Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
4. oldal Hazai Tükör 1999. január 13., szerda Az ítélőtáblák ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul az ÓIT Mikor menjen egy bíró nyugdíjba A bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 éves korra történő leszállításának gondolata mind a mai napig csupán a kisgazdapárt elképzeléseként szerepel, így azzal sem az Igazságügyi Minisztérium, sem pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) nem foglalkozik - tudta meg lapunk. A kisgazdák javaslatát Bánk Attila, a párt frakcióvezetője jelentette be december végén. Bár a politikus tagja az OIT- nek, a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó szervezet mindmáig nem kapott sem hivatalos, sem pedig informális úton értesítést a nyugdíjkorhatár tervezett csökkentéséről. Túri Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese elmondta: a kisgazda törvény- módosító javaslat a parlament előtt fekszik, de a feszített munkarend miatt még nem kerülhetett az illetékes bizottság elé. Mivel az egyéni képviselői indítványok esetén nem előírás az egyeztetés, nem osztották meg elképzeléseiket az OIT-vel. Amennyiben azonban értékelhető észrevétel érkezik hozzájuk, előfordulhat, hogy az indítványt átdolgozásra visszavonják. Mint mondta: elképzelésüktől nem állnak el, de annak jobb kidolgozása indokolt lehet. Az ÓIT mai ülésén várhatóan dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e a testület az ítélőtáblák működésének határozatlan időre történő elhalasztása miatt. Mint ismert, az alaptörvény írja elő az ítélőtáblák felállítását. Ennek időpontját a korábbi kormány 1999. január l-jében határozta meg. A parlament tavaly decemberben határozott úgy, hogy a táblák felállítását elhalasztja, s azok további sorsáról fél éven belül dönt. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az ÓIT elnöke úgy értékeli, hogy ez a helyzet súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért fordul a testület az Alkotmánybírósághoz. H. M. Lefizethetők-e a rendőrök? A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés a Belügyminisztérium megbízásából személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett a rendőrség munkájáról, illetve a közbiztonság helyzetének megítéléséről. Az 1521 megkérdezettet véletlenszerűen választották ki. A fővárosban a megkérdezettek 61 százaléka kétségbe vonja a rendőri munka hatékonyságát, a falvakban élő válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy a rendőrség hatékonyan lép fel a bűnnel szemben. Vizsgálták, kik és milyen mértékben tartják megveszte- gethetőnek a rendőröket. E tekintetben a budapestiek és a falun élők vezetnek 42 illetve 41 százalékkal, a vidéki városokban lakóknak csak 27 százaléka tartja, hogy valamilyen szinten korrumpálhatok a rendőrök. Érdekes, hogy az 50 éven felüliek kevésbé (25 százalékuk), a 18 és 29 év közöttieknek viszont 52 százaléka tartja aggasztónak a testület morálját. Az idén a közbiztonság megítélése sokkal kedvezőbb, mint az előző években, különösen a mélypontnak számító 1990- ben. Felmérést készítettek külön a falvakban, a vidéki városokban, a fővárosban és országosan is. 1990-ben a négy kategóriában megkérdezetteknek 35-39 százaléka minősítette a közbiztonságot közepesnek; az idén 52-53 százaléka. Nagyon rossz minősítést 1990-ben a kérdezettek 17-25 százaléka, az idén csak 4-9 százaléka adott. A bűnözéstől való félelemmel kapcsolatban három kérdésre kerestek választ a közvélemény-kutatók: Fél-e egyedül sétálni éjjel lakóhelyének környékén? Fél-e éjjel egyedül a lakásában? Fél-e nappal egyedül sétálni az utcán? A válaszadók 10 százaléka halmozottan, 21 százaléka csak két szituációban, 37 százaléka egy szituációban fél. Egyáltalán nem fél a lakosok 32 százaléka. A bűnözéstől „halmozottan félők” más veszélyforrásoktól is tartanak: háborútól 69, betegségtől 67, állásuk elvesztésétől 55, elszegényedéstől 55, tömegmegmozdulástól 38 százalékuk. koós Kérem, hogy Küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság. telefonszám: Kérjük, ezt a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MediaCompany Kft 1388 Pf. 73. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából az ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címen módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing, 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át. Megkezdődött a felemelt nyugdijak kézbesítése • • Özvegyek jobb helyzetben Megkezdődött a megnövelt nyugdíjak kézbesítése. A hónap végéig országszerte mintegy 2 millió 800 ezer idős emberhez kopogtatnak be a postások, köztük ahhoz a mintegy 10 ezer saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyhez is, akiket az egy évvel ezelőtti nyugdíjtörvény-módosítás hátrányosan érintett. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál elmondták, hogy a január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat az Országgyűlés decemberben 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal emelte fel, a mérték azonban senkinél nem haladhatta meg a 25,5 százalékot. A törvény hatálya kiterjedt a nyugellátások teljes körére: a bányász-, a korengedményes, a művészek öregségi, a szolgálati és az előnyugdíjra is. Ugyancsak vonatkozik a jogszabály a rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a baleseti hozzátartozói és az árvaellátásra, a szülői valamint az özvegyi nyugdíjra is. A saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek esetében új szabály érvényesül, mert az Alkotmánybíróság a múlt év elején megsemmisítette a számukra kedvezőtlen törvényi szabályozást. Eszerint azok az özvegyek, akik eddigi életük során nem szereztek jogosultságot saját nyugdíjra és 1998. január 1-je után özvegyültek meg, házastársuk nyugdíjának nem csupán - miként az a törvényben eredetileg szerepelt - 20 százalékát, hanem 50 százalékát kapják, mégpedig 1998. január 1-jétől visszamenőleg. Ebbe a körbe tartozik például sok faluhelyen gazdálkodó idős ember, vagy azok a háztartásbeliek, akik az otthoni munka mellett „csak” gyermekeket neveltek, kizárólag a családjuknak éltek. A főigazgatóságon elmondták: az új nyugdíjtörvény annak idején az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítási módján nem, csak az összegén változtatott. Az özvegy elhunyt házastársa nyugdíjának 50 százalékára, mint ideiglenes nyugdíjra, egy esztendeig továbbra is jogosult maradt. Kisgyermek esetén ez az idő annak másfél éves koráig tolódott ki. Valójában tehát most telt le az a bizonyos „ideiglenes” egy esztendő, s az idén januártól kerültek volna kilátástalanul hátrányos helyzetbe az érintettek. Az elhunyt házastárs járadékának a 20 százaléka ugyanis a létfenntartáshoz sem lett volna elegendő. Szakértők véleménye szerint ezt valószínűleg az akkori törvényhozók is érezhették, és arra számíthattak, hogy az időskorúak kiegészítő járadékért, szociális segélyért fordulnak majd a helyi önkormányzathoz. Nagy ellenzéke volt ennek a koncepciónak már a törvény- alkotáskor is; a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület ezzel kapcsolatban kimondta: alkotmányellenes az özvegyi nyugdíj mértékének megállapítása azok esetében, akik saját nyugellátásra nem szereztek jogot, és akiknél korukra tekintettel ez már nem is várható el. (deregán) Aktívabb szocialisták A Magyar Szocialista Pártnak a következő fél évben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a kezdeményező szerepre és a parlamenten kívüli politizálásra - jelentette ki a párt idei első elnökségi ülése után Kovács László, az MSZP elnöke. „A parlamenten kívüli eszközök használatánál természetesen az alkotmány és a törvények keretein belüli politizálásra, nem pedig a Téli Palota ostromára gondolunk” - mondta a pártelnök, aki beszámolt arról is: a frakcióelnökség tervezetét figyelembe véve az MSZP elnöksége ebben a fél évben nyolc nagy téma kezelésében javasol kiemelt aktivitást a képviselőcsoportnak. Nagy Sándor alelnök elmondása szerint a társadalomban meglévő vagyoni különbségek enyhítése, az esélyegyenlőség erősítése, a regionalizmus, a szövetkezet és társadalom, az alkotmányozás és a közjogi szabályozás, a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés, az egészségügyi ellátás, valamint a munka világának problémaköre szerepelhet majd a szocialista frakció tevékenységének homlokterében. Az elnökségi ülés után elmondták: a témákat különböző formákban - például törvény- javaslatok, határozati javaslatok benyújtásával, konferenciák szervezésével, parlamenti nyílt napok vagy vitanapok kezdeményezésével, társadalmi párbeszéddel - fogják kezelni olyan módon, hogy a megváltoztatni szándékozott törvényhozási munkarend „parlamentmentes” heteiben is megismertethessék a közvéleménynyel álláspontjukat.
