Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20 / 66. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. március 20., szombat Darwin, az előember, a majom és Cremo Honnan jöttünk? Kik vagy mik voltunk, mielőtt mai alakunk, formánk, intelligenciánk kifejlődött? Teremtettek vagy teremtődtünk? Egyáltalán miből is alakult ki az emberi faj? E kérdések évezredek óta foglalkoztatnak bennünket Ha az embert pedig valami foglalkoztatja, akkor meg is találja hozzá a magyarázatot Civilizációk, népek, kultúrák fejlettsége szerint» A legősibb magyarázat e kér- désözönre talán a Bibliában rejlik. Az ember teremtése az európai kultúrában egy évezreden át sérthetetlen és kétségbevonhatatlan volt. Egészen 1859-ig, amikor is Charles Darwin kiadja A fajok eredete című munkáját. Az evolúcióelmélet - miszerint a ma élő fajok természetes kiválasztódással és mutációval jöttek létre - egyszeriben felforgatja az eddigi teremtésünkbe vetett hitet. Generációk nőttek fel úgy és tanulták azt, hogyan vezet el a fejlődés a driopitekusztól (fán élő majom) a homo sapiensig. A magyarázat logikus és észszerű. Még ha egyes kétkedők hiányolnak is a folyamatból egyes láncszemeket, jobbat nem találtak ki (fel, meg) azóta sem. Azért is tűnt sokak számára meghökkentőnek a Magyarországra látogató Michael A. Cremo amerikai tudomány- történész kijelentése, miszerint csupán Darwin csinált belőlünk majmot, máskülönben közünk nincs az emberszabásúakhoz. Nem véletlen, hogy nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadását a Bhaktivendanta Institute tagja - amely a Krisna-tudat nemzetközi szervezetéhez tartozik -, aki a darwinizmust gyökereiben próbálta megcáfolni. S hogy ezeket az érveket mennyire képes elfogadni egy megrögzött darwinista? Azt Cremo beszámolója után mindenki eldöntheti. Az amerikai tudománytörténész.alapállása nem más, mint hogy a szanszkrit írások teljes egészében tartalmazzák az ember keletkezését, földi tartózkodását. Csupán olvasni kell a sorok között. „Az emberi lény a természet kezdete óta él a Földön ” - mondja Cremo. Ám a természet kezdete ez esetben kicsit mást jelent, mint amit megszoktunk. A kutató ugyanis ciklikus időben számolja a Föld nagy korszakait, melyből egy ciklus 4 milliárd 300 millió év. Ezek az érák ismétlik egymást, ki tudja, mióta. Az emberi faj csak az utolsó ciklusban jelent meg. (Számításaik szerint most e ciklus közepén tartunk.) Csak emlékeztetőül: Darwin az élet kezdetét a Földön 2 milliárd évvél ezelőttre teszi. 40 millió évvel ezelőtt jelenik meg az ember és a majom közös őse, 100 ezer évvel ezelőtti időkből találtak emberi lényre utaló jeleket, míg 10 ezer évesnek vélik a civilizációs nyomokat. Ehhez képest Cremo az emAz említett félgömb bér megjelenését a Földön az élet kezdetének idejére, azaz 2 milliárd évre teszi. Az evolúciót támadók Darwin gyenge pontjait azzal magyarázzák: csupán hiszik, de megmagyarázni nem tudják, mit is takar az angol tudós által leírt folyamat. A darwinizmus cáfolására Cremo és munkatársa 8 év alatt 150 évre visszamenő leletet is átvizsgált. így vonja le a következtetést: miszerint az Michael A. Cremo ember végig jelen volt a természetben, az élővilágban, s nem csupán a 24 óra 60. percében jelent meg e Földön. Vagyis a homo sapiens létezett a kezdetek kezdetén is, s nem a szelekció eredményeként jött létre. A majmok, az emberszabásúak és az ember együtt élt és együtt él a Földön. S hogy mire alapozza ezt a merész kijelentést? Kövületek és földtani vizsgálatokkal igyekezett alátámasztani a fel- tételezést. Ám még mielőtt ezt kifejtette volna, a tudásszűrés- folyamatát magyarázta el. Ez utóbbi azt jelenti: azok a leletek, amelyek nem illenek a darwini evolúció folyamatába, nem publikusak. A kutatók, a tudósok elől elzárva tartják ezeket, hozzáférni szinte lehetetlen. (Ennek hitelességét sajnálatos módon csak azok ellenőrizhetik, akik valóban e téma avatott kutatói.) Nos, íme a bizonyíték, amely alapján Cremo a darwinizmust cáfolni igyekezett: A Leakey család Eszak-Af- rikában jelentős kutatásokat végzett. Ekkor több tucatnyi lábnyomot is találtak. A vizsgálat kiderítette: ezek a lábnyomok egy anatómiailag fejlett lénytől származnak. Am az a vulkáni hamu, amely megőrizte a leleteket, 4 millió éves. A '70-es évek elején Mexikóban fejlett kőeszközök kerültek elő a Föld mélyéről. A lelet körülbelül 300 ezer éves. Fejlettségük, kidolgozottságuk alapján azonban megállapítható: ezeket csakis ember készíthette. Ha a darwini elméletnél maradunk, akkor a kőtárgyak fejlettségük alapján csak 20 ezer évesek lehetnek. Ha Cremo elméletét nézzük, akkor nyugodtan maradhatunk a 300 ezres számnál is, hiszen ez utóbbi esetben az ember alkotó tevékenysége is jelen volt. Hasonlóan próbálja Cremo az olaszországi leletek esetében vélt csúsztatást is kimutatni. Egy emberi csontváz került elő a föld mélyéről. A kőzetréteg, amelyben megtalálták, pliocén kori, azaz 4 millió éves. Temetés közben nem kerülhetett az ember ilyen mélyre, annál inkább sem, mert a sír fölötti földréteg ép volt. Tehát a talált lelet valószínű, hogy 4 millió éves. Ekkor - az eddig ismertek szerint - viszont a homo sapiens még csak halvány gondolat volt... Ugyancsak érdekes feltételezések hangzottak el az argentin állati csontváz vizsgálata kapcsán. A maradvány csontján nyílhegy látszott. Feltételezhető tehát, hogy emberi nyíl végzett az állattal. Igen ám, de a jószág 3 millió évvel ezelőtt élt, amikor emberről, nyílhegyről még nem beszél a darwinizmus. A példákat tovább lehetne sorolni. Lisszabon mellett 20 millió éves kőeszközre bukkantak, egy 300 millió éves széndarabból kettétörve pedig egy emberi kéz által megmunkált aranylánc esett az éppen begyújtáshoz készülő háziasz- szony ölébe. Az eddig ismert legrégebbi tárgy, egy félgömb pedig az Egyenlítőt és a térítőket ábrázolja. A keménysége mutatja, ezt természetes úton, emberi hatás nélkül nem jöhetett létre. Ezen érvekkel támasztotta alá Cremo az elméletét, melynek gyökereit a szanszkrit írásokban vélte felfedezni. Hogy ez tudományosan mennyire alátámasztott, azzal az idő rövidsége miatt sem volt lehetőség foglalkozni. „Az emberi faj rejtélyes eredete ” című kötet - melyet bestsellerként emlegetnek - azonban több száz oldalon mindenre magyarázatot ad. Nem célunk és feladatunk eldönteni az itt elhangzottak hitelességét. A mai napig is több elmélet él egymás mellett. Az érdeklődőnek joga és lehetősége, hogy szabadon választhasson, melyiket képes hite, világnézete és tudományos megalapozottsága alapján elfogadni. Egy lehetőség ez is. írásunk célja csupán az volt, hogy az amerikai tudománytörténész előadását röviden ismertessük. Az elmondottakkal azonosulni nem kell, ahogy az elfogadása is minden ember szuverén ügye. A fent leírtak egy azon elméletek közül, amely az ember Kék Bolygón való megjelenését taglalják. Szuromi Rita Érdeklődés kísérte az előadó könyveinek bemutatóját A darwinisták és Cremo eltérő időszemlélete Kiből lett itt majom? Alapvetően nem vagyok bizalmatlan fajta, sőt kifejezetten kedvelem, a pikáns, rendhagyó és meghökkentő ötleteket. Még akkor is, ha ezek évszázadok vagy évezredek hagyományait - esetleg betokosodott elméleteit - cáfolják. Lelkesedésem akkor sem hagyott alább, amikor az ember eredetéről szóló meghívót a kezembe vettem, vagy amikor rájöttem, hogy nem egyetemi tudósok előadásáról lesz szó, hanem a Krisna-tudat egyik neves képviselőjének beszámolójáról. Sebaj — gondoltam -, ettől még lehet világszenzáció. Ültem és vártam. Talán pillanatok alatt megrengetik megkövült, materialista, darwinista hitem. Aztán csak megint ültem, megint vártam, s így ment ez egy órán keresztül. Mert Cremo előadása rendkívül mutatós volt, csak éppenséggel mindenféle tudományos megalapozottság hiányzott belőle. Nem kaptam választ arra a - nem darwinista! - kérdésre, hogy honnan jöttünk? Miből keletkeztünk? Arra sem, hogyan lehetséges az, az emberi faj képes volt túlélni a kéregmozgások, földtani átalakulások okozta változást? Az időjárás átalakulását? A dinoszauruszok, gigantikus őshüllők helyfoglalását? Ezek csupán részletkérdések? S vajon mit csinált az ember kétmilliárd évig a Földön? A logikus érvek mindig hatottak rám. Ha a lehetetlent megmagyarázzák, még talán azt is el tudom fogadni. De tudományos okfejtések, megcáfolhatatlan érvek nélkül legfeljebb show az egész. Nem tisztem véleményt mondani egyetlen kutató vagy tudás munkásságáról sem. Fel sem vállalhatnám, hogy megerősítsem vagy megcáfoljam az általuk felállított teóriákat. Csupán a logikus magyarázat, a meggyőző érvek hiányára emlékeztetek. Mert enélkül - bármilyen mutatós is egy előadás -, nélkülöz minden tudományosságot és hitelességet. A cremo-i nézetek elfogadása vagy heves ellenzése maradjon a tudósok feladata. Ahogy évezredek óta kérdésözön árasztja el az emberi agyakat az élet, az emberi faj születésével kapcsolatban, úgy most is maradtak bennünk kérdőjelek, hiányérzetek. Elvégre, abban a pillanatban, mikor az ember „született”, egyikünk sem volt jelen... (szu.-ri.) A strucc nem bírja a magányt Mészáros Tibor és a struccok fotó: tompa z. m. A madarak a családi ház kertjében, egy elkerített részen vannak. Amint meglátnak, közelebb lépegetnek, mire az ember hátrébb lép, hiszen a strucc jó magasról pillant le rá... Mészáros Tibor közben megnyugtat: a strucc nem a csőrét használja támadáskor, hanem a lábát. Rúg. Amúgy békés állat, csak ha veszélyben érzi magát, akkor támad. Maga a strucctartás errefelé még igencsak különlegességnek számít, pedig viszonylag olcsón és gyorsan jó minőségű hús nyerhető belőle. Az íze sajátos, a vadhúshoz hasonlóan bármi főzhető belőle. A bőre is jól hasznosítható, a csizmától a pénztárcáig bármi készítéséhez felhasználható. Tollát pedig a táncosnők veszik. Mészáros Tibor azt mondja, csak idő kérdése, és a strucc egyre kedveltebb tenyészállat lesz a magyar tájakon is. A strucctartók már országos szövetséget is alakítottak. A tagok száma megközelíti a negyvenet, és a nagyrédei strucctartó az egyik ügyvezető elnök.- Jelenleg a piackutatást végezzük, szeretnénk feltérképezni, hogy milyen igény mutatkozik a strucctermékek iránt - magyarázza az elnök. - Ha sikerül jobban megismertetnünk a tenyésztés előnyeit, akkor biztosan fellendül majd a nagymadár tartása. Jelenleg az országban csak néhány helyen kínálnak a vendéglők strucchúsból készült ételeket, ám Mészáros Tibor szerint a közeljövőben ez változni fog. Ő maga Nagyrédén társaival egy struccfarm létrehozását tervezi.- Közel a főváros, karnyújtásnyira az autópálya - magyarázza -, biztosan jó turistacsalogató lesz majd a farm, ahol közelről lehet szemlélni a madarakat, meg lehet kóstolni a strucchúst, a tojást, és mindehhez jófajta nagyrédei bort is tudunk kínálni. A farmhoz vendégfogadó is épülne. A strucctojásból kikelő csibe általában egykilós, majd tíz hónap múltán eléri a 80-100 kilós súlyt. Ekkor el kell dönteni a tartónak, hogy tenyészállatot „csinál” belőle, vagy húsként értékesíti. Ha az előbbi verdiktum születik, akkor újabb két évnek kell eltelnie, amíg a strucc eléri a te- nyészkort. Háromévesen már megfelelő tojásokat raknak le, áprilistól októberig akár nyolcvan darabot is. A tojások ára jelenleg 1500 és 2000 forint között mozog, egy csibéért 30-50 ezret, egy kifejlett struccért 700 ezret is elkérnek. A strucchús kilója 3 ezer forint. Magát a tartást Mészáros Tibor nem tartja költségesnek. Mint mondja, a strucc bármit megeszik. Csak a legalább két tojóból és egy kakasból álló családot érdemes tartani, mivel a strucc társas lény, nem bírja a magányt, egyedül elpusztul. Maga a struccház „berendezése” is egyszerű. Csupán homok kell a földre. Abba kapar gödröt tojásrakáskor a tyúk. A struccnál amúgy is nélkülözhetetlen kellék a jófajta homok. Különben hová is dugná a fejét? Tompa Z. Mihály
