Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
1999. január 30., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Miként válhatunk hajléktalanná? Egymillió-kétszázezer forint túl sok ahhoz, hogy valaki ennyit kölcsönadjon. Pedig előfordulhat, hogy égető szükségünk van a pénzre. Talán végig sem gondoljuk, hogyan tudjuk majd azt visszaadni. Valahogy csak megoldjuk a törlesztést - hisszük akkor. Ezt remélte a történetben szereplő házaspár is. INGATLAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS mely létreiötc egyrészről / szül: augusztus an: lakcím: ^ i szám alatti lakos,mint eladó /- továbbiakban j eladó/ ^ másrészről / szül: március {/;; an: , lakcím: „ szám alatti lakost; mint vevő / továbbiakban vevő / között az alábbi feltételekkel!: 1. / Az eladó kizárólagos tulajdonát képezi a tulajdoni lapon levő, hrsz. alatt 1/1 arányban nvilvánj tartott ingatlan, mely természetben . ± szám alatt található. •ul-M 2. / Az eladó eladja, vevő megtekintett állapotban megvásárolj^ az 1. pontban körülirt ingatlant 2.100.000 Ft, azaz 'v Kettőmillió-egyszázezer forint vételi ellenében. 3. / A szerződő felek egybehangzóan kijelentik,hogy a 2. pontb részletezett vételárat vevő a jelen szerződés aláírása .»Mielőtt eladó számára átadta, aki a pénz átvételét jelen -W szerződés aláírásával is megerősitií • 4. / Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja: ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga 1/1 arányban az ingatlan-}!!, nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. j! 5. / A szerződő felek a Ptk. 374-es paragrafusa alapján az & ingaclanra visszavásárlási jogot állapítanak meg, melynek, értelmében az eladó a fenti ingatlant a 2.pontban / részletezett vételárért 1996. október 30. napjáig 'j, visszavásárolhatja. <jí 6. / A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan birtokba adása és a kulcs átadása jelen szerződés aláírásával egyidejűleg történik. :jij| 7. / E szerződésben .nen szabályzott kérdésekben a Polgári fihf Törvénykönyvnek az adás-vételröl szóló rendelkezései .'‘j$ az irányadók. Szerződő felek jelen szerződést olvasás és értelmezés után azzal írták alá, megegyezik. hogy az az ő szerződési akaratukkal raindenbt».^ 1996.07.30. (ILLUSZTRÁCIÓ) HEVES MEGYE - Megpróbáltatásaik három évvel ezelőtt kezdődtek. István az ötvenes, Mária a negyvenes évei derekán jár. Gyerekeik felnőttek, már csak a legkisebb lakik velük. A férfi szüleinek házában élnek, egy Eger környéki községben. A házaspár évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik. A fizetésükből csak a legszükségesebbekre telik. Hiába spóroltak, arra nem futotta, hogy a férj testvéreinek kifizethessék a szülői örökség őket illető részét. Szorult helyzetükben hitelt kellett találniuk. A pénzintézetektől nem remélhettek segítséget. * Jelenleg - tudtam meg az OTP megyei igazgatójától - a fedezetként ajánlott ingatlan értékének 40 százalékát kaphatja meg a kölcsönt igénylő, évi 28 százalékos kamattal. A törlesztőrészlet nem haladhatja meg a kérelmező nettó jövedelmének 33 százalékát. Számításaim szerint legalább havi 90 ezer forintos nettó jövedelemmel kell rendelkeznie annak, aki felvehet egymillió-kétszázezer forintot ötéves futamidőre. * Istvánék korántsem keresnek ilyen jól. Fürkészni kezdték az újsághirdetéseket. Egy országos lapban találtak erre: „ Tőkeigénylők és tőkebefektetők gyors közvetítése vállalkozóknak: telefonszám’ ’ . Ezek a sorok nyerték el a tetszésüket azon az oldalon. amelyen gyors segítséget, gyors magánhitelt ajánlottak a hirdetők. Jelentkeztek a megadott telefonszámon. S akkor úgy érezték, rájuk mosolygott a szerencse. A segítőkész úr adott nekik egymillió-kétszázezer forintot. Igaz, havi 10 százalékos uzsorakamatra. És volt még egy szépséghibája az ügyletnek. A hitelező a házukat kérte fedezetként. * Kötöttek egy szerződést. A papíron ez áll: „Ingatlan adásvételi szerződés”. A 2. pontban vételárként 2.100.000 forint szerepel. Nem 1.200.000, és nem is 1.560.000, amennyit kamatostul, három hónap elteltével vissza kellett volna adniuk. A „vevő” ezt azzal indokolta: úgyis csak formaság az egész. így legalább senki se mondhatja, hogy hamis a szerződés, mert a ház hárommilliót is megér. Istvánék elfogadták ezt.-Azt reméltük - meséli az asszony -, hogy a földből, amit művelünk, rosszabb esetben újabb kölcsönből visszaadhatjuk a pénzt. A szerződésben találunk még egy érdekes pontot, az 5. számút. Ebben ezt olvashatjuk: „Az eladó (értsd: Istvánék) az ingatlant a 2. pontban részletezett vételárért (2.100.000-ért) 1996. október 30. napjáig visz- szavásárolhatja. A szerződés 1996. július 30-án köttetett. Vajon miért volt ilyen balek a vevő? - kérdezheti a laikus. Miért várt a szerződéskötéstől számított három hónap múltán ugyanannyi pénzt a házért, mint amennyit ő adott? Ha a kötés pillanatában bankba teszi ezt a jelentős összeget, negyedév elteltével legalább százezer forint kamatot vághat zsebre. Arról már nem is szólva, hogy a szerződéskötés után azonnal bejegyeztette tulajdonát a földhivatalban. Illetéket fizetett. Utazott a főváros és az eladó lakhelye között. Ez mind-mind költség. Miért vállalja mindezt az, aki később csak annyit kér, ameny- nyit állítólag)!) ő fizetett? Ezt akkor senki sem firtatta. A közjegyző sem, aki az aláírásukat hitelesítette. Neki a szerződés tartalmának vizsgálata nem volt feladata. Még közjegyzőhöz is elmentek? Perszje. A vevő gondosan ügyelt arra, hogy minden hivatalos legyen. Senki se találhasson hibát a későbbiekben. * Máriának a szerződéskötést követően ébredt gyanúja. A jog berkeiben járatlan asszonynak megsúgta az ösztöne: butaságot csináltak. Ügyvédhez fordultak, aki azt tanácsolta, indítsanak pert az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására. Ugyanakkor igyekeztek tartani magukat a szóbeli megállapodáshoz, s a vevőnek augusztusban visszaadtak 170 ezer, majd október elsőhetében 210 ezer forintot. Több pénzük nem volt. A vevő nem teketóriázott. A visszavásárlásra megjelölt határidő után pontosan egy nappal)!) sebtében eladta a házpt egy harmadik személynek. S mivel az új tulajdonos egy „üres házat” vásárolt, lépéseket tett arra, hogy az valóban az legyen. * Az Egri Városi Ügyészség vádiratában ezt olvashatjuk: „megbízta az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat, hogy fejenként 40 ezer forintért távolítsák el a megvásárolt lakásból a bent lakó családot”. Istvánékhoz november 11-én kora délután érkezett az imént említett első-, másod- és harmadrendű vádlott. Magukkal hoztak egy nagy testű kutyát is, miheztartás végett. Papírokat mutogattak, hogy nekik ott a helyük. Az asszony, aki egyedül volt otthon, kényszerűen beengedte őket. Amikor a férj is hazaért, megpróbálta szépszerével távozásra bírni az urakat. Ám ők hajthatatlanok voltak. Olyannyira berendezkedtek, hogy az egyikük le is ittasodott. Máriát trágár szavakkal illette, s mondandójának nyomatékot adva tömi- zűzni kezdett a lakásban. A házaspár telefonált a rendőrökért. Hiába. így aztán ők menekültek el. Egy kisteherautóban húzták meg magukat, távol a lakásuktól, a szeméttelep jótékony takarásában, télvíz idején. Két éjszakát töltöttek el így. A rendőrség harmadnap intézkedett. Kommandósok lepték el a házat, s tettek róla, hogy a honfoglalók ne érezhessék oly otthonosan magukat. Az ügyből büntetőügy lett. A mai napig nincs ítélet. * De kanyarodjunk vissza ahhoz a perhez, amelynek az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása volt a tárgya. Az Egri Városi Bíróság 1998. június 15-én kelt ítéletéAz ominózus szerződés vei elutasította a felperes Istvánék keresetét. A szerződés meg- támadhatatlan, vagyis a ház már nem az övék. A bíróság nem is mondhatott egyebet. A vevő fineszesebb volt annál, mintsem hogy hibát vétsen. Viszont - ha már lúd, legyen kövér - a kárvallott felperesnek ki kell fizetnie a Magyar Állam részére az eljárási illetéket, 72 ezer forintot. Továbbá rendeznie kell az alperes, a vevő 13.696 forintos költségét, amely akkor merült fel, amikor a bírósági tárgyalásra járt. István és Mária képtelen volt elfogadni az ítéletet. Fellebbezést nyújtottak be a Heves Megyei Bírósághoz. Másodfokon a napokban született meg az ítélet. Talán senkit sem lep meg, hogy ez sem adott igazat a házaspárnak. Bár a Legfelsőbb Bírósághoz viszik az ügyet, a házukat el kell hagyniuk. Egyelőre nincs hová menniük.- Talán a halottasházbá - mondja sírva az asszony. * István még lát némi reményt. Úgy véli, ha jelentkeznének azok, akik hasonlóképpen földönfutókká váltak, talán bekeríthetnék a vevőt. Talán akkor a bíróságban is felvetődne: egy szélhámossal állnak szemben. Talán. Négyessy Zita A joghurt megállná a helyét Galliában Toulouse-i vendéget fogad a napokban a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az iskolának évek óta jó kapcsolata van a gallokkal. Nem véletlen, hogy az európai uniós csatlakozás előtt helyzetfelmérésre, tapasztalatszerzésre látogató Sandrine Vigier - aki mellesleg iskolájában földrajzot, történelmet tanít - is megismerkedett Egerrel. EGER - A Francia Mezőgazdasági Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya hat évvel ezelőtt indította el a Pannónia TÉT programot. Ennek folytatásaként látogatott Magyarországra Sandrine Vigier (képünkön), aki a mező- gazdaságban elképzelhető együttműködési lehetőségekről tájékozódik - ismertette Zay Zoltán, aki Sandrine-t kalauzolta a megyében.- Az a célom, hogy megismerjem az élelmiszeripari és feldolgozóüzemeket - meséli Sandrine. - Az iskola, ahol tanítok, mezőgazdasági jellegű, állattenyésztéssel és feldolgozással, valamint a termékek minőség-ellenőrzésével foglalkozik. Ezért érdekelt az Egertej és az állat-egészségügyi állomás munkája.- Milyen céllal érkezett Magyarországra?- Nem titkolt cél, hogy a kelet felé nyitáshoz kell a tapasztalatszerzés. Ennek a folyamatnak egyébként úttörői a franciák, és a későbbiekben is szeretnének még több és élő gazdasági kapcsolatot kialakítani a magyarokkal. Ezért érdekel bennünket az állami és a magánszféra helyzete.- Néhány nap alatt azért nehéz lesz ezt felmérni...- Az állami hatáskörbe, tulajdonba tartozó gazdaságok helyzete itt sem más. A laboratóriumok felszereltségét, a' minőségi követelményeket nálunk is a minisztérium ellenőrzi. A magánszférában persze már érezhető a különbség, de ez alapvetően a tradíciókkal függhet össze. Nálunk a magángazdaságok jobban ráhangolódtak arra, hogy a kutatást, a termelést, a feldolgozást komplex szemléletben végzik. Vagyis önállóan dolgoznak az első lépéstől az utolsóig.-Ez azt is jelenti, hogy a magángazdálkodások gyengéivel szembesült. Nagy csalódást okozott ez az általunk is ismert tény?- A körülmények mostohábbak, mint nálunk. Ugyanakkor itt a lelkesedés, a bizakodás és a tenni akarás pótolja a hiányt. Ez volt, ami engem igazán meglepett. Sokkal optimistábbak az emberek, mint nálunk. Úgy is mondhatnám, hogy a pénz a magyarokat még nem rontotta még:- Mennyire sikerült megismerkednie a magyar laboratóriumok helyzetével?-Franciaországban a kutatásra óriási összegeket áldoznak, s ez a felszereltségen is meglátszik. Persze, nálunk is különválik az állami és a magántulajdonban lévő laboratóriumok helyzete. Míg az előbbi érthető módon próbál takarékoskodni, addig az utóbbi óriási hangsúlyt fektet a kutatásra és ennek technikai hátterére. Megemlítem a Da- none-t, amely óriási összegeket költ a minőségfejlesztésre. Ehhez az is hozzájárul, hogy mindenféle szakmai kiállításon részt vesz, s nem sajnálja a pénzt arra, hogy a legjobb helyeken, a lehető legnagyobb propagandával mutatkozzon be. Vagyis a marketingtevékenység kicsit más.- Megkóstolta a magyar tejet, sajtot?- A gyümölcsjoghurtok szenzációsan jók. Sokkal természetesebb ízük van, mint a mieinknek. Ugyanakkor nálunk érthetően nagyobb a választék. A választékot még nem tudtam végigkóstolni.-Önöknél mennyi problémát okoz az ólomszennyezett rét és útszéli legelő?-Franciaországban is vannak ökológiai problémák, ahogy Közép-Európában is. Nálunk a problémát az okozza, hogy a víz nitrátos, és az évekig tartó műtrágyázás következtében a biotermékek nagyon keresetté váltak.-Más-e a könyvekből kapott kép és a valóság?- Aki nem ismeri Magyar- országot, annak egy fejlődő ország képe jelenik meg, olyan, ahol a demokráciát még csak most próbálgatják. Az a szemlélet azonban eleven, hogy aki „először nyit, az hamarabb nyit”. Nem véletlen, hogy 2000 francia-magyar vegyes tulajdonú gazdasági társaság van az országukban. De úgy érzem, kulturálisan még felfedezetlen az ország.-A francia mezőgazdaság törzsét a magángazdaságok jelentik. Ezek tradicionális családi örökségek, vagy manapság is születnek egységek?-A föld nálunk rettentően drága, ezért inkább azoknak van esélyük, akik családi vállalkozásban nőttek fel.- Tehát elképzelhető a földvásárlási szándék is?-A Toulouse környéki ember nagyon nehezen mozdul ki még a saját településéről is. Ettől függetlenül az északi területeken élők esetében miért ne lenne elképzelhető?- A magyar farmergazdaságnak körülbelül 200 éves lemaradása van a franciával szemben. Hogyan képzelhető el a felzárkózás?-Nálunk a gazdálkodás, a termelés szakszövetkezetekben, régiókban zajlik. Tehát senki sem önállóan vág neki. A termelők gazdasági egységekben élnek, dolgoznak. Érre azért van szükség, mert a minőségi követelmények rendkívül magasak. Az európai szabvány a minőségre, a mennyiségre is komoly előírásokat határoz meg. A szabályozottság magas szintű. Mondjuk, ha valaki tűi sok tejet termel, és ez a minőség rovására megy, megbüntetik. Ebben a szabályozottságban még lesz tanul- nivalójuk a magyaroknak, ha az unió tagjai lesznek. (szuromi) A Bugát Pál Kórház kiemelten közhasznú Alapítványa köszönetét fejezi ki mindazon magánszemélyeknek és vállalkozóknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át 1998-ban az Alapítványnak ajánlották fel. Az emberbaráti felajánlásból 1998. évben 4,2 millió forint gyűlt össze. Az Alapítvány Kuratóriuma a következő célok megvalósításához javasolta a pénzösszeg felhasználását:- Nagy és kis értékű orvosi diagnosztikai, therápiás műszerek, betegellátó eszközök vásárlása,- Egészségügyi alapprofilú társadalmi szerveződések támogatása (llco Klub, Mamma Klub, Diabetes Klub, Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége gyöngyösi csoportja). Tisztelettel kérjük, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával 1999-ben is támogassák a Bugát Pál Kórház kiemelten közhasznú Alapítványát. Alapítvány adószáma: 19133940-2-10 Budapesti vállalkozás termékmenedzsereket keres az ország egész területén, történő termékértékesítésre. Munka: általunk megszervezett előadásokon termékbemutatók megtartása. Feltételek:- Saját gépkocsi- Magabiztos fellépés-Jó kommunikációs készség Érdeklődni lehet a 06-20-9-893-401 telefonon (40156) trecjycfi oeioie« Többet ér, mint az óra! i Triumjih fehérneműk AKCIÓBAN! melltartók 1290 Ft 2490 Ft egységárakon alsók 1090 Ft-tól Egerben az AAANYPÓK ÁRUHÁZBAN Dr. Sándor I. u. 4. (fl piactérnél) a first fehérnemű és Harisnyaboltban Szent J. u. 2. (fi McDonald's mellett) _ /^ÍRST^x1 'Fehérnemű és Harisnyabolt \
