Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-08 / 236. szám
1998. október 8., csütörtök Horizont 5. oldal Szilaj önként jelentkezett (Folytatás az 1. oldalról) Az azóta eltelt időben a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a nyolc őrizetbe vett embert, akik alaposan gyanúsíthatok személyi szabadság megsértése, csalás, zsarolás, önbíráskodás, testi sértés, kényszerítés és rablás bűncselekmények elkövetésével. Újabb fordulatot hozott az ügyben, hogy az ellene kiadott országos körözés hallatán Szilaj önként ment be a rendőrségre és adta fel magát. Az egyébként a jogszabályokkal már korábban is többször szembehelyezkedett férfit ugyancsak bűnügyi őrizetbe vették. Tegnap, az ügyészség indítványára, az Egri Városi Bíróságon első fokon elrendelték a gyanúsított előzetes letartóztatásba helyezését. E döntést az érintett tudomásul vette. A Tiszanánán sokakban félelmet keltő társaság büntetőügyében a hatóságok folytatják a nyomozást. (-y) Napirenden az iskolatej (?) Napjainkban sok szó esik az iskolatej-akcióról. A lap október 3-i számában megjelent cikk megkísérelte összefoglalni az ügy állását, amelyet legtömörebben a címe fejez ki: „... sok igény, kevés pénzes tőgy”. Lényege: jó lenne, ha gyerekeink ingyen kapnának tejet az iskolában, ám nincs, aki viselje a költségeket. Az iskolatej-program egészségügyi jelentősége vitathatatlan, mivel a tejfogyasztás az egészséges táplálkozás lényeges eleme, egyúttal fontos szociális kérdés is, hiszen naponta hallunk éhező iskolás gyermekekről. E meggondolásból figyelemfelkeltő írást közöltem ugyanezen lapban március 27-én - tehát jóval a parlamenti választások előtt! - az akkor közeledő nemzetközi tejnap alkalmából, amelyben kifejtettem azt a véleményemet, hogy az iskolatej-akciót Egerben újra kell indítani. Azért újra, mert régebben az iskolatej jól működő „intézmény” volt, és azért kell indítani, mert igény és szükség van rá. Több nagyvárosunkban ez már megtörtént. A pontos tájékoztatás érdekében szeretnék beszámolni az ügy további alakulásáról. Az önkormányzat egészség- ügyi bizottságának elnöke magáévá tette a gondolatot, és kész volt a megvalósításában közreműködni. Az Egertej Kft. kinyilvánította - mint legutóbb is -, hogy hajlandó 2 deciliteres műanyag poharakban az iskolákba tejet szállítani, önköltségi áron. Kérdéses volt az iskolák fogadó- készsége, továbbá, hogy milyen forrásból lehetne még ezt a mérsékelt árat is csökkenteni. A bizottság elnöke tárgyalt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagiskolájának vezetőjével, aki megoldhatónak tartotta a tejszállítmányok fogadását, szétosztását, és megegyeztek abban, hogy ha sikerül támogatót találni, akkor a jelen tanév elején kísérletképpen ebben az iskolában indítjuk el a programot. Támogató azonban idáig nem akadt. A Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Irodájának vezetője közölte, nem lát fedezetet arra, hogy az önkormányzat - akár csak részben is - hozzájáruljon a tej árához. Ugyanígy nyilatkozott a városi közgyűlés szociális bizottságának elnöke is, aki még hozzátette: „nem lenne ez látványos és jelentős dolog, a gyerekek nem szeretik a tejet, csak fociznának vele a suliban ”. Az egészségügyi tanácsnok a városban működő tehetős, bőkezű Philip Morris Alapítvány vezetőjéhez fordult, aki segítőkésznek mutatkozott, és azt tanácsolta, hogy írásban kéxjük az alapítványtól a program támogatását. A döntést augusztusra ígérte, még nem kaptunk választ. Közben megkerestük azokat a képviselőtársainkat is, akik nevezett alapítvány kuratóriumának tagjai, jogosan remélve hathatós közbenjárásukat. Az augusztusra tervezett kuratóriumi ülés bizonyára elmaradt, vagy kedvezőtlen döntés született, nem tudjuk! Akárhogy is, az iskolatej- programot nem szabad elvetni. Arra, hogy az iskolás tanulók ingyen kapjanak tejet, jelenleg magam sem látok reális lehetőséget, de feltétlenül keresni kell a megoldást legalább az önköltségi ár 50 százalékos csökkentésére. Erről Eger - az iskolaváros - nem mondott le. A következő közgyűlés költségvetési rendeletében reményem szerint lesz ilyen rovat! Dr. General Veronika önkormányzati képviselő Az adatok emberi sorsokat fednek (Folytatás az 1. oldalról) Az 1980-as években 40 ezer él- veszüléssel szemben már kö2el 49 ezer halálozási esemény történt, így a természetes fogyás 8500 fő* volt, melyet a több mint 7000 fős vándorlási veszteség tovább növelt. Az 1990-es évek eddig eltelt időszakában a természetes fogyás évi veszteségéhez — a megye megnövekedett relatív vonzereje következtében - kisebb vándorlási veszteség járult, így a lélekszámcsökkenés üteme némileg lassult. A népesség földrajzi letelepedésére, térbeli eloszlására a nagyobb történelmi események mindig is érzékelhető hatást gyakoroltak. Visszatekintve az elmúlt 100 év eseményeire, ez világosan nyomon követhető. A statisztikai adatok változatos emberi sorsokat, sokszor tragikus eseményeket takarnak - holocaust, népességcserék, erőszakos kollektivizálás stb. a téma ilyen aspektusára jelenleg nem tudunk kitérni. Mindenesetre ezek is aláhúzzák a népesség térbeli átrendeződésének jelentőségét. Legújabb kori történelmünk utolsó nagyobb, a rendszer alapjait érintő változásai a 90- es évtized fordulóján, illetve elején újabb, a népesség számát, térbeli eloszlását befolyásoló folyamatokat indítottak el. A közel egy évtized távlatából ezen jelenségek már határozottan kirajzolódnak. Az első világháború és az azt követő Párizs környéki békék, valamint a második világháborús kataklizma nem egyformán érintették megyénk településeit. Az 1941-1949 közötti években például egyes községek népességszáma jelentősen nőtt (pl.: Adács, Demjén, Kará- csond, Lőrinci, Nagyút, Szilvásvárad, Petőfibánya), míg másoké számottevően mérséklődött (pl.: Csány, Erdőkövesd, Kisnána, Mátraszentimre, Ti- szanána). A mezőgazdaság kollektivizálása, illetve háttérbe szorulása az Alföldre jellemző nagy határú, mezőváros jellegű települések népességszámát erőteljesen csökkentette. Ez még a következő évtizedekben is érzékeltette hatását: 1960-1990 között 4-5 ezer főről 2-3 ezerre mérséklődött Abasár, Csány, Erdőtelek, Hort, Kál, Poroszló, Tiszanána lélekszáma. A gyorsított iparosítás következményeként Lőrinci, Bélapátfalva, Petőfibánya, Recsk, Sírok, Zagyvaszántó népessége jelentősen növekedett. A területfejlesztési politika centralizációs törekvései főként az aprófalvak sorsára hatottak tragikusan. Az alapvető igazgatási, oktatási, egészségügyi funkcióktól megfosztott községekben a vékony értelmiségi réteg úgyszólván eltűnt. A városba áramlás főként a fiatalabb korosztályokat sodorta el. A megye északi aprófalvas térségében 30 település lélekszáma 1960 óta összesen 7 ezer fővel csökkent, közülük Bátorban, Bekölcén, Bodonyban, Egerbo- cson, Fedémesen, Kisfüzesen, Terpesen 40 százalék körüli mértékben. Itt vannak a megye legkisebb települései: Kisfüzes és Terpes lakónépessége mintegy 200 fő. Az 1998. év eleji adatok szerint Heves megye lakónépessége 325.993 volt. A népesség 44,1 százaléka a megye 7 városában élt, ez az arány kisebb, mint országosan. A megye lélekszáma 8 év alatt 8415 fővel (2,5 %-kal) fogyott, ezen belül - az elmúlt évtizedekkel ellentétben - a városi lakosság száma jobban (4,5 %-kal), mint a községi (0,9 %). Hét városunk közül 5-ben csökkent a népességszám, legjobban Gyöngyösön, kismértékben Hevesen, Füzesabonyban pedig számottevőbben növekedett. A 111 község túlnyomó többségében (81) 8 év alatt nem változott lényegesen a lélekszám. Kilenc faluban jelentősen csökkent, 10-ben 5 %- nál nagyobb mértékben nőtt. A lélekszám módosulásában olyan jellegű „technikai” változások is szerepet játszanak, mint például a Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonának Visontáról Füzesabonyba történő átköltözése, melynek több mint 100 fős létszáma leginkább Visonta népességszám- csökkenésében játszott jelentős szerepet. Az 1990-es évek né- pességszám-változásában az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt új folyamatok észlelhetők:-csökkent a városi népességszám;- a községek lélekszáma stabilizálódik. Természetesen kiugró értékek most is vannak, de kevesebb és kisebb eltéréssel, mint korábban.- Befejeződtek a nagy tömegeket megmozgató átrétegző- dési, migrációs folyamatok (melyeket erősen vitatható központi intézkedések váltottak ki), illetve ezek kismértékű visszarendeződése, természetes mederbe terelődése indult meg: a városba való gyors áramlást egy kisebb mértékű ellentétes irányú költözés követi, jórészt ennek következményeként nagyobb városaink lélekszáma csökkent, ugyanakkor az agglomerációs községeké emelkedett. Eger környékén 8 (Ostorosé például 23 %-kal), Gyöngyös szomszédságában 7, Hatvan mellett 2, sőt két kisebb városunk (Heves és Füzesabony) 2-2 szomszéd községében is nőtt a lakosszám.-A kistelepülésekre (aprófalvak, törpefalvak) jellemző gyors lélekszámfogyás már nem „tömeges” jelenség, (az elmúlt 8 év alatt Tamaszentmária, Fe- démes és Mátraszentimre lakosságszáma fogyott radikálisan a kisközségek közül),- a lélekszámúkat legjobban növelő községek többségében az átlagosnál nagyobb a roma népesség aránya (Kerecsend, Szúcs, Tamabod, Egerszalók, Besenyőtelek, Kömlő stb.). A népesség számának területi eloszlása szoros összefüggést mutat a megélhetési lehetőségekkel, a jövedelmi helyzettel. A lassú gazdasági növekedés ellenére a demográfiai mutatók lényegesen nem változnak. Országunkban és megyénkben várhatóan sajnos továbbra is jellemző marad a népesség számának mérséklődése. A következő évezred elején lényegében folytatódnak az előzőekben vázolt tendenciák. A nagyobb városok népes- ségszám-csökkenése lassul, Hevesé és Füzesabonyé valamelyest növekedhet, Lőrincié és Pétervásáráé tovább fogy. A gazdasággal szembeni új piaci követelmények - különösen az agrárágazatban - nehéz helyzet elé állítják az egyoldalúan mezőgazdasági tevékenységből élő rétegeket. Az alföldi térség kedvezőtlen adottságú termőhelyein visszaszorul a termelés, ugyanez mondható el a ma még elég számottevő északi, dombvidéki szántóknál is. Az itt élő népesség számára szociális, családi és jövedelem- kiegészítő jellegű tevékenységet fog jelenteni az agrárágazat nyújtotta lehetőség. A kedvező adottságú és speciális, verseny- képes termékeket (dinnye, paradicsom, szőlő, bogyós gyümölcsök, bor stb.) produkáló kistérségekben a minőségi termelés nemcsak helyi szándékoktól, hanem a központi intézkedésektől is függ. A megye északi térségének települései a területfejlesztési támogatások és az adókedvezmények ellenére (vállalkozási övezet) csak lassan heverik ki a helyi és a szomszédos térség leépülő iparágainak negatív következményeit. A népességszám lassú csökkenése, stagnálása várható. A kereseti lehetőségek a megye dinamikusan fejlődő középső sávjában ma is jobbak (pl. az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadó-hányad az egri térségben több mint kétszerese az észak-hevesinek), mint a megye északi vagy déli térségeiben, és számottevőbb javulás is itt várható. Az egri és a gyöngyösi övezetekben tovább nő a községi lélekszám. Az elmúlt évek jelentősebb munkahelyteremtő beruházásai a Hatvan-Gyöngyös-Eger településcsoportban valósultak meg. Ez az övezet az M3-as autópálya mentén dél felé kiszélesedik, elsősorban a szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások révén új munkahelyeket, jobb jövedelmeket teremtve. A Tisza mentén a tó idegen- forgalmi és egyéb gazdasági lehetőségei biztosítják a népességmegtartó erőt. Gelsei Sándor területfejlesztési menedzser WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy-Zs u. 3 tel : 06-36/411-900, 06-30/943-3900 Ofotért Gyöngyös, Főtér 2. tel.: 06-37/311-776 • Eger, Érsek u. 2. tel.: 06-36/313-506,06-30/941-4049 • Videoland: Eger, Rózsa Károly u. 13. tel.: 06-30/942-3639 • Tiszafám Videotéka: Hatvan, Horváth Mihály út 20. tel: 06-30/968-5172 • Apex Kft: Gyöngyös, Főtér 10. tel.: 06-30/925-7339 • Hatvan, Horváth Mihály út 15.06-30/938-7386 • M.C.G. Kft.: Eger, Katona J. tér 5. tel.: 06-30/965-1900 KAPCSOLAT _ M a s_? kíeravill ofotért yJcncL rom Információ: 06-80/630-900 • http://www.westel900.hu 1998. december 31 -ig továbbra is mindössze nettó 7200* Ft-ért lehet Westei Domino mobilkártyád és saját telefonszámod, amellyel a kártya teljes árát lebeszélheted. Ráadásul a Dominóval soha nincsen csúcsidő, mert fele áron*, mindössze nettó 36* Ft-ért, éjjel-nappal telefonálhatsz. Egész évben beszélgethetünk! Hívj a Dominón! CSAK NETTÓ 7200Ft * AZ EGESZET LEBESZÉLHETED U J R AT O LT H IE T O D O M I N O l< A R T Y A *A WESTEL 900 saját hálózatán belüli hívásoknál. i) n Mn aanei ivwiyjj «» íiqm A lakónépesség számának változása
