Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1998. október 8., csütörtök A jövő évi költségvetésbe még nem illeszthető be az új, turizmust szabályzó rendszer pénzügyi hatása - hangzott el az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságá­nak ülésén. Somogyi Zol­tán, a GM helyettes állam­titkára elmondta: a tíz pontba foglalt javaslatcso­magból a PM mindössze a fizető-vendéglátók átalány- adózásának változatlanul hagyását támogatta. A Befektetővédelmi Alap (Beva) szerda délutáni igaz­gatósági ülésén javasolták az éves tagdíjon felüli pót- befizetés elrendelését. Far­kas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója szerint noha az alap 300 millió forinttal rendelkezik, ám a sorozatos felügyeleti felfüggesztések miatt föl kell készülni arra, hogy az ÁPTF esetleg több brókercégnél a befektetői követelések befagyását ál­lapítja meg. A Globex Brókerház Ér­tékpapír-kereskedelmi Rt. ügyfelei csütörtök reggel 9 órától jelentkezhetnek adat- egyeztetésre az Allied In­vestment V. Sas u. 3. szám alatti irodájában - közölte Déri Éva felügyeleti biztos. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 360,77 Francia frank 39,42 Japán jen (100) 168,01 Német márka 132,17 Olasz líra (1000) 133,66 Osztrák schilling 18,79 Svájci frank 160,60 USA-dollár 214,40 ECU 260,07 Demonstráció helyett egyezség Tízpontos megállapodás rögzíti a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium és a gabonatermesztők tárgyalókül­döttsége közötti kiegyezést, amelynek nyomán okafogyottá vált a tegnapra tervezett gazdademonstráció. Az egyezségben az agrártárca vállalta, hogy módosítja azt a rendeletet, amely a jövő évi termésű étkezési búza garantált áras állami felvásárlásáról in­tézkedik, és a minőségi köve­telményekre is új rendszert dolgoz ki. A garantált áras fel­vásárlás feltétele lesz a jövőben például az is, hogy a gazdálko­dónak a termőterület bejelenté­sével egyidejűleg számlával kell igazolnia, hogy minősített vetőmagot használt, vagy a ve­tőmag-felújítási arány az őszi búza vetésterületének a negy­ven százalékára terjed ki. A garantált áras, illetve in­tervenciós állami felvásárlás keretében átvett búza ellenérté­két egy összegben, a felvásár­lást követő 30 napon belül kifi­zetik a termelőnek. A jelenleg érvényes rendelet szerint a fel- vásárlási ár 60 százalékát 15, további 40 százalékát 90 napon belül fizeti ki az állam. Azok a termelők, akik beje­lentkeztek a búza garantált áras állami felvásárlására, de azt nem vették igénybe, illetve le­mondanak a kvótájukról, a megtermelt gabonájuk után tonnánként 3000 forintot kap­nak az államtól. Igényüket a rendelet kihirdetésétől számí­tott 15 napon belül kell írásban benyújtaniuk a földművelés- ügyi hivatalokhoz. Az itt kapott igazolással az adóhivatalnál igényelhető a támogatás. Ugyanez a rendelkezés vo­natkozik a kukoricára is: ha a termesztő lemond a. garantált áron történő értékesítés őt meg­illető jogáról, akkor az állami felvásárlás helyett tonnánként 3000 forint támogatást kap. A szubvenciót 1998. december 1- vel kezdődően, a kukorica ál­lami felvásárlásának ideje alatt fizeti ki az adóhivatal. Ám az egyezség részét képezi az is, hogy a köztartozások a kifize­tendő összegből levonhatók. A tárca a kukorica-felvásár­lási kötelezettségeinek egy ré­szét csak a jövő évi költségve­tés terhére tudja vállalni. U. G. Kamarák a csatlakozás előtt Lehetővé kell tenni a vállalkozók számára, hogy időben fel­készülhessenek az uniós csatlakozásra - véli Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra elnöke. A kamarák soron következő feladata a gyakorlati felkészülés lesz. Tolnay Lajos a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó-ipari Tudomá­nyos Egyesület kongresszusá­nak megnyitóján beszédében kedvezőnek ítélte hazánk mak­rogazdasági folyamatait. Vé­leménye szerint Magyarország túljutott a gazdasági átalakulás legnehezebb szakaszán és a fenntartható növekedés fázi­sába érkezett. E folyamat alap­pilléreinek a kis- és középvál­lalkozásokat nevezte. A magyar gazdaságban a vál­lalati szerkezet már csaknem azonos az Európai Unió orszá­gaiéval, ám még mindig magas a mikrovállalkozások aránya. Ezek szerepe rendkívül fontos a nemzetgazdaságban, hiszen ők foglalkoztatják a legtöbb al­kalmazottat, bár az önfoglal­koztatók aránya sem elhanya­golható. Elsősorban a kis tőkee­rőt igénylő szolgáltatásokban, kereskedelemben, oktatásban, egészségügyben fontos a jelen­létük. A fokozódó verseny, a kül­földi tőke térhódítása kiélezheti a csatlakozás idejére a hazai és a nemzetközi érdekeltségű gaz­dálkodók közti ellentéteket. Ezek megelőzésére több fi­gyelmet és forrást kell biztosí­tani. Az MKIK elnöke szerint a nagyobb vállalkozók együtt­működését szolgáló beszállítói kapcsolatok javítására, a fran- chise-rendszerek kialakítására, a technológiai fejlesztésekre nélkülözhetetlenek a kormány­zati támogatási programok. A csatlakozásig hátralévő időben fel kell tárni, milyen hasznosítható előnyökkel ren­delkezik hazánk, ezen belül az egyes régiók, s ki kell dolgozni az előnyök kiaknázására épülő regionális gazdaságpolitikát is. A kamara az elkövetkező években fontos feladatának tartja a verseny- és piacszabá­lyozást, ügyelni fog annak gya­korlati megvalósulására, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordít majd a tisztességes vál­lalkozások iránti bizalom hely­reállítására is. (sts) Értékes mikrovállalkozások Bár a működőtöké zömét a nemzetközi nagyvállalatok hozzák az országba, s a ma­gyar export javát is ezek termelik meg, egyre széle­sebb társadalmi réteget érint a kis- és a mikro­vállalkozások sikeres vagy kevésbé sikeres működése. Fónagy Jánossal, a Gazda­sági Minisztérium államtit­kárával ezúttal ez utóbbiak működési feltételeit vettük górcső alá.- Hangsúlyozottan szerepel a kormányprogramban a kis- és középvállalkozások fejlesztése és támogatása. Milyen felada­tokat ró ez a Gazdasági Mi­nisztériumra?- Véleményünk szerint nemcsak kis- és középvállal­kozásokról, hanem mikrovál- lalkozásokról is kell beszél­nünk - véli a minisztérium politikai államtitkára. - A két- három személyes cégeket nem lehet summásan a kisvál­lalkozók közé sorolni. Más­képpen kell velük foglal­kozni. Hogy csak egy példát említsek: az a hitelkonstruk­ció, amelyik egy 15-20 sze­mélyt foglalkoztató kisvállal­kozásnak megfelel, az a csa­ládi vállalkozás részére elfo­gadhatatlan.- Össze lehet-e hasonlítani mondjuk a multinacionális vállalkozások fontosságát a család vállalkozásokéval?- A vállalkozói réteg a pol­gárság gerincét képezheti, ezért tudatos és sürgető létre­hozása alapvető társadalmi és politikai feladat. Másodsor­ban ezek a vállalkozások dön­tően helyi piacra termelnek, tehát az ellátás színvonalára, a lakosság közérzetére döntő hatással vannak. A harmadik, talán a legfontosabb: hazánk­ban egymillió bejegyzett vál­lalkozás létezik, ebből hét­százezer működik, 96,6 szá­zalékuk tíz személynél keve­sebbet foglalkoztat. Ha ezek­nek csak egyharmada képes vállalkozásába bevonni még egy személyt, akkor állami rá­fordítás nélkül 300 ezer új munkahely létesül.- Fontosságuk ellenére a kisvállalkozások gondokkal küzdenek. Hogyan lehet eze­ket enyhíteni?- Két alapvető gondról tu­dok: hiányos a szakmai tudá­suk és szerények az üzleti is­mereteik. Tény, hogy a leg­több kisvállalkozás nem tő­kehiány miatt megy tönkre, hanem azért, mert szakmai hiányosságok mutatkoznak. Egy második gondjuk az in­formációhiány. Ebben mi is ludasak vagyunk, mert sok­szor nem könnyű dekódolni a hivatalos szövegeket. Talán még előbb kellett volna emlí­tenem a tőkehiányt, hiszen közismert, hogy a kereske­delmi bankok 20-30 millió forintnál kevesebb hitelről még csak tárgyalni sem haj­landóak, a kisvállalkozások­nak pedig ennél jóval keve­sebbre volna szükségük. Ezért korszerűsíteni kell a kisvál­lalkozókat érintő hitelrend­szert! Magasak az adóterhek is, ráadásul a kötelező admi­nisztrációt sem könnyű elvé­gezni. A terheket mérsékelni kell, a járulékokat négy év alatt a felére kívánjuk csök­kenteni. Radikális változáso­kat tervezünk az adminisztrá­ció egyszerűsítésében is. El­képzeléseink feltehetően no­vemberben kerülnek a kor­mány asztalára. Koós Tamás A Benefon Titan a legújabb és legmagasabb technikai színvonalat képviselő 0660-as készülék. Klasszikus, egyéni külleme olyan kifinomult szolgáltatásokat rejt, amelyek a legigényesebb felhasználó elvárásainak is tökéletesen megfelelnek. A Westel 0660 különleges ajánlata révén Ön most mindössze nettó 19 900 Ft-ért - 50%-os, kamatmentes részletfizetéssel - elviheti a csúcskészüléket. A rendszerbelépés ingyenes, sőt, internetes rendelés esetén további 10% kedvezményt élvezhet. Az akció a készlet erejéig tart. A készülék akciós ára nettó 39 800 (bruttó 49 750) Ft, amelynek 50%-át 12 hónap alatt, kamat- és kezelésiköltség-mentesen, részletekben fizetheti. Ezért csupán azt kérjük, hogy'2 évig maradjon az előfizetőnk. oooo További információért hívja a 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu armuiiiii WESTEL WESTEL IRODA: EGER, 3300 BAJCSY ZS. ŰT 3, TEL: (06 361411 -900, RÁDIÓTELEFON: (06-60) 415-100 WESTEL FORGALMAZÓK: GYÖNGYÖS, APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3200 FÖ TÉR 10., TEL,: 106 37) 311-665, RÁDIÓTELEFON: 106 601327-678 • EGER, M.C.G. KFT, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5.. TEL.: (06 361312-733. RÁDIÓTELEFON: 106 601352-300 • HATVAN, APEX ELEKTRONIKAI KFT, 3000 HORVÁTH M ÚT 15., RÁDIÓTELE­FON. (06 60) 316-914 Hogyan lesz a szőlőtőkéből bizalmi tőke? A Vinimax Kft. megduplázza múlt évi felvásárlását Nem szokták „dobra verni” munkájukat, csend­ben teszik a dolgukat, miközben évről évre egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak fel szőlőt és bort. A Vinimax Kft. tulajdonosai - Hordós József gazdasági igazgató és Rákóczi János termelési igazgató - ugyanis azt tartják, hogy a vállalkozásokat nem a nyilatkozatok, hanem a tetteik minősítik. Ez az első eset, ami­kor a kft. tevékenységéről hajlandók a nyilvá­nosság előtt beszélni. A domoszlói Mátragyön- gye Szövetkezetben kezdtük tevékenységünket 1995-ben - kezdi a kft. rövid történetét Hordós József tulajdonos ahol bérfeldolgozást végez­tettünk. A következő évben béreltük az abasári Abaszöv Szövetkezet pincéjének egy részét, s erre az évre datálódik a domoszlói szövetkezet legnagyobb feldolgozása is, amely a kft. tevé­kenységéhez kötődik. 1996 fontos állomása volt a kft.-nek. Ekkor sikerült olyan fejlesztési hitel­hez hozzájutni, amelyből sikerült megvásárolni a szűcsi és gyöngyösi borászati üzemünket, megteremteni egy korszerű feldolgozót, sőt hozzájutottunk Farkasmályban egy pincéhez is. Szőlőfeldolgozó kapacitásunk ma már megha­ladja a napi 2500 mázsát, de kiváló partnerkap­csolataink révén naponta ennek akár a kétszere­sét is tudjuk fogadni. Korrekt kapcsolatot alakí­tottunk ki a térség két legnagyobb felvásárlójá­val, a Danubiana Bt. gyöngyösi üzemével és a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezettel. Ez utóbbi­val lényegesen szorosabb a kapcsolatunk, amennyiben kölcsönösen átadunk egymásnak olyan fajtákat, amelyekre valamelyikünknek nincs szüksége. De partnereink között tudhatjuk továbbra is a domoszlói, sőt ez évben a markazi szövetkezetét is. Egyébként - éppen a nagyrédei szövetkezetét kivéve - mi és közvetlen partnere­ink azok a felvásárlók, akik a szerződött terme­lőktől minden fajtát mennyiségi korlátozás nél­kül átvesznek. Valljuk, hogy a termelő feladata elsősorban a termelés, a felvásárlóé a felvásár­lás, az értékesítés. A kft. elnevezéséből is kitű­nik, hogy a termelőket maximálisan ki akarjuk szolgálni, s aki velünk köt középtávú szerző­dést, annak nem lehet gondja szüretkor a szőlő elhelyezése. A kft. tavaly 65.500 mázsa szőlőt vásárolt fel, idén ez a szám eléri a 130.000 má­zsát. Úgy gondoljuk, nem kis részünk van abban - természetesen nem feledve a Danubiana Bt.- és a Szőlőskert szövetkezet velünk azonos mennyiségű felvásárlását hogy az erőteljesen visszaesett kereslet ellenére a Mátraalján nem marad szőlő a tőkéken. Gondot számunkra is el­sősorban az értékesítés jelent. Bár az elmúlt év­ről nem maradt eladatlan készlet a pincékben - mi több, a szüret ideje alatt borfelvásárlást hir­dettünk -, ez azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy jövőre is ugyanezt elmondhatjuk magunk­ról. Sajnos, több felvásárló egy-két fajta szőlő­ért magas árakat kínál, mivel csak erre van pi­aca. Ez jelentős zavart okoz. A termelők nem tudnak mit kezdeni a koráb­ban jó áron eladott szőlőjükkel, Emiatt elkese­redetté, türelmetlenné válnak. Több felvásárló nem érti meg, hogy a termelők orientálása a mi­nőség felé elsősorban rajtuk múlik a felvásárlási árak kialakításával, s a szerződéses fegyelem betartatásával. Ebben nem minden esetben part­nereink egyes hegyközségek sem, ahol néhány hegybíró és hegyközségi elnök szereptévesztés­ben van, s a termelők érdekeit azzal próbálja védeni, hogy a minőségtől függetlenül akarnak a felvásárlóknál minél magasabb árat elérni, a szőlőt a technológiai érettség előtt leszedni, s a szüret ütemezését nem a minőséghez, hanem az időjáráshoz és a beszállítókapacitáshoz mére­tezni. Természetesen ez nem megoldható, ezt a fajta elgondolást a piac nem méltányolja. A borpiac kedvezőtlen kilátásai ellenére mi is olyan árat határoztunk meg - figyelembe véve a termelők egyébként jogos igényét is, mely sze­rint a szőlő ára ne legyen kevesebb az elmúlt évinél -, amelynél csak hathatós állami támoga­tással, s nem csekély piaci munkával lehet eredményesen gazdálkodni. Sajnos, ez az év nem a minőség éve lesz, eltekintve a korai faj­táktól, ahol az esős idő még kevésbé volt hatás­sal a minőségre. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen nehezebb lesz a megtermett gyen­gébb minőséget értékesíteni. Mi bizakodunk. Eddig is jelentős volt az exportunk, ennek a nö­velését tervezzük. Belföldi forgalmunk alig volt, ezt egy új kereskedelmi szervezet megte­remtésével nagyságrenddel kívánjuk fokozni. Úgy gondoljuk, hogy a céltudatos, következetes munka előbb-utóbb meghozza (szőlő)gyümöl- csét a termelők és felvásárlók közös megelége­désére - mondta végül Hordós József, a Vini­max Borász Kereskedőház Kft. ügyvezető tulaj­donosa. (PR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents