Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

4. oldal Horizont 1999. április 24., szombat Európai borbemutató az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskolával (5.) Svájc: a haragvó óriások hazája Készül a svájci csemege, a Fondü fotó: a szerző felvétele Egy mondás szerint Svájcot az Isten jókedvében teremtette. Aki Franciaország felől köze­líti meg Európa egyik gyöngy­szemét, annak azonban inkább az a benyomása támad: az óri­ások nagyon mérgesek lehet­tek, amikor az Alpok szikláit ilyen meredeken és félelmet keltáén egymásra dobálták. Genf felé közeledve az Al­pok vonulatait egyre éleseb­ben jelzik a szaporodó alag­utak, s a 80 méteres „lába­kon" álló, több kilométer hosszú hidak. Nem győzünk gyönyörködni a látványban, amely lenyűgöző és félelmet keltő. A szelíd lankákat szinte egyetlen pillanat alatt váltja fel a meredek táj. Aki az átke­léshez ezt az utat választja, annak nem árt leküzdenie a tériszonyát... A schengeni egyezmény Svájcra nem vonatkozik. Érzik is ezt mindjárt az utazók, mert belépéskor a buszra kábító­szer-kereső' kutya ugrik fel, a túlságosan gyanús nagy mennyiségű bort pedig habo­zás nélkül felbontja a munká­ját végző határőr. Franciaország után Svájc­ban ugyancsak a rend és a pontosság uralkodik. Az em­berek élete éppoly szabályo­zott, mint házaik rendje. Sión felé haladva egyre in­kább feltűnik a természet és az emberi munka tökéletessége. Az utak szinte nagyobb emel­kedők és kanyarok nélkül ha­ladnak céljuk felé. A svájci ember megtanult együtt élni az Alpok meredek csúcsaival. Ha az utat egy hegy keresztezi, ott alagutat épít. Ha szakadék kö­vetkezik, hidat emel fölé. Nincs határa a mérnöki teljesítőké­pességnek, mellyel az ember megzabolázta a természetet. Sionban barangolva a láto­gató több érdekességet is fel­fedez. A város a 2006-os téli olimpia megrendezésére pá­lyázik, s ezt lépten-nyomon plakátok jelzik. Aki pedig időben érkezik ide, láthat te­hénviadalt is. A szőlősgazdák errefelé hi­hetetlenül kemény harcot foly­tatnak a természettel. Ültetvé­nyeik akár 600 méter magasan is felérnek a hegyek oldalá­ban, gyümölcsöseiket pedig ki­feszített hálóval védik a jégeső' ellen. A svájciak egyik igazi cse­megéje a Fondü. Ezt a sós saj­tot melegen olvasztják, s for­rón tálalják. A főtt burgonyá­val ehető sajtból a vendég annyit fogyaszt, amennyit csak kíván. Az újabb adag rendelé­sének egyetlen titka van: a szalvétát és az evőeszközöket a tányér mellé kell tenni, el­lenkező esetben úgy veszik, hogy a vendég befejezte a fa­latozást. A többórás elfoglaltságot is jelentő Fondü-evés a téli esték szokásai közé tartozik. (Folytatjuk) Szuromi Rita Támogatott új képzési lehetőségek Munkaerő-piaci eleinek, humán erőforrás fejlesztése elneve­zéssel a Phare-program keretében újabb pályázati lehetőség nyílt a középiskolák előtt. A támogatható tevékenységek kö­zött szerepel a szakképzés feltételrendszerének kiépítése. GYÖNGYÖS - A pályázat első fordulójában két iskola vett részt: a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfor­galmi Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola, valamint a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépis­kola és Kollégium. A kereskedelmi iskola & fa­lusi vendéglátás szakembereit, idegenforgalmi technikusokat kíván képezni, illetve megva­lósítani az akkreditált felső­fokú idegenforgalmi oktatást. Ezért az iskola igényt tart a Sóház téri volt épületre, ami felújítva alkalmas lehet a ven­déglátó oktatási kabinetek be­fogadására. A városi önkormányzat mél­tányolta az iskola elképzelé­seit, s úgy döntött: a kért ingat­lant a rendelkezésükre bo­csátja, emellett a szakképzési alapból biztosítja a pályázati önerőt képző összeget. A Vak Bottyán szakközép- iskola a pályázat révén több­funkciós multimédiás nyelvi labort szeretne kialakítani, ami lehetővé tenné az infor­matikai, illetve az alkalmazott számítástechnikai ismeretek nyelvtanulással egyidejűleg történő gyakorlását is. így az érettségire épülő menedzser­asszisztensi képzést is hamaro­san megkezdhetnék, s így nö­velnék a pályakezdők esélyeit. A város saját pénzzel támo­gatja a pályázót. A második fordulóra május 3-ig lehet benyújtani a pályá­zatokat. Ebben a körben a Va­das Jenő Erdészeti Szakközép- iskola is részt kíván venni, mégpedig a felnőttoktatás és - továbbképzés megvalósításá­val, illetve szakmai tanács­adásra alkalmas tanügyi épü­let létesítésével. A szükséges húszszázalé­kos önerőt ebben az esetben is a szakképzési alapból fedezi az önkormányzat. J. A. Bezárják a laktanyát - Század, oszolj! A parancsnok szívének darabja (Folytatás az I. oldalról) Csak később, a baráti beszélge­tések alatt érződött a parancs­nok hangjában némi remegés. Ám ezen senki sem csodálko­zott. Bartos alezredes tizenöt éven át volt a laktanya pa­rancsnoka. ő lesz az, aki júli­usban utolsóként becsukja maga mögött a kaput.- Olyan ez, mintha a szívem­ből vennének ki egy darabot - súgta a parancsnok. A légtérellenőrző század 1963. július 31-én alakult Me- zőcsáton. Boldogra 1968-ban költöztek, s azóta a század élete egybefonódott a község min­dennapjaival. Ennek jelzése­ként 1992-ben a falu díszzász­lót adományozott az alakulat­nak. Ez rövidesen a fő egység, a Veszprémi Radarezred múzeu­mába került. Sokan dolgoztak itt a köz­ségből szerződéses katonaként, s a településről bevonuló fiata­lok itt általában szívesen töltöt­ték le katonaidejüket. Az sem volt ritkaság, hogy a máshon­nan itt katonáskodók a község­ben találták meg szívük válasz­tottját, és végül itt telepedtek le. A harminchat év alatt a helyi légtérellenőrzősök több mint kétmillió légjárművet derítettek fel az égbolton.- A század egyik nagy erénye az volt, hogy sohasem hátrált meg a feladatok elől, mindent időben és pontosan teljesített - jegyezte meg a parancsnok. A felszámolást a hazai - ilyen jellegű - megfigyelőrend­szer átszervezésével magyaráz­ták. A hivatásos katonáknak biztosított a honvédségen belül az eljövendőkben is hely, a szerződésesek közül a legtöb­ben nem vállalták a máshová költözést, átképzésükhöz segít­séget ígért a honvédség. Bartos István alezredes is más alaku­latnál folytatja. Hogy mi lesz a laktanyával a júliusi végleges kivonulás után? Még nem tudni. Az épü­letek állaga jó, a környezet ren­dezett. Kár lenne, ha az enyé­szet prédájává válna. (tompa) Svédek vendégeskedtek a Keriben EGER - Kéthetes szakmai és kulturális programon vettek részt svéd diákok a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola vendégeiként. A kapcsolat két éve jött létre a gő­tekor gi Ester Mosseson Gymnasiummal. Tavaly a Kéri bekapcsolódott az Európai Unió által támoga­tott oktatási programba, a Soc­rates projekt Lingua-E akció­jába. Két pályázatukat a Socra­tes Nemzeti Iroda anyagilag is támogatta. Ennek révén három­tagú delegáció utazott a svéd partnerintézménybe, ahol elő­készítették a közös terveket. A program célja a két város, il­letve régió gasztronómiai ha­gyományainak megismerése angol nyelven. A tanulók kétszer kéthetes diákcserén vehetnek részt. Tíz svéd és tíz magyar gyerek kós­tolhatott bele a másik ország főztjébe. Az egriek márciusban jártak Göteborgban, a skandi­návok most viszonozták a láto­gatást. Mindkét helyszínen az Nemzetük etkeit kínálták egymásnak fotó: Gál Gábor iskola tanüzemeiben dolgoztak együtt. A diákok egy úgynevezett túlélési svéd, illetve magyar nyelvtanfolyamon igyekeztek elsajátítani egymás anyanyel­vét. Szabadidejükben a két vá­ros és környékének kulturális, valamint a gasztronómiához kapcsolódó látványosságait ke­resték fel a gyerekek. Bíznak abban, hogy a prog­ram lezártával sem szűnik meg a két iskola között kialakult jó viszony, s ehhez a jövőben is találnak támogatókat - tájékoz­tatta lapunkat Ballagó Zoltán igazgatóhelyettes. Minimálprogram készült a Rossz templomért A fülé vagy a szemé a terem? EGER - Jövő nyárra megol­dódhat a hányatott sorsú Rossz templom sorsa. A hajdani Bródy moziként emlegetett egy­kori egyházi épület tatarozásá­nak befejezése érdekében mi- nimálprogramot dolgoztak ki. Gadavits Gyula, a polgár- mesteri hivatal főmérnöki iro­dájának vezetője foglalkozik az épülettel.- A tervezés költségeire a lakóház-felújítási számlánkról szabadítottunk fel kisebb össze­get. Ennek felhasználásával ké­szült el a tervezés következő üteme. A Rossz templom tatarozá­sának következő lépése a vilá­gítás és a fűtés megoldása. A hivatal számítása szerint jövő nyárig a minimálprogram kivi­telezése 50-55 millió forintba kerül. Ha ez megvalósul, akkor már a működtetésen is lehet gondolkodni. Gadavits Gyula tájékoztatása szerint egyelőre nincs döntés ez utóbbira vonatkozóan. Az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal az épület funkcióját képző- és iparművészeti kiállítások, hangversenyek, színházi és táncprodukciók megrendezésé­ben határozta meg. Hírlik, hogy intézmények, magánszemélyek, galériák egy­aránt pályáznak a volt templom helyiségeire. A munkálatok ko­rai szakasza miatt egyelőre nem várható a pályázati kiírás. A konkrét tárgyalásokra és az érintettekkel történő egyezte­tésre az év végén kerülhet sor. (szuromi) Iskolások az erdők világában GYÖNGYÖS - A Föld napja alkalmából a Junior Art Alapítvány és a Városgondo­zási Rt. Eídei világ címmel gyermekrajzpályázatot hirde­tett a természetet szerető álta­lános iskolások számára. Ugyanakkor környezetvé­delmi vetélkedőt is szerveztek a Felsővárosi Általános Isko­lában. Az alkotásokban a gyere­kek megjeleníthették a termé­szettel kapcsolatos élményei­ket, az erdők élővilágát és a környezetet. A versenyre a város összes általános iskolája mellett be­neveztek a berzés kisgimna- zisták, valamint a gyöngyös­halászi és mátrafüredi diákok. A vetélkedésen kialakult összesített eredmény szerint a csapatok végső sorrendje: első lett a Felsővárosi, máso­dik a mátrafüredi Hanák Ko­los Általános Iskola, harma­dik a II. Rákóczi Ferenc Álta­lános és Művészeti Iskola, ne­gyedik az Arany János, ötödik a Kálvária-parti Általános Is­kola. A környezetvédelmi rajz­pályázatot Kádár Róbert (Fel­sővárosi iskola), a fogalma­zási pályázatot Somogyi And­rea, a Rákóczi diákja nyerte. A zsűri több munkát különdíj- jal is jutalmazott. A két kor­osztályban meghirdetett rajz­pályázat egyik fődíját, egy négyszemélyes turistasátrat nyerte Molnár Ákos (Gyön­gyöshalász), a fényképezőgé­pet Szabó Gabriella kapta. A beérkezett pályaművek­ből kiállítást rendeztek az is­kola aulájában. (j. m.) A házigazda, Bíró József bemutatja az utazási szakembereknek a Hotel Egert Jó hírünket viszik HEVES MEGYE - A Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara Turizmus Osztálya, va­lamint a Heves Megyei Idegen- forgalmi Egyesület Mátra— bükki barangolások elnevezés­sel kétnapos kirándulást szer­vezett az utazási irodák munka­társainak. Az esemény célja, hogy a meghívottak megismerkedjenek a megye idegenforgalmi kínála­tával, kulturális és gasztronó­miai programlehetőségeivel, a hagyományőrző tevékenysé­gekkel és a természeti értékek­kel, s a térség jó hírét vigyék szerte az országban. így csütör­tökön Gyöngyös után Párád - sasvár és Párád turisztikai szolgáltatásait ismerték meg, majd a megyeszékhelyen várta őket bő programkínálat. Pénte­ken pedig Noszvaj látványos­ságait tárták a vendégek elé.

Next

/
Thumbnails
Contents