Heves Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)
1998-08-19 / 194. szám
1998. augusztus 19., szerda Augusztus 20 5. oldal Az eredeti sérüléseit is híven lemásolják Ezüstkorona készül a régi Pénzverdében (Folytatás az 1. oldalról) Pontosan azért, hogy aztán a Pénzverdében kerüljenek végleges foglalatukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátravan még a korona tetején álló, elbillent tengelyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz oldaláról csüngő (tenyésztett) igazgyöngysorok felhelyezése is. Ha - várhatóan az év vége felé - véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba kerülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De - mint Török Imre vezérigazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy bebizonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott ezüstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek. Tardos János Ferenczy Europress írott paragrafusok nélkül is kiteljesedhet a demokrácia Saját törvényeink uralmában élünk Mindössze 15 fejezetből, 78 paragrafusból, s 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-i keltezésű, új formájában 1989. október 23-án kihirdetett magyar alkotmány. Bár a demokrácia és a jogbiztonság alapját jelentő normagyűjteményünk pár ponton módosításra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Ku- korelii István alkotmányjogásztól, akivel az alaptörvényről beszélgettünk.- Fontos, hogy egy államnak írott alkotmánya legyen?-Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy alkotmányosan működik-e az adott ország. Angliában írott alkotmány nélkül is sértetlenek a demokratikus alapjogok.-Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért?-A mi alaptörvényünk a belgákéhoz és a franciákéhoz hasonlóan meglehetősen tömör, míg például Indiában vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tartalmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapvetéseket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el bennünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondásosra, netán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusához visszanyúlva lehet csak azt korrigálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmánybíróság meg is teszi.- Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány?- Mindenképpen érintenie kell a hatalommegosztás rendjét, a népszuverenitás és a törvények uralmának elvét, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az emberi jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé az alkotmány is. Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmánybíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egyesek szerint V t V ' tkicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Országgyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visz- szahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vélik: ezek a hibák könnyen korrigálhatok.- Miféle védelmet jelent számunkra a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása?- A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok biztosítása régi keletű. Az ENSZ, illetve az Európa Tanács normáiban is megfogalmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem, vagy az Internethez kapcsolódó személyiségi jogok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az államnak meg kell óvnia polgárait a hatalmasságoktól, a piac túlkapásaitól, a médiáktól, de még a világháló kalózaitól is.- Mit jelent napjainkban a népszuverenitás és a törvények uralmának elve?- Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken keresztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy horderejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot kifejező jogszabályok alapján működjön az ország, ne pedig folyton módosuló rendeletekkel, utasításokkal toldozzuk-foldoz- zuk a demokráciát.- Ismerjük-e mi, állampolgárok eléggé demokráciánk „bibliáját”?- Sajnos nem; Talán mert egyelőre nehezen hozzáférhető a könyv formájában kiadott alaptörvény, s mert az oktatásban sem fordítanak kellő figyelmet tartalmának megbeszélésére.- Ón szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára?- 1996 decemberében elfogadta ugyan a parlament az új alkotmány koncepcióját és a normaszöveg is elkészült, azonban az utóbbi megszavazására már nem került sor. Felemelő lenne, ha a 2000. év 1. törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann Ferenczy Europress Esztergomban rendezik meg a magyar szentek ereklyéinek első kiállítását Kincsek a raktár félhomályából Új, reprezentatív kiállítóhellyel bővül a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulójára az esztergomi Keresztény Múzeum. A Bazilika melletti volt szeminárium, majd szovjet laktanya restaurálás előtt álló emeleti részén mód nyílik számos, ma a raktárak mélyén megbúvó érték, ritkaságszámba menő vagy éppen páratlan műtárgy bemutatására. Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, a múzeum igazgatója nagy várakozással tekint a régen várt terjeszkedés elé, és már kész a terve is: néhány egyedi értéket, a XIX-XX. századi képzőművészeti, valamint az iparművészeti gyűjteményt szeretné már az új helyen a közönség elé tárni. A látogatók nem kisebb szenzációval szembesülhetnek, mint Dürer fametszetsorozatának, a Nagy Passiónak, a Kis Passiónak, a Mária életének lapjaival, az Apokalipszis- sal. így a Jelenések Könyve alapján készített A halál lovasa című munkájával, és rézkarcaival, az Ádám és Évával.- Ma nem csak páratlan értékük és a helyhiány miatt őrizzük nagy gonddal a fiókok mélyén ezeket a remekeket - mondja az igazgató. - A fényt és így a nyilvánosságot nem nagyon szeretik, besárgul a papújuk, ezért nem ígérhetem 2000 utánra sem, hogy állandóan láthatók lesznek. A múzeum erősségei az úgynevezett nazarénus iskola művei, amelyek ugyancsak a raktárak mélyén rejtőznek. A XIX. század kedvenc és népszerű festészeti irányzatának legszebb római, német és magyar alkotásai ugyancsak közönség elé kívánkoznak. Bizonyos, hogy az Esztergomban őrzött népi kerámiák gazdagságban, szépségben és változatosságban Magyarországon az elsők közé tartoznak, ha nem éppen az elsők. Szenzációszámba mennek a szintén raktárakban őrzött, és még a „beavatottak” előtt sem igen ismert kínai porcelánok, zsolnai és habán kerámiák. Az igazgató büszke a múzeum szelencegyűjteményére is, no és az olyan egyedi tárgyakra, mint a XVIII. században valószínűleg Augsburgban készült míves monstranciára. A finoman munkált, fénylő arannyal bevont ezüst szentségtartóról évtizedenként egyszer kerül le a fehér védő lepel: utoljára Budapesten, a magyar egyház legszebb kincseit felvonultató kiállításon volt látható. Újabb kori különlegesség Salvador Dali szokatlan vonalú feszületé, kisplasztikája, amely a közelmúltban csere révén került a múzeum birtokába. A jeles évfordulók tiszteletére a nagy országos kiállítások egyikét a Keresztény Múzeum rendezi meg 2000-ben. Esztergomban gyűjtik majd össze és állítják ki a magyar szentek tárgyi és képzőművészeti emlékeit. A bemutatón ott lesz „saját” kincsük is, Szent Margit első hiteles ábrázolása, az 1500-as években készült színes fametszet, rajta az Árpád-házi koronával. Deregán Gábor Az idén teljes élményt nyújtanak Beszélgetés Benkő Lászlóval, az augusztus 20-ai tűzi- és zenei játékokról Igazi meglepetéssel szolgálnak idén az augusztus 20-ai tűzijáték tervezői. Hogy még hatásosabb legyen az eddig csak vizuális élmény, ezúttal zenei aláfestést is kap a félórás „tűzeső”. A tűzijáték zenéjét Benkő László állította össze.- A tűzijáték megzenésítésekor egyszerűen abból az ötletből indultunk ki, hogy a látvány elsősorban Budapest páratlan földrajzi adottságának köszönhetően évtizedek óta impozáns - nyilatkozta lapunknak a Liszt-díjas zeneszerző, Benkő László, az egykori Omega együttes tagja. - Hogy ezt az élményt fokozzuk, a zenei aláfestéssel, mint alkalmazott művészeti kísérlettel is szolgálunk. Az ötlet persze nem egyedülálló, számos zenés tűzijátékban gyönyörködhetett már a közönség szerte a világon. Természetesen a látványelemek tempójához igyekszik alkalmazkodni a muzsika is.- Mit hallhatnak majd a közönség soraiban helyet foglalók a helyszínen, illetve a hallgatók, valamint a tévénézők?- Johann Strausstól Brahmsig klasszikusokat hoztam ösz- sze, és a saját szerzeményeimet is beillesztettem a műsorba. Már évekkel ezelőtt próbálkoztunk azzal, hogy a „tűzizenét” kihangosítsuk a Duna-parton, s ezzel az ott jelenlévő több százezer embernek teljes élményt nyújtsunk. Most, miután a Petőfi rádió is közvetíti a mintegy félórás zenei blokkot, a jelenlévők kisrá- dióval a kezükben, fáziskésés nélkül élvezhetik a zene és a tűzeső együttes kompozícióját.- A zenei anyag összeállításán túl önnek mi lesz a szerepe augusztus 20-án?- Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy én leszek a karmester, vagy inkább a ceremóniamester. Pontosan szerkesztett forgatókönyvet kaptam a tűzszerészektől, akikkel természetesen együttműködünk. Ha nem is karmesteri pálcával beintve, de az égbolton megjelenő látványelemek koreográfiáját követve indítom be az első, második és a többi odaillő zenei blokkot.- Elmondana néhány érdekesebb műhelytitkot is?-Mindenekelőtt tudni kell: ez nem egyszemélyes munka, komoly stáb lesz a segítségemre. Többek között két hangmérnök, egy számítógép a teljes zenei programmal, és a biztonság kedvéért két CD-le- játszó, amely szinkronban dolgozik majd az eseményekkel, arra az esetre, ha a számítógép meghibásodna. Egyébként úgy érzem, elég rumlis vállalkozásba kezdtünk. A Gellért-he- gyen mindenesetre már folyik a munka.- Milyen gondolatokat ébreszt leginkább önben ez az ünnep: augusztus 20-a?- Ez az ünnep kicsit keser- édes a számomra. Bizonyos, hogy sokféle célra felhasználták az eltelt öt évtizedben, miközben mindannyian tudtuk, hogy ez Szent István ünnepe. Amikor aztán a rendszerváltozással a helyére került, akkor ezen fanyalogtak némelyek. Egyedül a tűzijáték volt és maradt az, ami, függetlenül attól, hogy milyen rendszerben éltünk, önálló, össznépi, esti záróakkordja volt, maradt az ünnepnek. Szeretem augusztus 20-át, bár ilyenkor már érzem, hogy sajnos lassan-lassan vége a nyárnak. Ráksi Katalin Tíz éve történt A Szent Jobb Egerben Perl Márton képriportja
