Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-19 / 271. szám
8. oldal Kamarai Elet 1998. november 19., csütörtök I 3300 Éger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 ! [ Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 HEVES MEGYEI tájékoztató A biztonság érdekében történik Gázszerelők mestervizsgáztatása a Kézműves Kamaránál Többször megjelent a hír a megyei médiákban: 1999. január elsejétől a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szerelési munkák elvégzésére az a gázszerelő jogosult, akit a gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gázszerelők nyilvántartásába felvett. A nyilvántartásba vétel egyik feltétele - azaz a jogosultság elismerése csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, gázfogyasztó készülék le- és felszerelésére - a gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga. A Heves Megyei Kézműves Kamara mellett 1996-ban alakult meg a mestervizsga-bizottság, amely egyedül jogosult a megyében a szakma mesterlevelének elnyeréséhez szükséges vizsgáztatásra. A gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsgára jelentkezés feltételei: 1. Megfelelő szakképesítés: 514 Csőszerelő 517 Gázvezeték- és készülékszerelő 521 Víz- és gázvezeték-szerelő 302-2 Csőhálózat- és berendezésszerelő (gázvezeték- és készülékszerelő) 312-2 Csőhálózat- és berendezésszerelő (gázvezeték- és készülékszerelő) 314-2 Központifűtés- és gázvezeték-szerelő 2. Előírt szakmai gyakorlati idő igazolása: Szakmunkás-bizonyítvánnyal: Kizárólag gázszerelő cégnél vagy vállalkozónál gázszerelőként 2 év. Általános csőszerelő profilú cégnél vagy vállalkozónál gázszerelőként 2 év. 514 szakma számú, csőszerelő megnevezésű szakmával kizárólag gázszerelő profilú cégnél vagy vállalkozónál gázszerelőként 5 év. Középfokú végzettséggel: Gázszerelő cégnél vagy vállalkozónál 2 év. Felsőfokú végzettséggel 1 év Az előírt szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjától nem lehet 2 évnél régebbi. A mestervizsgára a Heves Megyei Kézműves Kamaránál beszerezhető jelentkezési lapon kell jelentkezni. A mestervizsgára jelentkezés általános szabályainak megfelelően a jelentkezés költsége 3000 forint, a mestervizsga díja 30.500 forint. A mestervizsga-bizottság legalább 12 jelentkező esetében hívható össze, kisebb létszám esetén a résztvevőknek vállalniuk kell a többlet- költséget. A mestervizsgán négy tárgyban (szakmai elmélet /írásbeli, szóbeli/, szakmai gyakorlat, vállalkozási ismeretek, pedagógia) kell számot adni a tudásról. A jelentkező szabadon dönthet, egyénileg készül fel vagy tanfolyamot igényel. Fontos információ lehet, hogy a mester- vizsga megléte esetén a nyilvántartásba vétel, azaz a jogosultság megszerzése nem kötött gyakorlati időhöz, míg mérnöki végzettséggel 3 év, üzemmérnöki végzettséggel 5 év gyakorlati idő igazolása a feltétele az arcképes igazolvány kiadásának. A kamara megfelelő létszámú jelentkezés esetén a tanfolyamot megszervezi. (Részletesebb információval Pálfy István, a kamara képzési igazgatója szolgál a 429-891 telefonon, vagy személyesen Egerben a Hadnagy u. 6. szám alatt.) Münsteri kurzus autószerelőknek December 6-18. között autójavítók számára szervezünk németországi tanfolyamot. A tematika a korszerű technikát öleli fel, megtekinthető a kamaránál. A hagyományoknak megfelelően a kiutazásról és a tolmács költségéről a résztvevőknek A 32/1997. (V. 9.) BM rendelet határozza meg azon munkaterületek körét, ahol a tevékenység feltétele a tűzvédelmi szakvizsga. Az alábbiakban közöljük a foglalkozások sorát, jelezve egyben azt is, hogy a kamara kellő számú jelentkezés esetén a tanfolyamot önköltséges alapon megszervezi. Bádogos, épületszigetelő, parkettacsiszoló és -lakkozó, PVC- padlóburkoló, lemezragasztó, faszénégető, mészégető, kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó, kazánfűtő, kazánkezelő, hegesztő, könnyűszerkezeti lakatos, öntő, minősített hegesztő, fémmin- takészítő, precíziós öntő, akkumulátorkészítő és -javító, autóvillamossági szerelő, fapadlózó és műkell gondoskodniuk. A szállás, étkezés és a tanfolyami költségek kamarai finanszírozásúak. Jelentkezni lehet a 429-891 telefonon Sós Anitánál. A kézműves kamarai tagok előnyt élveznek. Jelentkezési határidő: november 24. anyagburkoló, szobafestő-mázoló és tapétázó, lambériázó és parkettázó, faltól falig szőnyegpadlózó, cement- és mészgyártó, fényezőmázoló, gázvezeték- és készülékszerelő, központifűtés-szerelő, klímaberendezés-szerelő, klímaberendezés-szerelő, géplakatos, vas- és fémszerkezeti lakatos, kovács, díszműlakatos, hőkezelőedző, díszműkovács, karosszéria- lakatos, autószerelő, gépkocsiutánfutó- és lakókocsi-készítő, spoilerkészítő, gázautó-szerelő, pirotechnikus, műanyaghegesztő, autóbontó, vegytisztító, PVC-he- gesztő-ragasztó. Jelentkezés: Heves Megyei Kézműves Kamara, Eger. Telefon: 06-36/429-891, Sós Anita. Üzleti ajánlatok 842 3797 Belga cég kapcsolatot keres faházakat (lakóházak) gyártó és exportáló magyar vállalatokkal. 845 3809 Izraeli cég acélhuzalt vásárolna, megadott kémiai és mechanikai specifikáció szerint. 845 3812 Német cég nyomdákkal keres kapcsolatot, továbbá vásárolna műanyag palackokat, flakonokat. 845 3813 Német cég kapcsolatot keres az alábbi munkálatokat végző magyar partnerrel: lemezmegmunkálás, préselés, galvanizálás. 845 3815 Steppelt paplanokat vásárolna német cég. 845 3816 Német cég ülőbútorok gyártásához pozdoijalemezeket vásárolna gyártóktól. 845 3817 Testápoló cikkeket forgalmazó norvég cég vásárolna biológiailag tiszta, rózsaillatú hintőport. A legfrissebb üzleti ajánlatok a faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 06-36-414- 414-es telefonszámon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információk kedden és csütörtökön 14-16-ig a Heves Megyei Vállalkozói Központban: 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410-724. Fax: 06-36-413-265. Szakosztályi ülések A Heves Megyei Kézműves Kamara Járműipari Osztályának szakosztályai az alábbi időpontban és helyen tartják soros ülésüket. Karosszéria-lakatos szakosztály, autófényező szakosztály. Helye: Gyöngyös, Ipartestületi Székház, Orczy u. 3. Ideje: november 27. 17 óra. A kamarai tagdíjfizetési kötelezettség A kamarai tagdíjfizetés második féléves határidejének lejárta apropóján hívjuk fel az érintettek figyelmét arra, hogy a vonatkozó jogszabályok megváltozása kapcsán a vállalkozói engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés a gazdasági kamarák hatáskörébe került. A kamarai hovatartozás rendezése során az a helyzet is előállhat, hogy amennyiben a vállalkozó az elmúlt időszakban egy adott kamaránál regisztrálva elmulasztotta tagdíját befizetni, a második féléves mulasztással a lépéskényszer esetét idézi elő, a kamara köztartozás megfizetésének elmaradása címén intézkedni kénytelen a vállalkozás megszüntetésére. A tgdíjfizetés pótlása történhet átutalással a 11500308-10003444 számla javára (ez esetben fontos a kamarai regisztrációs kód feltüntetése), vagy befizethető csekken, valamint a kamarai ügyfélszolgálaton személyesen. Tűzvédelmi tanfolyam - vizsga Nagyobb munkavállalói biztonság, kiterjesztéses kollektív szerződés A szakszervezetejc véleménye szerint a munkaadók és munkavállalók kapcsolatát tenné kiszámíthatóbbá, ha a néhány alkalmazottat foglalkoztatók az egyéni szerződéssel szabályozott munkaviszony helyett az úgynevezett kiterjesztéses kollektív szerződést alkalmaznák. A bonyolultan hangzó szabályozó lényege az, hogy az erős munkavállalói érdekképviselet és a munkáltatói szövetség által kötött kollektív szerződést kiterjesztenék az azonos munkaterületen foglalkoztatott, de az érdekvédelmi szervezetre nem támaszkodható munkavállalókra is. A Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakszervezet még az előző kormányzati ciklusban a munkaügyi tárcánál kezdeményezte azon feltételek megteremtését, amelyek segítenék, hogy a munkáltatók is egyetértenek a kiterjesztéssel. A szakszervezet szerint a munkáltatónak is előnyösebb lenne ez a megoldás, hiszen nem kellene egyéni szerződéseket kötni. A szakszervezet jelenleg a Szociális és Családvédelmi Minisztériumnál szorgalmazza a jogi feltételek megteremtését. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Tudományos prognózis készült a mezőgazdaságról A nagyüzemek szerepe meghatározó A mezőgazdasági termelés növekedése az ezredfordulóig még reális, sikeres és kedvező agrárpolitika esetén is alig lehet több átlagosan 3 százaléknál. Később akár 4-5 százalék is elképzelhető, de a dinamika tartósan nem közelíti meg az 5 százalékot - ez tűnik ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzéséből. A prognózis szerint a mezőgazdasági termelés számottevően 2002 után bővülhet. A GKI három változatban dolgozta ki a mezőgazdaság várható fejlődésének irányait. A legderűlátóbb változat szerint a gazdaság külső és belső pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott marad, s az ország „kinövi” az adósság- válságot. Az infláció 2000-re egy számjegyűvé válik, s 2005-ig lemegy 3—4 százalék közötti szintre. A mezőgazdaságban néhány más ágazattal együtt középtávon még a fenti esetben is az átlagosnál lassúbb fejlődési ütem várható. Az agrárszektor részaránya a GDP-ben 2002-ig mindenképp tovább mérséklődik, de lényegesen enyhébb ütemben, mint idáig - a fejlett európai országoknál nagyobb súlya tehát a GDP-termelésben 2002-ig, illetve hosszabb távon is fennmarad. (A várható mintegy 6 százalékos arány az Európai Unió tagországai közül a görög mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyával egyezik meg.) Amennyiben 1998-99- ben a hazai gazdaságpolitika ismét letéríti a mezőgazdaságot a kiegyensúlyozott fejlődési pályáról, s jövő ősszel belső kereslet-visszafogó és külső egyensúlyjavító lépések lesznek, akkor - a GKI szerint - sajátos görbét írhat le a mezőgazdasági termelés alakulása. Ez a változat feltételezi, hogy a gazdaságpolitika általában elsődlegességet ad az agrárfejlődésnek, s ez nem utolsósorban - miként a szakminiszter is elképzelte - a kisgazdaságok erőltetett támogatásával történik. A gazdaságkutatók figyelmeztetnek, hogy ez esetben a megnövelt támogatások nem visznek közelebb az agrárválság feloldásához, a fejlődés előtt álló akadályok eltávolításához. Emellett az ágazatban középtávon az árutermelés egyik legfőbb színtere hazánkban is mindenképpen a nagybirtok, a nagyüzem lesz. Ezek fogják tartósan birtokolni a termőföld 45-50 százalékát, míg a 15-20 hektáros középparaszti gazdaságok a földterület 30 százalékán alakulhatnak ki. A GKI makrogazdasági számításokat végzett egy vergődő, igen kedvezőtlen változattal kapcsolatban is, ennek bekövetkezési valószínűsége azonban csekély. Eszerint a mezőgazda- sági termelés 2003/1997. évi változásának volumene 2 százalékos lenne. Az elemzés szerint hosz- szabb távon a mezőgazda- sági termelés szerkezetében nem folytatódhat a növény- termesztés súlyának további emelkedése, mert alacsony állatlétszám esetén állandósulhat a takarmányfelesleg. (Az optimális arány 50-50 százalék körüli volt Magyarországon.) A növény- termesztésben továbbra is a gabonafélék lesznek meghatározók. Az állattenyésztésben hosszabb távon és optimális esetben - elsősorban a belső kereslet bővülésére - ismét növekedhet a sertéstenyésztés súlya. Ez hozzájárulhat a gabona-hús egyensúly helyreállításához, amelynek minél gyorsabb megteremtése a kutatók szerint alapvető fontosságú az agrárágazatnak. A termőföld bérbeadásáról Az 1997-es szabályozáshoz képest két lényeges változás lépett érvénybe a föld bérbeadása esetén. Egyrészt a korábbi helyett a törvény termőföld bérbeadásáról rendelkezik, másrészt meghatározott területnagyság esetén adómentességet biztosít a szerzett jövedelemre. Az általános szabály nem változott, a termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze után 20 százalékos lineáris adót kell fizetni. Termőföldnek az a földrészlet minősül, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá a jövedelemadó-törvény szerint a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld is, ha még nem alakították az Országos Építésügyi Szabályzat szerint építési telekké, építési területté. Azoknak a magánszemélyeknek viszont, akiknek a tulajdonában, illetve haszonélvezeti jogában legfeljebb három hektár termőföld van, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után nem kell az adót megfizetniük. A termőföld nagyságát, ha az nem hektárban van nyilvántartva, úgy kell megállapítani, hogy húsz aranykorona-érték számít egy hektárnak. A leírtak szerint tehát nem élhet e kedvezménnyel az a magánszemély, aki például két hektár földet ad ugyan bérbe, de emellett termőföld haszonélvezeti jogával is rendelkezik, még ha az ingatlan-nyilvántartás szerint is csak három hektár földje van. A haszonbérbe adás fogalmát külön fogalmazza meg a törvény. Eszerint egy vagy több évre írásos szerződést kell kötni, s a földet kizárólag mező-, erdőgazdasági, illetve halászati célokra használhatják. így például kempingként vagy más célra való használatkor a kedvezmény nem vehető igénybe. Közlemény és pályázat A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala két közleményt és egy pályázatot adott ki a takarmánykukorica garantált áron történő felvásárlásával összefüggésben. Az egyik közlemény a lebonyolítás rendjéről és a laboratóriumok címjegyzékéről, a másik a kvótajogosult telephelyén való közraktározásról rendelkezik. A pályázati felhívás - amelyet szintén közzétettek - a tárolókapacitásokról, illetve az alkalmas szervezetek felkutatásáról szól. Az agrárium és a költségvetés Európai uniós lehetőségek, piaci viszonyok címmel háromnapos nemzetközi agrár- és élelmiszer-ipari konferenciát tartottak. A tanácskozáson a szakemberek megvitatták azokat a feladatokat, amelyeket a kormánynak, a szakmának, az országos és helyi szakmai képviseleteknek kell megoldaniuk annak érdekében, hogy az ország uniós csatlakozása gyors és minél zökkenőméntesebb legyen. Rednágel Jenő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felkészítésének stratégiájáról tartott előadásában a legfontosabb tennivalók közé sorolta az ágazat versenyképességének és hatékonyságának növelését. Véleménye szerint az agráriumnak elsőbbséget kell kapnia a jövő évi költségvetésben, s anyagiakkal is segíteni kell azokat a különféle szövetkezéseket, amelyek a családi gazdaságok hatékony működését szolgálják. Az értékesítési gondokkal kapcsolatban kijelentette: valóban nehéz helyzetbe kerültek a gabonatermelők, a sertés- és baromfitartással foglalkozó gazdák, de az értékesítési válság nem magyar jelenség, az egész világon túltermelés van. Tovább nehezíti az ágazat helyzetét, hogy egyes területeken nemcsak minőségi, hanem mennyiségi fejlesztésre is szükség van a csatlakozásig, s ezt olyan időpontban kell elkezdeni, amikor a meglévő mennyiséget sem könnyű értékesíteni. Ez a kérdés a kormányzatnak is nagy dilemmát jelent. Beszélt arról is, hogy ha a mezőgazdaságban az ezredfordulóig dinamikus fejlő-, dés valósul meg, s az ágazat pótolni tudja technológiai lemaradását, biztosítható lesz versenyképessége az EU-ban. A fómmon Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a csatlakozás folyamatában kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai élelmiszeriparra, mert 1200 milliárd forint termelési értéket állít elő és ad el, emellett 120 ezer embert foglalkoztat. A fejlődés érdekében évente csaknem 60 milliárdot költ beruházásra az iparág. így meglesznek a jó minőségű termékek előállításának műszakitechnikai feltételei.
