárdonyi Gézáról. A tanácskozás célja: objektiven értékelni az író munkásságát, s eloszlatni a tévhitet, hogy az egriek írója egy közepes kvalitású ifjúsági író. Szuromi Rita Elnöki ebéd - előkóstoló nélkül S ok jó konyha van, remek étteremből is akad pár. Olyan hely viszont, ahol fejedelmi, netán államfői 1 : menüt kóstolhat végig az ember, kevés. A kevesek egyike az egri Park Étterem. Legutóbb Göncz Árpád vendégeként a portugál köztársaság elnöke, Jorge Sampaio költötte el itt ebédjét. A delegációnak az étterem antik herendi porcelánkészletével terítettek - tudtuk meg Papp László konyha főnök-helyettestől. Az elegáns szervizbe cg- ries menüsor került. Hideg előételként: szárnyaspástétom baconszalonnában, áfonyamártással, ezt követte a gyöngytyúk-erő- leves csészében pástétomgolyócskákkal, melyet a saját konyhakertből származó fűszerekkel ízesítettek. A főételt az egries sertésborda képviselte: a marinírozott, hideg fűszeres pácban érlelt, majd roston kisütött, baconszeletbe burkolt karajszelet szalonnás, szárnyasmájas, gombás, vörösboros mártással, egries raguval és burgonyakrokettel tálalva. Desszert gyanánt a házi jellegű batyusrétes szolgált, háromféle - túrós, almás, meggyes - ízben, joghurtos gyümölcsszósz- szal. A fogások mellé a helyi - Gál, Thummerer - pincészetek egri borkülönlegességeit szolgálták fel. A z egri Park Étteremben ezen fogások és a hasonló vendégek egyáltalán nem számítanak sem ritkaságnak, sem különlegességnek, mondhatni: megszokott dolog. Ám mint ilyen, mégis igen alapos előkészítést igényel. - Általában az érkezés előtt két héttel kapunk értesítést a készülő látogatásról. Aztán később a protokoll- szakemberekkel is pontosítjuk a menetrendet és a menüt. A Sampaio-Iátogatás előtt például három nappal az ebéd időpontja előtt választották ki a mi három különböző ételsorunkból azt, ami végül is az asztalra került - érzékelteti a körülményeket a helyettes konyhafőnök, aki szerint nincs olyan kérés, amit ne tudnának teljesíteni. - A két másik fölkínált menü teljesen más, és a kiválasztottnál több - hat-hét - fogásból állt. A mostani rövid, gyorsan elfogyasztható ebéd volt, vendégeink mintegy fél óra után már föl is álltak az asztaltól - teszi hozzá.- Göncz Árpádnak - a hivatalos orvosi jelentések szerint - korábban előfordultak gyomorpanaszai. Volt-e extra kívánság, kellett e külön vigyázni valamilyen nyersanyaggal, fűszerrel, netán a vegetáriánus vagy diétás koszt miatt?- Nem, teljesen normális körülmények között zajlott az ebéd. Meg voltak elégedve a feltálalt fogásokkal. Mindkét államfő az étel- sornak megfelelő menüt fogyasztotta. Egyetlen vendégünk szeretett volna csak a felkínált egries sertésborda helyett halat enni, ő grillezett fogast kapott. Göncz Árpád egyébként immár sokadik alkalommal fordult meg nálunk, ismerjük a köztársasági elnök úr ízlését, eddig. semmilyen kifogás vagy ész- : revétel sem merült föl a konyhánkkal kapcsolatban f - idézi föl Papp László. Egyébként az ételeket nem vetik alá előkóstolás- nak vagy tüzetes vizsgálatnak, netán ártó dolgok után kutatva, tökéletesen megbíznak a konyhában és választásukban. Az elnöki delegációval orvos is érkezik, ő „köjálos” alapon vehet mintát az ételből. Ezt a konyhát ráadásul már számos kül- és belföldi illusztris látogató is jelesre értékelte: állam- és kormányfők, uralkodók és miniszterek, üzletemberek és művészek sora: a thaiföldi hercegnőtől a svéd vagy az arab emirátusbeli küldöttségig. O lykor egy-egy látogatónk a konyha munkáját külön, kézfogással is megköszöni, de szinte kivétel nélkül minden esetben aláírják, esetleg köszönetüket is bejegyzik a vendégkönyvbe - hangsúlyozza az étkek felelős ismerője. (kj) Egymillió liter hat emelet magasról Átlagosan 1080 köbméter, azaz több mint egymillió liter víz másodpercenként. Ekkora tömeg zúdul le a Rajna schaffhauseni vízesésén, s elsősorban emiatt egyedülálló a - német nevén - Rheinfall, az európai kontinens egyik legkedveltebb természeti látványossága. A folyam százötven méterre szélesedik ki a zuha- tag előtt, hogy aztán huszonegy méteres szintkülönbséget küzdjön le pillanatok alatt. Két nagyobb és öt kisebb ágon, sziklák között, párafátyolba burkolózva, hatemeletes magasságból hullik alá a roppant vízmeny- nyiség. Persze, az sem elhanyagolható szempont, hogy a remekül megépített - nem véletlen, Svájcban vagyunk - turistaösvényen, a fordulókban található sziklaerkélyeken a félelmetes csoda karnyújtásnyira kerül az embertől. Lépésről lépésre sétálhatunk a zuhatag mellett, oly közel, hogy az arcunkon érezzük a párát, s tényleg a vízbe tarthatjuk a kezünket. Akinek ez sem elég, s kellően bátornak érzi magát, néhány frankért csónaktúrára is befizethet. A nyugodalma- sabb járat csupán tesz egy kört a vízesés alatt, az igazi élmény viszont a háborgó, tajtékzó folyón behajókázni a középen lévő, harminc méter magas sziklatömbre. Itt a lapos aljú jármű rövid időre ki is köt, s a korlátba kapaszkodva felmászhatunk a kődarab tetejére, a csúcsra, a svájci zászló mellé. Ahol a tériszonnyal küzdve, némi szédülés után alighanem ismételten leszögezhetjük: azért a víz az úr. Esetünkben a Rajna, amely a hozzáértők becslései szerint hatezer évvel ezelőtt törhetett itt át a Jurahegység mészkőfalain. Ami a megközelíthetőséget illeti: Svájc északi részén, a német határ közelében, Schaffhausen városától mindössze pár kilométer a Rheinfall. Alant, a csónakkikötőnél a Wörth kastély, szemben a Laufen vár. Egertől tán ezernégyszáz kilométer mindez. (rénes)
