Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

Új hangsúlyok, széles körű nyilvánosság

A megyei közgyűlés elnöke az önkormányzat legfőbb teendóíróí

Alapozni kívánunk az elmúlt nyolc esztendő eredményes munkájára, hogy biztosítsuk a folyamatosságot. A későbbiekben természetesen gondolkodunk azokon a tennivalókon is, hogy mely területeken szükséges változtatnunk a megújulás érdekében. Nagy erénye volt korábban is a közgyűlésnek a jó kapcsolatokra törekvés a minisztériumokkal, más szervezetekkel. Ezt szeretnénk folytatni. Az alelnökök közül dr. Jakab István különösen sokat tett az említett eredményekért, mint nyolc éven át az önkormányzat vezetője. Halász Károly a területfejlesztésben különösen járatos, ez jelent meg most a Barsai István-féle program előkészítésében. Dr. Bajusz Imre a megújulás letéteményese, számára az önkormányzati kapcsolatok erősítése, a közbiztonság figyelemmel kísérése a feladat - említette elöljáróban a megyei önkormányzat munkájával kapcsolatban Sós Tamás közgyűlési elnök.- Az októberi helyhatósági választások óta eltelt időszak milyen teendőket rótt az új ön- kormányzati vezetésre?- Elsősorban a napi feladatokra igyekeztünk koncentrálni munkánk során. A közgyűlésben közel azonos arányban találhatók a régi és az új tagok. A képviselők lefedik az egész megyét. Szerencsére többpólusú testület alakult ki, amely a megye érdekeit helyezi előtérbe. Személy szerint magam csapatmunkában gondolkodom. és én a középpályán szeretném ellátni a munkámat. Fontosnak tartom a szélesebb körű munkamegosztást, azt, hogy aki tenni kíván a térségért, az meg is találja a maga helyét, szerepét. Lényeges az integrálás is a közgyűlésen belül. Dolgunkat pártállásra való tekintet nélkül kívánjuk végezni, s elengedhetetlen a megye mértékadó személyiségeinek megnyerése is. Igyekszünk minél jobban bevonni őket tevékenységünkbe, s persze, azokat is, akik kötődnek megyénkhez. Jellemző példa: a közelmúltban kellemes beszélgetést folytattunk dr. Seregély István egri érsekkel, s megállapítottuk, az önkormányzat és az egyház közti viszony rendezett, s valameny- nyien összefogunk a megyéért. Dr. Chikán Attila gazdasági miniszter egri látogatása során szóba került az Észak-Heves megyei régió foglalkoztatási gondja, épp ezért különösen fontos a tőke bevonása e térségbe. Február második felében térünk vissza ennek mikéntjére.

Közvetlen kapcsolatok kialakítására törekszünk a települési és városi önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal. Többször tartottunk már polgármesteri találkozót, amelyeken szó esett az önkormányzati törvényből adódó kiemelt feladatokról: a különböző intézmények működtetésének, fenntartásának közös megoldásáról. A települések pozitívan fogadták kezdeményezéseinket. Sikeresnek minősíthetem az egri önkormányzattal közös egyeztető bizottság ülését is, ahol a közös fenntartású intézményeknél - MMK, Bródy-könyvtár, bábszínház, Gárdonyi-színház - megállapodtunk: a megye- székhely a korábbinál nagyobb részt vállal e teendőkből. Ezt külön is köszönöm. Napirenden van a Gárdonyi-színház rekonstrukciója, amely közel 1,3 milliárd forintba kerül majd. Jelenleg tart a közbeszerzési eljárás, a kivitelezőről később születik döntés. Megértést kérünk a színházszerető közönségtől, hogy átmenetileg több helyszínen lesznek majd az előadások. Persze, közös szervezéssel így nagyobb lehetőség nyílik tájelőadások rendezésére is. Örülök annak is, hogy a színművészek is szívesen vállalják az áldozatot azért, hogy 2000 szeptemberében egy megújult színházban kerülhessen sor az első premierre.- Melyek a napirenden lévő legsürgetőbb feladatok?-A települések január végéig juttatták el pályázataikat a millenniumi programokra. Mi magunk is kezdeményeztünk ennek kapcsán az egri várban felújításokat és rendezvényeket, ezekre kívánunk támogatásokat elnyerni. Az ünnepség- sorozattal összefüggésben emlékbizottság is alakul. Nemzetközi kapcsolatainkban bizonyos hangsúlyváltásra törekszünk: főleg a belföldi programokra összpontosítunk. Az Európai Információs Pont, a Külügyminisztérium támogatásával, valamint megyei szervezetekkel együttműködve alapvető cél az EU-tagságra történő felkészülés. Ennek érdekében a lakosság körében felvilágosító programokat, fórumokat szervezünk, mint például nyáron Hatvanban, kiadványok is készülnek. Idegen- forgalmi hagyományainkat szeretnénk továbbvinni, kiadványokkal és személyesen is részt veszünk az Utazás '99 kiállításon, ahol mód lesz bemutatni megyénket az ország

Sós Tamás

nyilvánossága előtt is. Szeretnénk hangsúlyosabban kezelni a Tisza-tóval összefüggő problémákat. A társmegyékkel együttműködve az elmúlt években kezdeményeztük a tó hosszú távú fejlesztését összehangoló és biztosító kormányzati intézkedések meghozatalát. Ennek során felülvizsgálták a korábbi kormányhatározatot, s elkészült az újnak a tervezete. Szakmai elképzelésünk az, hogy a Tisza-tó fejlesztési ügyeire szülessen új kormányhatározat, amely rendezné - összhangban az öntözésfejlesztési szükségletekkel - a Tisza-tó vízszintmagasságát, a rajta működő erőmű nyereségének a fejlesztésre való visszaforgatását. Elképzelésünk a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács létrehozása e feladatok összehangolására. Egyúttal Phare-program készítését is tervezzük a Tisza-tó komplex állapotjavítására. Az Agria Vásár rendezésében idén még csak kisebb változtatások lesznek, később azonban ennek szervezését vállalkozási formában képzeljük el. Februárban a mi közreműködésünkkel is Phare-iroda kezdi meg működését Egerben, a Dobó tér 6/A-ban. Ez segítség lehet abban is, hogy a hárommegyés statisztikai tervezésű régió kialakításában megyénk jól tudja magát pozícionálni. A regionális idegenforgalmi bizottságban szeretnénk vezető szerepet játszani. Csatlakozni kívánunk az Északkelet-magyarországi Regionális Konzorciumhoz, valamint az Egészségért ’98 Északkelet-magyarországi Regionális Egészségügyi és Szervezetfejlesztési Közhasznú Társasághoz is. Szervezőbizottság alakul azért, hogy 2000-ben Szilvásváradon megrendezhessük a lovas világfesztivált. Mindezzel együtt is természetesen a legfőbb teendőnk intézményeink fenntartása, minél színvonalasabb működtetése, s a közeljövőben készül el a megye költségvetése is.- Lát-e kritikus pontokat az elfogadás előtt álló idei költségvetésben?- A megyei önkormányzat idei költségvetésének összege 6,9 milliárd forint. Ez nyújt fedezetet 29 önálló, és két, részben önálló intézmény, valamint a hivatal és a közgyűlés kiadásaira. A bevételek között 198 millió forint hitel felvételére számolunk, ami azt mutatja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan forráshiányos lesz az ez évi költségvetés is. A működési és felhalmozási forráshiány már évek óta jelentős, nagysága 1995-98. között megközelítette az 1 milliárd forintot. Ez igencsak korlátozta az önkormányzat intézményeiben folyó oktató-ne- velő-gondozó szakmai munka színvonalának emelését. Az elkövetkező években új követelményeket szeretnénk érvényre juttatni. A gyermekvédelem, a szociális gondoskodás, a kórházi egészségügyi ellátás terén már megjelentek azok a szakmai minimumkövetelmények, amelyek teljesítése feltétele az intézményi működési engedélyek beszerzésének (jelenleg csupán egy intézmény felel meg ennek, a többségük ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik). Nagy jelentősége lesz az elkövetkező években annak, hogy a kötelező szakmai és épületgépészeti beruházásokhoz milyen eredményességgel tud az önkormányzat pályázni vissza nem térítendő támogatásokra. Fontos tehát e pályázati lehetőségek számbavétele, a fejlésztések műszaki előkészítésének meggyorsítása, különösen az egészség- ügyi gép-műszer fejlesztés, a kórházi gyógyító osztályok, műtők rekonstrukciója, családias gyermekotthonok kialakítása.- Ha már szóba került, érdemes kitérni napjaink sajnálatos slágertémájára, az egri kórház ügyére...- Hangsúlyoznom kell, hogy 1991 óta zajlik egy bizonyos folyamat. A mostani új közgyűlés már többször foglalkozott ezzel a témával. Egy cél vezet bennünket, éspedig az, hogy mielőbb megnyugtatóan oldjuk meg az újszülött- és gyermekosztály helyzetét. Kompromisszumot sikerült elérni a költözésben érintett osztályoknál, a tisztiorvosi szolgálat pedig végig segítő volt.

(Folytatás a 6. oldalon)

A Heves Megyei Közgyűlés bizottságai

1. Eger Várossal Egyeztető Bizottság; 5 tagú, elnöke: Sós Tamás (MSZP, Eger), foglalkozása: a megyei közgyűlés elnöke.

2. Egészségügyi és Szociális Bizottság; 9 tagú, elnöke: dr. Tatár László (Fidesz, Halmajugra), foglalkozása: háziorvos.

3. Ellenőrző Bizottság; 7 tagú, elnöke: Blahó István (Munkáspárt, Füzesabony), foglalkozása: szervező.

4. Mezőgazdasági Bizottság; 7 tagú, elnöke: dr. Ördög István (FKgP, Gyöngyös), foglalkozása: agrármérnök-tanár.

5. Művelődési Bizottság; 9 tagú, elnöke: Balázs József (Fidesz, Nagyréde), foglalkozása: polgármester.

6. Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság; 1 tagú, elnöke: Keresztes György (Fidesz, Gyöngyös).

7. Pénzügyi Bizottság; 1 tagú, elnöke: Barabás né Czövek Ágnes (MSZP, Gyöngyös), foglalkozása: alpolgármester.

8. Sport- és Ifjúsági Bizottság; 9 tagú, elnöke: Sárosi Károly (MSZP, Lőrinci), foglalkozása: irodavezető.

9. Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság; 9 tagú, elnöke: Kontra Gyula (MSZP, Heves), foglalkozása: polgármester.

10. Ügyrendi Bizottság; 5 tagú, elnöke: dr. Gyurkó Péter (SZDSZ, Eger), foglalkozása: ügyvéd.

/

mmár negyedév eltelt az elmúlt év októberében tartott hely- hatósági választások óta. Ez az időszak elsősorban arra szolgált az újonnan kiálakítottjtestületeknek, hogy áttekintsék az előző négy esztendő alatt elért eredményeket, illetve a megoldásra váró problémákat. Alkalmas volt arra is, hogy meghatározzák az elkövetkező négyéves ciklus legfontosabb tennivalóit, megteremtsék koncepcióikat, elgondolásaikat.

Négyoldalas összeállításunkban a legilletékesebbeket, a Heves Megyei Közgyűlés vezetőit, s a megyénkben lévő városok polgármestereit szólaltattuk meg, arra kérve őket, hogy kérdéseink alapján vázolják, milyen elvek, célkitűzések alapján kívánják irányítani az önkormányzatok munkáját, melyek a legsürgetőbb gyakorlati teendőik. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire tartják fontosnak a lakossággal folytatandó párbeszédet, miképpen kívánják bevonni a településeiken élőket a közös feladatok valóra váltásába, céljaik elérésébe.

A kérdésekre adott válaszokból kitűnik: a legfontosabb szempont valamennyi megkérdezett esetében az, hogyan segíthetik elő a térségben élő állampolgárok boldogulását, területeik fejlődését, megyénk minél zökkenömentesebb beilleszkedését az európai államok közösségébe.

Együttműködés és megújulás a térség továbbfejlődéséért

A megyei közgyűlés alelnökei, munkájukról

Bajusz

Imre (SZDSZ), foglalkozása: jogtanácsos, munkahelye: Mátra Cukorgyár, Hatvan:- Társadalmi alelnöki tisztségemmel új tagja vagyok a megyei közgyűlésnek, ilyenformán a megújulási részhez sorolom magamat. Elsősorban az ügyrendi bizottsággal kapcsolatosan tevékenykedem, illetve koordinációs feladatokat látok el például a közigazgatás, a bűnmegelőzés terén.

Igen fontosnak tartom Hatvan és Gyöngyös környékének bekapcsolását a megyei koncepciós elképzelésekbe, s azok valóra váltásába. Emellett foglalkozom a közrend, a közbiztonság, a közigazgatási reform, a gyermek- és ifjúságvédelem és a diákjogi témakörök leglényegesebb kérdéseivel is.

Az elkövetkező ciklusban előttünk álló teendők között különösen sürgető a térségi feladatokat ellátó intézmények át- adása-átvétele, például kórházak, középiskolák esetében, mely feladatokat a helyi és a megyei önkormányzatnak közösen kell elvégeznie. Hasznosabbnak ítélem meg, hogy Gyöngyös és Hatvan térségében a kisebb önkormányzatok társulási formában viseljenek közös felelősséget az ott élőkért, s ennek teremtsék meg az együttes anyagi alapját. Sok önkormányzati szövetség létezik, ez viszont azzal jár, hogy elvész a koordináció, sokszor egymást kioldó tervek születnek. Épp ezért e téren változtatás szükséges, amellyel az egységes fellépést lehet megvalósítani.

Igen fontos lépés volt a megyei bűnmegelőzési bizottság létrehozása. E testület koncentráltan, a legkülönbözőbb társadalmi egységeket bevonva, úgy vélem, nagyobb hatékonysággal képes szolgálni a célt: a kábítószer térhódításának megelőzését, a gyermekkorú bűnözés és a közlekedési balesetek csökkentését.

Halász Károly (Fidesz), foglalkozása: ügyvezető, munkahelye: Ag- ria-Audit Könyvvizsgáló Adótanácsadó és Befektetési Tanácsadó Kft., Eger:- A terület- fejlesztés mielőbb megoldandó feladatai között mindenekelőtt a megyei szennyvíz-beruházási program megvalósítása számomra a legfontosabb az elkövetkező időszakban. A statisztikai adatok figyelemre méltó információt hordoznak: amíg az ország településeinek csatornázottsága eléri a 46 százalékot, addig megyénkben ez az arány csupán 32 százalék. Ugyanakkor uniós elvárás e szintnek a növelése, s ez komoly tervezést, végrehajtást követel meg tőlünk is. Jelenleg Heves megyében öt projekt megvalósítása van folyamatban, további öt pedig előkészítés alatt áll. Az egész megyében legalább 40 milliárd forintot kívánunk erre a célra fordítani. A Tisza-tó térségénél különösen fontos a Phare-tá- mogatás lehetőségének minél jobb kihasználása.

Hasonlóképpen közérdekű, s minél előbb teljesítendő tennivaló a szilárdhulladék-lerakó- helyek megteremtésével kapcsolatos program. Már az előző ciklusban elkészítette ennek tervét a megyei önkormányzat. Eredménye máris megfigyelhető, hiszen a Jászságban Jász- Nagykun-Szolnok és Heves megye közös szemétlerakó telepének lehetőségét sikerült megteremteni. Ez is azt igazolja, hogy ebben a kérdésben nem léteznek közigazgatási határok, a megyék összefogása különösen fontos ezen elképzelések valóra váltásában. Elsősorban abban, hogy 100 ezres lakóközösségenként jusson olyan hely, ahol az állampolgárok, a közü- letek, a gazdálkodó szervezetek elhelyezhetik a szilárd hulladékaikat. Ez egyébként szintén uniós elvárás. Nem is szólva a környezetvédelmi szempontokról. A megoldásra 3 milliárd forintot szeretnénk fordítani, ezt az összeget pedig különböző alapokból kívánjuk elnyerni. Nagyon fontosnak tartom a kérdésben a meggyőzést, a folyamatos párbeszédet is, hogy a lakosság megértse jobbító szándékainkat, és fogadókész legyen e tervek véghezvitelére.

Napjainkban gyakorta emlegetett kérdés az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház fejlesztése. Ebben bizony van pótolnivaló, hiszen komplex kórházi felújításra van szükség, mintegy 2-3 éves beruházási ütemezéssel. Jellemző adalék például, hogy az egri kórházban a gép- és műszerállomány elmaradt fejlesztési igénye milliárdos nagyságrendű. A közeljövő sürgető feladata a kórházban a funkcionális privatizáció megvalósítása, ugyanis csak ennek révén, megfelelő tőke birtokában lehetséges a magasabb szintű egészségügyi szolgáltatás. E folyamat felgyorsítása, pontosabbá tétele is az elkövetkező időszak teendője. Megemlíthetem a nyíregyházi egészségügyi létesítmény példáját, ahol a betegellátás színvonala már érzékelhetően országosan is kiemelkedő.

Ami az egri kórház újszülött- és gyermekosztályát illeti, mielőbb meg kell történnie az el- költöztetésének, s mindenki érdeke - az ott dolgozóké és a betegeké egyaránt -, hogy mihamarabb megnyugtató megoldás szülessen.

(Folytatás a 6. oldalon)