Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20 / 66. szám
1999. március 20., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Kommunista puccs vagy forradalom? kommunista forradalomnak tekintették Horthyék is, hiszen éppen ezzel szemben vallották magukat büszkén ellenforradalmároknak. Lássuk a tényeket! 1919 tavaszára kiderült, hogy a polgári demokratikus kormányzat nem tudja megoldani a vállalt feladatokat. Változatlanul álltak a gyárak, nem volt nyersanyag, nem volt üzemanyag, nagy volt a munkanélküKárolgi Mihály nem fogadta el az ultimátumot liség, s a nél1919. március 21-én újabb rendszerváltás következett be Magyarországon. Az 1918. október 31 -én forradalmi úton hatalomra került polgári demokratikus koalíciót a szociáldemokrata pártból és kommunista pártból létrejött proletárdiktatúra váltotta fel. Természetes, hogy négy évtizeden keresztül a szocialista rendszer 1919 márciusát dicső hagyományként és a szocialista társadalom első nagy kísérleteként értékelte. Lényegében az is természetes, hogy 1990 után voltak olyan történészek, akik 1919. március 21-ét kommunista puccsnak tekintették. Mindenkinek szíve joga, hogy a történelmi eseményeket hogyan ítéli meg, de ha ezek a szubjektív vélemények iskolai történelemkönyvek lapjaira is bekerülnek, akkor már - pedagógusoknál és tanulóknál egyaránt - zavaros gondolatokat eredményezhetnek. Mi volt hát 1919 márciusában? Puccs vagy forradalom? A történelmi objektivitás érdekében ebben a cikkben csak olyan szerzők munkáit vesszük figyelembe, akik 1918-19-ben a forradalmi események résztvevői voltak, s visszaemlékezésük, értékelésük közvetlenül az 1920-as évek elején íródott. A függetlenségi párti Juhász Nagy Sándor, a polgári radikális Jászi Oszkár, a szociáldemokrata Böhm Vilmos nem tekinthetőik kommunista szimpatizánsnak, mégis: munkáikban mindhárman konkrét lényekkel támasztják alá a szocialista forradalom szükségességét. De 1919 márciusát szocialista, külöző tömegek egyre elégedetlenebbek lettek. A tömegek elégedetlenségét kihasználva szervezkedni kezdett a koalíció, megalakult a Magyar Országos Véderő Egyesület és az Ébredő Magyarok Egyesülete, de erre a tömeghangulatra épített a Kommunisták Magyarországi Pártja is, amikor egyre nagyobb tömegbázisra támaszkodva agitált a proletárállam megvalósítása mellett. Az egyre súlyosabb gazdasági és politikai káoszból az 1919 januárjában megalakult Berinkey-kormány megpróbált kilábalni. Február elején feloszlatták a régi törvényhatóságokat, február 20-án egy tüntetés után több mint 50 kommunista vezetőt letartóztattak, február 16-án megjelent a Búza Barnaféle földreformrendelet, áprilisra pedig meghirdették a valóban demokratikus nemzet- gyűlési választásokat. Ezeknek az intézkedéseknek a pozitív eredményei azonban nem érződtek. Különösen tél végén a városi lakosság élelmiszer-ellátása katasztrofális volt: a szegényparasztok azonnali radikális földreformot akartak, s mivel ez nem történt meg, március elejétől megindultak a földfoglalások, a nemzetgyűlési választások meghirdetése pedig kiélezte az ellentéteket a koalíciós pártok között is. Az egyes pártok tömegbázisát figyelembe véve szinte előrelátható volt, hogy a választást a szociáldemokraták nyerik meg, de különösen a vidéki pártszervezetek tömegdemonstrációk támogatásával már március elejétől megkezdték a polgári főispánok és polgármesterek eltávolítását. Ez a folyamat március 9-én Szegeden kezdődött meg. Ezen a napon kommunista nagygyűlés volt a városban, amelyen közel tízezer ember vett részt, akik követelték az osztályharc fokozását, a szocialista rendszer megvalósítását, a kommunista foglyok szabadon bocsátását. Bár ezt a tüntetést az ekkor már Szegeden lévő francia katonaság segítségével még szétoszlatták, kiderült, hogy a szegedi munkásság nagy része is egyetért a kommunista követelésekkel, így másnap a szociáldemokrata vezetők leváltották a helyi főispánt és polgár- mesterét, s addig, míg szocialista tisztségviselőket nem küldtek, háromtagú direktóriumot állítottak a város élére. Ugyanebben az időben Szek- szárdon a szociáldemokrata párt rendezett tüntető felvonulást, lemondatták a kormány- biztos főispánt és Tolna megye élére 5 tagú direktóriumot állítottak. Március 19-én a miskolci munkástanács úgy határozott, hogy eltávolítja a függetlenségi párti főispánt, és míg új szocialista főispán nem érkezik, 3 tagú direktóriumot állítanak Borsod megye élére. Tehát még szó sincs újabb forradalomról, de ezek a direktóriumok már új fogalomként jelennek meg a magyar közigazgatásjogban. Március 2 l-e előtt már a munkástanácsok kezébe került a hatalom Somogy, Komárom, Fejér, Hajdú, Szabolcs, Nógrád, Békés és Csanád megyékben. Ezeken a helyeken a polgári főispánokat leváltották, és vagy szocialista főispánt állítottak helyükbe, vagy direktóriumot. Március közepén Budapest utcáin már együtt tüntetett a szocialista és kommunista munkásság, s lényegében minden különbség megszűnt közöttük. Március 18-án a csepeli gyár munkásai értekezletre hívták össze a budapesti gyárak bizalmi embereit. Az értekezleten elhatározták, hogy március 23-ra nagygyűlést hívnak össze az Országház térre, és kiszabadítják a bebörtönzött kommunistákat. Március 19-én 20 ezer munkanélküli vonult a Népjóléti Minisztérium elé, s követelték, hogy személyenként 590 korona gyorssegélyt fizessenek ki, és progresszív vagyonadót vessenek ki a tőkésekre. Ugyanezen a napon az igazságügy miniszterhez olyan bejelentés érkezett, hogy a gyűjtőfogház felügyelője (itt tartották fogva a letartóztatott kommunista vezetőket is) a börtönőröket szakszervezetbe tömörítetté. Az egész államgépezet recsegett-ropogott, csupán egy gyenge lökés kellett, hogy az egész összeomoljon. Ezt a lökést a Vix-jegyzék adta meg. Március 20-án délben Vix francia alezredes, a budapesti antant-misszió vezetője megjelent Károlyi Mihály köztársasági elnöknél, és átadta az antant hatalmak legújabb ultimátumát, amelyre március 21-én délután 6 óráig kellett válaszolni. A jegyzék azt követelte, hogy az ország keleti részén a szinérváralja-csucsai vonalról a magyar csapatokat mintegy száz kilométerrel vonják vissza. A jegyzék az új demarkációs vonalat Debrecentől, Orosházától, Hódmezővásárhelytől és Szegedtől öt kilométerre nyugatra szabta meg. A magyar alakulatokat április 3-ig kellett volna kivonni erről a területről, és a demarkációs vonaltól keletre eső részeket átengedni francia és román megszálló alakulatoknak. A Vix-jegyzék átvétele után A köztársaság kikiáltása azonnal összeült a minisztertanács, ahol Károlyi megdöbbenve számolt be az antant döntéséről. Kijelentette, hogy a jegyzéket nem lehet elfogadni, mert világosan kiderült belőle, hogy az antant hatalmak az új demarkációs vonalat végleges politikai határnak tekintik, s ebbe a kormány nem nyugodhat bele. Felhívta a kormányt, hogy adja be lemondását, mert nem tudta megakadályozni Magyarország feldarabolását. Kijelentette azt is, hogy tisztán szocialista kormányt fog alakítani, és azután a „szocialista hadsereg fegyvereire támaszkodva felveszi a tárgyalást az antanttal”. A kormány tagjai egyetértettek Károlyival, és senki nem tiltakozott. Minden emlékirat-írónak egyaránt az a véleménye, hogy a zilált állapotú országban ez volt az egyedüli megoldás. Mégis szükségesnek látjuk röviden elemezni a kormány döntésének hátterét. Kétségtelen tény, hogy az ország zilált belső helyzete már korábban is nehézzé tette a kormány működését. A Vix- jegyzék átadása azt jelentette, hogy a kormány működése most már külpolitikai téren is teljesen csődbe jutott. Mi indokolta Károlyi döntését és a kormány lemondását? A Vix- jegyzék ultimátum volt, amelyre 24 óra alatt választ kellett adni. Ez csak kétféle lehetett: vagy elfogadják azt, vagy elutasítják. Ha a jegyzéket elfogadják, akkor számíthattak arra, hogy a feszült légkörű országban egy népforradalom elsöpri a nemzetáruló kormányt az egész rendszerrel együtt. Ha viszont elutasítják, akkor számítani kellett az antant támadására. Ugyanakkor az országnak erős, ütőképes hadserege nem volt. A novembertől márciusig lefolytatott hadsereg-szervezési kísérletek eredménytelenek maradtak. Arra tehát gondolni sem lehetett, hogy az adott körülmények között fegyveresen megpróbálják visszaverni az antant támadását. Ezért érthető á kormány lemondása, és Károlyinak az a terve, hogy tisztán szocialista kormányt nevez ki, amely feltételezhetően erős szocialista hadsereget tud létrehozni. Mind Károlyinál, mind a polgári minisztereknél nyilvánvaló az a szándék, hogy a polgárság hatalmát és az októberi forradalom után kialakult állapotokat a szociáldemokratákkal próbálják megmenteni. Károlyi és a polgári miniszterek azonban túlértékelték a szociáldemokrata párt befolyását. A márciusi tömegmozgalmak azt mutatták, hogy már a szociáldemokrata párt sem úr a saját portáján, s bár szervezettség szempontjából a pártnak hatalmas tömegei vannak, ezek a tömegek egyre inkább a kommunista párt programjának a megvalósításáért harcolnak. Ezt a kialakult helyzetet ekkor egyedül a szociáldemokrata párt vezetői látták tisztán. Közvetlenül a minisztertanács ülése után Károlyi jegyzéket juttatott el Vix alezredesnek, amelyben közölte: „A magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vehesse a békekonferencia határozatát, és közreműködjön annak végrehajtásában". „Minthogy a magyar kormány nem viselheti a felelősséget ennek a határozatnak a végrehajtásáért, kényszerítve látja magát, hogy ma lemondjon.” A válaszjegyzék átvétele után Vix azonnal elhagyta Magyarországot. Kratochwill Józsej G€U * ,,Férnél Német tulajdonú cég KERES többéves szakmai gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT. Fizetés megegyezés szerint. Rugalmas feltételek, európai színvonalú munka. Feltétel:- szakmai német nyelvtudás- "B" kategóriás jogosítvány- ideális életkor: 35 év alatt Jelentkezés személyesen németül és magyarul írt szakmai önéletrajzzal. Időpont-egyeztetés az alábbi telefonszámon: „I 36/321-505 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS I A Mátrai Erőmű Részvénytársaság pályázatot hirdet § az ATLASZ-MÁTRA Építő és Épületkarbantartó Kft. ügyvezető igazgató I munkakörének betöltésére. 1 Az Atlasz Kft. főbb tevékenységei: => építészeti kivitelezés, felújítás, karbantartás, => építőmesteri és építészeti szakipari munkák végzése. | Az Atlasz Kft. létszáma 40 fő. I Az ügyvezető igazgató hatásköre kiterjed a gazdasági társaság irányítására, vezetésére, a gazdaságos működés feltételeinek biztosítására, munkáltatói jogok gyakorlására. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: =4> legalább középiskolai építész szakképesítés, => építőipari kivitelező gyakorlat, => vezetői (vállalkozói) gyakorlat, büntetlen előélet. | A munkakör megegyezés esetén 1999. május 1 -jétől tölthető be. I Bérezés, juttatás: megegyezés szerint. | A pályázat beadási határideje: 1999. április 5., amelyet | személyesen, kézzel írott szakmai önéletrajzzal a részvénytársaság | munkaügyi, szociális és bérgazdálkodási főosztályvezetőjének, I Füleki Sándornak kell benyújtani. I További információ kérhető Füleki Sándor főosztályvezetőtől i (tel.:37/328-001 /41 -04 mellék). («129) Személytaxi, tehertaxi, autómentés * 411-222 * 313-111 120-1501 befogadóképességű, jó, működőképes állapotban lévő Wertheim páncélszekrényt keresek megvételre. Ajánlatokat „Maci 43255” jeligére várom a hirdető címére. (3300 Eger, Pf.: 23.) Tavasi motoros fűrész akció íncyecfméfirtyef március 15-30-ig. Üzletek: Eger, Zellervár út 3. Tel.: 36/320-504 | Eger, Rózsa Károly út 22. Tel.: 36/424-400 Mátraderecske, Kossuth út 24. Tel-Fax: 36/476-499 Kontírozói és számítógépen könyvelői gyakorlattal rendelkező mérlegképes könyvelőt, valamint bérszámfejtőt és kifizetőhelyen TB-ügyintézőt keresünk Füzesabony-Eger környékéről. .. M unkába járás cégautóval ä megoldható. s Jelentkezés szakmai önéletrajzzal „Önállóan 43629' jeligére a kiadóba. (3300 Eger, Pf.: 23.) / Egri székhelyű vállalkozás • minősített hegesztőket • árokásógép-keze löket (CAT) • lakatosokat keres acélcsővezeték építéséhez,- változó munkahelyre. Érdeklődni: 36/310-518 telefonszámon § j 7-15 óra között ;
