Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17 / 244. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1998. október 17., szombat A lepkegyűjtő legnagyobb pillangója EGER - A plátói szerelmek legtöbbször romantikusak, soha el nem feledhetők, mint például a Fehér éjszakákban. De hol van ebben a dekadens, bűntől, mocsoktól szennyezett korban őszinte érzelem? Mesz- sze vagyunk már a dicsőített nőhöz fűződő örök, tiszta szerelemtől. Messze attól a kortól, amikor a gondolat is elég volt, hogy szeressük. A bűn fészkei, a pénz feljogosít arra, hogy el is érjük azt, akit akarunk. S akkor a szent nem lesz többé szent, csak egy kis szajha, aki legféltettebb kincsét, az erényét is feláldozná, hogy szabaduljon ettől az erkölcsi, érzelem nélküli fertőtől. Az újkori irodalomban legjobb példája ennek Fowles: Lepkegyűjtő című alkotása. A kétszemélyes darabot - melyet most mutatott be a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán a temesvári színház két színésze, akik közül Lehoczky Andrea Egerbe szerződött - áthatja a két világ vergődése: a szépség, a tisztaság egyre ritkább megtestesítőjét, Mirandát (Lehoczky Andrea), a művésznövendéket egy eltorzult értékrendű, fanatikus, álomvilágban élő kishivatalnok elrabolja. A férfi (Ferdinand alakítója Gincome llo Roberto), aki szabadidejében lepkegyűjtő, leghatalmasabb pillangóját épp a védtelen nőben látja meg. Teheti, hiszen könnyen nyert FOTÓ: PILISY ELEMÉR pénze feljogosítja arra, hogy álmai nőjének aranykalickát rendezzen be. Ám ez az álomvilág csupán az ő képzeletében él. A pince - különleges lepkéjének - csak csúf, ízléstelen ka- licka. Akaratlanul is sorvadásra ítéli a szépséget. E kegyetlen pincevilágban csak két szereplő létezik, Miranda és Ferdinand. Nagyszerű alakítást nyújt e két ember, megformálva a szabadság iránti vágy, a rabság nehézségének, a férfi és nő párharcának, a szépnek és gonosznak minden változatát. Lehoczky Andrea alkata révén is azonosulni tud Mirandával. Törékeny, kecses, a nők minden bája, az alkotók szentimenta- lizmusa, a gyengék rafinált- sága él benne. Ellenpárja Ferdinand, akinek műveletlen- sége, otromba szerelme elcsúfít körülötte mindent. Most már csak az a kérdés, hogy Flowes történetében képes-e a jó legyőzni a rosszat. E harc különös értéke a szereplők jellemváltozása. Miranda az öntudatos, belső értékeire ügyelő fokozatosan omlik össze, s a gyengesége okozta teret egyre Miranda arcai Fowles darabjában A lepkegyűjtő és foglya: harc a szabadságért erőteljesebben használja ki Ferdinand. Amíg a beteges érzelmű férfit szépségével, lelkének finomságával eleinte képes hatalmában tartani Miranda, ám a nő gyöngülésével a helyzet megfordul. Ferdinand már nem rabja a saját érzelmeinek, hanem valójában is, nemcsak szavakban, a ház urává válik. Mirandából kiöli a reményt, a szabadulás iránti hitet, s ezzel együtt benne is meghal a szerelem az eszményi nő után. Eme értékes jellemváltozások viszik előre a Vas-Zoltán Iván rendezte darabot a reménytől a reménytelenségig, a tisztától a tömény szennyig. A két szereplő sorsát természetesen megpecsételte a kor. A remény azonban megmaradt, még akkor is, ha csupán halvány reménysugár van rá: a szerelem élni képes a halál pillanatában is. Szuromi Rita Azok a fantasztikus ’60-as, 70-es, ’80-as évek Soltész Rezső újra közönség előtt: „Amíg csak élek, énekelek én...” Harminc év legnagyobb slágerei egy műsorban „Szóljon hangosan az ének” - hangzott a dal közel húsz éve, és azóta újabb és újabb generációk tanulták meg és éneklik a jól ismert szöveget szerte az egész országban. A régi sláger, amelyet már jó néhányszor átdolgoztak és elénekeltek, most újra eredetiben hallható. Soltész Rezső, aki éveken keresztül nem szerepelt a közönség előtt, most közkedvelt dalaival ismét színpadra Az előadó Balázs Pali «BK lép, hogy kellemes perceket szerezzen azoknak, akik kedvelik az örökzöld slágereket. A műsor vendége Balázs Pali, aki a ’60-as, ’70- es évek legnagyobb magyar slágereivel nagyszerű hangulatot teremt. A Favorit együttes közreműködésével, az elmúlt harminc év legnagyobb slágereivel a két énekes felejthetetlen estét szerez közönségének. Ezen a koncerten néhányan a Szerencsejáték Rt. jóvoltából egy-egy nyereménnyel gazdagabban énekelhetik majd Soltész Rezsővel és Balázs Palival az elmúlt évek legnagyobb slágereit. A jubiláló Soltész Rezső A koncertet az egri Ifjúsági Házban rendezik meg. Az érdeklődők október 22-én, csütörtökön este fél nyolc órai kezdettel láthatják-hallhatják majd kedvenceiket. MILLIOMOSSÁ TESSZÜK! A NYERŐ LAP Miről olvashatnak holnapi lapunkban? • Csecsemőgyilkosságok • A Páholyban: Bayer Friderika • Albínó-összeállítás • Interjú Friderikusz Sándorral • Hofi Géza aranylemeze • Puskás Öcsi vaddisznópörköltje a Fehér Szarvasban • Se hír, se rém, se bocs, avagy a postabankos per • Egy mezőtárkányi úr, aki csipkéket készít • Játékunkkal ismét milliókat nyerhet Cseh és német várak, várkastélyok (4.) Marksburg vára a Rajna fölött A Közép-Rajna-vidéki Kob- lenzhez közel, a festői kisváros, Braubach fölött magasodik a régi rajnai várak egyetlen, épségben megmaradt erődítménye, Marksburg. A Rajna egyik kanyarulatában, mintegy 140 méter magas palahegy tetején lévő vár a német várépítészet tipikus példája, magán viseli a különböző korszakok erődítési technikáját, szerkezetét. A középkorban Marksburg mintakép volt a várépítészet számára. A rajnai hajóút ellenőrzésére és védelmére emelt erősség feltehetően Braubach földesuraitól származik, akik a XII. században birtokolták. Nevét Márk evangélistától kapta, neki szentelték a toronyban elhelyezett kápolnát. A hagyomány szerint a Henrik császár torony már a XI. században állhatott, és itt rejtőzött el IV. Henrik (1056-1106), amikor saját összeesküvő fia elől menekült. Oklevélben először 1231- ben említik Marksburgot Eppstein urainak hűbérbirtokaként. A XIV. században Katzenellenbogen grófjai kapták meg, akik felváltva hol itt, hol a Taunus-vidéki Hohenstein várában tartják a rezidenciájukat. Ezzel kezdődött Marksburg fénykora. Az 1300 körül megindult ezüstbányászat jólétet hozott a grófoknak, és így Marksburgot pompás székhellyé tudták kiépíteni. Ők adták meg a vár mai arculatát. A vár egy zárt gótikus képet mutat, csak egyes elemek, mint a felső körítőfal, a kápolnatorony és az egyik palota utal román eredetre. Az épületek és a tornyok szorosan egymáshoz simulnak az igen meredek sziklán. Csak a déli oldal lejt egy kicsit enyhébben, nyeregszerűen a Rajna irányába. Ezt a gyenge oldalt különösen megerősítették. A vár alaprajza háromszögre emlékeztet, mint ahogy ez gyakran előfordul a XII. század első felében épült váraknál. Ennek a háromszögnek a közepén szabadon áll a Marksburgra oly jellemző, 40 méter magas Marksburg vára XIV. századi öregtorony, amely nemcsak megfigyelőállás és végső menedék, de hatalmi szimbólum is. Négy kapun, több falszoroson és egy sziklába vágott lovaglépcsőn juthatunk be a belső várudvarra. A külső felvonóhidas kaputól egy tetőnyílásokkal épített alagútszerű XVII. századi folyosó vezet a csinos erkéllyel ellátott Rókatoronyhoz. Elhagyjuk a Várnagy tornyát, a Nagy- és Kis- bástyát és a Vaskapu mellett eljutunk a belső várudvarra, amelyet az északi szárny, a rajnai szárny és a palota határol. A kaputornyot és a palotát palával fedett védőfolyosó köti össze. Az északi szárny, a régi palota tulajdonképpen román kori, de a XVIII. századtól erősen átalakították. A Katzenellenbogen grófok az övezőfalak és a belső falszoros mellett egy másik palotát, egy reprezentációs funkciójú építményt is emeltek a földszinten és az emeleten is egy- egy nagy teremmel. A hosszú, nagyjából szögletes épület külsejét három saroktor- nyocska díszíti. A rajnai szárny a korai XVIII. századi különböző „fachwerkes” épületekből tevődik össze. A vár belső berendezése a középkori életmódnak felel meg, és azt a hangulatot árasztja. Érdekes a középkori konyha nagy tűzhellyel, a kínzókamra a tortúra eszközeivel. A bástyákon a különböző ágyútípusok, tűzfegyverek, a palotabeli fegyvertörténeti kiállítás pedig a páncélzat és kézifegyverek fejlődését mutatja be, közte a kalandozó magyarok rekonstruált viseletét. Különleges élmény a felső falszoros kertje, ahol a középkorban használatos virágokat, fűszer- és gyógynövényeket ma is termesztik, olyan növényeket is, amelyekből a néphit szerint varázsital készült a boszorkányok számára. Marksburg ma a Német Váregyesület székhelye. Múzeumként működtetik, és gondoskodnak a folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról. Májusi utazásunk alkalmával viszonoztuk az egyesület elnökének, dr. Busso von der Dollen úrnak és a tagok egy részének 1990-es egri látogatását. Tanulmányozhattuk a vár fenntartásának, a német várak történeti kutatásának lehetőségeit és módszereit. Marksburg és az egri vár közötti kapcsolatokat erősíthetik a vártörténettel foglalkozó kiadványaink cseréi, és bízunk abban, hogy a következő egri végvári konferencián - a Német Váregyesület segítségével - német kutatót is üdvözölhetünk. Petercsák Tivadar
