Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23 / 19. szám
„Más utat nem látok, mint az autonómia” Beszélgetés Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével Villámlátogatásra érkezett Hatvanba Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az a pár óra azonban, amit a Zagyva-parti településen töltött, elégségesnek bizonyult arra, hogy megnyisson egy kiállítást, díszvendége legyen egy másik hasonló eseménynek, majd válaszoljon a sajtó munkatársainak kérdéseire is. Este hét felé járt már, amikor sokadszor az órájára pillantott, majd sóhajtva megjegyezte: éjfélre Kolozsvárra kellene érkeznie...- Elnök úr, a jelenlévők sokasága is bizonyítja, az itt élők számára igen megtisztelő, hogy a városba látogatott...- Örömmel tettem eleget Vé- csi Nagy Zoltán művészettörténész barátom meghívásának, aki arra kért, ajánljam a látogatók figyelmébe az ’50-es és ’60-as évek székelyföldi alkotóinak tárlatát. Az itt látható félszáz alkotás is bizonyítja, hogy egységes értékrendet képviselő világba törekszünk, sajátosságaink megőrzése mellett. Az alkotások egy rossz emlékű korszak pozitív üzenetét közvetítik; a művészek egy kirakattartományban képesek voltak megvalósítani önmagukat, sőt egy pillanat erejéig át tudták tömi a zsarnokság falát. Értékek születtek olyan korban, amikor a kitörésnek egyetlen módja az értékteremtés volt. Azért is szívesen jöttem Hatvanba, mert tudom, ez a település milyen gyümölcsöző kapcsolatokat ápol szülővárosommal, Kézdivásárhellyel.- Pártja, az RMDSZ immár több mint két éve kormányalkotó tényező Romániában. Látva a sokszor hiábavalónak tűnő küzdelmet, miként vélekedik: érdemes volt kilépni az ellenzéki szerepből?- Noha a koalíción belül folyamatosan konfrontálódunk partnereinkkel, ennek ellenére hasznosnak ítélem a mostani helyzetet. Tény, hogy a kisebbségi kérdés eltérő megközelítése számos problémát vet fel, hiszen még a demokratikus pártok is nehezen fogadják el a legminimálisabb követeléseinket is. Ezenkívül a reformok korántsem tartanak ott, mint Magyarországon, ami szintén nehezíti a kérdés kezelését. Mi megpróbáljuk felgyorsítani Románia integrálódását az európai folyamatokba.- Sokakban felmerülhet: érdemes-e segíteni, ha az adott ország nem rendelkezik példás kisebbségi politikával?- Nemcsak érdemes, hanem kell is, hisz Románia csak velünk együtt kerülhet az Európai Unióba. De ha netalán ellenkező irányba - például Oroszország felé - sodródnának, azt is az Erdélyben élő magyarokkal együtt tennék.-Csaknem tíz év elteltével hogyan értékeli az 1989-es decemberi fordulatot?-Szinte lehetetlen egy évtizedet ilyen közelről teljes egészében elemezni. Az akkori események esélyt jelentettek, ám most még csak arról lehet beszélni, ki és miként tudott élni a lehetőséggel. Számomra teljes pályaváltást jelentett, amit egyáltalán nem bántam meg.- Visszatérve a nagypolitikához: sokan még ma is eretnekségnek tartják az autonómia követelését, vagy akár a kifejezés említését is...- Napjainkban egy kisebbségbe szorított közösség háromféle módon létezhet. Tíz évvel ezelőttig a fejünk felett döntöttek a sorsunkról, ezután valamilyen formában részt vettünk dolgaink irányításában. Most ugyan kormányon vagyunk, ám ez nem jelenti azt, hogy mi határozhatnánk a bennünket érintő kérdésekről. Arra törekszünk, hogy jogilag is kialakíthassunk olyan helyzetet, amelyben magunk dönthetünk saját életünkről. Ez az autonómia. Mivel a Székelyföld egységes, szerintem ez megvalósítható.- Belátható időn belül?-Nem hiszem. De más utat nem látok. Hosszadalmas és nehéz munka lesz, az biztos.-Egyes vélekedések szerint az RMDSZ törekvéseit meglehetősen nehezíti a szövetség - s közvetve a magyarság - megosztottsága.-Nem fogadom el, hogy a párton belül két tábor létezik. Az RMDSZ-ben állandóan találkozhatunk személyekhez köthető konfliktusokkal, ám a régióban ez az egyetlen kisebbségi szervezet, amely meg tudta tartani egységét, s fel is tudott lépni egységesen. Természetesen a szövetségen belül többféle vélemény és többféle ideológia is lehetséges. Ugyanakkor a „mérsékelt” és „radikális” címkézést sem szeretem. A politikában ilyen és olyan eszközök is vannak, de ezeket megfelelően kell használni. Véleményem szerint politikai eszközökkel nem tudunk változtatni a helyzetünkön, ha ezt sokan nem is mondják ki. Vannak erre más lehetőségek is.-Egyetért azzal, hogy Erdélyben előbb-utóbb elfogyhat a magyarság?- Bennünket a kivándorlás, a kitelepülés fenyeget leginkább. Mindez, ha egyelőre nem is túlzottan jelentős mértékű, ám folyamatos. Egy történelmi trauma esetén nagyságrendekkel csökkenhet a magyarság lé- lekszáma Romániában. Ennek a folyamatnak az előidézője többek között az is, hogy Magyar- ország EU-csatlakozása esetén a politikai-gazdasági olló tovább nyílik.- Mi lehet a megoldás?- Amit napjainkban egyre többen hangoztatnak: az Európai Uniónak elsősorban nem az államok, hanem a régiók Európájának kell lennie. Tari Ottó Markó Béla fotó: t. o. Egy Kis Viselkedéstan Kell-e félni a pszichoanalízistől? A pszichoanalízis tudományát még ma is sok titok lengi körül. Az amerikai dr. Emanuel H. Rosen most - mint egykor Freud - megpróbálja mindenki számára közérthetővé tenni a pszichoanalízis szabályait, s azt, hogy ez is a lelki egészség megőrzésének egyik eszköze. 1. Ha valakiről meg akarjuk tudni, hogy lelkileg mennyire egészséges, vessünk egy pillantást emberi kapcsolataira. Jóképű, sportos, karizmatikus, gazdag vagy intelligens emberek sem stabilak mindig lelkileg. Ennek megítéléséhez tisztázni kell: - milyenek a kapcsolatai barátaival, partnereivel, és mennyire nevezhe- tőek ezek tartósnak;- milyen a munkahelyhez való viszonya, azaz mennyi negatív konfliktusba keveredik, és mennyi ideig bírja ki egy helyen;- milyen volt a gyermekkora, hogyan alakultak a családi viszonyai. 2. A magabiztosság és az önértékelés hiánya a gyermekkorban gyökerezik. Nem lehet persze mindenért a szülőket hibáztatni. De tény, hogy akinél szeretetteljes volt az anya-gyermek kapcsolat, ritkán produkál lelki eredetű betegségeket. 3. Azoknak, akik azt állítják: „alig emlékszem a gyerekkoromra”, baj van az identitástudatukkal. 4. Az egyén szexuális szokásai sokat elárulnak a személyiségéről. 5. Egy idegen, aki az első találkozáskor - legyen az akár a pszichológus - egész életét elmeséli, lelkileg kiegyensúlyozatlan. 6. A sikeres emberek félelmeiket és bizonytalanságaikat eredményesen tudják kompenzálni. Különösen a vezetés csúcsán állók és az orvosok azok, akik hajlamosak a munkahelyi mentalitást a családi körben is gyakorolni. A hivatás és a magánélet emberi viszonylatai azonban nehezen egyeztethetők össze. 7. Az emberek általában pénzre, hatalomra, boldogságra, szerelemre és szexuális örömökre vágynak. Pedig legfőképp az érzelmi egészség segíthet hozzá a boldoguláshoz. Persze, épp ezt a legnehezebb megteremteni és tartósan megőrizni. Pletykaéhség és titoktartás Minden igaz barátság és kapcsolat alapja egymás titkainak megőrzése. A titkok azonban sokszor kellemetlen kötelezettséggel is járnak. Nemcsak annak, akire a bizalmas közlést rábízták, hanem annak is, aki titkait valakivel megosztotta. Van, aki később meg is bánja, hogy legbelsőbb ügyeit barátjának vagy partnerének elárulta. Van, akit nyomaszt a titok súlya, szinte kényszert érez, hogy világgá kürtölje. Ismert típus, aki imád a társaságban szerepelni és alig várja, hogy valami szenzációt kikotyogjon. A szőkébb társaság - mind a magánéletben, mind a hivatalban - szinte éhes a jó kis pletykákra. És mindig van, aki szereti a jól értésükét játszani. Mielőtt a ránk bízott titkokat kifecsegjük, jó, ha tisztázunk magunkban néhány kérdést: - Ki tud még rajtam kívül a dologról?- Nem hull-e vissza rám a terjedő pletyka?- Segítek-e azon, akinek a titkát közreadom?- Mi is valójában a szándékom: a titok súlyától akarok megszabadulni?- Érdemes-e megkockáztatni egy barátság vagy kapcsolat jövőjét ezzel a lépéssel? Tanácsok a munkahelyekre új belépőknek Munkahelyet változtatni nem kis izgalmat jelent. A felvételi beszélgetésen még minden csalogatónak látszik. Az első munkanapok azonban stresszben telnek el. Mindenkit elfog a félsz: vajon milyen főnököt és kollégákat fogtam ki? Valóban be tudom-e tölteni a munkakört? Az új belépőknek elkél némi útbaigazítás:- Kezdetben a legfontosabb a kapcsolatok kiépítése. Az újonc ne akarja rögvest megváltani a világot, és főleg ne kísérletezzen a főnök intézkedéseinek felülbírálatával.- Ne nyüzsögjön feleslegesen, ne keltse magáról azt a látszatot, hogy mindent jobban tud és mindent meg tud oldani.- Ne szégyelljen kérdezni. De legyen óvatos: egyazon dolgot ne kérdezzen meg többször. Semmi sem idegesíti jobban a régebbi kollégákat, mint amikor ismételgetni kell a tennivalókat. Inkább készítsen feljegyzéseket a hallottakról.- Figyelem: elkésni, túl korán eltávozni, és privát telefonbeszélgetéseket folytatni - főleg az első időkben - szigorúan tilos!- Legyen mindenkor készséges a munkatársakkal, de vigyázat: mindenütt hajlamosak az új kollégára áthárítani a legkellemetlenebb feladatokat is. „Vegye a lapot”, és udvariasan hozza mindenki tudomására, hogy ismeri saját munkaköre határait. Ferenczy Europress Repedező remények B ecslések szerint megyénkben 150-200 család háza omolhat össze egyik napról a másikra. Azokról a kohósalakos házakról van szó, amelyeket a nyolcvanas években építettek a kétes minőségű ózdi salakból. Emlékezetem szerint körülbelül két évvel ezelőtt jelentek meg az első megrázó cikkek, riportok a károsultakról. Ezek a házak már akkor sem voltak biztonságosak. A tulajdonosok azonban hiába szaladgáltak hivataltól hivatalig segítségért, többnyire elutasító válaszokat kaptak. A gyártó cég jogutód nélkül megszűnt, így a felelősnek is nyoma veszett. Ki-ki a maga módján próbált megoldást találni gondjára. Aki tehette, jelentős összegeket fordított a közvetlen életveszély elhárítására, aki nem, az tehetetlenül szemlélte, mint jelennek meg újabb és újabb repedések háza falán. Az önkormányzatok, felmérve a helyzet súlyosságát, igyekeztek segítséget keresni. Támogatást kértek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól, ám ott sem biztatták semmi jóval őket. Tavaly karácsonykor az egyik háztulajdonos, amint végignézett élete fő művén, saját kezével emelt otthonán, végső elkeseredésében kalapácsot ragadott, hogy szétveri az egészet. Ünneplés helyett szorongva üldögélt a család az omladozó falak között. A károsult családok most újra reménykednek. Horváth László országgyűlési képviselő a helyszíneken járva győződött meg arról, hogy sürgős kormányzati segítség nélkül rövid időn belül tragédiák sora következhet be. Beszélgetésünkkor fejcsóválva jegyezte meg: nem érti, hogyan húzódhatott eddig ez az ügy. Azt ígérte, hogy egy héten belül felkeres minden illetékes tárcát, és tőle telhetőén azonnali támogatást sürget. C sak abban bízunk, hogy még idejében érkezik a segítség. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a tavasz közeledtével teljesen meglazulhatnak a tartószerkezetek, s a házak maguk alá temethetik nemcsak a reményeket, hanem a benne élő embereket is. Barta Katalin A Hatalom és az ö keze H a a Hatalomnak keze lenne, ma biztosan görcsösen összeszorított marok képében jelenne meg. Olyannak tűnne, amely egy képzeletbeli gyeplőt szorongat, s az atyaúristennek sem hajlandó engedni a feszességén. A Hatalom roppant módon ragaszkodik az elgondolásaihoz, a saját embereihez. Annak árán is, hogy folyton kiteszi magát gúnyolódásoknak, támadásoknak. A Hatalom persze mindettől egyáltalán nem riad vissza, leperegnek róla az érvek, mint borsószemek a falról, de olykor szánalomra méltó hosszas hallgatásba burkolózása egy-egy kínos ügy kapcsán. így van ez már jó ideje az úgynevezett megfigyelési botrány esetében, amelyről a mai napig nem mutattatott fel hivatalos bizonyíték. Nincs ez másképp a legalábbis megkérdőjelezhető - fontos állami tisztségekre történt - kinevezésekkel sem. Nem csoda hát, ha az ellenzék újra és újra előveszi például az APEH- elnök múltját. S azt kérdezi, vajon lehet-e erkölcsi alapja a szigorúbb adóbehajtásra annak, akire az adómorál tekintetében a korábbi években árnyék vetült?! Az állampolgár számára az is különös, hogy csempészáru felvásárlásánál épp annak a neve forog leginkább közszájon, akinek a feladata az adójogszabályokban foglaltak mindenáron való betartatása lesz. Cseppet sem megnyugtatóak a tisztességes többség számára az efféle információk. Arról már nem is beszélve, hogy többek agyába befészkelheti magát a gondolat: miért ne cselekedhetnének ők is hasonlóképpen, áthágva az előírásokat? A legnagyobb baj pedig az, hogy a becsületes adófizető a fenti jelenségekre - azok megalapozottságára vagy cáfolatára - mindeddig nem kapott egyértelmű útmutatást. C supán azt látja, hogy a Hatalom foggal-körömmel ragaszkodik a saját elképzeléseihez, semmibe véve mások véleményét. Valójában a Hatalomnak az tenne jót, ha a mereven összezárt kezet szélesre tárná ki, felkínálva parolázásra azoknak, akik vele együtt egy békés, nyugodt közös hazát szeretnének... (szalay) HÍR(TELEN)KÉK.. Nem az állítólagos magas ár, hanem az arra rakódó áfa miatt bukott meg a Matáv a Verona-Budapest közötti telekommunikációs vonalra kiírt NATO-tenderpályázaton. Aki másnak áfát mond, maga esik bele... * Beszorult bécsi szállodájának liftjébe a világhírű illuzionista és szabadulómágus, David Copperfield. Nem szégyen a szorulás, csak kellemetlen... * Egy amerikai cég, a Good News Network egész napos, vallási ihletésű tévéműsorban kívánja felkészíteni a magyarországi lakosságot az ezredforduló után bekövetkező világvégére. Az lesz az - Utol-show... * Magyarországon - mint egy osztrák környezetbarát cég állítja - jelentős mennyiségű energiát termelhetnének a szélerőművek. De ki tudja itt, mikor merről fúj a szél...? * Éjjel látó kamerával felszerelt, beszélni tudó kerti törpék őrizhetik a jövőben a családi házakat Nagy-Britanniában. Zsarukék törpikék... (szilvás)
